Hungarian music history, examining Plainchant sources
Discipline
Musicology (Council of Humanities and Social Sciences)
80 %
Ortelius classification: Church music
History (Council of Humanities and Social Sciences)
20 %
Ortelius classification: Church history
Panel
Culture
Department or equivalent
Institute of Musicology (Research Centre for the Humanities)
Starting date
2008-10-01
Closing date
2014-10-31
Funding (in million HUF)
4.815
FTE (full time equivalent)
2.33
state
closed project
Summary in Hungarian
A projekt forrásfeltáró zenetörténeti alapkutatást takar. A 16-18. század mindmáig ismeretlen tartalmú gregorián kódexeinek vizsgálata a feladat: a források összegyűjtése, majd a könyvekben található zenei anyag analízise. A végső cél a forrásokat egykor használó egyházi intézmények (kolostorok, egyházmegyék) egyszólamú liturgikus latinnyelvű énekgyakorlatának rekonstruálása, valamint annak feltárása, milyen módon osztozott, és hogyan keveredett a középkori maradványanyag a mindennapi liturgikus gyakorlatban a humanista kor esztétikájának megfelelő komponált-metrizált római énekváltozatokkal. A kutatás várható hatása, eredménye: 1. A Trident utáni ének magyarországi gyakorlatának elemzése, dallami összehasonlító kutatása a téma külföldi szakértői számára hiánypótló adatokkal szolgál. 2. A zenetörténeti analízis interdiszciplináris jelentőségű, a vizsgált időszak magyarországi művelődés- intézmény- és liturgiatörténetének eredményeit egészíti ki. 3. A kutatás a magyar zenetudomány számára is alapvető, első eredményei az MTA-ZTI Magyarország Zenetörténete III. kötetében kapnak helyet. 4. A vizsgálat szervesen kapcsolódik a magyar gregoriánkutató iskola főbb tematikáihoz azzal, hogy a gregorián repertoár használatának utolsó periódusát veszi szisztematikus kutatás alá. A vizsgálatok ideje alatt 5 tanulmány, könyvfejezet, konferencia-előadások, forrásjegyzék, katalógus és több adatbázis készítését vállalom.
Summary
This project is a musicological basic research aimed at discovering unknown Hungarian Plainchant sources from the 16th up to the 18th century. My purpose is: collecting these source materials and analyzing the chants that can be found in them. The final goal is to reconstruct the latin Plainchant practice in different ecclesiastical institutions (convents, dioceses) which used to be the owner of these liturgical chant books. Furthermore, examination is required in the question of how the remnant repertory of medieval Gregorian chant was distributed and how it was combined with the composed-measured Roman post-Tridentine chant in the everyday liturgical practice. Perspectives, results: 1. The musical analysis of post-Tridentine chant repertory in Hungary, in a narrower sense the comparison of the different musical traditions will fill a gap in this field and offer issues of high value for specialists abroad. 2. Being interdisciplinary, the musical investigation of this subject will complete the results of cultural, institutional and liturgical history of the era. 3. This research is also elementary for Hungarian musicology: first issues will be admitted in the third volume of Music History of Hungary, a handbook in preparation by the Institute for Musicology of the Hungarian Academy of Sciences. 4. My investigations join organically to the main fields of the Hungarian Gregorian researcher team by making the last period of the Gregorian chant in Hungary the subject of systematic examination. During the research period, I assume that I would prepare 5 scientific articles, book-chapter, conference papers, source list, catalogue and several databases.
Final report
Results in Hungarian
Legfontosabb célunk a török hódítás és a Tridenti Zsinat korszakát követő (16-18. sz.) egyszólamú, latin nyelvű magyar liturgikus zenei gyakorlat helyszíneinek, alkalmainak, tartalmának, zenei stílusrétegeinek rekonstruálása volt, valamint a külföldi nyomtatványokban és hazai kéziratokban terjedő központi cantus romanus és a középkori gregorián maradványok használatának és zenei jellemzőinek feltérképezése -- egy önállóan feltárt forrásbázis alapján. Ezt a zene- és liturgiatörténeti alapkutatást sikeresen végrehajtottuk. Eredményeink sokrétűnek:
- a könyvtári kutatómunka több tucat hangjelzett forrást fedett fel mintegy 8 hazai és külföldi gyűjteményben
- a forrásanyag minden részletre kiterjedő tanulmányozása élénk képet festett az egyházi közösségek, különösen a pálos rend egyszólamú liturgikus zenei hagyományáról
- egy alig ismert időszak liturgikus zenei gyakorlatáról közöltünk primer adatokat, egyrészt igyekeztünk sorra venni a korabeli magyar katolikus egyház minden lényeges liturgikus zenei gyakorlatát és ezáltal átfogóan jellemezni a korszakot, másrészt egy-egy speciális kérdéskörben elmélyülni (pl. zenei paleográfia)
- saját zenei tipológia kialakításával jellemeztük a dallamvariánsokat és határoztuk meg viszonyukat mind a középkori, mind a modern humanista zeneesztétikához képest
- összesen 12 tanulmány és 11 tudományos előadás készült el a projekt folyamán prezentációkkal, dallam-támlapokkal, regiszterekkel
Results in English
Our main purpose was the reconstruction of the institutes, occasions, contents and musical styles of the Latin plainchant practice in Hungary during the Ottoman conquest and the Tridentine Council (cc. 16th-18th), furthermore, the exploration of the usage and musical characteristics of the central "cantus romanus" spread in printed chant books as well as the manuscripts with the remnants of the medieval Gregorian Chant. These aimes have been fulfilled successfully, based on the study of an independently discovered new source material. Our results are manyfolded:
- Research in eight libraries and collections has revealed dozens of notated musical sources after 1526.
- Our comprehensive examination has drawn a vivid picture of the liturgical music of the ecclesiastical communities in Hungary; our results are especially outstanding in the case of the musical tradition of the Hungarian Pauline Order.
- We have provided first-hand information about the musical material of a scarcely known period. On the one hand, we tried to survey all the liturgical practices of the contemporary Hungarian churches and give a comprehensive summary; on the other hand, we worked out some important topics (e.g. Pauline musical notation) in-depth.
- We described the melodic variants by creating an individual musical tipology and determined their relations both to the Gregorian chant and the new music aesthetics.
- We prepared 12 studies, 11 papers, many presentations, musical tables, registers.
Gilányi Gabriella: Horvát variáns, magyar variáns? 18. századi pálos dallamaink új források fényében, Megjelenés előkészületben, 2010
Gilányi Gabriella: The Reception of Post-Tridentine Cantus Romanus in 17th and 18th Century Hungary, Studia Musicologica 50/3–4, pp. 301–314, 2009
Gilányi Gabriella: 17–18. századi kottás liturgikus könyvek az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtárában, Magyar Sion III. (XLV.) évfolyam, 2009/2, pp. 250-261, 2009
Gilányi Gabriella: Against Change? Later Corrections to Responsory Melodies in the Franciscan Antiphoner H-Bu Cod. Lat. 118, 119, 121, 122, in Dies est leticie, Essays on Chant in Honour of Janka Szendrei. Ed. david Hiley, Gábor Kiss. The Institute of Mediaeval Music, Ottawa, Canada, pp. 243-254, 2008
Gilányi Gabriella: Zenei archaizmusok és neologizmusok a 18. századi pálos zsolozsmában, in Zenetudományi Dolgozatok. Ed. Kiss Gábor. MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, pp. 69-96, 2009
Gilányi Gabriella: Retrospective or not? Pauline Introits in the 18th century Hungary, in Der Paulinerorden: Geschichte, Geist, Kultur. Ed. Sarbak Gábor. (Művelődéstörténeti Műhely. Rendtörténeti konferenciák II/2). Budapest: Szent István Társulat, p503-510, 2010
Gilányi Gabriella: Horvát variáns, magyar variáns? 18. századi pálos dallamaink új források fényében, in Hagyomány és megújulás a liturgiában és zenéjében. Ed. Andrea Kovács. Budapest: LFZE Egyházzenei Tanszéke, MET, pp. 159-170, 2010
Gilányi Gabriella: A hiányzó láncszem? Egy 1687-es pálos antifonále Crikvenicából, Magyar Zene LII/1, 5-15, 2014
Gilányi Gabriella: Középkori kottás töredékek újrafelfedezése a Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtárában, in Zenetudományi Dolgozatok 1978–2012. Ed. Kiss Gábor. Budapest: MTA-BTK Zenetudományi Intézet, pp. 389–394, 2014
Gabriella Gilányi: Der einstimmige lateinische liturgische Gesang in Ungarn nach dem Tridentinischen Konzil, (közlésre elfogadva a 450 Jahre Concilium Tridentinum etc. című konferenciakötet számára. PPKE, 2013. 10.07.-09.), 2014
Gabriella Gilányi: Preservation, Continuity, Archaism – Musical Notation in the Pauline Order between the 14th and 18th Centuries, (közlésre elfogadva a Liturgy and Music in the History of the Pauline Order c. konferenciakötet számára, MTA-BTK ZTI, 2013. nov. 25–27., 2014
Gilányi Gabriella: A gregorián ének, (közlésre elfogadva a Magyarország Zenetörténete III. 18. század kötet számára), 2015
Gilányi Gabriella: Zenei archaizmusok és neologizmusok a 18. századi pálos zsolozsmában, pp. 69-96, in Zenetudományi Dolgozatok, MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, 2009
Gilányi Gabriella: The Reception of Post-Tridentine Cantus Romanus in 17th and 18th Century Hungary, pp. 301–314, Studia Musicologica 50/3–4, 2009
Gilányi Gabriella: 17–18. századi kottás liturgikus könyvek az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtárában, Magyar Sion Új folyam, III. (XLV.) évfolyam, 2. szám, 250-261, 2009
Gilányi Gabriella: „Retrospective or not? Pauline Introits in the 18th century Hungary”, Tanulmány leadva egy pálos tanulmánykötetbe, 2010
Gilányi Gabriella: Against Change? Later Corrections to Responsory Melodies in the Franciscan Antiphoner H-Bu Cod. Lat. 118, 119, 121, 122, pp. 243-254, in Dies est leticie. Essays on Chant in Honour of Janka Szendrei, The Institute of Mediaeval Music, Ottawa, Canada, 2008
Gilányi Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár Oct. Lat. 794 jelzetű „Újhelyi” Processzionáléja, (publikációra előkészítve), 2015
