language faculty, cognition, grouping, recursion, syntax, phonology
Discipline
Linguistics (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Syntax
Panel
Social Sciences Committee Chairs
Department or equivalent
Department of Universal- and Applied Linguistics (University of Debrecen)
Participants
Bódog, Alexa Tóth, Enikő
Starting date
2007-10-01
Closing date
2011-03-31
Funding (in million HUF)
9.260
FTE (full time equivalent)
1.34
state
closed project
Summary in Hungarian
A rekurzió interdiszciplináris vizsgálata a nyelvben: elméleti nyelvészeti alapok Összefoglalás
Hauser, Chomsky és Fitch 2002-es Science-cikke (Hauser et al. 2002: Hauser, M. D., N. Chomsky and W. T. Fitch: The Faculty of Language: What Is It, Who Has It, And How Did It Evolve? Science 298, 22 November 2002. 1569-1579) nyomán a rekurzió mint a nyelvképesség kizárólagos tulajdonsága feltevést vizsgáljuk és bemutatjuk, hogy a csoportosítás kognitív képessége alapja lehet a nyelvi rekurziónak. Csoportosítási kísérleteket végzünk alanyok két életkori csoportjában: felnőtteknél és iskolás kor előtti kisgyermekeknél. Agrammatikus afáziás betegeknél végzendő speciális kísérletekkel ellenőrizni kívánjuk azt a feltevést, hogy bár agrammatikus afáziában szenvedőknél a grammatika különböző szintjei sérülnek, az absztrakt csoportosítás mélyebb tudati szinten jelenik meg és ez nem, vagy nem szükségszerűen sérül. Reakcióidők vizsgálata alapján első ízben vizsgáljuk a csoportosítás képességét az agyi aktivitás tükrében. Az egészséges, továbbá az agrammatikus afáziás betegekkel végzendő kísérletek eredményeinek az összehasonlítása elősegíti számunkra, hogy megvizsgáljuk, a csoportosítás képessége egyrészt már a kognitív fejlődés koraibb szakaszában tetten érhető-e, másrészt általánosságánál fogva a specifikusabb kognitív képességek egyik alapja lehet-e. A csoportosítás képességének a nyelvképességgel való kapcsolatát a beszéd prozódiájának tüzetesebb vizsgálatával mutatjuk be azáltal, hogy a kogníció műszeres vizsgálatával igazoljuk a prozódiai beágyazás és rekurzió költségesebb voltát.
A specifikusan elméleti nyelvészeti feladatok a következőket foglalják magukba:
- A nyelvi rekurzió elméleti és módszertani tanulmányozása a szintaxisban és a prozódiában, valamint a csoportosítás általános szerepe a nyelvészeti struktúra absztrakt, nem-nyelvi rétegeiben
- Esettanulmányok és kísérletek az absztrakt vizuális és térbeli csoportosítás, valamint a nyelvi ritmus kapcsolatának a megvilágítására
- Általánosítások a különféle modalitások közötti interfészek természetére vonatkozóan
- Interdiszciplináris szintézis - a kutatás minden alterülete bevonásával: A rekurzió különféle (nyelvészeti és konceptuális) típusainak az elemzése, a pszichológiai, nyelvészeti és elektro-fiziológiai adatok szintézise
Summary
An interdisciplinary study of recursion in language: theoretical linguistic foundations Summary
Following Hauser et al. 2002 (Hauser, M. D., N. Chomsky and W. T. Fitch: The Faculty of Language: What Is It, Who Has It, And How Did It Evolve? Science 298, 22 November 2002. 1569-1579) we test the assumption that recursion is a unique property of the language faculty and show that the cognitive faculty of grouping in general can be viewed as a possible basis of linguistic recursion. We conduct experiments with subjects in two age groups: adults and preschool children. Experiments with patients with agrammatic aphasia are aimed at testing the assumption that abstract grouping is represented at a deeper cognitive level and therefore this faculty remains unaffected. For the first time, we’ll study brain activity in grouping by measuring reaction time. The comparison of results from experiments with healthy subjects and patients with agrammatic aphasia will help us find out whether the faculty of grouping is present at earlier stages of cognitive development and whether it can serve as the basis for certain more specific cognitive faculties. We will test the connection between the faculty of grouping and the faculty of language by an instrumental study of speech prosody aimed at showing the cognitive expenses of prosodic embedding and recursion.
The specific theoretical linguistic tasks include:
- Theoretical and methodological exploration of recursion in language (syntax and prosody); the overall role of grouping in abstract, non-linguistic layers of language - Case studies and experiments to capture the relation between abstract visual and spacial grouping and linguistic rhythm - Generalisations on the nature of interfaces between various modalities - Interdisciplinary synthesis - all fields of research: The analysis of the different (linguistic and conceptual) types of recursion, a synthesis of psychological, linguistic and electro-physiological data
Final report
Results in Hungarian
A konzorciumon belül a nyelvészeti kutatócsoport legfőbb kutatása arra irányult, hogy olyan kísérleteket végezzen, amelyekkel ellenőrizhetők a felolvasott szövegek alapján tett korábbi megfigyelések a prozódiai rekurzió megjelenésére, a tonális beágyazásra és a tonális folytonosságra vonatkozóan (Hunyadi 2006). Ennek során ezen megfigyelések érvényét az eddiginél tágabb vizsgálati kérdésekre is kiterjesztettük, ami a kutatási spektrum jelentős szélesítését eredményezte. Percepciós és produkciós kísérletekre került sor felnőttekkel és gyermekekkel e tonális tulajdonságok korlátainak a megállapítására. További kísérletekben a generatív grammatika szintaxis-prozódia interfészre vonatkozó feltevését vizsgáltuk, különös tekintettel arra, vajon empirikus nyelvészeti módszerekkel mennyire vizsgálható/támasztható alá a prozódiai rekurzió feltevése. Mivel a vizsgált folyamatok a csoportosítás megvalósulásaiként jelennek meg, vizsgálataink kiterjedtek a nyelvi ritmus szervezési elveinek a tanulmányozására is. Végül izgalmas kihívásként siketek jelelését vizsgáltuk annak érdekében, hogy szerkezetépítési sajátosságaikon keresztül a csoportosítás mint a rekurzió alapja bizonyos velünk született nyomait azonosíthassuk.
Legfontosabb eredményeink: a prozódiai rekurzió percepciós igazolása, a tonális folytonosság érvényesülési feltételeinek leírása spontán beszédben, a szimmetria, csoportosítás és rekurzió összefüggéseinek feltárása a ritmusban, multimodális korpusz létrehozása.
Results in English
Research by the linguistic research group was aimed at experiments to check and support earlier observations on the realization of prosodic recursion as tonal embedding and tonal continuity based on read-out texts (Hunyadi 2006). We extended our experiments to further aspects of the issue which resulted in the widening of the spectrum of the research. We carried out perception and production experiments among adults and children in order to identify the limits of these tonal properties. By way of further experiments we studied the issue of the syntax-prosody interface of generative grammar to find out how the assumption of prosodic recursion can be supported by empirical linguistic means. Since the processes under investigation appear as a representation of grouping, we extended our research to the study of the organization of linguistic rhythm as well. Finally, as an exciting challenge we studied the properties of structure building in the signing of deaf people so as to identify some possibly innate traces of the basis of recursion.
Our most important findings include the proof of prosodic recursion in perception, the description of the conditions of the realization of tonal continuity in spontaneous speech, the description of the relation between symmetry, grouping and recursion in rhythm, and the creation of multimodal corpora.
Hunyadi László: Alkalmazott nyelvészet: elméleti nyelvészet és technológiai kihívások, A tudomány nyelve - a nyelv tudománya. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a magyar nyelv évében. XIX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus, Eger, 2009. árilis 16-18., 2010
Hunyadi László (szerk.): Rekurzió a nyelvben. Prozódiai megközelítés, Tinta Kiadó, Bp., 2011
Hunyadi László: A prozódiai rekurzió kísérleti igazolása, Rekurzió a nyelvben. Prozódiai megközelítés (szerk. Hunyadi László), Tinta Kiadó. 3-27., 2011
Hunyadi László: Csoportosítás, szimmetria és ritmus a nyelvben, Rekurzió a nyelvben. Prozódiai megközelítés (szerk. Hunyadi László), Tinta Kiadó. 105-137., 2011
Hunyadi László: Az észleléstől a megfigyelésen át az igazolás felé, Rekurzió a nyelvben. Prozódiai megközelítés (szerk. Hunyadi László), Tinta Kiadó. 170-188., 2011
Bódog Alexa: Széljegyzetek a rekurzió és a társalgás kapcsolatáról, Rekurzió a nyelvben. Prozódiai megközelítés (szerk. Hunyadi László), Tinta Kiadó. 189-203., 2011
Pápay Kinga: A beszélő személy akusztikus és vizuális gesztuskészlet-használatának vizsgálata multimodális korpusz alapján – beágyazások, beékelése és adaptáció, Rekurzió a nyelvben. Prozódiai megközelítés (szerk. Hunyadi László), Tinta Kiadó. 28-104., 2011
Staudt Alexandra: Periodicitás és rekurzió spontán beszédben. Újraindítások mint megakadás-jelenségek a HuComTech spontánbeszéd-korpuszban, Rekurzió a nyelvben. Prozódiai megközelítés (szerk. Hunyadi László), Tinta Kiadó. 138-153., 2011
Hevesi Nikolett, Honbolygó Ferenc, Török Ágoston, Bánréti Zoltán, Hunyadi László, Csépe Valéria: Hevesi Nikolett, Honbolygó Ferenc, Török Ágoston, Az intonáció sértésének feldolgozása beágyazott mondatok esetében, Pszichológia, 30 (4), 273-293, 2010
Honbolygó Ferenc: A beszéd prozódiai jellemzőinek észlelése, Akadémiai Kiadó, 2011
Hunyadi László: Frázisstruktúra és prozódia: interfész vagy közös kognitív alapok?, Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII. Sorozatszerkesztő: Kenesei István. 141-189., 2011
László Hunyadi: Rhythm and Blues and Computation in Language, Béla Korponay at 80. Szerk. Andor József et al. Debrecen, 2008
László Hunyadi: Cognitive grouping and recursion in prosody, Recursion and human language. Ed. by Harry v. der Hulst and Dan Everett. Series Syntax in Generative Grammar. Mouton, 2010
László Hunyadi: Experimental evidence for recursion in prosody, Approaches to Hungarian. Volume 11: Papers from the 2007 New York Conference. Edited by Marcel den Dikken and Robert M. Vago. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins P, 2009
