A magyar nyelvjárások mondattani alapú elhatárolása
Title in English
The Distribution of the Hungarian Dialects by Syntax
Keywords in Hungarian
nyelvjáráshatár, vonzatszerkezet, adatbázis
Keywords in English
dialect border, argument structure, datebase
Discipline
Linguistics (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Dialectology
Panel
Linguistics
Department or equivalent
Magyar Nyelvészeti Tanszék (Pázmány Péter Catholic University)
Participants
Gerstner, Károly
Starting date
2010-02-01
Closing date
2012-02-29
Funding (in million HUF)
5.068
FTE (full time equivalent)
0.80
state
closed project
Summary in Hungarian
Az európai dialektológiában a szintaxis vizsgálata a 90-es években vetődött fel kutatási témaként. A Magyar Nyelvatlasz nem jelentetett meg mondattani térképlapokat. Mivel a mondat szerveződésének általános belső törvényszerűségeit a 20. század végének strukturális elméleti nyelvészete írta le a legmeggyőzőbben, gyengék voltak az alapjai a dialektológiai szintaxis kutatásának. Az általánosan érvényes frázisszerkezet (X-vonás elmélet) megtalálása adhat új irányt a dialektológiai szintaxisvizsgálatoknak is. A kutatásban a mondatot mint az ige (régens), a kötelező (és fakultatív) kiegészítések (vonzatok) és a szabad határozók egészét tekintjük. Mindezekből következik, hogy értelmes megtervezni egy olyan kutatást, ahol kellő számú kutatópontot alapul véve, az argumentumszerkezet különböző megvalósulásait rögzítve lehet meghúzni jelenséghatárokat (izoglosszákat). Az adatfelvétel alapján megvizsgálható, hogy ezek a jelenséghatárok izoglosszacsomókba tömbösülnek-e, vagy egymástól függetlenül kígyóznak. S ha esetleg nyalábba állnak össze, akkor a már ismert nyelvjáráshatárokat erősítik-e, vagy az izoglosszacsomók alapján egy új, mondattani alapú nyelvjárásfelosztás körvonalazódik-e. Mivel a kutatás alapvetően dialektológiai, ahol a nyelvjárás archaikus rétege, illetőleg ennek mondathasználata a kutatás tárgya, nem szükséges sok adatközlővel dolgozni, hiszen a szintaxis mélyebben gyökerezik a nyelvi tudatban, kevésbé változékony, mint a szókészlet vagy a hangrendszer. A kutatás célja az, hogy megállapítsa: létezhet-e mondattani alapú dialektológiai klasszifikáció. A megjelölt kutatás kapcsolódik az ELTE ÚMNyA. projektjéhez: ennek kutatópontjaiból válogat, s így az adatok kiegészíthetik az adott nyelvjárásról szerzett képet.
Summary
Research of Syntax of the Europian dialectology first appeared as a potential field of research in the 90's. Though, The Hungarian Language-atlas did not published syntactically created maps. The basis of researching dialect syntax was not that strong that time, since the general inner laws of the buliding-up of a sentence were written down most convincingly by structural theoretical linguists at the end of the 20 century. The founding of a generally valid phrase structure (X-bar theory) can give a new direction to dialect syntax research too. From now on, we interpret the sentence as a whole, consists of the verb (regens), the obligatory (and facultative) supplements (arguments) and free adverbials. It is concluded that it is reasonable to plan a research, where you can define the borders of phenomena (isoglosses) based on the current appearance of the argument structure by taking into consideration as many researching point as it is possible. After taking up a datebase it can be seen, whether these isoglosses form bundles or not. If these isoglosses form bundles, we will be able to decide whether these strenghten the already known dialect isoglosses, or they form a new syntactically based dialect map. Because of the fact, that the research is basically dialectic, where the theme of the research is the characteristics of the archaic layer and the usage of sentences of that; it is not needed to work with very much informants, since syntax is situated deeper in language consciousness, and it is lesser variable than the lexicon or the sound system. The goal/aim of the study is to determine whether syntactically based dialect classification can be posibble at all. This research is attached to the ELTE ÚMNyA. project, the research choses from its researcher points from there, so the gained data can compliment the already given picture of the dialect in question.
Final report
Results in Hungarian
Általános tudománytörténeti tapasztalat, hogy az európai nyelvek nyelvjárásainak leírásában, az egyes nyelvjárásterületek egymástól való elhatárolásában hangtani tényezők játszották a legfontosabb szerepet. A szintaktikával összefüggő jelenségeket azonban igen hosszú ideig egyáltalán nem vagy csak ritkán tekintették a leírási keret részének. Mindezek a magyar dia-lektológiát is jellemzik.
A szintaktikai jelenségeknek a nyelvjárási leírásba való bevonására az 1980-as évektől kezdődően vannak próbálkozások a magyar dialektológiában. Ezek egyikét képviseli a jelen kutatás, mely a mondattan egyik speciális jelenségét (vonzathasználat) tette meg kutatása tár-gyának.
A kutatás a szóföldrajz eszközeivel mutatja be a vizsgált jelenségeket. Legfontosabb részét a jelenségtérképek és a hozzájuk kapcsolódó elemzések alkotják. A kutatópontok szá-ma (128) nagyjából a fele az Új magyar nyelvatlasz kutatópontjai számának. A térképlapok részletes, konkrét elemzése nem merül ki az adott vonzathasználat egyszerű megállapításában, hanem szemantikai, szemléleti, sőt kontaktológiai tényezőket is figyelembe vesz.
Összefoglalóan az elvégzett kutatás eredményeiről: 1) A mondat vonzatszerkezetén alapuló vizsgálat nem rajzolja át a nyelvjárási területek határait; 2) Megfigyelhetjük egyes vonzatok változását, ami általános jelenség; 3) A vonzatosság alapján kisrégiókat lehet körül-határolni.
Results in English
It is a common experience in the history of research when dealing with the description of the dialects of the European languages, that in separating the different dialectal areas from each other, the most important role is played by the phonetical factors (number, accuracy and realization of phonemes). Syntactical phenomena were considered not to be the part of such descriptions or just rarely in a very low extent. These features are true for the Hungarian dia-lects as well.
In Hungarian dialectology there are attempts from the 1990s to involve syntactical fea-tures also in the description of dialects. This very research is one of these attempts, which is focusing on a special phenomenon (argument structures) of syntax.
This research presents the examined phenomena through the tool of word geography. The most important parts of the research are the maps and the analysis of them. The number of the research points (128) is approximately the half of the research points published in Új magyar nyelvatlasz. The detailed specific analysis of the certain maps include also theoretical, syntactical and contactological factors besides the simple determination of the given argument structure.
Summarizing the results of the research: 1) The examination based on the argument structure of the sentence does not change the borders of the dialectical regions; 2) We can follow the alteration of arguments, which is a common phenomenon; 3) On the basis of argu-ments one can enclose small regions
