Nőírók és publikációs fórumaik a századforduló Magyarországán  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
104264
típus PD
Vezető kutató Menyhért Anna
magyar cím Nőírók és publikációs fórumaik a századforduló Magyarországán
Angol cím Women writers and their publishing platforms in the turn-of-the-century Hungary
magyar kulcsszavak nőírók, gender, századforduló
angol kulcsszavak women writers, gender, turn-of-the-century
megadott besorolás
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Magyar irodalom
zsűri Irodalom
Kutatóhely Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Vajda Károly
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2015-08-31
aktuális összeg (MFt) 24.795
FTE (kutatóév egyenérték) 3.15
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A projekt két fontos célt tervez megvalósítani:
1. Fel kívánja tárni a századforduló irodalmi életének azokat a publikációs fórumait, irodalmi és kulturális köreit, amelyek teret adtak a kor új nőtípusa, az értelmiségi író nő számára. Ennek keretében feltérképezzük az egyes folyóiratok, irodalmi szalonok holdudvarát, ügyelve arra, hogy az egyes szereplők közti viszonyok s a társművészetek képviselőinek szerepe se maradjon feltáratlanul. Különös hangsúlyt kívánunk fektetni arra, hogy a kulturális élet női szereplőit ne elszigetelten, ne ellenkánonként vonultassuk fel, hanem a korabeli művészeti világ egészébe ágyazva mutassuk be, a lehető legtöbb összefüggést felfedve. Kutatásunkat a projekt időtartamánál hosszabb távra tervezzük: célunk az 1890-től napjainkig terjedő időszak nőíróinak bemutatása, ebbe illeszkedik három éves szakaszként az e projekt keretei között feltérképezendő 1890 és a II. világháború közti periódus.
2. Mindezt egy korszerű, hipertext szerkezetű, multimédiás webportálon keltenénk életre, ahol a tudományos és a szépirodalmi szövegek közvetítőerejét a bemutatott művészeket és életművüket illusztráló képzőművészeti, zenei és előadói teljesítmények fokozzák. A webes megjelenítés lényege, hogy az egyes alkotók és alkotások ne elszigetelten, hanem a század összművészeti, kulturális narratívájába ágyazva, egymással összekapcsolva mutatkozzanak meg, ahogyan a valóságban is léteztek. A tervek szerint a projekt során a népszerű közösségi oldalak (Facebook) mintájára összeáll majd egy századfordulós irodalmi és kulturális társas háló, melynek csomópontjait nőírók képezik, de amely egyúttal szemléletesen tükrözi a korabeli művészeti élet széles spektrumát.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A projekt fontos alaptevése, hogy a századfordulón megsokasodó nőírók egyre inkább részét képezték a korabeli irodalmi és kulturális életnek, így szövegeik, élményeik, kapcsolataik éppúgy integráns részét jelentik a kor irodalmi narratívájának, mint a férfitársaik írásai, tapasztalásai, viszonyrendszere, s hogy a férfi és női irodalmi háló ezer szállal szövődik egymásba.
A kutatás kiinduló hipotézise, hogy a századforduló írói közül meglehetősen sokan (köztük nő- és férfiírók egyaránt) szorultak mára a kánonon kívülre, s ugyanez történt a Nyugat első évtizedében a Nyugatban nem publikáló írók többségével is. Ez a megfigyelés felveti a kérdést, hogy milyen fórumok léteztek ebben az időszakban, ezek milyen viszonyban álltak egymással, s milyen érintkezési pontjaik vannak a korszak mára kanonizált alkotóival, alkotásaival. Fontos kérdés, hogyan lehet a századforduló marginalizált helyzetben lévő íróit, esetünkben főként nőíróit, közelíteni a mainstream irodalomtudomány és irodalmi hagyomány felé, s milyen szövegeket érdemes új életre kelteni, mely szerzőket célszerű újraolvasni ahhoz, hogy a magyar irodalom palettája jelentős értékekkel gazdagodjon. Az irodalomértelmezés szempontjából az sem közömbös, milyen elemzési és értékelési módszerekkel közelítsünk a jelenleg elfeledett primer szövegekhez, hogy érdekessé tegyük azokat a fősodor irodalomtudomány számára. Érdekes kísérleti kérdés az is, hogy amennyiben a mára elfeledett és a kánonból kiírt nőírók életművét újraolvassuk, kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert szövegeit szerkesztve, gondozva közre bocsátjuk, vajon mérhetően növeljük-e az újrafelfedezés, vagy akár a kánonba kerülés esélyét.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az irodalmi kánonnak folyamatosan és rugalmasan változó, társadalmunk, uralkodó és alternatív szemléletmódjaink konstans átalakulását tükröző képződménynek kell lennie, ahogyan a kánonba tartozó művek is folyamatos újraolvasás során kell, hogy át- és átértelmeződjenek a mindenkori irodalomértelmezési trendeknek megfelelően. Csak így kerülhető el, hogy az irodalmi krédó ne egy elavult, statikus, szoborszerű építményt formázzon. Az újraolvasás, a sztenderdtől eltérő szerzők, szövegek, értékek felkutatásának, kiválasztásának egyik fontos módja, ha a nők szemszögét is próbáljuk segítségül hívni, ha olyan szerzőket, szereplőket, értékeket teszünk hozzáférhetővé az értelmezés számára, amelyek közel állnak a nők szerepeihez, élményeihez, kapcsolatvilágához.
Azzal, hogy korukban népszerű, ám mára a feledés homályába merült nőírók bemutatását vállaljuk, azzal, hogy szövegeiket rugalmas és nyitott genderszemlélettel közelítjük, igyekszünk a jelenkorban is szerepkonfliktusokkal küzdő nők számára is válaszokat kínálni. Kétségtelen, hogy a korabeli értelmiségi nők jelentős szerepkonfliktusokkal küzdenek, a hagyományos nőszerepek mellett megjelenő új lehetőségek nem írják felül azonnal a régieket, s az így újdonságként jelentkező szerepválasztások és szerepkényszerek segíthetnek a gyökerekhez visszavezetni a mai problémákat.
Azzal, hogy mindezt egy a 21. századi, nem elsősorban linearitáshoz szokott olvasói stratégia számára is jól megközelíthető és befogadható, a szövegek medialitását a multimédia eszközeivel felerősítő, formailag is mélységgel bíró hipertext formában webes környezetben kívánjuk publikálni, szeretnénk a fiatalabb korosztályokat is bevonni a bő száz évvel korábbi szövegek ma sem érdektelen világába.
A kutatás konkrét társadalmi hozadékkal is bír, ami a korlátozottan kézbe vehető források közzétételében, s a nehezen hozzáférhető szépirodalmi szövegek újraközlésében mérhető. Az online közlés kiválóan alkalmas rá, hogy a lehető legszélesebb körben tegye közkinccsé ezeket a méltatlanul elfeledett, illetve sosem ismert szövegeket.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Ha a századforduló folyóiratait kezdjük lapozgatni, csodálkozva tapasztaljuk, hogy az irodalmi tanulmányainkból ismerős alkotókon és szépirodalmi műveken kívül rengeteg idegen név, ismeretlen regénycím, verseskötet kerül látóterünkbe. Felfedezhetjük azt is, hogy számos nőíró vesz részt az irodalmi életben, s hogy az egyetlen jól ismert írónőn, Kaffka Margiton kívül nők egész csoportjai, feministák és konzervatívok, anyák, feleségek és egyedülálló nők választják hivatásul az írást ebben az időszakban.
Kutatásunk azt a célt szolgálja, hogy felvonultassuk a századforduló, valamint a 20. század első felének irodalmi és kulturális életét, hogy bemutassuk azokat a fórumokat, amelyek előszeretettel adtak teret az új értelmiségi női réteg részét képező írónők számára. Szeretnénk, ha ismertté válnának olyan nevek, mint a korszak egyik legnagyobb példányszámban publikáló, s a női olvasóközönség körében igen népszerű, Szikra néven publikáló Teleki Sándorné, a művelt arisztokrata, Czóbel Minka, vagy az emancipáció ügyében elkötelezett, pezsgő művészeti szalont éltre keltő Wohl-nővérek.
Célunk, hogy a korszak irodalmi hálózatát egy webes felületre rajzoljuk fel, ahol a nőírók képezik a csomópontokat, s körülöttük, velük együtt épül a kulturális élet közösségi hálója. Olyan zenéket, irodalmi hanganyagot, képzőművészeti alkotásokat is közkinccsé kívánunk itt tenni, amelyek méltó illusztrációi a központban álló szerzők életművének. Olyan szövegeket, naplórészleteket, leveleket olvashatnak majd itt az oldal látogatói, amelyek eddig csak kézirattárakban, speciális könyvtári gyűjteményekben, s kevesek számára voltak elérhetők.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our project aims at fulfilling two important goals:
1. We plan to explore those publishing forums and cultural circles of 19-20th century literary life that gave space to the new type of womanhood, that of intellectual woman writers. This will entail charting the writers surrounding certain periodicals, literary saloons, paying attention that the relations between the authors and the role of representatives of attendant arts are also unveiled. We plan to present the female figures of cultural life not as isolated representatives of a counter-canon, but as embedded into contemporary culture, exposing as many interconnections as possible. Our research is supposed to reach beyond the scope of this project: our aim is to present the women writers of the 20th century, from 1890 up to present. The three year long research phase that we intend to carry out within the framework of this project is the starting point of the work, concentrating on the period between 1890 and the First World War.
2. We plan to present our results on a hypertext based, multimedia web page, where images illustrating our authors and their oeuvres and pieces of musical and performing art would contribute to the effect of the literary and academic texts. The point of the online presence is to show the authors and oeuvres as not isolated but as interconnected, embedded into the cultural narrative of the century. In the course of the project, a Facebook-like social network of the literary and cultural life of the turn of the century is supposed to be formed, with female writers in the nodal points, but with a reference to the wide spectrum of contemporary cultural life.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
A root idea of the project is that women writers who entered the literary scene in large numbers on the turn of the century became more and more important agents of the contemporary literary and cultural world, therefore their texts, experiences, relations are just as integral part of the literary narrative of the period as the writings, observations, connections of their male counterparts. We assume that male and female literary networks are profoundly interconnected.
Our starting assumption is that a great number of writers of the turn of the century (males and females alike) have been ousted outside the canon by now, which is analogous with what happened in the first decade of Nyugat to most of the writers who did not publish in the periodical. This observation raises the questions of what literary forums existed in this period, what the relation between them was, and what points of contact they had with the canonized authors and texts of the age. It is important to examine the possible ways of drawing the marginalized writers near mainstream literary criticism and tradition, and find the texts that are worthy of revitalizing, and the writers who may significantly enrich the palette of Hungarian literature. Choosing a method of analysis and evaluation that can exhibit the forgotten primary texts as relevant to mainstream literary criticism is also of great importance. It would be also interesting to find out whether our re-reading of the oeuvres of the women writers who have been expelled from the canon and the publishing of the critical edition of their less known or unknown texts would significantly increase their chance of being re-discovered or canonized.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Literary canon should be a constantly and flexibly changing entity, reflecting the continuous transformation of our society and of the dominant and alternative outlooks, while works of canon should be perpetually reinterpreted through re-reading them according to the current trends of literary criticism. It is the only way to avoid that the literary creed should be an obsolete, static, statue-like edifice. One important way of scouting and choosing new writers, texts, and values is to make use of a female perspective and make such authors, characters, and values available that are connected to the roles, experiences and relations of women.
By presenting forgotten women writers who were once popular with their contemporaries, and by approaching their texts with flexible, gender-oriented perspective, we try to offer answers to present day’s women who are still struggling with serious role conflicts. Intellectual women of the turn of the century undoubtedly had role conflicts as well, since the newly emerged possibilities did not immediately overwrite the old ones, so exploring the constrains that they had to face can help us to trace today’s problems back to their roots.
By publishing our results in an online, multimedia context, which bears structural depth thanks to the hypertext format, we would like to make the project accessible for 21th century reading strategies, which are more accustomed to non-linearity. This would help to draw younger people into the still intriguing world of the one hundred year old texts.
By releasing barely accessible sources and republishing hardly available literary texts, the research would have manifest social benefits as well. Online publishing is remarkably suitable for making these undeservedly forgotten or never known texts public property.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
If one takes a periodical of the turn of the century, they may be surprised how many unfamiliar names, novels and volumes of poetry they come across. We can notice the great number of women writers participating in literary life, and realize that beside the only well-known female writer, Margit Kaffka, there was a whole group of women – feminists and conservatives, wives and singles – who chose to pursue writing as a profession in the period.
The aim of our research is to present the literary and cultural world of the turn of the century and of the first half of the 20th century and to uncover those forums that gave place to an important group of intellectual women, that of women writers. Sándorné Teleki, having published under the pseudonym Szikra and having had one of the biggest print runs in her age, Minka Czóbel, the erudite aristocrat or the Wohl-sisters, who supported the case of women’s emancipation and ran an exciting art salon are just a few examples of the women whose name we would like to make more well-known.
Our aim is to draw the literary network of the period on an online platform, where women writers function as nodal points, and where the social network of cultural life is building around them, together with them. We wish to publish music, literary records, and pieces of art that are worthy illustrations of the oeuvres of our writers. The visitors of the webpage would find texts, diary fragments and letters that are otherwise available only in manuscript archives and special library collections.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A Nőírók és publikációs fórumaik a századforduló Magyarországán című projekt a Trauma és Gender a Kultúrában és az Irodalomban Kutatócsoport tevékenységének részeként zajlott. A kutatócsoport interdiszciplináris kutatási területe az irodalomtudomány, a gendertudomány, a kultúratudomány és a traumaelméletek. Elkészítettük az Írónők a hálón című weboldalt (ironok.elte.hu), mely 12 magyar írónő (Czóbel Minka, Lesznai Anna, Erdős Renée, Gulácsy Irén, Lux Terka, Ritoók Emma, Szalay Fruzina, Szikra [Teleki Sándorné], Tormay Cecile, Tutsek Anna, Wohl Janka, Wohl Stefánia) életművét ismerteti a közösségi média oldalak működését imitálva. Emellett a következő kategóriákban digitalizáltunk anyagokat: Szövegtár, Bibliográfia, Kritikák, Rövid idézetek, Tematikus idézetek, Lapozó, Galéria, Ismerősök, Kor-terem, Kávéház. Menyhért Anna öt írónő munkásságát feldolgozó monográfiája 2013-ban jelent meg Női irodalmi hagyomány címmel. Emellett a vezető kutató 2014-ben forgatókönyvet írt Erdős Renée-ről egy ismeretterjesztő filmhez, és megírta Erdős Renée regényes életrajzát, amely 2016-ben jelenik meg; számos előadást tartott a női irodalomról Magyarországon és külföldön is. A kutatócsoport három konferenciát rendezett („Trauma, gender, irodalom”; Férfi írók nőképe és női írók az irodalomoktatásban”; „Keresd nőd! Nők a kulturális emlékezetben”). Az első konferencia anyaga 2014-ben megjelent, a másodiké a Magyartanárok Egyesülete weboldalán olvasható, a harmadik anyag szerkesztése most zajlik. Kiadtuk Czóbel Minka Két arany hajszál című 1908-as regényét a Napvilág Kiadóval együttműködve.
kutatási eredmények (angolul)
The project ’Women Writers and Their Publishing Platforms in the Turn-of-the-Century Hungary’ was part of the activities of the Trauma and Gender in Literature and Culture Research Group. The group’s interdisciplinary research field draws on literary studies, gender studies, cultural studies and trauma studies. We have set up the website Women Writers on the Net (ironok.elte.hu) introducing twelve Hungarian women writers (Minka Czóbel, Anna Lesznai, Renée Erdős, Irén Gulácsy, Terka Lux, Emma Ritoók, Fruzina Szalay, Szikra [Sándorné Teleki], Cecile Tormay, Anna Tutsek, Janka Wohl, Stefánia Wohl) imitating the workings of social media sites. We digitized material in the following categories: Texts, Bibliography, Reviews, Excerpts, Journals, Gallery, Acquaintances, Era, Café. The monograph introducing five women writers titled Women’s Literary Tradition, written by Anna Menyhért, was published in 2013. She wrote a screenplay about Renée Erdős for a documentary in 2014, and a fictional biography of Erdős that is going to be published in 2016; she lectured on women’s literature extensively in Hungary and abroad. The research group held 3 conferences (’Trauma, Gender, Literature; The Image of Women by Men Writers and Women Writers in Teaching Literature’, ’Look For Your Woman: Women in Cultural Memory’). The proceedings of the first conference were published in 2014; those of the second are available on the homepage of the Association of Teachers of Hungarian Literature, and the volume based on the third conference is being edited. In cooperation with Napvilág Publishers we published a 1908 novel by Minka Czóbel.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=104264
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Menyhért Anna, Györe Borbála, Szabolcsi Gergely (szerk.): Trauma, Gender, Irodalom. A társadalmi nemek szerepe a traumatikus tapasztalatok irodalmi értelmezésében, ELTE Eötvös Kiadó, 2014
Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány, Bp.: Napvilág, 2013
Menyhért Anna: Erdős Renée. Életrajzi regény., General Press Kiadó, megjelenés előtt, 2016
Menyhért Anna: Asszonysorsok és nőszerepek az irodalomban: Erdős Renée, filmforgatókönyv, Duna Televízió, 2014
Menyhért Anna: “Memoir as Motherly Word: The Attila József Biographies Written by Judit Szántó, Flóra Kozmutca, and Márta Vágó.” Ford. Házmán Noémi-Menyhért Anna, Biography. An Interdisciplinary Quarterly, 2016
Menyhért Anna: “20. századi magyar női irodalom.”, Előadás, Universita degli Studi di Firenze, Összehasonlító Irodalom, Kultúra és Nyelvek Tanszék, Firenze, 2012
Menyhért Anna: “Traumaelmélet és irodalom”., Előadás, Hungarológia Tanszék, Bél Mátyás Egyetem, Besztercebánya, Szovákia, 2013
Menyhért Anna: “20. századi magyar női irodalom.”, Előadás, Bécsi Egyetem, Európai és Összehasonlító Irodalom Tanszék, Bécs, 2013
Menyhért Anna: Museum, Kultus, Gedächtnis: im Kanon eingeschlossen. Anna Lesznai. Ford. Tóth Erika, Vajda Károly., Andrássy Working Papers. Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, 2016
Menyhért Anna: Voller Geheimnisse im Kanon. Ágnes Nemes Nagy und die Tradition der Frauenliteratur. Ford. Tóth Erika-Vajda Károly, Andrássy Working Papers. Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, 2016
Menyhért Anna: “Women’s Literary Tradition", "Writing Women's Lives". Konferencia, Bath Spa University, United Kingdom, 2015
Menyhért Anna: Women Writers on the Net: Cultural Memory in the Digital Age, Írőnők a hálón, ironok.elte.hu, 2015
Menyhért Anna: A Jövendő - Írónők a hálón, ironok.elte.hu - weboldal cikk, 2015
Menyhért Anna: Erdős Renée: Írások könyve - Írónők a hálón, ironok.elte.hu - weboldal cikk, 2015
Menyhért Anna: “Nők a humántudományokban.”, Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Nők a Tudományban Egyesület (NATE) beszélgetés-sorozata. Vendég: Pető Andrea, a Közép-Európai Egyetem Társa, 2013
Menyhért Anna: “Literature and Women’s Literature in Hungary”., Kerekasztalbeszélgetés és felolvasás Menyhért Anna, Szabó T. Anna és George Szirtes részvételével, Nottingham Writers’ Studio, Nottingham, United Kingdom, 2014
Menyhért Anna: “Women’s Literary Tradition”. Women Writers in Hungarian Cultural Memory.”, Szeminárium tartása a “Places of Amnesia” szemináriumsorozat keretében, Cambridge University, United Kingdom, CRASSH, 2015
Menyhért Anna: Erdős Renée portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015
Menyhért Anna: Írónők a hálón: kulturális emlékezet a digitális korban, Bevezető, Írőnők a hálón, ironok.elte.hu, 2015
Menyhért Anna: Az Asszonynak - Az Ujság melléklete - Írónők a hálón, ironok.elte.hu - weboldal cikk, 2015
Menyhért Anna: “Trauma és irodalom a nők elleni erőszak vonatkozásában.”, kerekasztal-beszélgetés, résztvevők: Kováts Judit, Cserháti Éva, Czapáry Veronika, Kassai Zsigmond, Menyhért Anna, Budapest, 2013
Menyhért Anna: “Women Poets in Hungary: Ágnes Nemes Nagy.”, Contemporary Hungarian Studies: Multidisciplinary European Perspectives” konferencia, University of Glasgow, Skócia, 2014
Menyhért Anna: “Digital Trauma Processing in Social Media Groups.”, “Memories and Identities in Central and Eastern Europe” konferencia, IARCEES-Trinity College, Dublin, 2015
Menyhért Anna: “The Image of ‘Maimed Hungary’ in 20th Century Cultural Memory and the 21st Century Consequences of an Unresolved Collective Trauma: the Impact of the Treaty of Trianon.”, “Aftermath: the Cultural Legacies of World War I.”, The Arts & Humanities Research Institute at King's College, London, társszervező: Institute for the Arts and Humanitie, 2015
Menyhért Anna, Arató László, Borgos Anna, Túri Tímea: A Női irodalmi hagyomány című kötet bemutatója, Nyitott Műhely, video, OTKA Magazin, 2013
Menyhért Anna: Előszó, Menyhért Anna, Györe Borbála, Szabolcsi Gergely (szerk.): Trauma, Gender, Irodalom. A társadalmi nemek szerepe a traumatikus tapasztalatok irodalmi értelmezésében, 5-6., 2014
Menyhért Anna: Lesznai Anna portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015
Menyhért Anna, Balogh Eszter, Gács Anna, Mekis D. János, Kiss Noémi: Palotai Boris., Rózsaszín szemüveg. Kritikai beszélgetés-sorozat a női írás hagyományáról., 2012
Menyhért Anna: A másság kánontalansága: a boszorkány - Czóbel Minka (2. rész), Palócföld: irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat 5(2012) 47-70., 2012
Menyhért Anna: A másság kánontalansága: a boszorkány - Czóbel Minka, Palócföld: irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat, 4(2012) 46-60., 2012
Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány, Bp.: Napvilág, 2013
Czóbel Minka: A két arany haj szál, Bp.: Napvilág, 2013
Menyhért Anna: The Patchwork of Memory in the Novel ³In the Beginning There Was the Garden² and the Diaries of Anna Lesznai, Konferenciaelőadás. Transnational Women¹s Literature in Europe konferencia. 2013. május 26. Central European University, 2013
Menyhért Anna: Czóbel Minka, Czóbel Minka: A két arany hajszál, Bp.: Napvilág, 2013
Menyhért Anna: Írófeleség a kánon peremén: Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona, HOLMI, 2013
Menyhért Anna: Múzeum, kultusz, emlékezet: kánonba zárva: Lesznai Anna, ALFÖLD, 2013
Menyhért Anna: "Saját hagyomány": Részlet a Női irodalmi hagyomány című kötet előszavából, Jelenkor, 2013
Menyhért Anna: Séllei, Nóra: “Miért félünk a farkastól”: feminista irodalomszemlélet itt és most, AMERICAN HUNGARIAN EDUCATORS ASSOCIATION E-JOURNAL, 2013
Menyhért Anna: Traumatheorie und Interpretation. Die Auslegung von Gabriella Nagys Fall, Berliner Beiträge zur Hungarologie 2013/18. 96-118., 2013
Menyhért Anna: Czóbel Minka, Czóbel Minka: A két arany hajszál, Bp.: Napvilág, 2013
Menyhért Anna: Rejtőző hagyomány. 20. századi magyar női irodalom., Férfi írók nőképe és női írók az irodalomoktatásban - konferencia, szervezők a Trauma és Gender Kutatócsoport és a Magyartanárok Egyesülete, 2012
Menyhért Anna: Az első magyar orvosnő a kulturális emlékezetben – Hugonnai Vilma, Keresd a nőd! Nők a kulturális emlékezetben. A Trauma és Gender Kutatócsoport konferenciája, 2014
Menyhért Anna: “Az Asszonynak. Modern nők Az Ujsag mellékletében.”, “Sokféle modern nő Magyarországon az első világháború előtt (Budapest, 1913: Nők választójogi Világszövetségének kongresszusa)”, Budapest, ELTE BtK Történeti Intézet, 2013
Mészáros Zsolt: Az apa felszámolása Reviczky Gyula és Wohl Stefánia regényeiben (próbatisztítás)., Ex Symposion, 2012/77. sz., 62-65., 2012
Mészáros Zsolt: A bús kritikus, a prókátor és a tanárnő. A magyar nőirodalom 19. századi történetei., TNTeF, 2012/3. sz., 3-12., 2012
Mészáros Zsolt: A bomlás határfelületei Wohl Stefánia "Aranyfüst" című regényében, Trauma, gender, irodalom - konferencia, ELTE Doktori Kiválóság Központ,, 2012
Mészáros Zsolt: De kik azok a Wohl-nővérek?, Nő&Zsidó - Nő&Trauma. Az Eszterház Egyesület konferenciája. Bálint Ház, Budapest, 2013
Mészáros Zsolt: Sminkelő férfiak a 19. század végi magyar regényekben., A magyar "férfiuralom" szerepe és határai. Nyelv, Ideológia, Média 8. Interdiszciplináris gender konferencia. Szegedi Tudományegyetem, Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócs, 2012
Mészáros Zsolt: A modernitás és az emancipáció határvidékén: A magyar bazár irodalmi vonatkozásai a Wohl-nővérek szerkesztése alatt., Irodalom a sajtóban, Acta Acad. Agriensis, Nova Series Tom XXXIX (2012). 27–35., 2012
Mészáros Zsolt: Wohl Janka portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015
Mészáros Zsolt: Wohl Stefánia portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015
Vajda Károly: Der arme Verwandte am Tisch. Die kritische Hermeneutik von Peter Szondi, Über philologische Erkenntnis In Memoriam Peter Szondi, konferencia, Veszprém, 2015
Vajda Károly: Kurze Literaturgeschichte (1880-1945), Selye János Egyetem, Révkomárom, 2015
Vajda Károly: Seb és sebhej, sóhaj és sikoly, Menyhért Anna, Györe Borbála, Szabolcsi Gergely (szerk.): Trauma, Gender, Irodalom. A társadalmi nemek szerepe a traumatikus tapasztalatok irodalmi értelmezésében 273-280, 2014
Vajda Károly: Áldás és áldozat. Teologémák Celan lírájában, “Áldozat szümposzion”, Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest, 2015
Vajda Károly: Gulácsy Irén portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015
Vajda Károly: Nemi játék – játék a nemekkel. Fikció és valóság konfliktusai Ricarda Huch Erinnerungen von Ludolf Ursleu dem Jüngeren című regényében, Keresd a nőd! Nők a kulturális emlékezetben - a Trauma és Gender Kutatócsoport konferenciája, 2014
Kapus Erika: Czóbel Minka és Büttner Helén, mások a hasonlók között, Keresd a nőd! Nők a kulturális emlékezetben. A Trauma és Gender Kutatócsoport konferenciája, 2014
Kapus Erika: Írőnők a hálón – weboldalunk összegző bemutatása –, ironok.elte.hu, 2015
Kapus Erika: Anyai ösztön-e? Árva Bethlen Kata teremtett alakja és a hagyományos női attribútumok a genderkritika tükrében, Férfi írók nőképe és női írók az irodalomoktatásban, konferencia, szervezők a Magyartanárok Egyesülete és a Trauma és Gender Kutatócsoport, 2012
Kapus Erika: Az ezerhangú hárfa sikolya. Zenévé szublimált testélmény Erdős Renée két regényében, Trauma, gender, irodalom konferencia, ELTE BTK, 2012
Kapus Erika: „Pillangó-nagyasszony borostyánba zárva”: Árva Bethlen Kata teremtett alakja a dzsenderkritika tükrében, ELSŐ SZÁZAD 2014:(2) pp. 87-105., 2014
Kapus Erika: Czóbel Minka portré - írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015
Kapus Erika: „A múlt idők bejárata zöld fátyolos, selymes jövőbe” Idősíkok és átjárók Czóbel Minka műveiben, Időértelmezések a magyarságtudományokban. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem konferenciája., 2015
Kapus Erika: A női test hangja a 19-20. század fordulójának magyar irodalmában, ÁRSADALMI NEMEK TUDOMÁNYA INTERDISZCIPLINÁRIS EFOLYÓIRAT 2014:(1) pp. 44-61. (2014), 2014
Kapus Erika: Szikra (Teleki Sándorné) portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015
Kapus Erika: A sok teremtett álomképek álma" - álomnarratívák Czóbel Minka életművében, Az álmodó ember c. konferencia PPKE., 2015
Kapus Erika: Előszó In: Czóbel Minka Két arany hajszál, Budapest: Napvilág, 2013. pp. 7-10. (ISBN:9789633383209), 2013
Kapus Erika: Az ezerhangú hárfa sikolya: Zenévé szublimált testélmény Erdős Renée két regényében. In: Györe Bori , Menyhért Anna , Szabolcsi Gergely (szerk.) Trauma, gender, irodalom: A társadalmi nemi szerepek jelentősége a traumatikus tapasztalatok irodalmi értelmez, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2014. pp. 23-40., 2014
Haffner Rita , Kapus Erika , Tömöry Pál: Szolgáltatásaink új irányai, TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÁS 60:(4) pp. 154-160. (2013), 2013
Kapus Erika: „A XX. századi magyar nőírókról megjelent kötetek megközelítési módjai.” Beszélgetés Borgos Annával, Kádár Judittal és Kapus Erikával. Moderátor: Séllei Nóra., TNTeF (2013) 3.2., 2013
Györe Borbála: Anorexia mint női performansz – identitásválság és diktatúra összefüggései Sofi Oksanen Sztálin tehenei című regényében, Trauma, gender, irodalom konferencia, ELTE BTK, 2012
Györe Bori: Ritoóók Emma portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015
Györe Bori: Anorexia mint női performansz – identitásválság és diktatúra összefüggései Sofi Oksanen Sztálin tehenei című regényében, Menyhért Anna, Györe Borbála, Szabolcsi Gergely (szerk.): Trauma, Gender, Irodalom. A társadalmi nemek szerepe a traumatikus tapasztalatok irodalmi értelmezésében 179-198, 2014
Györe Bori: Tormay Cecile portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015
Györe Bori: Lux Terka portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015
Marczali Ferenc: Timár Mihály: vívódó idealista vagy liliomtipró házasságszédelgő? Hatalom és szexualitás Az arany emberben, Trauma, gender, irodalom konferencia, ELTE BTK, 2012
Marczali Ferenc: Társadalmi nemek és szexualitás Jókai Mór Az arany ember című művében, Férfi írók nőképe és női írók az irodalomoktatásban, konferencia, szervezők a Magyartanárok Egyesülete és a Trauma és Gender Kutatócsoport, 2012
Marczali Ferenc: Timár Mihály: vívódó idealista vagy liliomtipró házasságszédelgő? Hatalom és szexualitás Az arany emberben,, Menyhért Anna, Györe Borbála, Szabolcsi Gergely (szerk.): Trauma, Gender, Irodalom. A társadalmi nemek szerepe a traumatikus tapasztalatok irodalmi értelmezésében, 43-58., 2014
Balogh Eszter: Tutsek Anna portré - Írónők a hálón, http://ironok.elte.hu/index.php/portrek/tutsek-anna, 2015
Balogh Eszter-Schiller Mariann: Férfi a tantervben, nő a tanteremben? – A kérdéskánon bővítéséről, Férfi írók nőképe és női írók az irodalomoktatásban, konferencia, szervezők a Magyartanárok Egyesülete és a Trauma és Gender Kutatócsoport, 2012
Balogh Eszter: Bors Károlyné Takács Edit, a szigligeti talány, Keresd a nőd! Nők a kulturális emlékezetben. A Trauma és Gender Kutatócsoport konferenciája, 2014
Balogh Eszter: Szalay Fruzina portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015
Czóbel Minka: Két arany hajszál, Budapest, Napvilág kiadó, szövegkiadás, 2013




 

Projekt eseményei

  
2014-12-10 12:06:48
Résztvevők változása



vissza »