Ökofalvak néprajzi – antropológiai vizsgálata Magyarországon
Title in English
Ethnographical-Cultural Anthropological Research of Eco-villages in Hungary
Keywords in Hungarian
ökofalu, hagyományos gazdálkodás, fenntartható fejlődés, természet es életmód, vallás, hagyomány, közösség,
Keywords in English
eco-village, traditional farming, sustainable development, natural lifestyle, religion, tradition, community,
Discipline
Ethnography (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Panel
Culture
Department or equivalent
Department of Ethnography and Cultural Anthropology (University of Pécs)
Starting date
2007-07-01
Closing date
2011-06-30
Funding (in million HUF)
4.274
FTE (full time equivalent)
1.00
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatási projekt célja a magyarországi ökofalvak néprajzi-antropológiai vizsgálata; a témában, vagy a témához közelálló területeken kutató magyar és esetleg külföldi kutatók munkakapcsolatának kialakítása; egyetemi vagy PhD hallgatók bevonása a vizsgálatba. Az ökofalvak számos jellemzőjük révén az aktuális gazdasági és társadalmi folyamatok jelentős résztvevőivé válhatnak (az uniós előírások hatására – is – előtérbe kerülő természetbarát és energiatakarékos technológiák, a biogazdálkodás növekvő szerepe és támogatottsága stb.), ugyanakkor az ökofalvak a néprajz klasszikus témáit is új megvilágításba helyezik, és azokat újfent a jelenkutatás tárgyává teszik. Így vizsgálat tárgyává válhat a falvak szerveződése, mindennapjai, gazdasági és szellemi élete; az ökoszemlélet és a hagyományos falusi kultúra párhuzama, a hagyományos paraszti kultúrából ismert építőanyagok és építési technikák használata, a helyi növény- és állatfajtákra és extenzív gyümölcsösökre való visszatérés, a tájba illő művelési módok alkalmazása, és a kismesterségek életben tartása; az ökofalvak társadalmi szerepvállalása, közösség-modellje, vallási orientációja, táplálkozáskultúrája stb. Az ökofalvak vizsgálata a tudományos eredmények mellett gyakorlati haszonnal is jár. Aktualitása miatt egy ilyen típusú kutatás hozzá tudna szólni akár döntéshozó szinten is azokhoz a probléma-megoldási kísérletekhez, amelyek sürgető társadalmi-gazdasági problémák (fenntartható fejlődés, környezettudatos gazdálkodás, alternatív energiák és technológiák használata stb.) megoldását célozzák.
Summary
The research project aims to study Hungarian eco-villages from an ethnographical-anthropological perspective; to establish co-operation with Hungarian or non-Hungarian researchers working on the same or related topics; and to involve undergraduate or PhD students. Due to some of their characteristics, eco-villages may become important actors of recent economic and social processes (e.g. increasing presence of nature-friendly and energy-saving technologies, the growing support of bio-farming), while also putting the traditional research topics of European Ethnology into new perspectives. Thus the social organization, everyday life, economy, folklore of these villages, the analogies between eco-conscious lifestyle and traditional village culture (e.g. using traditional building materials and technologies; cultivating indigenous plants and extensive orchards, breeding endemic animal species, application of traditional agricultural methods and sustaining traditional handicrafts), social role, community-model, religious orientation, nutrition of the eco-villages all may offer exciting research topics. The study of eco-villages – besides its scientific contribution – may be of great practical value. Due to their actuality, the findings of the present research may help to find satisfactory solutions to recent social-economic problems (e.g. sustainable development, environment-conscious farming, the use of alternative energy-resources and technologies etc.).
Final report
Results in Hungarian
Az ökofalvak sajátos közösség-szerveződési és életmód-kísérletnek tekinthetők, melyek számos izgalmas néprajzi-antropológiai kutatási kérdést vetnek fel. A kutatás során a magyar ökofalvak létrejöttét, létrejöttük ideológiai alapjait, az ökofalusiak közösség-koncepcióját, a családról való gondolkodását, az általuk követett kulturális- és életmód-modelleket, e modellek megvalósulásának egyéni módjait vizsgáltam. A határozottan kirajzolódó közös ideológiák és modellek mellett rendkívül sokfélék a hazai ökofalvak: bár vannak közös nevezőik (létrejöttük ideje, körülményei, bizonyos technológiai formák, az ökofalusiak társadalmi rétege, gyökerei, világnézetük, véleményük az aktuális globális folyamatokról stb.), sokféleség jellemzi őket a megvalósítás formájában, a csoportok méretében és összetételében, társadalmi berendezkedésükben, a világhoz való viszonyukban, az alkalmazott technológiákban, vallási-spirituális hovatartozásukban.
A terep, a kutatás tárgya több módszertani kérdéssel, problémával is szembesíti a kutatót, mint például: az új típusú közösségek kutatási lehetőségei; multisited ethnography; az életüket tudatosan szervező, rendkívül reflexív és önreflexív, értelmiségi ökofalu-lakók és a kutató illetve a kutatási eredmények viszonya.
Results in English
Ecovillages can be seen as special attempts of community-organization and way of life, which suggests some interesting ethnographical-anthropological questions. In the course of research I examined the process of coming into the existence of Hungarian ecovillages, their ideological bases, the community-conception of ecovillagers, their concepts about a family, the cultural and lifestyle-models followed by them and the individual realization of these models. Beside the ideas and models they have in common the Hungarian ecovillages are extremely different from each other. They share some denominators: period and circumstances of their foundation, some technological forms, the inhabitatns’ social strata, their roots, their ideology, their opinion of the current global issues etc. But diversity characterizes them in the way of realization of the above mentioned things, in the size and content of the groups, in their social arrangement, in their attitude towards the world, in the applied technologies and in their religious-spiritual belonging.
The field, the topic of this research confronts the researcher with some methodological questions, for example: the research possibilities of new types of communities, multisited ethnography; the relation between the researcher and the research results on the one hand and the intellectual, reflexive and self-reflexive ecovillagers trying to lead a conscious life on the other hand.
Farkas Judit: „Meghalt Gyűrűfű – éljen Gyűrűfű.” Egy jelképpé vált falu-történet (újra)hasznosítása, Tabula, 2009 12 (1): 75-94, 2009
Farkas Judit: „India magyarországi mosolya”. Ellenvilágok és élménymodellek párbeszéde Krisna-völgy ökofalu turizmusában., Fejős Zoltán – Szijártó Zsolt szerk.: Színre vitt helyek. PTE Kommunikáció-és Médiatudományi Tanszék –Néprajzi Múzeum. Pécs-Budapest. (Közlésre elfogadva), 2011
Farkas Judit: Vallás, spiritualitás és ökofalvak., In Barna Gábor szerk.: Vallások, határok, kölcsönhatások. Szeged. (Közlésre elfogadva), 2011
Farkas Judit: „Családok élnek itt, akik közösségben próbálnak élni.” A magyar ökofalvak család-képe és annak megvalósulása egy közösségben., Örsi Julianna szerk.: A családok helye, szerepe a lokális társadalomban. Szolnok. (Közlésre elfogadva), 2011
Farkas Judit: Ökofalvak és a társadalmi fenntarthatóság., Kun András szerk.: A fenntarthatóság pillérei. Öko-völgy Alapítvány, Somogyvámos. (Közlésre elfogadva), 2011
Farkas Judit: Ecovillages in Hungary – a Case Study: Reinvented Epic of Power and Village., 9th SIEF Congress: Transcending “European Heritages”: Liberating the Ethnological Imagination. University of Ulster, Derry/Londonderry, Northern Ireland, 2008. június., 2008
Farkas Judit: Ecovillages in Hungary – a Case Study., Hungarian-Estonian Symposium on Folklore and Ethnology: Current Issues and Future Perspectives. MTA, Pécs. 2008. szeptember., 2008
Farkas Judit: Kutatási tapasztalatok az Öko-völgy Programban., Szorít a cipő? Válts kisebbre! Ökológiai lábnyomunk és a fenntarthatóság., 2009
