etnomuzikologia, falumonográfia, történeti és jelenkorkutatás
Keywords in English
ethnomusicology, monography of a village, historical and contemporary research
Discipline
Musicology (Council of Humanities and Social Sciences)
80 %
Ortelius classification: Ethnomusicology
Ethnography (Council of Humanities and Social Sciences)
20 %
Ortelius classification: Ethnography
Panel
Culture
Department or equivalent
Institute for Musicology of the HAS
Starting date
2008-09-01
Closing date
2011-06-30
Funding (in million HUF)
7.744
FTE (full time equivalent)
0.84
state
closed project
Summary in Hungarian
Abban a kis, kb. 1200 fős faluban, ahol a kutatást folytatni szeretném, az idős korosztály tagjai közül sokan mondogatják, hogy ''a falunknak van múltja, de jövője nincsen''. Ők hasonló vélemenyen vannak a (zene)kulturális életről is. A két világháború közötti kulturális életet gazdagnak mutatják be. Az 1945-1989 közötti időszak sok ember szemében a fiatalság elvándorlása és a lassú hanyatlás időszakának tűnik. A rendszerváltás után viszont az értelmiség egy része összefogott, és megpróbálja újra fellendíteni a falut és annak kulturális életét. A vezető réteg törekvései mellett mindig voltak ''alternativ'', illetve független törekvések. A képet tovabb színezi, hogy az 1960-as évek végétől a falu területére (és nem szegregált telepre) beköltöző, nagyrészt beás cigányok nemcsak a falu társadalmi-kulturális képét módosították, hanem egy részük tevékenyen hozzájárul a kulturális élet fellendítéséhez is.
A tervezett kutatás a néprajzi interjú, illetve az antropológiai résztvevő megfigyelés módszerével kívánja a harom időszak elsősorban zenei kulturáját feltárni, bemutatva a tudatos kultúrateremtők tiszteletre méltó törekvéseit és a gyengébb pozícióban levők kulturális megnyilvánulásait is. A kutatás előzményei már több mint tíz évre nyúlnak vissza. A faluban és környéken beás néprajzi gyűjtéseket végeztem, és időközben kötöttem ismeretségeket a többségi társadalom tagjaival is. Kb. egy évvel ezelőtt határoztam el, hogy feldolgozom a falu zenei életét. A terv kedvező fogadtatásra talált. Az utóbbi egy évben rendszeresen jártam a központi rendezvényekre és megkezdtem a falu kulturális múltjára vonatkozó interjúk készítését is. Az eltelt időszakban nagy mennységű anyag gyűlt össze, amelynek leirásához, illetve rendszerezéséhez segítségre van szükségem. Ez három-négy fő külső megbízottat jelent. Egy PhD hallgató alkalmi megbizással segítené a populáris zenei kapcsolatok tisztázását.
Mivel az utóbbi öt-hat évben a kutatásaimat megyei közgyűlések és helyi önkormányzatok támogatták, a technikai felszereles megújítására nem volt lehetőségem. Gyakorlatilag a teljes gépparkot le kell cserélni ahhoz, hogy dolgozni tudjak. Ugyanezen okból van szükség nagyobb mennyiségű szakirodalom beszerzésére.
Summary
The village in which I would like to follow my research, has approx. 1200 of inhabitants. Members of the old generation say: ''our village has had a past but it has no future''. They have a similar opinion about the (music) cultural life. They describe a rich cultural life existing between the two world wars. Local people mean the 1945-1989 period the time when the youth migrated into the towns and the village started to decline. But after the transition local intellectuals have joined forces for recovering the village and its cultural life. In addition to the endeavours of the leading stratum there have been ''alternative'' and independent endeavours as well. Beside this the mostly Boyash Roma that moved from the end of the 1960s to the space of the village (and not to a segregated ''Gypsy settlement''( have altered the sociocultural face of the village andeffectively condributed to the recovery of the cultural life. In the research I plan to open up the musical culture of the three periods with the methods of the ethnographical interview and the anthropological participant observation. I have the intention of showing the honourable endeavours of the culture builders and the cultural manifestations of the people that have more fragile positions.
I have started ethnographical collecting work in the village and its environment among the Boyashes for more than ten years. In the meantime I became acquainted with a lot of the members of the majority society. When I decided the working up of the musical life of the village, my plan was well received. In the last one year a have visited the central festivities and started to make interviews concerning the cultural past. To the transcription and classification of the large material I need three ot four assistants with occasional assignments. A PhD student could help the work with clarifying the popular musical contacts.
To the work I should change the whole pool and need the newest literature as well.
Final report
Results in Hungarian
A kutatás arra vállalkozott, hogy monografikusan feldolgozza egy falu zenei életét a 20. század első felétől napjainkig. Módszere a résztvevő megfigyelés és a néprajzi interjúzás volt. A II. világháború előtt a zenei repertoár központi műfajcsoportja, a magyar nóta a különböző társadalmi rétegek közös zenei nyelveként funkcionált, és az alsóbb rétegek számára a felfelé mobilizálódás és a városi értékekhez való közeledés érzetét adta.
A II. világháború körüli időkben lett népszerű a sláger, ami békésen összefért és részben összenőtt a magyar nótával. A ’70-es, ’80-as évek rockzenéje a szakmunkásképző intézményekben tanuló fiatalok révén terjedt el falun.
A rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági-etnikai feszültségeket minimálisra csökkenti az alapjában két elemből álló helyi, uralkodó társadalmi ideológia. Az egyik elem a lokalitás, a „helybeliségnek” a különbözőségek fölé helyezése, az ebből következő másik a társadalmi béke mint alapérték hangsúlyozása. Az ideológia következménye bizonyos kulturális különbözőségek türelmes elfogadása is. A zenei élet szempontjából, minden csoportosulásnál a populáris zenék az uralkodóak. Szinte a teljes világi zenei spektrum jellemzője, hogy a „magyar” zenéket részesítik előnyben, amelyeken kora, érdeklődése, kapcsolatai és érdekei szerint mindenki mást ért. Az ifjúsági zenék az a terület, ahol külföldi zenék nagyobb számban megjelennek, és különböző módokon kapcsolják a fiatalságot egy szélesebb világ totalitásához.
Results in English
The aim of the research is the monographic elaboration of the music life of a village from the first half of the 20th century to our days. Research methods included participant observation and ethnographic interviewing. Before WWII the central genre in the repertoire was Magyar nóta [popular art song] which functioned as the musical lingua franca of diverse social strata and inspired the sense of upward mobility and the possibility of drawing closer to urban values in the lower layers.
The radio music hits became a popular genre around WWII. It harmonized well and partly merged with Magyar nóta. Later the pop-rock won lots of fans among the young people who studied in vocational schools in the cities.
Nowadays the prevalent local social ideology consisting basically of two elements alleviates the economic-social-ethnic conflicts. One of them is the superiority of “locality” or local residence over differences, and the other is the stress on social peace as a basic value. This ideology also implies the acceptance of cultural differences. As regards music, popular music dominates the taste of every group. It is characteristic of nearly the entire secular musical spectrum that “Hungarian” music is preferred, by which everyone understands something else depending on age, interests, and attractions. It is the music of the youth only in which foreign music appears to a greater extent, which connects the local young people to the totality of a wider world in different ways.
Kovalcsik Katalin: "A nótában benne van az igazság." Dal, beszéd, kultúra és érzelem két falu idős lakói körében, Szemerkényi Ágnes szerk. Folklór és zene. 312-323. Budapest: Akadémiai., 2009
Kovalcsik Katalin: Roma muzsikusok a plurikulturalizmus színpadán: esettanulmány a Kalyi Jagról és utódairól, A. Gergely András szerk. Zeneantropolisz. Hazai utak a zeneantropológiához. 51-67. Budapest: L'Harmattan - Kossuth Klub., 2011
