A nyelvi időkezelés és intenzionalitás nem-modális megközelítése
Title in English
A non-modal approach to temporality and intensionality
Keywords in Hungarian
modalitás, magasabb-rendű logika, temporalitás
Keywords in English
modality, higher-order logic, temporality
Discipline
Linguistics (Council of Humanities and Social Sciences)
70 %
Ortelius classification: Semantics
Philosophy (Council of Humanities and Social Sciences)
30 %
Ortelius classification: Semiotics
Panel
Linguistics
Department or equivalent
Theoretical Linguistics (Pázmány Péter Catholic University)
Starting date
2011-02-01
Closing date
2013-01-31
Funding (in million HUF)
9.642
FTE (full time equivalent)
1.80
state
closed project
Summary in Hungarian
A projektum során a múltban és jelenleg is folyó kutatásaimra alapozva a természetes nyelvben megjelenő időkezelés és intenzionalitás egy nem-modális megközelítését dolgozom ki. A kutatás kiindulópontját a 2010 márciusában elektronikus formában a Journal of Semantics című szakfolyóiratban már megjelent cikkem szolgáltatja. Említett cikkben a rendszerint kizárólag modális eszközökkel kezelhetőnek tartott progresszív aspektusra adok egy nem-modális megoldást, és megmutatom, hogy az elmélet egyszerűbb (tesztelhetőbb) feltételezések mellett is pontosabb jóslatokat tesz lehetővé. A projektum keretében ezt a megoldást kívánom kiterjeszteni más, eddig elsősorban modális eszközökkel kezelhetőnek tartott nyelvi jelenségekre.
Summary
During the proposed project, based on my past and on-going research I will work out a non-modal treatment of temporality and intensionality in natural language. The particular basis for this research is provided by a paper of mine, advance access published in March 2010 in the Journal of Semantics. In the paper I outline a non-modal framework for the progressive aspect, which is usually thought to be amenable only to a modal treatment, and show that the proposed theory makes more exact predictions on simpler (more testable) assumptions. In the project I would like to extend this account to other linguistic phenomena hitherto considered to necessitate a modal treatment.
Final report
Results in Hungarian
A két éves posztdoktori kutatás célkitűzése a progresszív aspektus hagyományos szemantikai elemzésének radikális újragondolása volt, elsősorban a Varasdi (2010)-ben kifejtett elképzelésre építve. E munka során sikerült kimutatni, hogy az a hagyományosan elfogadott vélekedés, miszerint a progresszív aspektus szemantikája az események "normális folytatására" támaszkodik, minden intuitív vonzereje ellenére sem tartható, mert nem tud elszámolni az egyre növekvő számú ellenpéldával. A munka másik eredménye egy olyan új formális szemantikai elmélet, amely a normalitás fogalma helyett az esemény kulminációjának szükséges feltételeire épít, és képes kezelni a sztenderd elmélettel szemben felhozott ellenpéldákat. Ez az elmélet mind nyelvészeti, mind filozófiai szempontból jobban megalapozott, mint az előzményéül szolgáló Varasdi (2010), de megőrzi és továbbfejleszti annak előnyös vonásait. Tekintetbe véve a progresszív aspektus problematikájának szoros kapcsolatát nyelvészeti,
filozófiai és kognitív tudományi problémákkal, egy a progresszívre vonatkozó új elméletnek nem csak a szűken vett formális aspektológiában, hanem számos egyéb területen is megtermékenyítő hatása lehet.
Results in English
The goal of this two-year long postdoctoral research was to rethink the traditional semantic analysis of the progressive aspect, primarily on the basis of the theory elaborated in Varasdi (2010). As a result of the research done in this period it has been shown that the received view according to which the semantics of the progressive aspect is based on the "normal continuation" of the event is not tenable in spite of its intuitive attractiveness, because it cannot cope with the growing number of counter-examples. Another result of the work done is a new formal semantic theory that is based on the necessary conditions of the culmination of the event instead of normalcy, and is able to handle the counter-examples to the standard theory. The theory is not only better motivated from a linguistic and philosophical point of view than its predecessor in Varasdi (2010), but also preserves and improves upon its favorable features. In view of the close connections between the problems of the progressive aspect and those of theoretical linguistics, philosophy and cognitive science, a new theory of the progressive may not only influence research in formal aspectology in particular, but may have an effect upon numerous other scientific areas as well.
