A Monarchia utódállamainak két világháború közötti államberendezkedése
Title in English
The legal system of the successor states between the two world wars
Keywords in Hungarian
alkotmánytörténet, Közép-Európa
Keywords in English
Constitutional History, Central Europe
Discipline
Low and Government Sciences (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Constitutional law
Panel
Political Science, Law and Govemment Sciences
Department or equivalent
Jogtörténeti Tanszék (Pázmány Péter Catholic University)
Starting date
2009-01-01
Closing date
2013-01-31
Funding (in million HUF)
4.264
FTE (full time equivalent)
1.40
state
closed project
Summary in Hungarian
A pályázat körében elsősorban Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia két világháború közötti államszervezetét vizsgálom. Ezek az államok voltak ugyanis azok, amelyek az egykori Osztrák Császárság és Magyar Királyság államberendezkedésével kontinuitást mutathattak. Bár Lengyelország is új államként jött létre, de a hozzá kerülő Galícia nem közvetített jelentős hatást. A többi terület pedig olyan országokhoz került, amelyek már 1918 előtt is léteztek (Románia, Szerbia, Olaszország), itt megmaradtak ezen államok régi alkotmányai, s ehhez csatolták a volt osztrák, illetőleg magyar területeket.
Summary
Within the present application I would like to examine the legal system of Austria, Hungary and the Csechslovak State between the two world wars. This are the states, which show some kind of legal continuity with the former austrian empire and the hungarian kingship. Although Poland arose as a new state, Galicia which was attached did not produce essential effect. The other partes were affiliated to countries, which already existed before 1918 (like Romania, Szerbia and Italy), so that the former constitution of this countries remained in force, and the former austrian and hungarian territories were attached respectivly.
Final report
Results in Hungarian
A kutatási program keretében (magyar és német nyelven) 22 publikációm jelent meg, amelyek között egy magyar nyelvű könyv is található. Az idegen nyelvű tanulmányok száma nyolc, amiből öt jelent meg külföldön (kettő Németországban, kettő Lengyelországban, egy Portugáliában). Emellett két nemzetközi konferenciát szerveztem, mindegyiket 7-8 külföldi, illetőleg ugyanennyi hazai előadóval. A program keretében 16 konferencia előadást tartottam, amelyből 11 volt nemzetközi konferencia. Mintegy 100 külföldi könyvből álló kisebb szakkönyvtárat is összeállítottam. Az Andrássy Egyetemen a kutatási anyagomból egy 15 órás doktori kurzust tartottam, s ezen kívül vendég oktatóként Bécsben, Katowicében, Krakkóban, Prágában és Passauban tartottam 2-5 órás előadásokat (szemináriumokat).
Results in English
In the scope of the research project, I’ve published 22 publications (in German and in Hungarian), including a monograph in Hungarian. The number of foreign language papers equals to 8, five of which were published abroad (two in Germany and in Poland respectively and one in Portugal). Besides, I’ve organised two international conferences, with 7-8 foreign as well as 7-8 Hungarian participants each. In the project I’ve given 16 conference lectures, eleven of which took place at international conferences. I’ve also managed to assemble a specialised library of 100 foreign language volumes. I’ve equally held a 15-hour doctoral course at Andrássy University, covering this research topic, in addition to this, I’ve also given courses as a guest lecturer in Vienna, Katowice, Krakow, Prague and Passau, the length of which were 2-5 hours.
Szabó István: Ausztria államszervezete 1918-1955, PPKE JÁK Budapest 624. p., 2010
Szabó István: Die Abdankung König Karls IV. von Ungarn 1918, In: Susan Richter/Dirk Dirbach (Hg.): THRONVERZICHT, Böhlau Verlag, Köln Weimar Wien, 141-151. o., (ISBN 978-3-412-20535-5), 2010
Szabó István: Die Stellvertretung des Staatsoberhauptes in Ungarn zwischen 1920 und 1944., Czasopismo Prawno-Historyczne (ISSN 0070-2471) Tom. LXI.-Zesyt 2. Poznan 2009. 221-232., 2009
Szabó István: Staatsoberhaupt und Parlamentarismus in Ungarn 1867, 1920, 1946, 1989/1990, Wilhelm Brauneder-István Szabó (Hg.): Das Staatsoberhaupt in der Zwischenkriegszeit. 165-176. Budapest: Pázmány Press, 2011
Szabó István: A királyi főkegyúri jog kérdése a két világháború közötti Magyarországon, In: Iustum Aequum Salutare VI. 2010/1. 103-117. o., 2010
Szabó István: Das Parlamentsauflösungsrecht des Staatsoberhauptes Ungarns., In: Maria Helena da Cruz (szerk.): Parlamentos: a Lei, a Prática e as Representações. 191-197. Lisboa: Assembleia da República. ISBN: 978-972-556-551-3, 2010
Szabó István: Közjogi bíráskodás az I. Osztrák Köztársaságban., Iustum Aequum Salutare V. 2009/4. 65-83., 2009
Szabó István: Az 1934-es osztrák alkotmány jellegzetességei., Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica Tomus XXVII/1. (2009) 195-215., 2009
Szabó István: Die Analogien zwischen dem Grundgesetz und der ungarischen Verfassung (das Kanzlersystem), In: Piotr Czarny - Piotr Tuleja - Krzysztof Wojtyczek (Hg.): Verfassung im Zeitalter der Europäisierung und Globalisierung. 169-184. Krakow: Ksiegarnia Akademicka, 2011
Szabó István: A közigazgatási bíráskodás múltja és jövője, In: Varga Zs András - Frölich Johanna (szerk.): A közigazgatási bíráskodás múltja és jövője. 125-136. PPKE Jog- és Államtudományi Kar, 2011
Szabó István: A bírói normakontroll bevezetése az 1869. évi IV. törvénycikkben., In: Homoki-Nagy Mária (szerk.): Konferencia a bírói hatalomról és az állampolgárságról. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó - Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 175-184., 2011
Szabó István: Der Strafprozess gegen das Staatsoberhaupt, In: Béli Gábor-Duchonová Diana-Fundarková Anna-Kajtár István-Peres Zsuzsa: Institutions of Legal History with special regard to Legal Culture and History. 263-273 PTE ÁJK, 2011
Szabó István: Das Staatsoberhaupt und der Regierungschef in dem heutigen deutschen und ungarischen Verfassungssystem, Wilhelm Brauneder-István Szabó (Hg.): Das Staatsoberhaupt in der Zwischenkriegszeit. 179-204. Budapest: Pázmány Press, 2011, 2011
Szabó István: A Nemzetgyűlés feloszlatása az 1946. évi I. tc. szerint., In: Emlékkönyv Ruszoly József egyetemi tanár 70. születésnapjára (Acta Universitatis Szegediensis, Acta Juridica et Politica Tomus LXXIII. Fasciculus 1-64.) 833-852. o., 2010
Szabó István: Konfliktuspontok Románia elnökének jogállásában, In: Csink Lóránt-Szabó istván (szerk): Az államfő jogállása I. Budapest: Pázmány Press, 89-110. o. (ISBN:978-963-308-089-4), 2013
Szabó István: Az Országgyűlés feloszlatása (feloszlása), In: Drinóczi Tímea - Jakab András (szerk.): Alkotmányozás Magyarországon 2010–2011. II. Budapest: Pázmány Press, 2013. 439-465. o. (ISBN:978-963-308-067-2), 2013
Szabó István: Az állami egység és a birodalmi eszme kapcsolata a 19. századi német közjogban, In: Frank Tibor (szerk.): Németföldről Németországba: Magyar kutatók tanulmányai a német történelemről. Budapest: Gondolat Kiadó, 75-92. o., 2012
Szabó István: Károlyi Mihály és a legitimitás kérdése, Rubicon 2010/10., 2010
Szabó István: Das ungarische Wahlrecht am Anfang des 20. Jahrhunderts, Rechtshistorische Reihe 400, Thomas Simon (Hrsg.): Hundert Jahre allgemeines und gleiches Wahlrecht..., Peter Lang, Frankfurt am Main, 277-285.o.,(ISBN 978-3-631-57250-4), 2010
Szabó István: A polgári adórendszer megteremtése Magyarországon, RUBICON 2012/6.: pp. 66-69., 2012
Szabó István: A "kolozsvári házasság", In: Tattay Levente, Pogácsás Anett, Molnár Sarolta (szerk.): Pro Vita et Scientia. Budapest: PPKE, Szent István Társulat 289-299. o., 2012
