A Koháry család Nógrád vármegyei birtokainak gazdálkodása (1647-1731)
Title in English
Economy of the Koháry family's estates in Nógrád county (1647-1731)
Keywords in Hungarian
birtokok gazdálkodása
Keywords in English
Economy of the estates
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Panel
History
Department or equivalent
Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet
Starting date
2007-07-01
Closing date
2010-07-31
Funding (in million HUF)
2.350
FTE (full time equivalent)
1.19
state
closed project
Summary in Hungarian
A Koháry család esetében közismert, hogy nagyobb birtokaik húzódtak Hont és Gömör vármegyékben, de csak igen töredékesen feltárt, hogy a család olyan Nógrád vármegyei központú birtokkomplexummal rendelkezett, amely Heves- és Külső-Szolnok vármegye, Pest-Pilis-Solt, Gömör vármegyék területére is kiterjedt. A Nógrád vármegyéből igazgatott jószágokhoz a szécsényi, füleki, divényi, (karancs)sági, gyöngyösi, kecskeméti uradalmak, illetve birtokrészek sorolhatók. A család Nógrád vármegyei jószágát Koháry I. István alapozta meg, aki 1647-ben a szécsényi uradalom nagyobbik felének zálogbirtokosa lett, s felesége, Balassa Judit révén több família javainak örökösévé tette a családot. Koháry II. István országbíró 1731. évi halálával véget ért a Koháry-birtokok kiterjesztésének folyamata, ezután már csak Koháry András vitte tovább a család nevét, aminek következtében egy merőben más birtokigazgatási séma honosodott meg az egyébként egyre szűkülő területű jószágban. A birtokkomplexum jelentőségét nem csupán hatalmas kiterjedése emeli, hanem az is, hogy a tárgyalt időszakban a birtokok részben a család közös tulajdonában, részben pedig az egyes családtagok birtokában voltak, s ennek következtében egy meglehetősen speciális birtoklási, birtokigazgatási és –gazdálkodási rendszert épült ki. A kutatás célkitűzése tehát ennek a hatalmas kiterjedésű és bonyolult felépítésű birtokkomplexumnak a sokoldalú bemutatása a kialakulása és a legnagyobb kiterjedése idején, azaz 1647 és 1731 között.
Summary
It is well-known fact, that the Koháry family estates were located in Hont and Gömör counties, but the scientists have unknown the Koháry family’s estates in the former Nógrád county. The latifundium were extended to not only Nógrád county, but Heves- and Külső-Szolnok, Pest-Pilis-Solt, Gömör counties. These were the Szécsény, Fülek, Divény, Karancsság, Gyöngyös and Kecskemét estates. The larger part of the Szécsény estate was the family’s first estate in Nógrád county, Stephen I. Koháry got it in 1647. His wife was Judith Balassa, and the Koháry family inherited the estates from her kinship. Stephen II. Koháry died in 1731, from this time on Andrew Koháry was the only landowner of the family’s latifundium, but this latifundium reduced in size. The direction of economy of Koháry’s estate was complicated before 1731. The latifundium was most important, because it was located in large territory. It is interesting for historians, because the economy of the family was special. We can observe common and individual property during the period of 1647–1731. The latifundium used to have several functions, its economy formed only a part of the estate’s activity, nevertheless this slice raises several questions. In the analysis we can see the characteristics of the economy of the Koháry family’s latifundium with its features and level.
Final report
Results in Hungarian
A Koháry család Nógrád vármegyei birtokainak 1647 és 1731 közötti gazdálkodásának feltárására irányuló kutatás több szempontból is nem várt eredményekkel járt. Az adatokban gazdag források számos lehetőséget nyújtottak más uradalmakkal való összehasonlításra és a korábbi kutatásoktól eltérő kérdések vizsgálatára.
Egyfelől kiemelendő, hogy az úrbéri összeírások alapján kivételesen jól lehetett elemezni a török után elnéptelenedett vidéken zajló migrációt, a helybelinek számító és a betelepült gazdák közötti különbségeket.
Másfelől hangsúlyozandó, hogy egy olyan sajátosan bonyolult birtokgazdálkodási, birtokirányítási rendszert alkalmaztak a korszakban, ami az uradalomtörténettel foglalkozó szakirodalomban eddig nem volt található. A kis birtokokból felépülő birtokkomplexum fel volt osztva a Koháry család egyes tagjai között, de a családnak is volt közös birtoka. A Nógrád vármegyei birtokok egy részét a Hont vármegyei birtokokról irányították, míg a Nógrád vármegyei központú uradalomhoz tartozott a Koháry család Heves és Külső-Szolnok vármegyei birtokai, illetve Koháry András Pest-Pilis-Solt vármegyei kecskeméti és vacsipusztai birtokteste. A számadások elemzése révén jól kimutatható az egyes birtoktípusok gazdálkodási jellemzői, sajátosságai.
A kutatások eredményei folyamatosan hasznosulnak előadások keretében és publikációk révén. Reményeim szerint sikerül pályázati forrást elnyerni a tanulmánykötet teljes terjedelemben való megjelentetésére.
Results in English
The research – which had been aimed at the revelation of the management of the Koháry family’s estates in Nógrád county betwwen 1647 and 1731 – has led to unexpected results. The data rich sources have provided numerous possibilities for comparison and for examining the questions which are different from the researches.
Firstly it must be highlighted that – on the basis of the feudal lists – the ongoing migration on the regions which had been depopulated after the Turkish era and the differences between the local and settled farmers could be analyzed exceptionally well.
On the other hand it have to be stressed that a so particularly difficult system of the estate management and estate directing had been used which couldn’t be found so far in the technical literature specialized in estate history.
The estate complex built from little estates has been devided among the members of the Koháry family, but the family has owned a common estate as well. A part of the estates in Nógrád county has been managed from the estates in Hont county, while the Koháry family’s estates in Heves and Külső-Szolnok counties and András Koháry’s estates in Pest-Pilis-Solt county, in Kecskemét and in Vasipuszta have belonged to the Nógrád county centered estate. By means of analyzing the accounts, the managing characteristics and features of the different estatetypes can be well reported.
The results of the researches are put to good use continuously within the framework of presentations and publications. According to my hope we’ll manage to win tender sources for for the publication of the essay-volume in whole size.
Szirácsik Éva: A majorság szerepe a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain Koháry II. István életében, Agrártörténeti Szemle, 2012
Szirácsik Éva: "ottan katona volt" Végvári katonák és leszármazottaik sorsa a Koháryak Nógrád, illetve Heves és Külső-Szolnok vármegyei urbáriumai alapján, Studia Agriensia, 2012
Szirácsik Éva: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731), Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2012
Szirácsik Éva: A Koháry család földesúri jövedelme Nógrád vármegyei Központú birtokaikról (1720-1731), A Füleki Vármúzeum konferenciakiadványa, 2012
Szirácsik Éva: "Ország, világ, víz hajtotta" A Koháry család Nógrád és Heves vármegyei birtokainak benépesülése 1718-ig., Oborni Teréz-Á. Varga László: Memoria Rerum. Tanulmányok Bán Péter tiszteletére. Eger, 2008. 533-548., 2008
Szirácsik Éva: Nógrád vármegyében birtokos családok iratai Besztercebányán., Levéltári Szemle 2008/1. 27-33., 2008
Szirácsik Éva: Osídľovanie koháryovských majetkov v Novohradskej a Hevešskej stolici do roku 1718., Acta historica Neosoliensia, č. 11, roč. 2008. Banská Bystrica : Katedra histórie, 2009
Szirácsik Éva: "Az Isten tudgya minémő változássok léhetnek" Bajthay István ismeretlen levelei Koháry Istvánhoz (1711-1713), Neograd 2008. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. Salgótarján, 2009. 208-224., 2009
Szirácsik Éva: Gazdaságok a gazdák jogállása szerint a Koháryak Nógrád vármegyei központú uradalmaiban az 1716. és 1718. évi urbáriumok alapján, Emlékkönyv ifj. Barta János 70. születésnapjára / szerk. Papp Imre, Angi János, Pallai László ; [a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete kiadása], 2010
Szirácsik Éva: Ekonomické možnosti migrantov na koháryovských majetkoch na základe urbárov z rokov 1716 a 1718, Acta Historica Neosoliensia 12/2009 Vol. 1-2. Banská Bystrica, 2009. 47-66., 2010
Szirácsik Éva: A jövevények gazdasági lehetőségei a Koháry-birtokokon az 1716. és 1718. évi urbáriumok alapján, Agrártörténeti Szemle, 2009.1-4. 157-170, 2010
Szirácsik Éva: Végvári katonák és leszármazottaik sorsa a Koháryak Nógrád, illetve Heves és Külső-Szolnok vármegyei urbáriumai alapján, „Végvár és társadalma a korszakváltás idején” (1686-1711) Országos Végvár-konferencia (Az előadások tartalmi összefoglalói) Eger 2010. 11-12., 2010
Szirácsik Éva: Nemesi értékválasztás az 1710. évi romhányi csata után Nógrád-Novohrad értékei, Tanulmányok a Neogradiensis Eurorégió kulturális, történelmi és természeti értékeiről. Salgótarján, 2010. 7-9., 2010
Szirácsik Éva: A Koháryak építkezései a Nógrád, illetve Heves és Külső-Szolnok vármegyei birtokaikon a 18. század első harmadában, Neograd 2010. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. Salgótarján, 2010. 81-90., 2011
Szirácsik Éva: Családi gazdaságok a Koháryak Nógrád és Heves és Külső-Szolnok vármegyei birtokain a Rákóczi-szabadságharc után, Feudális társadalom? Discussiones Neogradienses 11. Salgótarján 2011.239-262, 2011
