 |
Térbeli tényezők jelentősége édesvízi élőlényközösségek szerveződésének megismerésében, sokféleségük megőrzésében
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
104279 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Erős Tibor |
| magyar cím |
Térbeli tényezők jelentősége édesvízi élőlényközösségek szerveződésének megismerésében, sokféleségük megőrzésében |
| Angol cím |
The role of spatial constraints in the organization and biodiversity conservation |
| magyar kulcsszavak |
metaközösségek, térbeli és környezeti tényezők, vízfolyások |
| angol kulcsszavak |
metacommunities, spatial and environmental variables, streams and rivers, |
| megadott besorolás |
| Hidrobiológia, ökológiai állapotértékelés, alkalmazott ökológia (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 50 % | | Környezeti biológia, ökotoxikológia (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 50 % |
|
| zsűri |
Ökológia és evolúció 1 |
| Kutatóhely |
Balatoni Limnológiai Intézet (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Boda Pál
Borics Gábor
Czeglédi István
Dolezsai Anna
Lukács Balázs András
Móra Arnold
Podani János
Sály Péter
Schmera Dénes
Specziár András
Szivák Ildikó
Takács Péter
Tóth Mónika
Várbíró Gábor
|
| projekt kezdete |
2013-01-01 |
| projekt vége |
2017-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
32.941 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
21.57 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A környezeti tényezők mellett a térbeli tényezők szerepe is egyre inkább felértékelődik az élőlényközösségek szerveződésének megismerésében. A vízfolyás rendszerek elágazó, ún. dendritikus hálózata olyan egyedi szerkezetet jelent, ami alapvetően befolyásolhatja a közösségek szerveződését. Ez elsősorban az elágazások topológiai szerkezete, a szegmensek kiterjedése és a szegmensen belüli élőhelyi viszonyok interakcióján keresztül érvényesül. Azonban kevés tanulmány foglalkozik azzal, hogy a metaközösségek szerveződését milyen mértékben befolyásolják a térbeli kényszerek és a környezeti tényezők együttes és egymástól elválasztható hatásai. Pályázatunk célja feltárni miként befolyásolják topológiai kényszerek és az élőhelyi változók számos vízi élőlénycsoport (bentikus alga, makrofita, makrogerinctelenek, halak) közösségi mintázatát. Számos alprojektet tartalmazó pályázat keretében meghatározzuk, milyen mértékben mutatnak konzisztens mintázatot az egyes csoportok, mi a térbeli és környezeti tényezők jelentősége az egyes csoportokban és milyen ökológiai szerveződési mechanizmusokkal írható le ez a mintázat. Vizsgáljuk, hogy a mintavételi hely térbeli pozíciója miként befolyásolja halegyüttesek kolonizációs dinamikáját egy katasztrofális szennyezéssel sújtott síkvidéki folyóban (Marcal). Fejlesztjük a közösségek térbeli szerveződését értékelő módszereket (elsősorban beta diverzitás) és a gráfok alkalmazásának további lehetőségeit vizsgáljuk az ökológiában. Kutatásaink hozzájárulnak, hogy részletesebben megismerjük a topológiai és környezeti tényezők jelentőségét a vízi élőlényközösségek szerveződésében, ami fontos feladat környezet és természetvédelmi alkalmazások számára is.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Feltételezzük, hogy a térbeli tényezőknek kiemelkedő szerepe van az élőlényközösségek szerveződésében, ami ez idáig nem kapott kellő figyelmet. A térbeli tényezők jelentősége azonban nagymértékben függhet a vizsgált élőlénycsoporttól is. Például az egysejtű élőlényeket (itt: algák) korábban nem tartották diszperzió limitált szervezeteknek, azonban ez az elmélet megdőlni látszik. A térbeli kényszerek jelentősége nagyban változhat az egyes makrogerinctelen csoportok között is, azonban részletes vizsgálatok csupán az utóbbi években kezdik feltárni e tényezők jelentőségét. A halak csoportja aktívan vándorló, azonban még az ő esetükben is növekvő számú tanulmány igazolja a diszperzió limitáltságot és a kolonizációs dinamika jelentőségét, akár természetes kisvízfolyások néhány km-es szakaszán is. A metaközösségek szerveződésének mélyrehatóbb megértéséhez szükséges ezért, hogy részletesebben megismerjük a térbeli tényezők jelentőségét az egyes élőlénycsoportok között, illetve az egyes csoportokra. Vizsgálatunk, mely egy folyóban követi nyomon a halegyüttesek kolonizációs dinamikáját feltárja, hogy milyen mértékben függ a térbeli pozíciótól a halegyüttesek szerveződése, ez alapján pedig, hogy mi lehet a jelentősége a betorkolló vízfolyásoknak, illetve a befogadó folyónak a szukcesszionális dinamikában. Végül szeretnénk folytatni a közösség szerkezet elemzésének, értékelésének fejlesztésére irányuló korábbi munkáinkat.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatásunk alapkutatás, számos alkalmazott vonatkozású eredménnyel. Alapvető célunk, hogy jobban megértsük a térbeli és a környezeti tényezők jelentőségét a vízi élőlényközösségek szerveződésében. Korábbi kutatások a környezeti tényezők jelentőségét hangsúlyozták. Kutatásaink igazolhatják, hogy a térbeli tényezőknek akár hasonló jelentősége is lehet, azonban eredményeink függhetnek a vizsgált élőlénycsoporttól is. A halegyüttesek szukcesszionális dinamikájának kutatása a Marcal folyót érő katasztrofális szennyezést követően fontos ismereteket nyújt arról, hogy megértsük a folyóvízi rendszerek rezilienciáját, a rekolonizáció folyamatát. Az eredményeknek számos gyakorlati vonatkozású pontja van, ami a monitorozás fejlesztési lehetőségeiről (pl. időbeli ütemezés, helyek száma, változók felvétele), a környezeti állapotértékelési rendszerek megbízhatóságáról vagy akár a természetvédelem számára nyújt fontos információt. Országos léptékű felméréseink kiegészítik korábbi gyűjtéseinket, ami hozzájárul adatbázisunk további bővítéséhez, melynek fő célja környezet és természetvédelmi értékelési rendszerek jövőbeni fejlesztése. Összességében kutatásaink hozzájárulnak 1) a folyóvízi metaközösségek szerveződésének pontosabb megértéséhez, a térbeli és környezeti változók hatásainak feltárásához, 2) a közösségökológia, mint prediktív tudomány szerepének jobb megismeréséhez, 3) a közösségértékelési módszerek fejlesztéséhez, 4) vizeink biológiai sokféleségének hatékonyabb, holisztikusabb szemléletű megőrzéséhez, 5) a környezeti állapotértékelő rendszerek fejlesztéséhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A közösségökológiai kutatások célja megismerni mely tényezők befolyásolják az élőlényközösségek kialakulását, térbeli és időbeli változásait. Korábbi kutatások az élőhelyi (környezeti) tényezők szerepét hangsúlyozták a természetben található mintázatok megismerésében. Azonban az élőhelyek térbeli konfigurációja a tájban vagy az élőlények vándorlási képessége is erősen meghatározhatja, hogy egy adott területen milyen összetételű közösségek alakulnak ki. Ha ez így van, pusztán a környezeti tényezők figyelembe vétele nem elegendő a közösségek összetételének megismeréséhez és a térbeli “kényszerek” figyelembe vételével pontosabb becsléseket tehetünk. Kutatásaink célja feltárni, milyen mértékben határozzák meg az élőhely környezeti és térbeli (topológiai) jellemzői a vízi élőlényközösségek összetételét. Ennek keretében összehasonlítjuk a vízfolyások gyakori élőlénycsoportjait (bentikus algák, makrofiták, makrogerinctelenek, halak), hogy milyen mértékben függ közösségeik összetétele az élőhely környezeti és topológiai jellemvonásaitól. Vizsgáljuk, hogy miként regenerálódik a Marcal folyó halállománya a folyó hosszanti szelvénye mentén a vörösiszap szennyeződést követően, különös tekintettel a mintavételi helyek térbeli elhelyezkedésére. Eredményeinkből következtetni lehet a befolyók és a Marcalt befogadó folyók jelentőségére a halállomány regenerálódásában. Végül hozzájárulunk a közösségek összetételét, sokféleségét értékelő módszerek fejlesztéséhez. Kutatásaink segítik az élőlényközösségek szerveződésének megismerését, az emberi környezet átalakító hatások pontosabb megértését és hatékonyabb természetvédelmi eljárások megalapozását.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Spatial constraints are increasingly recognized to play a critical role in the organization of communities. In riverine systems the dendritic network structure provides the template which can influence community patterns and processes, via the topology of branching, the extent of individual segments and instream habitat properties. Although recent developments have led to a framework which emphasizes the importance of topological structure in freshwater ecology, there is still a need of better incorporating spatial structuring in ecological studies, especially in a metacommunity context. Our aims are to further knowledge about the organization of aquatic communities in riverine networks. Specifically, we test how patterns and associated ecological mechanisms change depending on topological and environmental features of the sampling sites in a variety of aquatic groups (benthic algae, macrophytes, macroinvertebrates and fish) and examine the degree of concordance between groups. We examine the recolonization dynamics of fishes following a massive fish kill along a whole river system (i.e. red sludge disaster in the Marcal system) with emphasis on the role of the spatial position of the sampling site in successional dynamics. We also intend to improve former community evaluation tools, including beta diversity analysis and our graph-based framework, which have been started to be intensively used by ecologists. Our research helps to generalize about the role topology plays relative to environmental constrains in shaping the structure and dynamics of aquatic communities and may contribute to the improvement of environmental monitoring and biodiversity conservation systems.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We hypothetise that spatial constraints have of outmost importance in the organization of communities in dendritic networks, which was largely overlooked. It may be responsible for variability in community structure not explained by environmental factors. However, we also hypothetise that the importance of spatial factors depends on the organism group studied. Cellular organisms (e.g. algae) were formerly considered as not dispersal limited organisms, although this „theory” has been recently challenged. Importance of spatial constrains may largely varies between different macroinvertebrate groups, however quantitative studies are limited and has just been recently started to appear. Although fish are mobile organisms, we hypothesise that that dispersal driven mechanisms have key importance in their metacommunity organization, both because the dendritic network structure of stream systems may largely constrain dispersal and because extinction-colonization dynamics have been shown to contrastingly change even at smaller scales, along the longitudinal profile of individual small streams. This is also why our second main study purpose has of importance, where we characterize the role of colonization dynamics along a whole river exploring the role of the spatial position of the sampling sites in recolonization. This study may also reveal the relative importance of tributary streams and the mainstem receiving river in colonization dynamics. Finally, we intend to develop evaluation methods of evaluating community structure.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
This project is basic research with important applied implications. From this project, we expect a better understanding of the organization of stream/riverine metacommunities and the role of spatial constrains and environmental factors. Former studies did not really considered spatial constrains and have emphasized the role of the abiotic habitat template (i.e. environmental factors) in community organization. Our study may challenge this view, although the results may also depend on organism groups. The study about large scale successional dynamics following a catastrophic pollution event provide important insights into the resilience of rivers and has high practical importance, especially in present day environmental evaluation systems (e.g. Water Framework Directive of the EU). Besides, local conservational and fisheries authorities will directly use our implications for their management plans. The country wide surveys will also complement our former collections to build a data base for selecting aquatic conservation areas or establishing better biological monitoring systems which is planned to be the main target of future projects. In sum the information gained from this project will contribute 1) to better understand multiple aspects of metacommunity organization in the function of complex spatial and environmental factors, 2) to gain insight into the predictive power of models which include spatially more explicit designs, 3) to develop community evaluation methods, 4) to base biodiversity conservation from a more holistic aspect and 5) to improve environmental assessment methods of evaluating ecosystem health and diversity.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
A major task of community ecology is to reveal the mechanisms that influence the spatial and temporal organization of communities. Former studies have primarily elaborated the role environmental factors play in generating patterns in nature. However, spatial configuration of habitats and the dispersal abilities of organisms may also influence the structure and diversity of communities. These effects may yield that habitats with similar environmental characteristics have largely different communities. Our purpose is to examine the importance of spatial constraints and environmental features may interact to shape the formation of aquatic communities including benthic algae, macrophytes, macroinvertebrates and fish. We also examine how and at what rate riverine communities recover from a catastrophic pollution event (i.e. red sludge disaster in the Marcal system) with special emphasis on the role of the spatial position of the sampling site in successional dynamics. Finally, we also intend to develop evaluation methods for studying and evaluating community structure. Our research contributes to knowledge about the predictability of ecological communities, which have critical importance in developing effective conservation management schemes and cope with human induced effects on the decline of biodiversity and ecosystem integrity.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Heino J; Schmera D; Erős T: A macroecological perspective of trait patterns in stream communities., Freshwater Biology 58: 1539-1555, 2013 | | Czeglédi I; Erős T.: Characterizing congruency in the long-term taxonomic and functional variability of a stream fish assemblage., Fundamental and Applied Limnology 183: 153-162, 2013 | | Erős T., Takács P., Sály P., Higgins C.M., Schmera D., Bíró P.: Temporal variations in the metacommunity structure of stream fish and the role of non-natives., Hydrobiologia 722: 31-43., 2014 | | Specziár, A., György, Á. I. Erős, T.: Within-lake distribution patterns of fish assemblages: : the relative roles of spatial, temporal and random environmental factors in assessing fish assemblages using gill, Journal of Fish Biology 82: 840-855, 2013 | | Borics G, Várbíró G, Padisák J: Disturbance and stress - different meanings in ecological dynamics?, Hydrobiologia 711: 1-7, 2013 | | Borics G, Nagy L, Miron S, Grigorszky I, László-Nagy Z, Lukács BA, G -Tóth L, Várbíró G.: What factors affect phytoplankton biomass in shallow eutrophic lakes?, 714: 93-104., 2013 | | Schmera D, Erős T, Heino J: Habitat filtering determines spatial variation of macroinvertebrate community traits in norther headwater streams., Community Ecology 14: 77-88, 2013 | | Podani J, Ricotta C, Pausas JG, Schmera D: Combinatorial functional diversity: an information theoretical approach., Community Ecology 14: 180-188, 2013 | | Schmera D, Podani J: Components of beta diversity in hierarchical sampling designs: A new approach., Ecological Indicators 26: 126-136, 2013 | | Tóth M; Árva D; Nagy SA; Specziár A: Species diversity and abundance of plant-dwelling chironomids across hierarchical habitat and seasonal scales in the oxbow lakes of River Tisza, Hungary, Fundamental and Applied Limnology 182: 309–321., 2013 | | Specziár A; Erős T: Dietary variability in fishes: the roles of taxonomic, spatial, temporal and ontogenetic factors., Hydrobiologia 724: 109-125., 2013 | | Borics G, Nagy L, Miron S, Grigorszky I, László-Nagy Z, Lukács BA, G -Tóth L, Várbíró G.: What factors affect phytoplankton biomass in shallow eutrophic lakes?, Hydrobiologia 714: 93-104., 2013 | | Schmera D., Podani J., Erős T., Heino J.: Combining taxon-by-trait and taxon-by-site matrices for analysing trait patterns of macroinvertebrate communities: a rejoinder to Monaghan & Soares (2014), Freshwater Biology 59: 1551-1557, 2014 | | Cardoso P., Rigal F., Carvalho J.C., Fortelius M., Borges P.A.V., Podani J., Schmera D.: Partitioning taxon, phylogenetic and functional beta diversity into replacement and richness difference components., Journal of Biogeography 41: 749-761., 2014 | | Podani J., Jordán F., Schmera D.: A new approach to exploring architecture of bipartite (interaction) ecological networks., Journal of Complex Networks, 2014 | | Árva D., Tóth M., Horváth H., Nagy S.A., Specziár A.: The relative importance of spatial and environmental processes in distribution of benthic chironomid larvae within a large and shallow lake., Hydrobiologia 742: 249-266, 2015 | | Dolezsai A., Sály P. Takács P., Hermoso V., Erős T.: Restricted by borders: trade-offs in transboundary conservation planning for large river systems, Biodiversity & Conservation, 2015 | | Czeglédi I., Sály P.,Takács P., Dolezsai A., Nagy S.A., Erős T.: The scales of variability of stream fish assemblages at tributary confluences, kézirat, 2015 | | Erős T., Takács P., Czeglédi I., Sály P., Specziár A.: Taxonomic and trait based recolonization dynamics of a riverine fish assemblage following a large scale human induced disturbance: the red mud disaster in Hungary., Hydrobiologia submitted ms, 2015 | | Czeglédi I, Sály P, Takács, P, Dolezsai A, Nagy S.A, Erős, T: A térbeli pozíció és az élőhelyszerkezet szerepe halegyüttesek szerveződésében kisvízfolyások torkolati szakaszán, Pisces Hungarici 8: 43-50., 2014 | | Schmera D, Podani J, Heino J, Erős T, Poff LR: A proposed unified terminology of species traits in stream ecology., R3 állapotú kézirat with minor revision, 2015 | | Schmera D., Podani J., Erős T., Heino J.: Combining taxon-by-trait and taxon-by-site matrices for analysing trait patterns of macroinvertebrate communities: a rejoinder to Monaghan & Soares (2014), Freshwater Biology 59: 1551-1557, 2014 | | Árva D., Tóth M., Horváth H., Nagy S.A., Specziár A.: The relative importance of spatial and environmental processes in distribution of benthic chironomid larvae within a large and shallow lake., Hydrobiologia 742: 249-266, 2015 | | Dolezsai A., Sály P. Takács P., Hermoso V., Erős T.: Restricted by borders: trade-offs in transboundary conservation planning for large river systems, Biodiversity & Conservation 24: 1403-1421., 2015 | | Czeglédi I., Sály P.,Takács P., Dolezsai A., Nagy S.A., Erős T.: The scales of variability of stream fish assemblages at tributary confluences, Aquatic Sciences, 2016 | | Erős T., Takács P., Czeglédi I., Sály P., Specziár A.: Taxonomic and trait based recolonization dynamics of a riverine fish assemblage following a large scale human induced disturbance: the red mud disaster in Hungary., Hydrobiologia 758: 31-45., 2015 | | Schmera D, Podani J, Heino J, Erős T, Poff LR: A proposed unified terminology of species traits in stream ecology., Freshwater Science 34: 823-830., 2015 | | Erős T., Grant E.H.C.: Unifying research on the fragmentation of terrestrial and aquatic habitats: patches, connectivity and the matrix in riverscapes., Freshwater Biology 60: 1487-1501., 2015 | | Crook, D.A, Lowe, W.H., Allendorf, F.W., Erős, T., Finn, D.S., Gillanders, B.M., Hadwen, W.L., Harrod, C., Hermoso, V., Jennings, S., Kilada, R.W., Nagelkerken, I., Hansen, M.M., Page, T.J., Riginos, C., Fry, B., Hughes, J.M.: Human effects on ecological connectivity in aquatic ecosystems. Integrating scientific approaches to support management and mitigation., Science of the Total Environment 534: 52–64., 2015 | | Cardoso P., Rigal F., Carvalho J.C., Fortelius M., Borges P.A.V., Podani J., Schmera D.: Partitioning taxon, phylogenetic and functional beta diversity into replacement and richness difference components., Journal of Biogeography 41: 749-761., 2014 | | Podani J, Schmera D (2016): Once again on the components of pairwise beta diversity., Ecological Informatics 32: 63-68, 2016 | | Sály P, Erős T: Effect of field sampling design on variation partitioning in a dendritic stream network., Ecological complexity 28: 187-199., 2016 | | Erős T, Takács P, Specziár A, Schmera D, Sály P: Effect of landscape context on fish metacommunity structuring in stream networks., Freshwater Biology, 2017 | | Czeglédi I., Sály P.,Takács P., Dolezsai A., Nagy S.A., Erős T.: The scales of variability of stream fish assemblages at tributary confluences, Aquatic Sciences, 2016 | | Podani J, Schmera D (2016): Once again on the components of pairwise beta diversity., Ecological Informatics 32: 63-68, 2016 | | Sály P, Erős T: Effect of field sampling design on variation partitioning in a dendritic stream network., Ecological complexity 28: 187-199., 2016 | | Erős T, Takács P, Specziár A, Schmera D, Sály P: Effect of landscape context on fish metacommunity structuring in stream networks., Freshwater Biology, 2017 | | Czeglédi I., Sály P., Takács P., Dolezsai A., Vitál Z., Nagy S.A., Erős T.: Do diel variations in stream fish assemblages depend on spatial positioning of the sampling site and seasons?, Acta Zool. Hung. 62: 175-190., 2016 | | Heino J., Alahuhta J., Ala-Hulkko T., Antikainen H., Bini M.L, Bonada N., Datry T., Erős T., Hjort J., Kotavaara O., Melo A.S., Soininen J.: Integrating dispersal proxies in ecological and environmental research in the freshwater realm., Environmental Reviews 25: 334-349., 2017 | | Takács P., Czeglédi I., Ferincz Á., Sály P., Specziár A., Vitál Z., Weiperth A., Erős T.: Non-native fish species in Hungarian waters: historical overview, potential sources and recent trends in their distribution., Hydrobiologia 795: 1-22., 2017 | | Schmera D., Árva D., Boda P., Bódis E., Bolgovics Á., Borics G., Csercsa A., Deák Cs., Krasznai E. Á., Lukács B. A., Mauchart P., Móra A., Sály P., Specziár A., Süveges K., Szivák I., Takács P., Tóth M., Várbíró G., Vojtkó A. E., Erős T.: Does isolation influence the relative role of environmental and dispersal-related processes in stream networks? An empirical test of the network position hypothesis using multiple taxa., Freshwater Biology 63: 74-85., 2018 | | 137. Schmera D., Podani J., Botta-Dukát Z., Erős T.: On the reliability of the Elements of Metacommunity Structure framework for separating idealized metacommunity patterns., Ecological Indicators 85: 853-860., 2018 | | Csercsa, A., Szivák, I., Várbíró, G., Krasznai, E. Á, Mauchart, P., Móra, A., Árva, D., Tóth, M., Erős, T., Padisák J., Boda, P.:: Relative roles of environmental and spatial factors in determining macroinvertebrate metacommunity structure in riverine systems ., benyújtott kézirat, 2018 | | Erős T.: Scaling fish metacommunities in stream networks: synthesis and future research avenues., Community Ecology 18: 72-86., 2017 | | Sály P., Lukács B.A., Várbíró G., Erős T.: Élőlénycsoporttól függő megoldások a vízgyűjtőkkel végzett szisztematikus természetvédelmi területtervezésben., XI. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Eger, 2017. november 2–5., 2017 | | Szivák I., Boda P., Várbíró G., Csercsa A., Á. Krasznai E., Móra A., Árva D., Tóth M., Erős T.: Effect of niche characteristics, dispersal ability and site position within stream network on occupancy frequency distribution of stream insects., Symposium For European Freshwater Science. Olomutz, Czech Republic., 2017 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
