területi statisztika, ökológiai probléma, becslések
Keywords in English
spatial statistics, ecological inference, modelling spatial data
Discipline
Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)
90 %
Economics (Council of Humanities and Social Sciences)
10 %
Panel
Society
Department or equivalent
Department of Sociology and Communication (Budapest University of Technology and Economics)
Starting date
2007-07-01
Closing date
2009-12-31
Funding (in million HUF)
3.130
FTE (full time equivalent)
0.50
state
closed project
Summary in Hungarian
Napjainkban főként a térinformatika robbanásszerű terjedése miatt egyre gyakrabban alkalmazunk területi statisztikai módszereket. E módszerek többsége a bányászatban keletkezett, bányászati problémák megoldására. A szakterület gyors fejlődése azonban ma már sok más alkalmazási területet is felölel, így gyakorta találkozhatunk társadalomtudományi alkalmazásokkal is. Hazánkban a társadalomtudományi alkalmazások számának gyarapodása nem követte a külföldi gyakorlatot. Szakkönyvek sem jelentek meg.
Társadalomtudományi vizsgálatok során gyakran csak összesített aggregált adatok állnak rendelkezésünkre. Amennyiben a módszertani individualizmus problémáit fogadjuk el, azaz úgy gondoljuk, hogy magyarázataink végén a cselekvő egyéneknek kell állnia, és a cselekvő egyén magatartását kell megmagyaráznunk, akkor gyakorta jelentős nehézségekkel kell szembesülnünk. Gondoljuk csak meg, a választási eredmények magyarázatakor csak szavazóköri eredmények állnak rendelkezésünkre (egy-egy szavazókörben 600-1200 választásra jogosult szavazhat), esetlegesen az adott szavazókörre, településre vonatkozóan más társadalomstatisztikai adatok is rendelkezésünkre állnak, így kor, nem, foglalkozás, stb.-re vonatkozó megoszlások. Szavazni azonban egyének szavaznak, így az egyes egyének magatartását kell értelmeznünk. Az egyes egyének magatartására vonatkozó elemzések azonban a fenti adatokból nem, vagy csak részlegesen lehetségesek.
Kutatásunkban e terület módszerteni újításait kívánjuk összefoglalni tovább fejleszteni és alkalmazni.
Summary
As a consequence of brisk spread of spatial informatics, we intend to use more often spatial statistical methods nowadays. Majority of such methods originated in mining to solve mining problems. Rapid development of this field, however, covers various other areas today; thus we may often meet their adaptation in social sciences. In Hungary, expansion of adaptation in social sciences has not followed the foreign trends. Even related books have not been published. During social research, only aggregated data are only available. Accepting the problems of methodological individualism, that is to say, regarding the active individuals as ultimate objects of our explanation and acknowledging that the behaviour of active individuals is to be explained, we often have, nonetheless, to face immense problems. Let’s consider that only the results of electoral districts are available (within each electoral district, 600 to 1200 eligible voters may vote); in addition, further social-statistical data related to the given constituency and settlement may be available – such as gender, age, occupation, etc. However, individuals vote, therefore the behaviour of individual persons has to be interpreted. Analysis of individual behaviour is, therefore, partly or not possible. We want to summarise and further develop the methodological innovations of this field in our research.
Final report
Results in Hungarian
Napjainkban főként a térinformatika robbanásszerű terjedése miatt egyre gyakrabban alkalmazunk területi statisztikai módszereket. E módszerek többsége a természettudományokban keletkezett. A szakterület gyors fejlődése azonban ma már sok más alkalmazási területet is felölel, így gyakorta találkozhatunk társadalomtudományi alkalmazásokkal is. Megítélésünk szerint a területi statisztikai módszerek alkalmazása a társadalomtudományokban és különösen szociológiában, ígéretes fejlesztési terület. E módszerek segítségével lehetségessé válhat eddig nem vagy kevéssé megoldott problémák kezelése.
A kutatás a hatalmas terület két kérdéskörére koncentrált az úgynevezett „ökológiai kapcsolat” problémájára, és területi minta vételezés kérdésére.
A kutatás során a szakirodalomban elterjedt és használatos módszereket tekintettük át, illetve különböző adatstruktúrákon elemeztük azok alkalmazását és a módszerek korlátait.
Kutatásunk másik fókusza a területi szempontú mintavételezés volt. A jelenleg a társadalomkutatásban elterjedt mintavételező eljárások mindegyike feltételezi az adott mintastruktúrában a területi homogenitást. (Az egyszerű véletlen mintánál ez szükségszerű feltevés, rétegzett mintavételezés esetén a rétegeken belüli valamilyen értelemben vett homogenitást kell feltételeznünk.) E feltevés a gyakorlatban nem teljes. Kutatásunkban a bayes-i szemléletű vizsgálatok irányába mozdultunk el.
Results in English
Nowdays, in the time of the rapid development of geoinformatics, we often use spatial statistical methods. Most part of this metodology has origins in the technical sciences. This rapid change in this field causes development in the application of this methodology in the social sciences.
We think that the application of the spatial statistics int he social sciences, specially int he sociology would be very succesfull.
Our project has two main targets: the topic of the ecological inference, and the spatial sampling.
We adobted and evaluated the methods of the ecological inference suggested by King, Wakefield etc.
In our research, int he field of spatial sampling, we have tried to evaluate the Bayesian wiev.