Forced Labour Narratives – psychic and social burden and its effects on identity of Hungarian forced labourers in the light of their life-stories
Keywords in Hungarian
dentitás, élettörténet, narratíva, munka, munkaszolgálat, pszichés- és társadalmi teher
Keywords in English
identity, life-story, narrative, psychic and social burden, work, forced labour
Discipline
Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)
80 %
Ortelius classification: Sociology of religion
Psychology (Council of Humanities and Social Sciences)
20 %
Ortelius classification: Social psychology
Panel
Society
Department or equivalent
MTA Szociológiai Kutatóintézet
Participants
Csősz, László Gidó, Attila Hamar, Eleonóra Shik, Na'ama
Starting date
2010-04-01
Closing date
2013-09-30
Funding (in million HUF)
1.310
FTE (full time equivalent)
3.72
state
closed project
Summary in Hungarian
„Totalitarizmus és Holokauszt” címmel 2004-2007 között az NKFP által támogatott kutatást folytattunk, melynek során létrehoztunk egy több, mint 300 narratív élettörténeti interjúból álló archívumot. E hatalmas anyag feldolgozása azon projekt keretében épp, hogy csak megkezdődhetett. Jelen pályázatunk arra irányul, hogy választva egy erre alkalmas nézőpontot, elkezdjük a szisztematikus feldolgozást. Olyan elemét kerestük az egyéni életútnak, amely alapvető jelentősége révén fontos építőeleme az egyén személyes és narratív identitásának (RICOEUR). A munka, mint az emberi lét alapeleme, különböző tudományterületek vizsgálatainak kerül fókuszába. A holokauszt óta eltelt évtizedek során az emberiség történetének e tragikus fejezetéről is sokan, sok féle perspektívából írtak. A kényszermunkának az üldözöttek életében betöltött szerepére azonban eleddig kevesen kérdeztek rá. A memoárirodalomból tudjuk, hogy a (kényszer)munka sokszor különleges szerepet kapott a túlélők életében. E szélsőséges helyzetben az üldözötteknek nem csupán az életben maradásért, de emberi méltóságuk megőrzéséért is minden percben meg kellett küzdeniük. A jól végzett munka örömét adhatta és az önbecsülés forrását jelenthette még a legkeményebb, életet veszélyeztető és az ellenséget szolgáló feladat elvégzése is. Kutatásunkban esetek hermeneutikai rekonstrukcióján keresztül abból a perspektívából szeretnénk a soára tekinteni, hogy a kényszermunka, illetve munkaszolgálat milyen szerepet töltött be az üldözöttek életében, a kényszermunka során megélt ambivalencia hogyan befolyásolta személyes és narratív identitásukat. A nemzetközi team pedig várhatóan a szokásosnál részletesebb területi összehasonlítást, elmélyülést segít majd elő.
Summary
Our present research plan is based on a former research financed by NKFP in the period between 2004-2007. A research team conducted narrative biogaphic interviews with survivors of the Shoah within the framework of the project entitled „Totalitarianism and Holocaust”. The main result of the project was the foundation of an archive, which by now consists of more than 300 complete narrative life-story interviews, and waits to be analyzed and elaborated. That project didn't enable us the giant and long-lasting work of analysing the material thoroughly. Anyhow, we realised that the material needs a clue that means the first step toward understanding some of the phenomena. We need a clue that has an essential role in human life, which is a basic formative element of one’s personal and narrative identity. Despite the huge literature of both, Shoah and the role of work in human life, forced labour in the Shoah has not been thoroughly analysed. On the other hand, there are several memoirs of camp survivors that mention the special function of work in the life of the persecuted. In the extreme situation, where one has to fight every moment for his/her dignity and self-esteem, even the hardest and life endangering work, which is done for the sake of the enemy can give the joy of the work well completed, and may function as an aid. In our planned research we try to grasp the different possible meanings of work in the extremety of the Shoah. Through the hermeneutic reconstruction of the interviewee’s narrative identity, we try to apprehend the different layers of the ambivalence that persecuted people experienced while doing forced labour. The international team provides the possibility of an unusually sophisticated territorial comparision and depht in analysis.
