Economics (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: International commerce
Panel
Economics
Department or equivalent
Institute of World Economics (Centre for Economic and Regional Studies)
Participants
Gács, János Gács, János Gál, Zoltán
Starting date
2010-05-01
Closing date
2017-04-30
Funding (in million HUF)
4.068
FTE (full time equivalent)
3.74
state
closed project
Summary in Hungarian
A szolgáltatáskereskedelem és a foglalkoztatás általános összefüggéseivel eddig viszonylag kevés tudományos elemzés foglalkozott. Kutatásunk a szolgáltatások egy adott országban megvalósuló exportjára és importjára s a szolgáltatáskereskedelemnek mind a négy módjára, s azok esetleges kapcsolódásaira terjed ki; a magyar gazdaság közelmúltbeli tapasztalatain azt vizsgáljuk, hogy a szolgáltatáskereskedelem szintje és változása milyen módon és milyen erővel hatott a hazai foglalkoztatás alakulására. A vizsgálandó foglalkoztatási hatást közvetlen (ágazaton belüli) és közvetett (az ágazatközi kapcsolatokon keresztül megnyilvánuló) hatásként is vizsgáljuk. A szolgáltatás-kereskedelem és a hazai foglakoztatás közötti kapcsolat elméleti összefüggéseinek tisztázása után azon tényezőket azonosítjuk be, amelyek a hazai szolgáltatás-kereskedelem (export és import) fejlődését, és az azzal összefüggő foglalkoztatást elősegítik, illetve akadályozzák. Megbecsüljük a hazai szolgáltatás-külkereskedelem elvárt szintjét és az ehhez kapcsolható foglakoztatási szinteket. Végül meghatározzuk azt, hogy a törvényhozás, versenyszabályozás és egyéb szakpolitikai kezdeményezések milyen eszközökkel segíthetik a szolgáltatás-kereskedelem kibontakozását oly módon, hogy azok egyre több, lehetőleg magasan képzett foglalkoztatottat generáljanak, akik munkájukban hatékonyan hasznosulnak.
Summary
There have been relatively few comprehensive studies on the impact of trade in services on employment. In our research we deal with both exports and imports of services in a given country, with all four modes of cross-border provision of services, and the interrelationships of these modes. Based on recent empirical evidence in the Hungarian economy we explore in what way, and at what scale have the level and dynamics of trade in services influenced the employment patterns within the economy. The employment impact is to be assessed both as direct (within industry) and indirect (intra-industry) impact. Following the theoretical clarification of the relationship of trade in services and domestic employment we identify the factors that encourage or impede the exports and imports of services from and to the country. We estimate the expected (potential) level of services trade in Hungary and the implied employment levels. Finally, we draw up a list of recommendations with regard to those legislative and regulatory policy initiatives that could enhance the progress of trade in services in Hungary with the result of more, possibly highly skilled employment that would be utilized in and efficient way.
Final report
Results in Hungarian
A kutatás témája a szolgáltatások külkereskedelmének hatása a foglalkoztatásra: Magyarország esete nemzetközi összehasonlításban. Az elemzés során Magyarországot Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával hasonlítottuk össze. Három szolgáltató ágazatot emeltünk ki, s az ezekben realizált közvetlentőke-befektetéseknek a kivitelre és a foglalkoztatás alakulására gyakorolt hatását vizsgáltuk meg. A három ágazat külföldi közvetlentőke-befektetései az üzleti szolgáltatásokban dominánsan vertikálisak, a pénzügyi szolgáltatásokban főleg horizontálisak, míg az IKT-szolgáltatásokban vegyesek. Ebben a tekintetben kutatásunk eredményei egy olyan területre vonatkoznak, amelyet a nemzetközi szakirodalomban statisztikai és ökonometriai eszközökkel még nem vizsgáltak: a horizontális-vertikális megkülönböztetést eddig csak néhány tanulmány alkalmazta, s azok vizsgálatai a feldolgozóiparra és a fejlett országokra (elsősorban az USÁ-ra) vonatkoznak. Eredményeink szerint a fogadó gazdaságra gyakorolt hatások eltérnek az egyes ágazatokban: az exportra elsősorban a vertikális üzleti szolgáltatásokban, illetve a vegyes IKT-szolgáltatásokban gyakorol szignifikáns pozitív hatást a külföldi közvetlentőke-befektetés, míg a foglalkoztatásra az üzleti szolgáltatásokban, és kisebb részt a horizontális pénzügyi szolgáltatásokban. A válság alatt a pozitív hatások csökkentek vagy eltűntek. A négy országot külön vizsgálva más és más ágazatok hatása szignifikáns, ami jelzi eltérő specializációjukat.
Results in English
Our research focussed on the impact of services foreign trade on employment in the case of Hungary in international comparison. We compared Hungary with the three other Visegrad countries. We analysed the impact of FDI in three selected services branches on the host economy in two areas: export and employment. FDI in the three selected services branches differ in terms of their vertical or horizontal nature: In business services, FDI is predominantly vertical, in financial services predominantly horizontal, while in ICT-related services both types can be found. In this regard, we addressed a gap in the international literature, as the horizontal-vertical distinction was applied in econometric analysis of manufacturing industries only (and mainly in the case of the US). According to our results, the impact on the host economy differs in the three sectors: positive and significant impact on exports can be found in vertical business services, in confluent ICT-related services, and on employment in business services and in financial services. The positive impact either diminished or disappeared during the crisis. When the four countries are compared, the extent and significance of these impacts differ, which underlines their different specialisation.
Gál Zoltán, Sass Magdolna, Juhász Bálint: A külföldi közvetlentőke-befektetések és a válság hatása a fogadó gazdaságra: a visegrádi országok egyes szolgáltató ágazatainak vizsgálata, Külgazdaság, 2016
Sass M., Gál Z., Juhász B.: The impact of FDI on host countries: the analysis of selected service industries in the Visegrad countries, Post-Communist Economies, 2017
Events of the project
2024-06-18 09:52:38
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont), Új kutatóhely: Világgazdasági Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont).
2014-09-26 12:11:44
Résztvevők változása
2014-09-25 15:39:46
Vezető kutató váltás
Régi vezető kutató: Gács János
Új vezető kutató: Tölgyessy Péterné
A vezető kutató váltás indoka: Gács János vezető kutató egészségének megromlása.
2011-12-21 08:51:08
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: (MTA Közgazdaságtudományi Intézet), Új kutatóhely: Közgazdaság-tudományi Intézet (MTA Közgazdaságtudományi Intézet).
