prosopagnosia, psychophysics, electrophysiology, face perception
megadott besorolás
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Kísérleti pszichológia
zsűri
Pszichológia – Nevelés
Kutatóhely
Kognitív Tudományi Tanszék (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
projekt kezdete
2011-10-01
projekt vége
2014-09-30
aktuális összeg (MFt)
9.866
FTE (kutatóév egyenérték)
2.15
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
Prozopagnózia (P) esetén a beteg arcpercepciója zavart szenved: képtelen arcok felismerésére, detekciójára vagy azok bizonyos vonásainak felismerésére. A P lehet szerzett (acquired P, AP) vagy veleszületett (congenital P, CP). A P tanulmányozása két okból fontos: egyrészt segíthet az egészséges emberek arcfelismerésének megértésében, másrészt segíthet az arcészlelésben érintett idegrendszeri mechanizmusok szerepének megértésében. Korábban számos esettanulmány vizsgálta már az AP vagy CP arcfeldolgozását, azonban tudomásunk szerint eddig egyetlen vizsgálat sem született, mely ezen alanyok neuropszichológiai, viselkedéses és elektrofiziológiai profilját leírná, és csupán néhány adat van a P két altípusának összehasonlításáról. A P viselkedéses és idegi mechanizmusainak feltérképezése céljából a szokásos neuropszichológiai tesztek mellett alkalmazunk sztenderd viselkedési teszteket, szemmozgás-mintázat regisztrációt és agyi kiváltott válasz regisztrációt. Alap-hipotézisünk szerint az AP csoport sérülései kapcsolódhatnak a vizuális arc-feldolgozás korai és kései lépéseinek sérüléséhez is. Ugyanakkor a CP betegek esetében inkább a későbbi lépések zavartak, mivel a korábbi lépéseket kompenzációs mechanizmusok helyreállíthatják. A tervezett kutatás eredményei alapvető új ismeretekkel szolgálhatnak a sérült arcfeldolgozással kapcsolatban, segíthetnek tisztázni e heterogén betegcsoport eltérő teljesítményének okait, és betekintést nyújthatnak a normál arcfeldolgozás mechanizmusaiba.
angol összefoglaló
Prosopagnosia (P) is the impairment of recognizing or detecting faces or facial features and it can be acquired (AP) or congenital (CP). Studying P can be interesting for two major reasons: First, it can help us understanding how normal subjects recognize faces and second, it can help us understanding the neuronal background of face perception. Previously there has been several case studies investigating one or a few aspects of impaired face processing of AP or CP individuals, however, to our knowledge there are no complex studies describing the whole neuropsychological, behavioural and electrophysiological profile of these subjects and only a few studies compared the two subtypes of prosopagnosia. To be able to characterize both the behavioural and neuronal mechanisms of P we will use, in addition to the standard neuropsychological tests, a multimodal experimental approach involving psychophysical, eye movement and EEG/ERP recordings. We hypothesize that while the impairments of the AP subjects can be related to the damage of early as well as later face processing steps. In case of the CP subjects the impairments are due more to the damage of the later face processing steps and the earlier face processing steps are relatively unimpaired or recovered by compensatory mechanisms. The results of the proposed research will provide crucial knowledge regarding both the normal and impaired face processing of humans.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Az arcfelismerés egy fontos perceptuális készségünk: lehetővé teszi számos arc gyors és hibátlan felismerését, mely elengedhetetlen a helyes szociális interakciókhoz. E készségnek a hiánya egy kulcs deficit prosopagnosiában, azaz arcészlelési és arcfelismerési zavar esetében. A prosopagnosia lehet szerzett (AP) vagy jelen lehet születésünktől fogva, bármely nyilvánvaló szenzoros, neurális vagy kognitív rendellenesség hiányában is (DP vagy CP). E kutatás azt a célt tűzte ki, hogy a jelenség neuropszichológiai, viselkedéses és idegi hátterének egy komplex, összehasonlító vizsgálatát végezze el, kísérleti pszichológiai és kognitív idegtudományi módszerek széles palettájának használatával. A munka konkluzív eredményeket hozott azzal kapcsolatban, hogy jobban megértsük, hogyan észlelik, és ismerik fel az emberi arcokat és nem-arc ingereket tipikusan és nem-tipikusan fejlődő populációk. A kiemelkedő eredmények közül említendő: egy új tesztcsomag létrehozása a különböző típusú arcfelismerési zavarok tesztelésére, apperceptív és asszociatív prosopagnosiás alcsoportok elkülönítésének relevanciája, egy új eseményfüggő kiváltott potenciál paradigma létrehozása, mellyel tesztelhető, hogy mely állomása vagy útja sérülhet az arcfeldolgozásnak a különböző típusú fejlődési prosopagnosiás alcsoportoknál. A kutatás relevanciáját egyértelműen kiemelkedővé teszi, hogy a tipikusan és atipikusan fejlődő arcfelismerést meghatározó tényezők a tudomány és a klinikum szempontjából is hasznosíthatók.
kutatási eredmények (angolul)
Face recognition is an important perceptual skill: it enables the rapid and correct recognition of several faces that enables appropriate social interactions. The loss of this skill is the key deficit in prosopagnosia, the inability to perceive and recognize faces. Prosopagnosia can be acquired (AP) or can be present from birth, in the absence of any obvious sensory, neural or cognitive disorder (DP or CP). This project aimed to investigate the neuropsychological, behavioural and neuronal background of the phenomenon in a complex, comprehensive manner, using a wide range of experimental psychological and cognitive neuroscience methods. The research brought conclusive results with respect to the better understanding of how typically and atypically developing population perceive and recognize human faces and non-face stimuli. Some of the outstanding results are: creation of a new test battery for testing different types of prosopagnosia, the presence (and relevance) of apperceptive and associative subtypes of prosopagnosia, creation of a new event-related potential paradigm for testing which stage or route can be impaired in different subtypes of developmental prosopagnosia. These results are exceptionally relevant because the discovered rules of the typically and atypically developing face recognition might directly be applied in scientific and clinical fields.
Németh K; Zimmer M; Albu M; Nagy K; Kovács G: Ismeretlen ismerősök - az örökletes arcfelismerési zavar kísérleti vizsgálata, XV. Pszinapszis - "Határok nélkül" - Budapest, 2011
Németh K; Zimmer M; Albu M; Nagy K; Kovács G: Az öröklődő prosopagnosia az arcfeldolgozás korai lépéseinek zavara, A Magyar Pszichológiai Társaság XX. Országos Tudományos Nagygyűlése - Budapest, 2011
Vakli P; Németh K; Zimmer M; Kovács G: The novel use of an old method: Steady-state visual-evoked potentials in face perception, IBRO International Workshop 2012 - Szeged, 2012
Németh K; Zimmer M; Albu M; Nagy K; Bankó É; Vidnyánszky Z; Kovács G: The response dynamics of occipito-temporal areas is altered in congenital prosopagnosics, IBRO International Workshop 2012 - Szeged, 2012
Németh K; Zimmer M; Nagy K; Bankó É; Vidnyánszky Z; Kovács G: Altered fMRI responses in the occipito-temporal cortex in congenital prosopagnosia., Cortex (közlésre elküldve), 2012
Zimmer M; Németh K: Közelről: arcvakság, Kossuth Rádió - 2012. 06. 12., 2012
Kovács P; Németh K; Kovács G; Vakli P; Zimmer M: Noise-induced modulation of the event-related potential is similar for various high-level stimulus categories, Learning and Perception vol5 pp47, 2013
Vakli P; Németh K; Zimmer M; Kovács G: The face evoked steady-state visual potentials are sensitive to the orientation, viewpoint and expression of the stimuli, Journal of Vision (közlésre benyújtott), 2013
Németh K; Vakli P; Zimmer M; Schweinberger SR; Kovács G: The sensitivity of face specific N170 component to second-order facial relations, Neuroreport, 2014
Németh K; Kovács P; Vakli P; Kovács G; Zimmer M: Noise reveals early category specific modulation of the event-related potentials, Frontiers in Perception Science (közlésre benyújtott), 2014
Németh K/Zimmer M; Schweinberger SR; Vakli P; Kovács G: The background of reduced category specificity of N170 in congenital prosopagnosia, Brain (közlésre benyújtott), 2014
Kovács P; Németh K; Kovács G; Vakli P; Zimmer M: A vizuális zaj a kiváltott válaszok korai kategóriaspecifikus modulációját mutatja, 18. Magyar Látás Szimpózium - Pécs, 2013
Németh K; Kovács P; Vakli P; Zimmer M; Kovács G: SSVEP identity adaptation relates to inter-individual differences of face perception, PPRU - Workshop IX. - From cortical areas to social functions - Jena, Germany, 2014
Németh K; Zimmer M; Nagy K; Bankó É; Vidnyánszky Z; Vakli P; Kovács G: Altered BOLD response within the core face-processing network in congenital prosopagnosia., Ideggyógyászati Szemle (Clinical Neusroscience) (közlésre elfogadva), 2014
Németh K; Kovács P; Vakli P; Kovács G; Zimmer M: Subtypes of developmental prosopagnosia: the role of the perceptual and memory factors, Perception, Abstr. p72, Suppl. 43, 2014
Zimmer M; Németh K; Kovács P; Vakli P; Kovács G: Noise-induced perceptual processing demands in developmental prosopagnosia, Perception, Abstr. p72, Suppl. 43, 2014
Németh K; Zimmer M: Az arcfelismerési zavarok osztályozása a kialakulás pka, az idegtudományi, valamint a viselkedéses eredmények tükrében., Magyar Pszichológiai Szemle (közlésre elfogadva), 2014
Vakli P; Németh K; Zimmer M; Schweinberger SR; Kovács G: Altering second-order configurations reduces the adaptation effects on early face-sensitive event-related potential components, RESUS - Repetition Suppression Summer School - Jena, Germany, 2014
Vakli P; Németh K; Zimmer M; Kovács G: The face evoked steady-state visual potentials are sensitive to the orientation, viewpoint, expression and configuration of the stimuli, International Journal of Psychophysiology (közlésre elfogadott), 2014
