Musicology (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Musicology
Panel
Culture
Department or equivalent
Institute of Musicology (Research Centre for the Humanities)
Starting date
2010-10-01
Closing date
2013-12-31
Funding (in million HUF)
9.647
FTE (full time equivalent)
2.92
state
closed project
Summary in Hungarian
Bár a népszerű zenés színpadi műfajt többen vizsgálták már kultúrtörténeti (Hanák, Csáky), színháztörténeti (Bruyas, Traubner, Heltai, Gajdó), sőt zenetörténeti (Dahlhaus) szempontból is, a magyar operettet zenetudományi nézőpotból eddig csupán Batta András rövid ismeretterjesztő munkája tárgyalta. Mindmáig adós a magyar zenetudomány a hazai operettjátszás primer forrásainak módszeres feltárásával, a magyar operett-termés zenei elemzésével, illetve a külföldi operettek magyarországi fogadtatásának vizsgálatával. Kutatásom során az operett magyarországi történetét e három szempontból kívánom vizsgálni az 1860-1958 közötti időszakban, Offenbach műveinek magyarországi megjelenésétől az 1950-es évek szocialista operettjéig. A műfaj történetét az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárában, valamint az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeumban őrzött eredeti források alapján szeretném tanulmányozni.
Summary
Although the popular musico-theatrical genre has been studied by several scholars from the point of view of cultural history (Hanák, Csáky), theatre history (Bruyas, Traubner, Heltai, Gajdó), even music history (Dahlhaus), the only work exploring Hungarian operetta from musicological point of view is the short popular one of András Batta. Hungarian musicology failed up to this day to investigate systematically the primary sources of Hungarian operetta performances, to provide musical analyses of the Hungarian operetta production, and to study the reception of foreign operettas in Hungary. In the course of my researches, I want to study the history of operetta in Hungary from these three points of view in the period between 1860 and 1958, from the appearance of Offenbach’s works in Hungary to the socialist operettas of the 1950s. I want to study the history of the genre on the grounds of the original sources preserved in the Department of Music and Theatre History of the Széchényi National Library and in the Hungarian Theatre Museum and Institute.
Final report
Results in Hungarian
Kutatásaim során több mint 20 000 adatot gyűjtöttem össze és rendszereztem egy eddig feltáratlan kutatási területen: a magyarországi operettjátszás 1860 és 1958 közötti gyakorlatának forrásairól. Három konferenciaelőadást tartottam a témában külföldön (Bécsben németül, Vilniusban és Liverpoolban angolul), négy további előadást Budapesten (a Magyar Zenetudományi Társaság két, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont két ülésszakán). Két magyar nyelvű tanulmányt publikáltam tudományos folyóiratban (Magyar Zene), három további magyar tanulmányt és egy forráskatalógust az MTA BTK Zenetudományi Intézet honlapján. Két idegennyelvű tanulmány közlés előtt áll (az egyik németül a majna-frankfurti Jacques-Offenbach-Studien sorozat részeként, a másik angolul, Vilniusban, a "Lithuanian Musicology" című folyóiratban fog megjelenni). Munkáimban különös figyelmet szenteltem olyan témáknak, mint a jódlidalok operettbeli alkalmazása; Offenbach műveinek magyarországi fogadtatása; a budapesti Népszínház zenekara, korai operettrepertoárja és az egzotikus operett kezdetei (Sztojanovits Jenő "Peking rózsája" c. Turandot-operettjén keresztül); a 19. századi zeneszerzőket szerepeltető és dallamaikat felhasználó szomorú operett két világháború közötti divatja (Nádor Mihály "Offenbach" című darabján keresztül); az autentikus magyar népzene és kontrapunkt felhasználása a szocialista realista operettben (Vincze Ottó "Boci-boci tarka" című téesz-operettjének példáján).
Results in English
During my researches, I have collected and systematized more than 20 000 data in an area so far unexplored: concerning the sources of the practice of operetta in Hungary between 1860 and 1958. I held papers on 3 conferences abroad (in Vienna in German, in Vilnius and in Liverpool in English), and 4 further papers in Budapest (2 on the conferences of the Hungarian Musicological Society, 2 on the symposia of the Research Centre for Humanities of the Hungarian Academy of Sciences). I have published 2 Hungarian studies in a scholarly journal (Magyar Zene), 3 further Hungarian studies and a source catalogue on the homepage of the Institute for Musicology of the HAS RCH. The publication of 2 foreign-language studies are in preparation (one is to be published in German as part of the Frankfurt a. M. series Jacques-Offenbach-Studien, the other in English in Vilnius in the journal "Lithuanian Musicology"). In my works, I paid particular attention to such topics as the use of yodel songs in operetta; the Offenbach reception in Hungary; the orchestra and the early operetta repertory of the Budapest Folk Theatre and the beginnings of exotic operetta (through the example of the Turandot-operetta "The Rose of Peking" by Jenő Sztojanovits); the 'sad' operettas featuring 19th-century composers and using their melodies (through "Offenbach" by Mihály Nádor); the use of authentic Hungarian folk music and counterpoint in Socialist Realist operetta (through "Boci-boci tarka" by Ottó Vincze").
Bozó P: Nádors Erzählungen oder das Budapest Dreimäderlhaus. Offenbach als tragischer Operettenheld, Jacques Offenbach Studien [megjelenés előtt], 2014
Bozó P: Turandot on the Budapest Operetta Stage, Lithuanian Musicology [megjelenés előtt], 2014
Bozó P: Az egyházzenész operettje. Sztojanovits Jenő: Peking rózsája, Magyar Zene 51/3: 297-315., 2013
Bozó P: [Megjelenés előtt:] Nádors Erzählungen oder das Budapester Dreimäderlhaus. Offenbach als tragischer Operettenheld, Jacques Offenbach Studien. Frankfurt am Main, Burkhard Muth, 2013
Bozó P: [Megjelenés előtt:] Turandot on the Budapest Operetta Stage, Crossing Sociocultural Borders: Musical Microhistories, 2013
