Philosophy (Council of Humanities and Social Sciences)
60 %
Ortelius classification: Aesthetics
Literature (Council of Humanities and Social Sciences)
40 %
Ortelius classification: Hungarian literature
Panel
Culture
Department or equivalent
Esztétika Tanszék (Pázmány Péter Catholic University)
Participants
Cseke, Ákos Fabiny, Tibor Hargittay, Emil Jelenits, István
Starting date
2010-09-01
Closing date
2013-12-31
Funding (in million HUF)
5.298
FTE (full time equivalent)
4.82
state
closed project
Summary in Hungarian
A legtöbb esztétikatörténet egész egyszerűen átugorja vagy nagyon röviden és felületesen tárgyalja a koraújkori, úgynevezett „premodern” esztétikai és művészetelméleti gondolkodást. Célunk az, hogy hazánkban is létrejöjjön egy olyan kutatócsoport, mely a kutatás résztvevőiből és a később felveendő három kutatóból áll, és amely felhívja a figyelmet erre az esztétikatörténetileg igen elhanyagolt korszakra, megtalálja a korszaknak leginkább megfelelő kutatási módszereket, feltárja és kiadja a vonatkozó forrásokat.
Az irodalomtörténeti kutatásban már bevált irány annak a feltárása, hogy milyen kapcsolatban áll az adott szerző vallási-teológiai orientációja irodalmi gondolkodásával. Ami viszont az esztétika történeti vizsgálatát illeti, az esztétikai és a vallási-teológiai dimenzió együttes vizsgálata, legalábbis Magyarországon és ezt a korszakot érintően, szinte teljesen hiányzik. Kutatásunk ennek a hiánynak a pótlására vállalkozik.
A kutatás a következő részelemekből áll össze. A kutatók forráskutatás alapján kidolgozzák a szakterületükhöz kapcsolódó résztémát, és az itthoni és külföldi anyaggyűjtést követően a kutatási periódus végére egy-egy résztanulmányt írnak az adott témakörben úgy, hogy az egy közös tanulmánykötetbe illeszkedjék. Az anyaggyűjtés fázisában esedékes kutatóútjaikon egyben felveszik a kapcsolatot a téma külföldi műhelyeivel is.
A kutatás módszertana eltér az esztétikatörténet hagyományos feldolgozási módjától. Ezért szükséges egy módszertani konferencián egyeztetni a tudományos elképzeléseket. A résztémák összehangolása érdekében pedig a kutatás végén egy összegző áttekintő műhelykonferenciát rendezünk, és az eredményeket kötetben publikálásra előkészítjük.
A kutatás során előkerülő és feldolgozott forrásokból hallgatói közreműködéssel egy esztétikatörténeti forrásgyűjteményt állítunk össze, melyet az interneten teszünk hozzáférhetővé. Ehhez szükséges egy nagy kapacitású számítógép és szkenner beszerzése.
Summary
Most histories of Aesthetics simply jump over or take only a very short glance at the late medieval and early modern (summarised as pre-modern) aesthetic and art theroetical thought. The aim of the project is to bring together a research group in our country which can call attention to this largely neglected period, and publishes the relevant source materials and research findings. In literary historical research it is a common stock of knowledge that one should investigate the relationship of the author’s religious-theological convictions and his orientation in literary thinking. As for the historical analysis of aesthetics research into the connection between one’s aesthetic and religious-theological thinking, at least in Hungary and concerning this period is almost totally absent. This project aims at filling up this gap. The research project consists of the following components. Each researcher has a special research theme which is covered by his main professional field of interest, collects in Hungary and – where necessary – abroad the source materials, prepares it for publishing it on the internet, and on this basis writes a research study by the end of the research period. They are also responsible for contacting the relevant international experts and research teams. As for the methodology, we will depart from the traditional ways of handling the history of Aesthetics (e.g. Tatarkiewicz, Gilbert and Kuhn, Zoltai). We are relying on a much wider context within the history of ideas, and we also keep an eye on the artistic output of the age. To elucidate these points we hold a methodological workshop, to try to harmonize the research methods. At the end of the research period we also present our findings at a research conference, to try to find the synergy of the results, and help to prepare the studies for publication. The source material will be made available on the internet as a virtual Reader.
Final report
Results in Hungarian
A kutatás legfontosabb eredménye, hogy újra felvetettük a kora modern korszak (145-1650) esztétikai gondolkodásának kérdését. Számunkra különösen szembeötlő volt ugyanis, hogy magyarul a téma szakirodalma meglehetősen hiányos, és sok tekintetben rabja még Burckhardt ma már sokak által kritizált elképzelésének. A kutatás igazolta azt a hipotézisünket, hogy a korszak nehezen értelmezhető egy tiszta szekuláris kontextusban, így a keresztény humanizmus, keresztény művészet témaköre több kutatónknál is előtérbe került, más-más szempontból. Ugyancsak fontos eredménye a kutatásnak, hogy a korszak esztétikai gondolkodása szempontjából milyen jelentősége van az interdiszciplinaritásnak, vagyis a korszakot kutató különböző tudományágak (irodalomtudomány, esztétika, antik filológia, teológia, filozófia, művészettörténet) együttműködésének. Fontos felismerése a kutatásnak, hogy sem a középkor, mint előzmény, sem a barokk, s a felvilágosodás mint következő korszak felé nincs éles határvonala a korszaknak, ezért helyesebb nem törésvonalnak, mint inkább egy komplex fejlődési fázisnak tekinteni az európai mentalitástörténetben, mely nem annyira elválasztja, mint inkább összeköti a középkort az új korral.
A kutatások tanulságait egy nyilvános konferencián, egy összegyűjtött tanulmánykötetben és egy tematikus honlapon tettük hozzáférhető.
Results in English
The most important result of the research is to raise once again the question of the aesthetic thought of the early modern period (1450-1650). For us it was especially remarkable that the Hungarian language secondary literature of the topic is rather outdated and sporadic, and it is too much imprisoned into the ideas first introduced by Burckhardt. The research proved our hypothesis that the period can hardly be made sense of in a strictly secular context, so themes like Christian humanism, Christian art returned in the investigations of our researchers, sometimes for different reasons. Also importantly, our research showed the relevance of an interdisciplinary approach if we want to make sense of the aesthetic thought of the period. This means that a collaboration of the diffferent disciplines (literary history, aesthetics, antique philology, theology, philosophy, art history) is advantageous as an interpretational strategy. The research also made us realise, that the thought of the period is not isolated either from that of the Middle Ages before it, or from those of the Baroque and the Enlightenment after it. It seems therefore more correct to look at it not as a breakline, but rather as a complex step of development in the history of Europan mentality, a phase which connects rather than separates the Middle Ages and the modern period.
Cseke Ákos, Fabiny Tibor, Görföl TIbor, Hargittay Emil, Horkay Hörcher Ferenc: Fejezetek a kora modern esztétikai gondolkodás történetéből (1450-1650), szerk. Horkay Hörcher Ferenc, L'Harmattan, 2013
Cseke Ákos: Lélekgyakorlat és lelki gyakorlat, „Viharnak kitett szavak által". Tanulmányok Bacsó Béla hatvanadik születésnapjára, szerk. Papp Zoltán, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest, 2012
Fabiny Tibor: “God’s Court Jester on the masks of God: A Theatrical Metaphor in Luther’s Exegesis”, Holger Roggelin – Scott Gustafson (eds.), Lutheranism. Legacy and Future, West Conshohocken, Infinity Publishing, 2012
Fabiny Tibor: “Hymen’s Truth. ’Atonement from Shakespeare to Tyndale and from Tyndale to Shakespeare”, Kinga Földváry – Erzsébet Stróbl (eds.), Early Modern Commun(ication)ions, Cambridge Scholars Publishing, Newcastle upon Tyne, 2012
Görföl Tibor: Az identitás és a végérvényesség ajánlata. A kereszténység a modernitás európai kultúrájában, Vigilia, 2013
Hargittay Emil: „…az ártatlanság még az ellenséget is gyakorta kegyességre indittya”. Még egyszer a Káldi-biblia támogatásáról, ITK, 2013
Hörcher Ferenc: Aesthetic Ideas and Practice in English Renaissance Court Culture. The Case of Sir Philip Sidney, Working Papers in Philosophy 2013/3, Institute of Philosophy, Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Science, 2013
