Consortional assoc.: Influence of different moisture conditions and N-fertilization methods on NOx and CO2 production, fertility and microbiological activity of soil in field and model experiments
Konzorcium, társ p.: Eltérő nedvességviszonyok és N-tápanyagellátási módok hatása a talaj NOx és CO2 produkciójára, termékenységére, mirrobiológiai aktivitására szántóföldi modellkísérletben
Title in English
Consortional assoc.: Influence of different moisture conditions and N-fertilization methods on NOx and CO2 production, fertility and microbiological activity of soil in field and model experiments
Keywords in Hungarian
Szántóföldi tartam-kísérletek, modellkísérletek, szerves- és műtrágyázás, talaj NOx és és CO2 emissziója, mikrobiális aktivitás
Keywords in English
Long-term field and model experiments, organic- and mineral fertilization, NOx and CO2 emission of soil, microbial activity
Discipline
Agrochemistry (Council of Complex Environmental Sciences)
100 %
Panel
Complex agricultural sciences
Department or equivalent
Department of Crop Production and Land Use (University of Pannonia)
Participants
Csitári, Gábor Debreczeni, Béláné
Starting date
2008-04-01
Closing date
2012-06-30
Funding (in million HUF)
9.375
FTE (full time equivalent)
2.91
state
closed project
Summary in Hungarian
A globális klímaváltozás várható hazai következményére, a szélsőséges ingadozások gyakoriságának növekedésére a mezőgazdaságban is fel kell készülnünk. E hatásokra a talaj szervesanyag-forgalmával biológiailag szorosan kapcsolt N-ciklusok reagálnak legérzékenyebben. Az eltérő víz- és nitrogén-ellátási (ásványi-N, illetve szervestrágyázás) viszonyok jelentősen befolyásolják a növénytáplálás hatékonyságát, s a talajban a C/N- ciklusokat. Ennek eredményeként megváltozhat az üvegházhatású gázok, a CO2 és a nitrogénoxidok (NOx) emissziója is. Ezekről az összefüggésekről a nemzetközi szakirodalomban is csak kevés eredményt lehet találni, s még kevesebb adattal rendelkezünk az üvegházhatású gázok produkciójáról hazai művelt talajokon. Ezért hoztuk létre ezt a konzorciumot a Keszthelyen folyó trágyázási tartamkísérletekhez kapcsolódva. A keszthelyi kutatócsoport a tartmkísérletek keretében a talajtermékenységhez kapcsolódó vizsgálatokat végez. Ezek a talaj szerves anyag tartalmára (forróvíz-oldható szerves anyag és mikrobiális biomassza) és mikrobiális aktivitására (arginin ammónifikáció) terjednek ki. A PE GMK tenyészedényes és zárt laboratóriumi modellkísérletekben kívánja dinamikusan követni a talajlevegőben felhalmozódó, s a talajból kibocsátott N2O, NO és CO2 produkcióját befolyásoló tényezők (vízellátás, hőmérséklet, N-ellátás módja, talajlakó szervezetek) hatását. A Keszthelyen megvett gázmintákat a konzorcionális partnerünkhöz, Gödöllőre (SZIE) szállítjuk analízis céljából.
Summary
Due to the global climatic change the increase of frequency of extreme weather fluctuations is predictable in Hungary. The agricultural plant nutrition systems have to be prepared for the consequences of this change in time. The biologically coupled carbon and nitrogen cycles respond to the moisture and temperature fluctuations very sensitively, therefore the efficiency of plant nutrition is significantly influenced by the water supply and N-fertilisation (mineral or organic) conditions. As a result of these influences the emission of greenhouse gases (e.g. CO2 and NOx) from cultivated soil can change in the future. Relatively few data can be found in the international literature and even less in Hungary concerning the emission of CO2 and NOx from agricultural soils. Therefore a consortium was organized to study the influence of the factors (as water supply, temperature, the way of N-supply and the role of soil organisms) controlling the accumulation of N2O, NO and CO2 in soil and release to the atmosphere in greenhouse mesocosm and microcosm laboratory model experiments based on a long term fertilisation experiment conducted in Keszthely. Soil fertility studies including the measurement of hot-water soluble organic matter content, microbial biomass and microbial activity (arginine ammonification) in the field experiment are planned, as well. The aim of the project is to develop a model which will be suitable for quantitative estimations considering the given circumstances in annual, seasonal and short time scale. The improvement and adaptation of the necessary experimental systems, analytical methods and mathematical models are also among the aims of the project
