Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Social changes
Panel
Society
Department or equivalent
Department of Gender Studies (Central European University)
Starting date
2008-09-01
Closing date
2012-08-31
Funding (in million HUF)
12.256
FTE (full time equivalent)
0.36
state
closed project
Summary in Hungarian
A pályázat célja a szegénység társadalmi nemi dimenziójának összehasonlitó tárgyalása az Európai Únió országaiban. Két adatbázist fogunk felhasználni, (SILC 2005, és The Racialization and Feminization of Poverty, 2000) igy a longitudinális összehasonlitás is lehetségessé válik. Idáig egyáltalán nem született tanulmány, amely ilyen tipusú összehasonlitásba bevont volna a Kelet - Európai országokat is. Az adatbázisok elemzése során arra a kérdésre keresünk választ, hogy melyek azok a tényezők, melyek valószinűvé teszik a szegénység feminizációját egy országban, illetve ennek hosszabb távon való fennmaradását.
Summary
The goal of this individual project is to explore the determinants of the variation in the shape and degree of the gender poverty gap: what macro and micro level factors contribute to the “feminization of poverty” in the 21st century and how do these combine?
There are two theoretical and methodological innovations this project sets out to achieve.
(1) First, so far only a handful of studies have examined the relationship between gender and poverty in a comparative context in developed western European countries and only one in post-state socialist eastern European ones . There are no studies that develop theory based on information from both sets of countries, even though this may produce more variation and thus more theoretical leverage.
(2) Second, the studies published so far use a very limited definition of poverty (defined as per capita household income less than 50% of the national median income). This ignores a number of dimensions where gender inequality in poverty may be visible, such as, for example, inequalities in access to resources within the household.
Final report
Results in Hungarian
Ismert jelenség, hogy a legtöbb országban a szegények között több a nő, mint a férfi, és a női nem így a szegénység egyik rizikófaktora. Kutatásunk elsődleges célja az volt, hogy megvizsgáljuk mely társadalmi szintű tényezők azok, melyek a szegénység szempontjából különösen hátrányos helyzetbe hozzák a nőket. Másodsorban, kicsit elméletibb szinten kutatásunk során egy speciális dimenzióból (a nemi egyenlőtlenség irányából) kaptunk képet a kelet európai rendszerváltás társadalmi folyamatairól és azok különbségeiről a poszt szocialista államokon belül. Eredményeink azt mutatják, hogy azokban a post szocialista orságokban, ahol a gazdasági fejlődés gyors és külföldi beruházások által vezérelt volt az elmúlt években, ott nagyobb a nemi különbség a szegények között. Azokban az országokban ahol a jóléti szolgáltatások értéke viszonlag kevesbé csökkent, ot kisebb a nemi egyenlőtlenség. Magyarországon végzett esettanulmányunk azt mutatja azonban, hogy bár a széleskörű családi támogatás rendszer csökkenti a nemi különbséget a szegények között, mégis a nők munkaerőpiaci marginalizálásához vezet rövid, és valószínüleg hosszű távon is.
A kutatásból eddig két cikk született, a publikálásuk folyamatban van. Ezen kívül számos más cikk van különböző stádiumokban, melyeket a 2013-as évben tervezünk publikálni nemzetközi folyóiratokban.
Results in English
It is a well known fact that women are overrepresented among the poor in many but not all countries. The goal of our project was to identify some of the macro level factors which determine the size of the gender poverty gap. In addition, this research was expected to shed light on the social transformation and its varieties across the post-socialist region. Using data from the 2008 wave of EU SILC as well as a macro level dataset we collected from printed and internet sources, we have found that fast paced, FDI led economic growth is associated with a larger gender poverty gap in the 10 pots-socialist EU members states, while generous welfare subsidies especially targeting families reduced women's relative disadvantage. A further case study of Hungary showed that while lengthy parental leave allowances may help women escape poverty, they nevertheless tend to marginalize them in the labor market while, and possible after, on leave.
We have written two articles on the basis of the research and both have been submitted to significant international journals. We plan to use the datasets in further research as well.
