Johannes de Utino latin és német nyelvű világkrónikájának kritikai kiadása (nyomdakész kézirat)
Title in English
Critical edition of John of Udine's world chronicle in Latin and German (camera ready edition)
Keywords in Hungarian
krónikakutatás, szövegkiadás , latin filológia, német filológia
Keywords in English
chronicle researche, text edition, Latin philology, German philology
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)
60 %
Literature (Council of Humanities and Social Sciences)
40 %
Panel
History
Department or equivalent
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Participants
Radek, Tünde
Starting date
2007-07-01
Closing date
2011-07-31
Funding (in million HUF)
5.640
FTE (full time equivalent)
0.88
state
closed project
Summary in Hungarian
Az utóbbi évtizedekben fordult s nemzetközi kutatás figyelme a későközépkori világkrónikák felé, legyenek azok akár latin akár német nyelvűek. A közép-európai régióban egy szabályos historiográfiai robbanásnak lehetünk tanúi a 15. században, s ehhez a folyamathoz kapcsolódik a Johannes de Utino-krónika, valószínűleg egyetlen középkori magyarországi latin nyelvű világtörténeti kompendium. A krónika egy rövid magyar királyokat tárgyaló függeléktől eltekintve mindmáig kiadatlan, kéziratai mindenesetre közép-európai eredetűek. Jelen kutatás úttörő módon vállalkozik a közép-latin és germanista szakirodalom eddig egymástól függetlenül megszületett kutatási eredményeinek az összekapcsolására, s az akkoriban természetes kétnyelvűség historiográfiai tanulságaink a levonására. A szövegkiadás jól illeszkedik a nemzetközi kutatási trendbe, ami a műfaj felé fordul, s várhatóan élénk nemzetközi szakmai reakciókat fog eredményezni. Jó esély mutatkozik arra is, hogy a krónikás közvetlen és közvetett forrásait, munkamódszerét azonosítsuk, valamint eddig még nem azonosított kéziratokról bizonyítsuk be, hogy e műhely hatókörébe tartoztak. A közvetlen eredmények között várható: a latin (Veszprémy László) és német szöveg (Radek Tünde) kritikai kiadásának előkészítése, a forráshelyek azonosítása, a krónika elhelyezése a 15. századi világkrónikák műfajában egy-egy átfogó tanulmányban. A kutatás eredményeit évente egy-egy konferencia előadásban bemutatjuk, s a harmadik év végén egy nemzetközi szemináriumi beszélgetést is megszervezünk.
Summary
The international medievistic reserach ercently focused on the late medivel world chronicles, written either in Latin or in German. The Central European region witnessed a break-through in the field of historiographical production during the 15th century, and the Chronicle of John of Udine is one surviving example of this explosion. This chronicle is supposed to have been written, or at least reedited in medieval Hungary. The text of the chronicle, with the exception of the list of the Hungarian kings, is still unedited, and all of its 15th century manuscripts originate from Central Europe. Our research, for the first time concerning Hungarian chronicles, tries to combine the Latin and German historical and philological researches, carried out independently till now. We expect a broad intenational feed back and interest, first of all, because of the comparative and bilingual nature of the reserach and text edition. It's very probably that new, hitherto unidentied manuscripts will turn up, and new, unidentifed sources of the chronicle will be analized. As results a critical edition of the chronicle (both Latin and German versions) is expected, with identified sources, with a new comperehensive reassessment of the place of our chronicle among late medieval world chronicles as well. We try to keep ourselves in touch with the international centers of research as penalists and lecturers in conferences (each year), and an international workshop on this topic by the end of the third year is expected.
Final report
Results in Hungarian
A kutatás a magyar középkori historiográfiával kapcsolatba hozható kéziratok számát, a latin és német variánsokkal, töredékekkel együtt közel tízzel növelte. A kutatást és eredményeit felvette nyilvántartásába a Handschriftenzensus program. Elkészült Johannes de Utino folytatója által szerkesztett (1459 k.) világkrónika latin és német szövegének átírása, kritikai kiadása a római latin (Ottob. 479.) , és a német berlini kézirat (Ms. Germ. fol. 947.), alapján, amihez a bibliai részek kiadását is csatoltuk. Külön adtuk meg a „Magyar királyok”-rész kritikai kiadását, amihez az új eredményeket hasznosító magyar fordítást is csatoltunk. Végül a latin és német szövegek kutatási eredményeit bemutató egy-egy tanulmányt csatoltunk a kiadásokhoz. Mindezt egy CD-ROM tartalmazza. A szövegkiadás megjelentésére pályázunk, támogatás birtokában a megjelenés jövőre várható.
A kutatás során az eredményeket a hazai és nemzetközi közélettel magyar, német, angol nyelvű konferencia előadásokban ismertettük meg, rendeztünk egy, a kéziratcsoporttal foglalkozó nemzetközi kerekasztal-konferenciát az OSzK-ban, valamint további öt-öt, a témához lazábban kapcsolódó előadást tartottunk. A kéziratok nemzetközi kapcsolódásai, használatuk azt az eredményt hozta, amit vártunk, a 15. század végére Magyarország a közép-európai történeti irodalomban kiemelt helyet vívott ki magának, s e krónikákat a térségben nagy területeken forgatták.
Results in English
Our researches increased the number of the manuscripts on Hungarian historiography together with the German and Latin variants, with fragments as well with ten partly new items. The results of our investigations were accepted by the German Handschriftenzensus project. We finished the critical edition of the Johannes de Utino”s continutor’s world chronicle (c. 1459) in Latin based on the BAV ms. Ottob. 479. and in German based on the Berlin ms. (Ms. Germ. fol. 947.), together with the biblical parts. We edited separately the “Hungarian kings’ part” also in German and Latin, plus a new Hungarian translation based on the approved new edition. Finally we added two studies on the Latin and German manuscripts tradition. All these parts are copied to a CD ROM. We shall apply for a grant to publish the new edition, so hopefully it will be published by 2012.
The result were shared with the Hungarian and international scientific world via conference papers in Hungarian, German and English, we organized a conference on this topic in the OSzK, and held another 10 papers on related topics. . The results of the manuscript tradition researches not surprisingly prove that Hungary gained a determinant role in the Central-European historiography by the end of the 15th c. as the manuscripts were widely read in this area.
Radek Tünde: Nachrichtenübermittlung zwischen ungarischen und „deutschen” Höfen – untersucht anhand ausgewählter Texte deutschsprachiger Chroniken des Mittelalters., Paravicini, Werner / Wettlaufer, Jörg (Hg.)(2010): VORBILD – AUSTAUSCH – KONKURRENZ. Höfe und Residenzen in der gegenseitigen Wahrnehmung. 11. Symposion der Residenzen-Ko, 2008
Radek Tünde: A magyarságkép jellemzőiről a középkori német nyelvű történetírásban. Imagológiai megközelítés, Fischer Ferenc / Ormos Mária / Harsányi Iván (Szerk.)(2009): A magyarságkép változásai a közép-európai tankönyvekben a 20. században. Pécs: Pécsi Tudományegyetem. (Kutatá, 2009
Radek Tünde: Johannes de Utino latin Világkrónikájának német nyelvű fordításai, különös tekintettel a magyar történeti függelékre (15. század, VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Kolozsvár 2011. augusztus 22-27.)., 2012
Radek Tünde: Über die Fremdwahrnehmung in den deutschsprachigen Übersetzungen der sog. Dalimil-Chronik. Ein Beitrag zur Mentalitätsgeschichte, Mitteleuropa. Kontakte und Kontroversen. II. Kongress des Mitteleuropäischen Germanistenverbandes (MGV), 2007. szeptember 13.-16. Olmütz, 2007
Veszprémy László: Telling and Retelling of Early History between the Middle Ages and the 18th Century: the Hungarian Raids. The Cases of the Battles of Pressburg (907) and Lechfeld (955), Uppsalai Neolatin Konferencia előadásai.Közlésre lefogadva., 2011
Veszprémy László: Egy későközépkori világkrónika a Mátyás-kori historiográfiában. Johannes de Utino latin nyelvű krónikájának hazai recepciója., Századok, 2010
Veszprémy László: Egy világkrónika a magyarországi késő középkori historiográfiában., Collegium Hungaricum füzetek 2. Ethnographica et folkrolistica Carpathica 14, 2009
Veszprémy László: A korai magyar évkönyvekről. Kapcsolatok és kölcsönzések az évkönyvek, krónikák és krónikakivonatok között., Kristó Gyula emlékkötet, 2010
Radek Tünde: Über „merkwürdige” und „wunderliche” Begebenheiten in der deutschsprachigen Historiographie des Mittelalters, http://www.kakanien.ac.at/beitr/emerg/TRadek1.pdf, 2008
Veszprémy László: Hungary around 1000. The Beginnings of Hungarian Historiography., St Bruno and Central Europe (közlésre elfogadva), 2009
Radek Tünde: A magyarságkép jellemzőiről a középkori német nyelvű történetírásban. Imagológiai megközelítés, Korall, 2009
Radek Tünde: Informationsvermittlung zwischen ungarischen und "deutschen" Höfen und Residenzen in deutschsprachigen Chroniken des Mittelalters (anhand ausgewählter Texte)., 11. Symposium der Residenzen-Kommission, mit der Historischen Komm. und der Komm. f. Kunstgeschichte, 2008
Radek Tünde: Johannes de Utino Világkrónikája magyar krónikafüggelékkel, Csillag a holló árnyékában., 2008
Veszprémy László: Historiography in the Age of Matthias Corvinus: Rebirth of a World Chronicle of John of Udine, Mathias Corvinus and his Time (közlésre elfogadva), 2008
Veszprémy László: More paganismo, Kijev: Nemzetközi középkortudományi konferencia (közlésre elfogadva), 2008
Radek Tünde: Zu den deutschsprachigen Handschriften der Weltchronik von Johannes de Utino aus dem 15. Jahrhundert, Zeitschrift für deutsches Altertum und deutsche Literatur (elfogadva), 2009
