elderly care, migration, labour market, care-regime
Discipline
Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)
60 %
Ortelius classification: Socio-economic research
Ethnography (Council of Humanities and Social Sciences)
40 %
Ortelius classification: Comparative ethnology
Panel
Society
Department or equivalent
MTA Szociológiai Kutatóintézet
Participants
Turai, Tünde
Starting date
2009-04-01
Closing date
2011-03-31
Funding (in million HUF)
5.922
FTE (full time equivalent)
0.92
state
closed project
Summary in Hungarian
A negatív demográfiai folyamatok megváltoztatják a formális és informális idősgondozást ellátórendszerét. Jelenleg az állami, a non-profit intézményhálózat és a piaci szektor a családi gondozással együttesen sem tudja megnyugtatóan megoldani az idősek gondozását. E hiátus betöltésének egyik lehetősége a külföldi munkaerő bevonása. A kutatás célkitűzése az alábbiak elemzése: a migránsok által nyújtott szolgáltatások jellege az idősgondozásban; ezek összehasonlítása az állami, non-profit, piaci szektorban, a civil és az informális szférában meglévő szolgáltatásokkal; az idősgondozásban megjelenő láthatatlan migráció munkaerő-piaci szegmensei; a külföldi munkaerő alkalmazása átmeneti vagy hosszú távú megoldási stratégiának tekinthető-e a befogadó társadalom idősgondozási struktúrájában; az idősgondozásban résztvevő külföldiek interperszonális kapcsolatai a küldő, illetve a fogadó országban; a gondozás elemzése a szükségleti oldal felől. A kutatás makroadat-elemzést (másodelemzés, statisztikai elemzés) és kvalitatív módszert (megfigyelés, mélyinterúk, esettanulmány) alkalmaz. Várható eredmények: a migráció és a feketegazdaság egy szegmensének átláthatóvá tétele, az idősgondozásra irányuló migráció hatása az idősgondozás formális rendszerére (migráció és szociálpolitika összefüggései), a migránsok integrációs problémái és lehetőségei.
Summary
The negative demographic processes are changing the system of formal and informal eldercare services. At present even the combined resources of the state and the non-profit institutional system and the market sector are unable to provide an adequate solution for eldercare. One of the ways of filling the gap is to involve foreign manpower. The aim of the research is to analyse the following: the nature of the services provided by migrants in eldercare; a comparison of these with the existing services in the state, non-profit and market sectors, and in the civil and informal spheres; manpower market segments of invisible migration appearing in eldercare; whether the use of foreign manpower can be regarded as a strategy for a temporary or long-term solution in the eldercare structure of the host society; the interpersonal relations in the sending and the host country of foreign nationals participating in eldercare; an analysis of the care from the needs side. The research applies analysis of macro data (secondary analysis, statistical analysis) and qualitative methods (observation, depth interviews, case studies). Expected results: it will make a segment of migration and the black economy transparent, reveal the impact of migration for eldercare on the formal eldercare system (connections between migration and social policy), the integration problems and opportunities of migrants.
Final report
Results in Hungarian
A hosszabb idejű idősgondozási, ápolási igényt a magyar idősellátórendszer nem képes kezelni. A családokra háruló terhek rendkívül súlyosak, amit láthatatlanul jelenlévő és a magyarnál olcsóbban dolgozó migránsok enyhítenek. Tevékenységük a formális és informális gondozás határmezsgyéjén mozog, a családi, a szakápolói és a cselédi munka kereszteződésében vannak, dominál a családias munkavégzés. A feketén végzett munkaviszony legalizálása és a munkavégző szakképzettsége önmagában kevés hatással van a munkatípus befolyásolására, nagyobb szerepet játszanak a szubjektív szempontok és a szereplők közötti kapcsolatok minősége. A migránsok szociális ellátórendszer hiányait helyettesitő szerepük nélkülözhetetlen, de mindennről a társadalompolitikai döntéshozóknak nincs ismeretük. Ha Magyarország fogadó szerepe megváltozik, az ideirányuló idősgondozói migráció csökken, és Magyarország küldő szerepe ugyanakkor felerősödik ez az idősgondozást is érinti. A nők magasabb nyugdíjkorhatára későbbi munkaerő-piaci kilépéssel jár, a korábban végzett feladatokat sem tudják ellátni. Az idősgondozás intézményrendszerének változatlansága robbanásszerűen fogja felszínre hozni az addig latensen létező kihívásokat, a kutatás által feltárt ezen problémák ismerete elengedhetetlen a megelőzéshez, de semmiképp nem adminisztratív eszközökkel, a munkaviszony legalizálása nem elégséges a háztartásban dolgozó alkalmazottak védelméhez és az informális keretek között zajló munka szabályozásához.
Results in English
The Hungarian system of services for the elderly is unable to cope with the demand for longer-term care and nursing. Families bear extremely heavy burdens that are eased by the invisible migrants who work for lower pay than Hungarians. Their activity is on the borderline of formal and informal care, at the crossroads of family, trained nursing and domestic servant work and is dominated by family-type work. The legalisation of unregistered employment and the qualifications of the worker in themselves have little influence on the type of work; subjective factors and the quality of the relations among the actors play a bigger role. The migrants play an indispensable role in filling the gaps in the system of social services, but the social policy decision-makers are not aware of this. If Hungary’s receiving role changes, migration to Hungary for eldercare declines and at the same time Hungary’s sending role grows, this will also affect eldercare. The higher retirement age for women means that they leave the labour market later and are unable to perform the tasks they did earlier. If there is no change in the institutional system of eldercare it will suddenly reveal the previously latent challenges. A knowledge of the problems revealed by the research is indispensable for the solution of these challenges, but they cannot be solved by administrative means, the legalisation of employment is not sufficient to protect employees working in households or to regulate work done within informal frames.
