proson, re-socialization, life expectancy, living conditions
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
80 %
Ortelius tudományág: Társadalmi viselkedés
Neveléstudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
10 %
Ortelius tudományág: Gondozási tanulmányok
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
10 %
Ortelius tudományág: Szociálpszichológia
zsűri
Társadalom
Kutatóhely
Szociológiai Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Biró Emese Kucsera Csaba Laki Ildikó
projekt kezdete
2012-01-01
projekt vége
2015-09-30
aktuális összeg (MFt)
5.090
FTE (kutatóév egyenérték)
1.91
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
Kutatásunk a magyarországi BV intézményeiben fogvatartottak (továbbiakban: kutatás résztvevői) re-szocializációs aspektusait kívánja megismerni, abból a szemszögből, ahogy maguk a résztvevők látják. A kutatás célja, annak feltárása, hogy az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, 30 éven aluli rövid büntetési tételű (3 évig terjedő)férfiaknak milyen szubjektív esélyei és lehetőségei vannak a civil társadalomba való visszatérésre. Mindezt a létező szocializációs terepek (család, társas viszonyok, munkaerőpiac és társadalmi környezet) kontextusában vizsgáljuk. Kiemelt hangsúlyt helyezünk vizsgálatunkban az egyéni attitűdök, motivációk és értelmezések körére, amelyek a reszocializációs folyamatokat segítő és gátló tényezők feltárását segítik elő. Vizsgálatunk lefolytatásához a résztvevőkkel interjúkat készítünk szabadulásuk előtt 6 hónappal és szabadulásukat követően szintén 6 hónappal. Ezzel az utánkövetéses vizsgálattal megismerhetővé válnak a résztvevők várakozásainak és a ténylegesen megvalósuló szubjektív élethelyzetüknek értelmezési keretei.
angol összefoglaló
The current research study aims to map the re-socialization potentials of inmates held in Hungarian penal institutions (from now on the participants of the study) from their own perspectives. The basic goal is to establish that to what degree do first-time offender males under the age of 30 and convicted to a relatively short period of time (up to 3 years) possess subjective chances in relation to their eventually successful reintegration into mainstream society. The topic is examined within the context of the existing venues for socialization – the family, social relations, labor market, and the social environment. Special attention is being paid to individual attitudes, motivations, and interpretations, which collectively support to shed light on the identification of factors hindering and ushering re-socialization. The actual research is carried out through personal interviews with the participants six months prior and six moths after their release. Such a follow-up study permits the gaining of accurate insights on the participants’ expectations and the subjective interpretation of their actual life conditions.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Életkeretek a börtönön innen és túl. Szubjektív reszocializációs esélyek című kutatásunk fő tárgya a visszailleszkedés esélyeinek vizsgálata annak alapján, ahogy azt a viszonylag jobb helyzetű, azaz fiatal, első, rövidebb börtönbüntetésüket töltő fogvatartottak látják, megélik. Noha a volt fogvatartottak reintegrációja deklarált cél, a börtönből szabadultak lakhatásuk, megélhetésük biztosításához csekély érdemi intézményi támogatást kapnak, és az utánkövetés hiányában minimális információval sem rendelkezik róluk az intézményrendszer. Vizsgálatunk eredményei is felhívják a veszélyt a börtönbüntetés kriminalizáló, „bűnelkövetőket nevelő” hatására, így annak alkalmazása, főleg kisebb vétségek esetén, minden szempontból nagyon megfontolandó és kerülendő. Az interjúk elemzése során nagyon fontos dimenzióként jelennek meg a kapcsolati erőforrások, és nemcsak a társas támogatás, hanem a nem-kriminális identitás fenntartása, megerősítése, kialakítása szempontjából is. Noha az első szabadságvesztésüket töltők kategóriája nagymértékben nem fedi le a ténylegesen első bűncselekmények elkövetőit, ennek ellenére az első börtönbüntetésüket töltők között sokkal nagyobb arányban vannak olyanok, akiket nem jellemez szilárd kriminális identitás, nagy arányban tűnnek eltökéltnek a bűnözői életmód felhagyásával kapcsolatban, így ebben a szándékban, illetve proszociális identitásuk támogatásában, kialakításában való fokozott támogatásuk minden bizonnyal hatékony lépés lenne.
kutatási eredmények (angolul)
Our study “LIFE PATHS IN AND OUT OF PRISON. OPPORTUNITIES FOR SUBJECTIVE RE-SOCIALIZATION” aims to map the re-socialization potentials of young inmates in a relatively better position, with a first, short sentence, from their own perspectives. Although the reintegration of former inmates is a declared policy objective, after relase they get minimal institutional support to secure a job and housing, and due to the lack of follow-up, there is hardly any information on their future. Our results also call attention to the . The results of our research also call attention to the dangers of imprisonment with respect to socializing people into a criminal career, thus a prison sentence should be avoided in all possible cases, especially in petty crimes. While analysing the interviews, resources available through one’s interpersonal ties appear to be a crucial dimension not only regarding social support, but also from the aspect of sustaining/strengthening, or forming a non-criminal identity. Although there is only a smaller overlap between first-time offenders and those spending their first prison sentence, still in this latter group the proportion of those who are not yet characterised by a stable criminal identity and who seem quite determined not to continue a criminal career after release is quite high. For this reason, it seems to be an efficient intervention to provide help in supporting this intention and their prosocial identity.
Laki Ildikó: Intézmény és fogság, Életkeretek a börtönön innen és túl: Szubjektív reszocializációs esélyek, 2015
Albert Fruzsina, Biró Emese: What happens to ties during incarceration and what are the consequences for reintegration? Results of a two-wave qualitative survey., Nagy-Britannia XXXV SUNBELT Conference of the International Network for Social Network Analysis, 23-28 June , Brighton UK (2015), 2015
Biró Emese, Albert Fruzsina: Fogvatartottak családi kapcsolatainak szerepe a bűnelkövetésben, a börtönélményben és a reintegrációban,, Fókuszban a család – konferencia, Pécs. május 14-15., 2015
Albert Fruzsina: A börtönbüntetés hatása a baráti kapcsolatok alakulására, In: Albert Fruzsina (szerk.) (szerk.) Életkeretek a börtönön innen és túl: Szubjektív reszocializációs esélyek. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet, 2015. pp. 113-142. (Szociológiai Tanulmányok; 2015/2.), 2015
Albert Fruzsina: A börtönbüntetés hatása a baráti kapcsolatok alakulására, In: Bagdy Emőke, Grezsa Ferenc, Komlósi Piroska, Sepsi Enikő, Spannraft Marcellina (szerk.) (szerk.) Ki látott engem? Buda Béla 75. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem; L'Harmattan Kiadó, 2014. pp. 159-170. (Károli Könyvek), 2014
Biró Emese, Albert Fruzsina: The role of interpersonal relationships in the prison experience and their role in reintegration.: Results of a 2-wave qualitative survey, Attila Kund, Veronika Paksi, Tímea Tibori, Valér Veres (szerk.) Nationhood in the Carpathian Region Hungarians and their Neighbours: Sociological Perspectives, 2014
