közpénzügyek, többszintű kormányzás, pénzügyi föderalizmus
Keywords in English
public finance, multi-level governance, fiscal föderalism
Discipline
Economics (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Fiscal economics
Panel
Economics
Department or equivalent
Pénzügyi és Számviteli Intézet (Budapest Business School)
Participants
Bojovic, Jakov Brnjas, Zvonko Černěnko, Tomáš Fellegi, Miklós Ferkelt, Balázs Gárdos, Csaba Juhász, Jácint Kengyel, Ákos Kostanjevec, Karlo Kovácsné Dr. Sipos, Ágnes Margit Majoros, Pál Nagy, Ágnes Novotná, Sandra Sági, Judit Sivák, József Stecné Barati, Izabella Suhányi, Ladislav Suhányiová, Alžbeta Swirska, Anna Szemlér, Tamás Tasi, Péter Vigvári, András Vravec, Ján Zsugyel, János
Starting date
2011-02-01
Closing date
2015-06-30
Funding (in million HUF)
6.705
FTE (full time equivalent)
7.11
state
closed project
Summary in Hungarian
A közfeladatellátás kormányzati szintek közötti megosztása, a fiskális decentralizáció világtendencia. A helyi kormányzati szintek mind a helyi közjavak biztosításában, mind a közberuházások lebonyolításában kulcsszerepet játszanak. A kormányzati szintek közötti változó munkamegosztás a kormányzati szintek közötti pénzügyi kapcsolatok és az adóztatás átalakulását is magával hozta.
A kutatás célja, hogy eredményeivel támogatást nyújtson egy olyan kormányzati szintek közötti közpénzügyi menedzsmentrendszer kidolgozásához, amely összhangban van az EU átalakuló s költségvetési rendszerével, valamint a változó regionális politika új intézményrendszerével és biztosítja az euró-zóna által elvárt költségvetési fegyelmet. Ez utóbbi szempont különösen felértékelődött a görög pénzügyi válság kitörése óta. Valószínűsíthető, hogy ezek az EU-s változások hatni fognak a magyar közigazgatási és költségvetési rendszerre is. A kutatás nem közpolitikai, hanem szűkebb, a hazai kutatások által elhanyagolt közpénzügyi irányultságú. Kiindulópontunk az, hogy a szubszidiaritás elvének érvényesülésében és a kormányzati hatékonyság javításában kitüntetett szerepe van a közpénzügyi rendszer konkrét minőségének, az alkalmazott forrásallokációs technikáknak és a helyi kormányzati szint pénzügyi architektúrájának.
A kutatás során megválaszolandó kérdések:
1. Az államháztartás működésének fejlesztésében milyen megoldásokat célszerű követni annak érdekében, hogy a jelenleginél jobban érvényesüljön a közpolitikai döntések megalapozottsága, a kormányzati szintek közötti világos felelősségi és hatáskör megosztás és a források kormányzati szintek közötti célszerű allokációja.
2. A kormányzati szintek közötti pénzügyi kapcsolatoknak milyen célszerű instrumentum (támogatás fajták) és mechanizmus (támogatás allokáció, adómegosztás és központi és helyi adók rendszere) kombinációját célszerű létrehozni az EU közös költségvetésének és regionális politikájának változásai után.
3. Az EU-s változások fényében a hazai viszonyok között a költségvetési fegyelem átfogó (az államháztartás mindkét szintjén érvényesülő) keretrendszerének milyen intézményi megoldását célszerű követni?
4. Hogyan lehet biztosítani ─ különösen a fejlesztési forrásallokáció célszerű mechanizmusainak és intézményeinek kiépítésével ─ a pénzfolyamatok és a fenntartható reálfolyamatok egyensúlyát az államháztartás helyi szintjén.
5. Miként lehetséges kezelni a helyi szintű eladósodást oly módon, hogy az sem helyi működésképtelenséggel, sem olyan kimentéssel ne járjon együtt, amely erősíteni a helyi szint erkölcsi kockázatra való hajlamát?
A kutatás során a nemzetközi gyakorlatok megismerésében szakirodalmi forrásokon és a politikai döntéselőszítés dokumentumainak elemzésén kívül nagy hangsúly helyeződik a szakértői konzultációkra, a különböző eljárások és mechanizmusok működési tapasztalatainak elemzésére, beleértve a tágabb intézményi feltételeket is. Törekszünk arra, hogy a fogalmak és összefüggések leírásában minél egzaktabb eszközöket alkalmazzunk. A kormányzati szintek közötti formalizálható kapcsolatok leírásához például megvizsgáljuk a decentralizáció és a többszintű tervezés korábban alkalmazott matematikai eszközeinek felhasználását. Különös figyelmet fordítunk az Európa Tanács (Council of Europe) és az OECD szakmai dokumentumainak tanulmányozására. Ez annál is fontosabb, mivel ezek a munkálatok a hazai szakmai közvélemény előtt sem ismertek eléggé. A külföldi kutatók bevonása azt szolgálja, hogy a hasonló kihívások előtt álló országok (Szerb Köztársaság, Szlovák Köztársaság, Románia) tapasztalatai is felhasználásra kerülhessenek. E mellett három, nagy hagyományokkal rendelkező ország (Dánia és Franciaország, Olaszország) tapasztalataira is épít a kutatás.
Summary
The distribution of public service delivery among the levels of government and the fiscal decentralization is a general tendency all over the world. The local government levels play key-role both in the delivery of public goods and in the implementation of public investments. The changing division of labour among the government levels has involved the transformation of financial relations and that of taxation, too.
The goal of this research is to support the elaboration of a public finance management system among the governmental levels that is going to be in harmony with the changing budgetary system of the EU and be able to guarantee the expected budgetary discipline of the euro-zone. This point of view has been of especially great importance since the Greek crisis broke out. Probably these changes are going to have an impact on the Hungarian budgetary and public administration system. The research will mainly focus on the narrower field of public finance system, which has been neglected by domestic researchers so far more, than that of the public policy. The starting point is that the qualities of public finance system, the applied resource allocation techniques and the financial architecture of the local government level have a very important role in enforcing the theory of subsidiarity principle and in the improvement of governmental efficiency.
Questions to be answered in the course of the research work: 1. Which are the most expedient solutions regarding the functioning of general government for the purpose of enforcing the justification of public policy decisions, the clear division of responsibilities and competences and the rational allocation of resources among levels of government? 2. Which combination of instruments (types of grants or subsidies) and mechanisms (budget allocation, tax sharing, and system of central and local taxes) will be most suitable to pursue the changes in the common budgetary and regional policy of the EU? 3. What are the optimal institutional solutions and framework systems of the budgetary discipline to be pursued in line with the EU changes (at both levels of the general government)?
4. How to ensure balance between cash flows and sustainable real developments at the local level of public finances, with special focus on building reasonable mechanisms and institutions for the allocation of development funds.
5. How is it possible for the local governments in case of running into dept to avoid the failure of proper functioning and apologies for moral hazard simultaneously?
In addition to studying the international practices and the relevant literature and analysing documents of the political decision making a great emphasis will be given to the experts’ consultations, to the analysis of operational experiences of different processes and mechanisms including wider institutional conditions. We aim at adopting exact methods in formulation of concepts and interdependences as much as possible. As an example, we consider whether the mathematical methods of decentralization and multilevel planning could be applied in drawing up interrelations between levels of government. We pay special attention to studying the technical documents of the Council of Europe and the OECD. This has a real importance this research, because these processes are not properly known by the domestic public opinion. Involving foreign researchers will contribute to making use of these experiences of countries facing similar challenges (Republic of Serbia, Republic of Slovakia and Romania). In addition, we are going to rely on the experiences of three other countries (Denmark, France and Italy) disposing of great traditions in this regard.
Final report
Results in Hungarian
A 2011. évben indított kutatási projekt arra kereste a választ, hogy a 2007-ben kezdődött világméretű gazdasági és pénzügyi világválság, valamint az Európai Unió 2014-ben induló költségvetési ciklusa által indukált változások hogyan alakítják át a közfeladat ellátásának rendszerét.
Az OECD-országok tapasztalatainak kiértékelése alapján megállapítható, hogy a közpénzügyi decentralizáció a gazdasági fejlettség magasabb szintjével jár együtt. A fejlett OECD-tagállamok az utóbbi két évtized során eredményes közpénzügyi reformokat hajtottak végre. A kelet-közép-európai országok decentralizációs jellegű közpénzügyi reformjai az OECD-országok túlnyomórészt pozitív tapasztalatain orientálódtak, de a globális pénzügyi válság a központi és helyi önkormányzatok adóssághelyzetét kedvezőtlenül érintette, így ez a közpénzügyi reformok hatékonyságát befolyásolhatja.
A közpénzügyi feladat- és forrásellátás jelenlegi magyarországi reformja a közszférában a re-centralizációs jellegű, amely nem erősíti a decentralizáció növekedés támogató hatását, de alkalmas a központi és helyi kormányzat eladósodottságának megállítására.
Results in English
The research project started in 2011 has investigated how the global economic and financial crisis since 2007 and the changes initiated by the budgeting cycle of the European Union for the period from 2014 has formed the system of the public sector.
The evaluation of the experiences of the OECD member states has proved that the decentralization of public finances results in higher economic development level. The developed OECD member states have enforced in the last two decades successful public finance reforms.
The public finance reforms with decentralization character of the East-South-European countries have oriented on the positive experiences of the OECD countries, but the global financial crisis has negatively touched the debt situation of the central and local government levels. This has influenced the effectivity of the public finance reforms.
The recent Hungarian reform of public tasks and sources in the public sector has recentralization character, which doesn’t strengthen the development support character of the decentralization but is appropriate to stop the excessive depth situation of the central and local government levels.
Sivák József, Zsugyel János: Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében, PROSPERITAS II: (2015/1) 43-61, 2015
Ferkelt Balázs: Az eurózóna helyzete 2015-ben: Egyben tartható a monetáris unió?, Prosperitas 2015/1 5-19 o., 2015
Kengyel Ákos: Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában, Prosperitas 2015/1 20-36. o., 2015
Majoros Pál: Merre tovább Európai Unió?, Prosperitas 2015/1 37-42. o., 2015
Vigvári Gábor: Válság az eurózónában - politikai gazdaságtani megközelítésben, Prosperitas 2015/1 62-80. o., 2015
Gárdos Csaba: A kincstári rendszerek létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába, Prosperitas 2015/1 81-97. o., 2015
Sági Judit: A bankszféra szerepe és érdekeltsége a helyi önkormányzati kincstári rendszerek kialakításában és működtetésében, Prosperitas 2015/1 98-110. o., 2015
Fellegi Miklós: Új finanszírozási és helyi adórendszer: Élet az adósságkonszolidáció után, Prosperitas 2015/1 111-122. o., 2015
Kovácsné Sipos Ágnes: A központi és helyi adóbeszedés gyakorlatának és az adózási morál alakulásának kölcsönhatásai, Prosperitas 2015/1 123-143. o., 2015
Jakov Bojovic: Serbia: A country study, Prosperitas 2015/1 144-161. o., 2015
Tomás Cernenko-Veronika Fercíková- Elena Zárska- Sandra Novotná: Slovakia: A country study, Prosperitas 2015/1 162-178. o., 2015
Karlo Kostanjevec: Croatia: A country study, Prosperitas 2015/1 179-198. o., 2015
Anna Swierska: Selected issues of the local finance system in Poland, Prosperitas 2015/1 199223. o., 2015
Vigvári András: A többszintű kormányzás pénzügyi kérdései, Dr. Sivák József; Dr. Vigvári András: Rendhagyó bevezetés közpénzügyek tanulmányozásába. CompLex 167-194. o., 2012
Vigvári András: A kormányzati szintek közötti munkamegosztás a magyar államháztartásban, a helyi önkormányzatok pénzügyei, A magyar államháztartás és az Európai Unió közpénzügyei, CompLex, 157-197. o., 2013
Szemlér Tamás: Az Európai Unió közös költségvetése tegnap és ma, A magyar államháztartás és az Európai Unió közpénzügyei, CompLex, 199-232. o., 2013
Kengyel Ákos: Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője, Közgazdasági Szemle. LIX. évf. március, 311-332. o., 2012
dr. Gábor R Szűcs: CROATIA, Challenges and possible solutions for bridging gaps betweeen the various levels of governments. Enforcement of subsidiarity in public finances, kézirat, 2012
Izabella Barati-Stec: Destined to be Defaulted?, International Journal of Finance and Accounting, 2014
Zsugyel János: A fáraó álma. Losoncz Miklós: Az államadósság-válság és kezelése az EU-ban, KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 61: (7-8) 943-945, 2014
Zsugyel János, Farkas Szilveszter: Public management, In: Lentner Csaba (szerk.) (szerk.) Adózási pénzügytan és államháztartási gazdálkodás: Közpénzügyek és Államháztartástan II. Budapest: NKE Szolgáltató Kft., 2015. pp. 785-806., 2015
Kengyel Ákos: Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője, KÖZGAZDASÁGI SZEMLE LIX:(március) pp. 311-332. (2012), 2012
Kengyel Ákos: A kohéziós politika átfogó reformjának előkészítése. I. rész: Az integráció-gazdaságtani háttér, VILÁG ÉS GAZDASÁG (37) pp. 2-6. (2011), 2011
Kengyel Ákos: A kohéziós politika átfogó reformjának előkészítése. II. rész: Célkitűzések és tervek konkrétan., VILÁG ÉS GAZDASÁG (38) pp. 2-6. (2011), 2011
Kengyel Ákos: The future of EU Cohesion Policy: Endogenous Development - Added Value of Intervention - Regulatory Frameworks, EU WORKING PAPERS 15:(3) pp. 51-74. (2011), 2011
