|
 |
Details of project |
|
|
| Identifier |
91296 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Takács, István |
| Title in Hungarian |
Az együttműködési attitűdök gazdasági-társadalmi hatótényezői az Észak-magyarországi Régióban működő kkv-kban |
| Title in English |
Economic and social factors of cooperation attitudes at SMEs in North-Hungarian Region |
| Keywords in Hungarian |
vállalkozás, versenyképesség, játékelmélet, hajlandóság, felmérés |
| Keywords in English |
enterprise, competitiveness, game theory, willingness, survey |
| Discipline |
| Economics (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Small Medium enterprise studies |
|
| Panel |
Economics |
| Department or equivalent |
Üzleti Tudományok Intézete (Károly Róbert University) |
| Participants |
Bezzeg, Enikő
Csernák, József
Demszky, Alma Míra
Holló, Ervin
Szabóné Benedek, Andrea
Takácsné György, Katalin
Tóth-Bordásné Dr. Marosi, Ildikó
|
| Starting date |
2014-01-01 |
| Closing date |
2017-06-30 |
| Funding (in million HUF) |
5.414 |
| FTE (full time equivalent) |
4.82 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A nemzetközi tapasztalatok eltérő módon, de a mezőgazdasági termelők közötti együttműködések sikerét mutatják. A magyarországi tapasztalatok ugyanakkor mindenfajta kooperáció alacsony szintű sikerességét mutatják, illetve felmérések a gazdasági szereplők együttműködési averzióját jelzik. A XX. század elejének pozitív tapasztalatai a rendszerváltást követően nem ismétlődtek meg. Egy a Dél-alföldi régióban végzett felmérése tapasztalatai azonosítottak kulturális és gazdasági-társadalmi hatótényezőket, amelyek az attitűd létrejöttét magyarázzák. A tervezett kutatás más (eltérő kulturális örökséggel, gazdasági-társadalmi helyzettel bíró) magyarországi régiókban azt kutatja, hogy az együttműködési hajlandóság mutat-e eltérő „mintázatot”, a függőséghez való viszonyban, illetve a gazdasági szereplők közötti bizalomban, amely determinálja a gazdasági szereplők szervezeti innováció-készségét is, illetve a gazdasági szereplők, vállalkozások együttműködésével létrejövő, azok piaci érdekérvényesítő képességét, versenyképességét növelő, továbbá virtuális üzemek létesítését és működtetését. A kutatás kérdőíves felmérések és mélyinterjúk segítségével kapott adatokat ökonometriai módszerek alkalmazásával tudományos eszközöket kíván kidolgozni a bizalom, mint hatótényező mérésére, illetve a vizsgált régiókra vonatkozó bizalomtérkép elkészítésére, valamint a gazdasági célú együttműködések (virtuális üzem) argumentumainak azonosítása.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Magyarországon a mezőgazdasági termelők közötti együttműködési hajlandóságban van-e területi differenciálódás?
Determinálják az együttműködési hajlandóságot a Magyarországot jellemző, történelmi okokból létrejövő, a régiók között meglévő gazdasági-társadalmi-kulturális különbségek?
Van-e az együttműködésre vonatkozó döntésekre, illetve az együttműködési hajlandóságra ökonometriai eszközökkel mérhető hatása a gazdaságpolitikai szabályozóeszközöknek?
Az együttműködési hajlandóság mennyire stabil, és mennyire független a mikro és makro társadalmi környezetben zajló folyamatoktól, illetve hatásoktól?
Az együttműködésben résztvevők információs aszimmetriái miből fakadnak, s milyen módon csökkenthetők?
Az információs aszimmetria csökkenése növeli-e a bizalom szintjét, és azzal az együttműködési hajlandóságot?
A kutatás hipotézisei:
1) A történelmi okokból eltérő kulturális gyökerek miatt az egyes magyarországi térségekben kimutatható szignifikáns különbség az együttműködési hajlandóságban.
2) A gazdálkodók együttműködési hajlandósága viszonylag stabil, rövid idejű hatások nem eredményeznek szignifikáns változást abban.
3) Az információs aszimmetria csökkentése növeli a gazdálkodók közötti bizalmat, és azzal szoros összefüggésben az együttműködési hajlandóságot.
4) A virtuális üzem modell adaptálása a gazdálkodói közösségekre szignifikánsan növeli úgy a gazdálkodók, mint a gazdálkodók közösségi szintű (kumulált) jövedelmét.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az európai kultúrkört általánosan jellemzőnél jelentősen alacsonyabb magyarországi együttműködési hajlandóság okainak megértése, a hatótényezők azonosítása, a hatásmechanizmusuk felismerése hozzájárulhat kormányzati oldalon a helyes, a hatásos gazdaságpolitikai eszközök megválasztáshoz, az ágazat termelőinek biztosított közpénzek hatékonyabb felhasználásához, gazdálkodói oldalon a hatékonyság és versenyképesség növeléséhez, úgy gazdasági, mint nemzetgazdasági szintű többlet jövedelemhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A nemzetközi tapasztalatok eltérő módon, de a mezőgazdasági termelők közötti együttműködések sikerét mutatják. A magyarországi tapasztalatok ugyanakkor mindenfajta kooperáció alacsony szintű sikerességét mutatják, illetve felmérések a gazdasági szereplők együttműködési averzióját jelzik. A XX. század elejének pozitív tapasztalatai a rendszerváltást követően nem ismétlődtek meg. Egy a Dél-alföldi régióban végzett felmérése tapasztalatai azonosítottak kulturális és gazdasági-társadalmi hatótényezőket, amelyek az attitűd létrejöttét magyarázzák. A tervezett kutatás más (eltérő kulturális örökséggel, gazdasági-társadalmi helyzettel bíró) magyarországi régiókban azt kutatják, hogy az együttműködési hajlandóság mutat-e eltérő „mintázatot”, a függőséghez való viszonyban, illetve a gazdasági szereplők közötti bizalomban, amely determinálja a gazdasági szereplők szervezeti innováció-készségét is, illetve a gazdasági szereplők, vállalkozások együttműködésével létrejövő, azok piaci érdekérvényesítő képességét, versenyképességét növelő, továbbá virtuális üzemek létesítését és működtetését. A kutatás kérdőíves felmérések és mélyinterjúk segítségével kapott adatokat tudományos eszközöket kíván kidolgozni a bizalom, mint hatótényező mérésére, illetve a vizsgált régiókra vonatkozó bizalomtérkép elkészítésére, valamint a gazdasági célú együttműködések (virtuális üzem) argumentumainak azonosítása.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Although there are differences international experiences express success of cooperation among farmers. At the same time Hungarian ones express only low level of success at all type of cooperation, respectively surveys indicate aversion to cooperation of economic operators. Positive experiences in cooperation of the beginning of 20th century did not repeat after the transition. Experiences of a survey in South-Great Plain Region have identified cultural as well as economic-social factors of cooperation, which explained accomplishment of attitude. In another regions of Hungary with different cultural heritage and economic-social conditions, the planned research wish examine that the willingness to cooperation has a different pattern in the relationship with dependence as well as in the trust among partners, which determine their readiness to organizational innovation as well as increasing of enforcement of interests on markets and competitiveness by cooperation, moreover the establishing and operation of virtual farms. The research wish to elaborate methods measuring the trust, a component of cooperation as well as to prepare map of trust of surveyed regions and to identify arguments of economic cooperation (virtual farms) based on questionnaire surveys and interviews.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research questions:
Are there territorial differentiations in the willingness among the farmers in Hungary?
Is the willingness to cooperation among farmers determined by historical reasons, as well as socio-economic-cultural differences among the regions which are characteristic in Hungary?
Have the macroeconomic policies measurable effects to the farmers’ decisions about cooperation as well as the willingness to cooperation by econometrical methods?
How stable and independent is the farmers’ willingness to cooperation from the processes in the local and macro social context as well as casual effects?
What is the origin of the information asymmetries among the cooperators and how to reduce them?
Is the decrease of information asymmetry able to increase the trust as well as the willingness to cooperation among farmers?
Hypothesis:
1) There are detectable significant differences in the willingness to cooperation among the Hungarian regions because of the different cultural roots due to those histories.
2) The farmers’ willingness to cooperation is relatively stable, short-term effects do not result significant changes in it.
3) Reduction of the information asymmetry among farmers increases the trust and the willingness to cooperation, closely linked to it.
4) Adaptation the virtual farm model to the farmers’ communities would increase significantly the incomes of the community as well as each participant.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Understanding the causes of significantly lower willingness to cooperation of Hungarian farmers comparing to that which is generally characteristics of the European economic culture, identifying those factors, recognizing the mechanism of the impacts could contribute choosing effective policy tools as well as spending more effective the public moneys providing the agricultural producers (farmers) by the government, furthermore improving the effectiveness and the competitiveness of farms and so farms level as community level, and this way national level, surplus incomes.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Although there are differences in international experiences, the express the success of cooperation among farmers. At the same time Hungarian ones express only low level of success at all type of cooperation, respectively surveys indicate aversion to cooperation of economic operators. Positive experiences in cooperation of the beginning of 20th century did not repeat after the transition. Experiences of a survey in South-Great Plain Region have identified cultural as well as economic-social factors of cooperation, which explained accomplishment of attitude. In another regions of Hungary with different cultural heritage and economic-social conditions, the planned research wishes to examine that the willingness to cooperation, that has a different pattern in the relationship with dependence as well as in the trust among partners, which determine their readiness to organizational innovation as well as increase enforcement of interests on markets and competitiveness by cooperation, moreover the establishing and operation of virtual farms. The research wishes to elaborate methods measuring the trust, a component of cooperation as well as to prepare map of trust of surveyed regions and to identify arguments of economic cooperation (virtual farms) based on questionnaire surveys and interviews.
|
|
|
|
|
