Erdélyi történeti faszerkezetek és faberendezések dendrokronológiai kutatása
Angol cím
Dendrochronological researches on historical wood structures and installations in Transylvania
magyar kulcsszavak
dendrokronológia, keltezés, építészettörténet, művészettörténet, történeti faszerkezetek
angol kulcsszavak
dendrochronology, dating, history of architecture, history of art, historical wood structures
megadott besorolás
Művészettörténet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
40 %
Ortelius tudományág: Művészettörténet
Építészettörténet és Elmélet (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma)
40 %
Ortelius tudományág: Technikatörténet
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
20 %
Ortelius tudományág: Régészet
zsűri
Kultúra
Kutatóhely
Régészeti Tanszék (Szegedi Tudományegyetem)
résztvevők
Botár István Tóth Boglárka
projekt kezdete
2012-02-01
projekt vége
2017-01-31
aktuális összeg (MFt)
18.499
FTE (kutatóév egyenérték)
7.46
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A dendrokronológia a fák, fából készült tárgyak illetve famaradványok évgyűrűszerkezetének vizsgálatán alapuló keltezési módszer, mely – többek között – a művészet- és építéstörténet, illetve a régészet segédtudománya. Az erdélyi műemlékek jelentős részében máig álló történeti fedélszerkezetek, valamint régi faberendezések nagy száma lehetővé teszi, hogy e keltezési eljárással ismeretlen korú emlékeket keltezzünk. A kutatás célja, hogy a műemlékek faszerkezeteiből és faberendezéseiből vett faminták alapján zónánként több fafajra és egész Erdély területére érvényes összehasonlító kronológiákat építsünk fel. Ehhez faszerkezetek és berendezési tárgyak dendrokronológiai vizsgálatát, keltezését végezzük el, amit a szerkezetek felmérése és tipológiai értékelése egészít ki. Ezzel olyan adatbázishoz jutunk, mely további faelemek keltezését teszi lehetővé műemlékek művészet- és építéstörténeti értékelését segítve, ezen kívül az adatbázis régészeti kutatások, klímatörténeti, történeti erdőgazdálkodási és környezeti rekonstrukciók során is hasznosítható. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy e keltezési módszer Erdély területén nemzetközi viszonylatban is különösen jól alkalmazható. A kutatás várható hosszú távú célja, olyan körülmények kialakítása, hogy a kutatás a pályázat lezárása után a helyszínen folytatható legyen. A pályázat során begyűjtött adatsorokat és mintákat nyilvános gyűjteményekben elérhetővé tesszük, az eredményekről részletes publikációkat készítünk.
angol összefoglaló
Dendrochronology is the most precise dating method developed based on measurements and analysis of the annual ring width of trees and wooden objects. It is used, among others, by history of art, architecture, archaeology, climate research, forestry. In Transylvania the large number of historical wood structures and wooden objects creates a huge potential for dendrochronological research. Such a large amount of material could also be the primary source for local master chronologies, which could then be used to date many monuments and installations. The main objective of the present project is to collect dendrochronological samples and to elaborate new valid chronologies for more species and geographical regions in Transylvania. To achieve this aim we will date several historical structures and wood installations (coffered ceilings). The analysis of structures will be completed by assessment and typological evaluation. This work will create a database which will make possible the exact dating and historical, architectural processing of other monuments in the future, which in its turn could then also be used for research on archaeology, climate history, environment reconstruction, forestry and so forth. The method is already tested so applicability is guaranteed. The project will bring such infrastructural ambiance, knowledge and professional network which ensures the continuity of the dendrochronological research even after the project is complete.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
65 objektumból közel 800 minta elemzését végeztük el, és már csak a Mezőségből nem rendelkezünk adatsorokkal. Kirajzolódnak az erdélyi régió ismérvei a tölgyfák, jegenyefenyők és lucfenyők esetén. A tölgyfa-adatsorok alsó időhatára 1172. Összeállítottuk az első erdélyi jegenyefenyő-kronológiát (1210-1940). 1468-1940 közötti időszakból rendelkezünk keltezett lucfenyő-adatsorokkal.
Sikerült alkalmazni olyan módszereket, amelyekkel műtárgyak roncsolás-mentes mérését lehet elvégezni.
Eredményesen foglalkoztunk a faanyag származási helyének meghatározásával.
29 tetőszerkezet vizsgálatát végeztük el. Ezzel 60, e módszerrel pontosan keltezett szerkezetet ismerünk a 14. század közepétől. Tipológiai szempontból a német nyelvterületen kialakult szerkezeti típusok köszönnek vissza, de az új típusok később jelennek meg és bizonyos formák hosszan továbbélnek. A 17. század második feléig csak tölgyfát vagy jegenyefenyőt használtak a tetőszerkezetekhez, és egy szerkezethez egyfajtát. A 17. század második felétől megjelenik a lucfenyő, kezdetben vegyes használatban, majd a 18. század közepétől egyre inkább kiszorítva a másik két fajt.
Kiemelt feladatnak tekintettük az eredmények közlését és népszerűsítését. A szakmai konferenciák mellett az egyetemi képzésben is vállaltuk szerepet. A kutatásokról szóló publikációk mellett tematikus összefoglalások is készültek. Létrehoztuk a csíkszeredai laboratórium saját három nyelvű honlapját, ahol minden sikeres vizsgálatról olvasható összefoglalás.
kutatási eredmények (angolul)
During the project we managed to analyze about 800 samples coming from 65 objects, anf the only missing region remains Mezőség. Based on these the dendro-regions for oak, spruce and pine started to get contours. The oak chronology goes down till 1172 and a new spruce chronology has been made (1201-1940). For pine there are more dated series between 1498-1940.
We learned and successfully applied non destructing measuring methods on art objects. Even the first dendro provenance conclusions could be drawn.
29 roofs were researched so by now 60 dendro-dated structures are known from the 14th century till the present day. Typologically these belong to those formed on “Germanic” territories, but some new forms also appear and several types survive long periods. Till the 17th century only oaks and spruce were used for roof structures, but during the century mixed species can be identified and pine appears also, which becomes dominant, even monopolist from the middle of the 18th century.
Publishing and result-sharing was a main focus so along conferences we participated also on university and post-university educational courses. Near site-reports thematic articles were written. The Transylvanian laboratory started its owns webpage were all sites and results can be read on three languages (Hu, Ro, En).
Botár I., Dr. Grynaeus A., Tóth B., D. Walgraffe: A küküllővári református templom dendrokronológiai kutatása, poszter a Fiatal Középkoros Régészek IV. konferenciáján, 2012
Botár I., Dr. Grynaeus A., Tóth B.: Dendrochronologische Forschungen an historischen Dachwerken in Siebenbürgen, poszter a Denkmal X., Europäische Messe für Denkmalpflege, Restaurierung und Altbausanierung-on, 2012
Grynaeus András, Papp Szilárd, Sarkadi Márton, Tóth Boglárka: A nyírbátori Szent György-templom felülről – fedélszerkezet és dendrokronológia., Művészet és vallás a Felső-Tisza-vidéken – Középkori Templom Útja 3. kötet. szerk: Kollár Tibor, Nyíregyháza 2014, 153-165., 2014
Botár, István, Grynaeus, András, Tóth, Boglárka: The oldest roof structure in Transylvania, Eurodendro 2014., Lugo, Spanyolország (2014. szept. 8-12.), 2014
Botár István – Grynaeus András – Tóth Boglárka – Walgraffe Denis: Dendrokronológiai vizsgálatok a marosvásárhelyi vártemplomban., Marisia XXXIII (2013) p. 291-315, 2014