A politika orientációs kerete: A szemantika szerepe a politikai intézmények formálódásában
Title in English
The Orientation Frame of Politics: The Role of Semantics in the Formation of Political Institutions
Keywords in Hungarian
politikaelmélet, rendszerelmélet, framing-elmélet, institucionalizmus, ideológiák, jóléti állam, globalizáció, ökológia, kockázat, értékorientáció, etikus fogyasztás, CSR, tudomány és társadalom
Keywords in English
political theory, systems theory, framing theory, institutionalism, ideologies, welfare state, globalization, ecology, risk, value orientation, ethical consumerism, CSR, science and society
Discipline
Political Science (Council of Humanities and Social Sciences)
60 %
Ortelius classification: Political sciences
Philosophy (Council of Humanities and Social Sciences)
20 %
Ortelius classification: Philosophy
Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)
20 %
Ortelius classification: Sociology
Panel
Political Science, Law and Govemment Sciences
Department or equivalent
Institute for Political Science (Center for Social Sciences)
Starting date
2010-10-01
Closing date
2015-09-30
Funding (in million HUF)
16.984
FTE (full time equivalent)
2.77
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatás alaptézise szerint a legfontosabb politikai intézmények megszületésében, működésében és változásában kulcsszerepet játszanak a politika egészére vonatkozó, átfogó jellegű szemantikai leírások, melyeket a politika orientációs keretének nevezek. A kutatás első, módszertani szakaszában – elsősorban Niklas Luhmann rendszerelméletére és a framing-elméletre támaszkodva – meghatározom ezen orientációs keret mibenlétét és működésének jellemzőit. A kutatás második, eszme- és társadalomtörténeti része az orientációs keret történelmi változásait vizsgálja. A harmadik, aktuálpolitikai szakasz egyrészt bemutatja, hogy a politika mai működési zavarai leírhatók úgy, hogy az eddigi orientációs keret már nem képes betölteni funkcióját, másrészt pedig számba veszi azokat az új gyakorlati törekvéseket – mint például az etikus fogyasztás, a vállalatok társadalmi felelősségvállalása vagy a tudomány és a társadalom viszonyának demokratizálása – melyek egy új orientációs keret kialakulása felé mutatnak. A kutatás számos, eleddig egymástól függetlenül tárgyalt kutatási területet integrál egységes kutatási programmá. Az említett innovatív és progresszív gyakorlati kezdeményezéseket egy átfogó társadalom- és politikaelméleti kontextusban elemzi, ami azok radikálisan új aspektusainak feltárását eredményezi, s katalizálhatja elterjedésüket és továbbfejlődésüket.
Summary
The basic thesis of the research is that comprehensive semantic descriptions referring to the whole of politics play a key role in the establishment, functioning and change of the most important political institutions. I call these semantic descriptions orientation frame of politics. In the first, methodological part of the research—relying mainly on Niklas Luhmann’s systems theory and framing theory—I define this orientation frame and its characteristics. The second part, dealing with the history of ideas and society, examines the historical transformations of the orientation frame. In the third, actual political part, on the one hand, I argue that the functional shortcomings of present politics can be described in such a way that the former orientation frame cannot fulfill its function; on the other hand, I collect and examine practices—e.g., ethical consumerism, corporate social responsibility, or democratizing the relationship between science and society—tending toward the emergence of a new orientation frame. The research integrates several research areas, which have hitherto been discussed separately, into a unified research program. It analyzes the innovative and progressive practices mentioned above in the general context of social and political theory, which results in revealing their radically new aspects and can catalyze their spread and development.
Final report
Results in Hungarian
A kutatás célkitűzése annak vizsgálata volt, hogy a politikára vonatkozó szemantikai leírások milyen szerepet töltenek be a politikai intézmények formálódásában.
Ehhez először azokat az elméleteket vettem sorra, melyek ennek a kapcsolatnak a megragadását tűzik célul, úgymint Niklas Luhmann rendszerelmélete, a framing elmélet és az új institucionalista irányzatok. Ezeket az elméletek azért tartom fontosnak az aktuális politikai problémák tárgyalásakor, mert ez utóbbiakban véleményem szerint fontos szerepet játszik a komplexitás, az intézmények egyik alapvető jellemzője pedig éppen a komplexitás redukálása.
Az elméleti alapok segítségével a kutatás második részében a demokrácia és a szakértelem kapcsolatát vizsgáltam. Úgy vélem, demokráciaelméleti szempontból a szakértelem és a demokrácia közti konfliktus kitüntetett jelentőséggel bír, mivel napjaink társadalmi-politikai problémái közül több is visszavezethető rá, és ez a konfliktus jelenti azoknak a problémáknak is a magvát, melyekkel kapcsolatban a részvétel vagy a deliberáció igényét fel szokták vetni. Amellett érveltem, hogy a kettő konfliktusa a delegálás átgondolt, publikus és részletes szabályozásával lehetne a leginkább kibékíthető.
Results in English
The aim of the research was to examine what role the semantic descriptions of politics play in the formation of political institutions.
First I reviewed the theories which aim to grasp this relationship, such as Niklas Luhmann’s systems theory, framing theory and new institutionalist approaches. In my view, these theories are important for discussing actual political problems because complexity plays a key role in the latter, and a basic characteristics of institutions is exactly the reduction of complexity.
With the help of these theoretical grounds, in the second half of the research, I examined the relationship between democracy and expertise. In my opinion, the conflict between democracy and expertise is of special importance for the theory of democracy because several present social-political problems can be reduced to it, and this conflict is the core of the issues for which the claim of participation and deliberation is usually raised. I argued that the conflict between them can be reconciled with the help of detailed and public rules of delegation.
Brunczel Balázs: Local Differences in the Semantics of Global Capitalism in the Case of Hungary, Portfolio of the Conference Variants of Differentiation in the Regions of World Society, Luzern, June 10-11, 2011
Brunczel Balázs: Új institucionalizmus a politikatudományban, Kézirat, 2011
Brunczel Balázs: Struktúra, szemantika, diskurzus – A reformszocializmus és a magyar kapitalizmus szemantikai és diszkurzív jellemzői, Kézirat (várható megjelenés angolul a Soziale Systeme című folyóirat 2012 őszi különszámában), 2011
Brunczel Balázs: Új institucionalizmus és normativitás, Kézirat, 2011
Brunczel Balázs: Demokrácia és szakértelem, kézirat, 2012
Brunczel Balázs: The Role of Semantics in the Reform Socialist Hungary, tervezett konferenciakiadvány (Variants of Differentiation in the Regions of World Society, Luzern, 2011), 2012
Brunczel Balázs: Conflict between Democracy and Expertise: An Interpretation of Present Discontent with Representative Democracy, kézirat, 2013
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: (MTA Politikatudományi Intézet), Új kutatóhely: Politikatudományi Intézet (MTA Politikatudományi Intézet).
