 |
A tarackbúzafajok (Agropyron) kromoszómáinak beépítése és molekuláris citogenetikai kimutatása a termesztett búzában
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
104382 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Szakács Éva |
| magyar cím |
A tarackbúzafajok (Agropyron) kromoszómáinak beépítése és molekuláris citogenetikai kimutatása a termesztett búzában |
| Angol cím |
Introgression and molecular cytogenetic identification of wheatgrass (Agropyron) chromosomes in cultivated wheat |
| magyar kulcsszavak |
Agropyron, tarackbúza, búza, molekuláris citogenetika, in situ hybridization |
| angol kulcsszavak |
Agropyron, wheatgrass, wheat, molecular cytogenetics, in situ hybridization |
| megadott besorolás |
| Növénynemesítés (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 100 % |
|
| zsűri |
Növénytermesztés, állattenyésztés |
| Kutatóhely |
Mezőgazdasági Intézet (HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Hoffmann Borbála
Kruppa Klaudia
Láng László
Lángné dr. Molnár Márta
Linc Gabriella
Szakács Éva
Türkösi Edina
Vida Gyula
|
| projekt kezdete |
2013-01-01 |
| projekt vége |
2017-06-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
37.522 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
8.07 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A Thinopyrum (korábban Agropyron) nemzetségbe tartozó tarackbúzafajok számos fontos kórokozóval, többek közt a levél- és szárrozsdával, az árpa sárga törpeség vírussal, Fuzáriummal szembeni rezisztencia géneket hordoznak, így alkalmasak a termesztett búza betegség-ellenállóságának javítására. A Thinopyrum nemzetség minden faja a termesztett búzával ivarosan keresztezhető. Martonvásáron búza × Agropyron glael és búza × Thinopyrum ponticum nemzetséghibrideket állítottunk elő levélrozsdával szemben ellenálló tarackbúza fajokkal, amelyekből fertilis utódvonalakkal rendelkezünk.
A pályázat elsődleges célja levélrozsda rezisztens utódvonalak kiválogatása a búza × Agropyron glael és búza × (búza × Thinopyrum ponticum részleges amphiploid) származékai közül és az átvitt Agropyron (Thinopyrum) kromoszómák számának meghatározása molekuláris citogenetikai módszerekkel (mcGISH, FISH).
Az Mv9kr1 búza × A. glael és a CS ph mutáns búza × (Bánkúti 1201 × Th. ponticum részleges amfiploid) utódszemeit tenyészkertben elvetjük és a növények levélrozsda-ellenállóságát felvételezzük. A levélrozsdával szemben ellenálló vonalak genomösszetételét fluoreszcens in situ hibridizációval elemezzük. Néhány növényt a kalászok begyűjtése után átültetünk az évelő tenyészkertbe, ahol megfigyeljük a növények áttelelését, újrahatását. Vizsgáljuk a genetikailag stabil vonalak szárazságtűrését és minőségi paramétereit. Tevezzük a levélrozsda rezisztencia gének kromoszómális lokalizációjának meghatározását, továbbá az évelő jelleget meghatározó géneket hordozó kromoszómák azonosítását..
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A tervezett kutatás alapkérdése, hogy a tarackbúzafajok mely kromoszómáin helyezkednek el a levélrozsda rezisztenciáért (Puccinia triticinia Erikss.) és az évelő jellegért felelős gének az Agropyron glael-ben és a Thinopyrum ponticum-ban (korábbi nevén Agropyron elongatum).
A Martonvásáron az utóbbi tíz évben előállított Mv9 kr1 búzatörzs × A. glael és a CS ph mutáns búza genotípus × (Bánkúti 1201 × Th. ponticum részleges amphiploid) hibridek és utódaik megfelelő genetikai alapanyagok Agropyron kromoszómákat (szegmentumokat) hordozó levélrozsda rezisztens, évelő és szárazságtűrő búza genotípusok előállítására. Molekuláris citogenetikai módszerekkel (mcGISH, FISH) azonosítjuk a kiválogatott genotípusokban a levélrozsda rezisztenciagéneket és az évelő jellegért felelős géneket hordozó Agropyron (Thinopyrum) kromoszómákat. Nem ismert, hogy A. glael és a Th. ponticum évelő jellege beépíthető-e a termesztett búzába a termőképesség nagyfokú csökkenése nélkül. A tervezett búza/Agropyron introgressziós vonalak megfelelő kiindulási alapanyagok a vizsgált tarackbúzafajok fajok levélrozsda rezisztencia génjeinek azonosítására, térképezésére és izolálására. A búza/Agropyron addíciós vonalak felhasználhatók az Agropyron kromoszómák áramlásos citometriával végzett elválasztására és alapanyagul szolgálhatnak a kromoszóma alapú genomikai kutatásokban. A búza × tarackbúza hibridek utódai közül kiválogathatók jó alkalmazkodó-képességgel, jó szárazságtűréssel rendelkező genotípusok is.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A vad fajok nagyfokú genetikai diverzitással rendelkeznek számos fontos agronómiai tulajdonságban, amely felhasználható a növénynemesítés számára. A búza rokonsági körébe tartozó vad fajokban előforduló allélikus variáció kiaknázható a búzanemesítésben. A Thinopyrum (korábban Agropyron) tarackbúzafajok a termesztett búza harmadlagos génforrásainak tekinthetők és a búzával ivarosan keresztezhetők Az évelő Triticeae fajokból már eddig is számos hasznos rezisztenciagént vittek át a termesztett búzába, amelyek a legfontosabb idegen fajú rezisztenciagének közé tartoznak (pl. Lr19, Lr 24, Lr29, Lr38, Lr 55), de még mindig számos vad faj kiaknázatlan a nemesítés számára.
A pályázat fő célkitűzése olyan új búza/Agropyron(Thinopyrum) introgressziós vonalak előállítása, melyek az A. glael és a Th. ponticum betegségrezisztencia (levélrozsda) génjeit hordozzák a búza genomban. Az új rezisztenciagének beépítése a termesztett búzába a környezetvédelem és a búzatermesztés gazdaságossága szempontjából is jelentős. Új betegség rezisztencia gének bevitelével csökkenthető a növénytermesztésben, a mezőgazdaságban felhasznált növényvédőszerek mennyisége, amely kedvező a fenntartható mezőgazdaság, az egészséges környezet és a termelési költségek csökkentése szempontjából is.
A vad fajokban fellehető új rezisztenciagének kimutatása, a rezisztencia gének új alléljainak azonosítása bővíteni fogja ismereteinket a gabonafélék genetikája területén, amely a búza további hatékony nemesítését segíti elő. Új ismeretekre tehetünk szert a betegség-ellenállóság genetikája területén is, amely elősegíti a jövőben új rezisztens búzafajták előállítását.
Az új búza/Agropyron addíciós vonalak előállításával a kromoszómák áramlásos citometriával történő szétválogatásához is megfelelő genetikai alapanyagot hozunk létre. A kiválogatott kromoszómák szekvenálhatók, amellyel a vad tarackbúzafajok, az Agropyron fajok génállományáról pontos információkhoz jutunk.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A vad fajok nagyfokú genetikai diverzitással rendelkeznek, amely kiaknázható a búza nemesítés számára. Számos vad faj ivarosan keresztezhető a búzával és a hasznos agronómiai tulajdonságok további visszakeresztezésekkel a búzába bevihetők. A legismertebb szintetikus növényfajt, a Tritikálét a búza és a rozs keresztezésével hozták létre. Napjainkban a Tritikálét Magyarországon több mint 100 000 ha-on termesztik, de a világon vetésterülete több millió ha. A legismertebb idegenfajú kromoszóma-szegmentum a búzában az 1B.1R transzlokáció a rozsból ered és a világon több száz termesztett búzafajtában kimutatható. Az Lr19 levélrozsda rezisztencia gén a termesztett búzában az Agropyron elongatum (Thinopyrum elongatum) fajból származik és a világon számos búzafajtában kimutatható.
A pályázat célja új, hatásos betegség-ellenállóságért (levélrozsda) felelős gének átvitele az Agropyron glael és Thinopyrum ponticum fajokból a termesztett búzába. A Martonvásáron létrehozott búza × A. glael, búza × Th. ponticum hibridek és azok búzával visszakeresztezett utódai megfelelő kiindulási alapanyagok az új rezisztens introgressziós vonalak előállításához. Tervezzük továbbá a tarackbúzafajok évelő jellegének beépítését a termesztett búzába, amely az organikus termesztés illetve a környezetvédelem, az erodált talajok megvédése szempontjából jelentős. A Sudárka néven minősített Bánkúti 1201 × Th. ponticum részleges amphiploid évelő gabonaféle, de 56 kromoszómaszámú, sok tekintetben eltér a termesztett búzától. Célunk többek közt a Sudárkából búzával való visszakeresztezésekkel 42 kromoszómaszámú évelő búza létrehozása.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Species belonging to the present Thinopyrum genus (formerly Agropyron) are known to possess genes conferring resistance to various diseases, such as leaf and stem rusts, barley yellow dwarf virus, Fusarium head blight, making these species suitable for improving the disease resistance of wheat. All species in the genera Thinopyrum are theoretically capable of being hybridized with wheat. Up till now several resistance genes have been transferred from perennial Thinopyrum species (formerly Agropyron) into the cultivated wheat, but majority of these species have not been exploited yet for wheat improvement. Wheat × Agropyron glael and wheat × Thinopyrum ponticum intergeneric hybrids have been produced with leaf rust resistant Agropyron (syn. Thinopyrum) species in Martonvásár.
The main objective of the above research is to select lines with leaf rust resistance among the progenies of the wheat × A. glael and wheat × (wheat × Th. ponticum partial amphiploid) hybrids and to determine the number of Agropyron chromosomes in these plants using molecular cytogenetic techniques.
Progenies originating of the wheat Mv9kr1 × A. glael and wheat CSph mutant × (wheat Bánkúti 1201 × Th. ponticum partial amphiploid) hybrids will be sown in the field and leaf rust resistance will be screened. Seeds from the resistant plants will be analysed using fluorescence in situ hybridization. Several progenies will be left on the field, and plants with perennial habit will be selected. Drought tolerance and quality parameters of the selected lines will be analysed. It is expected to determine the chromosomal location of leaf rust resistance, perennial habit in Agropyron species analysed..
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main objective of the present research is determine the chromosomal location of genes responsible for leaf rust resistance (Puccinia triticinia Erikss.) and for perennial habit in Agropyron species, namely in Agropyron glael and Thinopyrum ponticum (former name Agropyron elongatum).
The lines developed in the last ten years in Martonvásár from the wheat × A. glael and from the CS ph mutant × (wheat × Th. ponticum partial amphiploid) hybrids are suitable genetic materials to develop leaf rust resistant, perennial and drought tolerant lines carrying Agropyron chromosomes or chromosome segments in wheat background for wheat improvement. It is not known whether the perennial habit of Agroypron glael and Thinopyrum ponticum can be transferred into the cultivated wheat without deleterious effect on yielding ability..
In situ hybridization (mcGISH, FISH) will be used to identify the Agropyron chromosomes carrying genes responsible for leaf rust resistance and perennial habit introgressed into the wheat genome. The wheat/Agroypron introgression lines developed in the proposal are suitable genetic materials for identifying, mapping and isolating genes in Agropyron species responsible for leaf rust resistance and perennial habit. The wheat/Agropyron addition lines will be suitable genetic materials for chromosome sorting by flow-cytometry and for chromosome based genomics. Lines with better adaptation ability, with better drought tolerance can be identified among the progenies of wheat × Agropyron hybrids.
.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Wild species have large genetic diversity which can be exploited for breeding new cultivated species. A great allelic variation can be found in the related species of wheat which could be exploited for wheat improvement. The Agropyron (syn. Thinopyrum) species belong to the tertiary gene pool of wheat and are able of being hybridized with wheat. Many useful disease resistance genes have already been transferred from these perennial Triticeae species into wheat. Some of them are the most important alien genes in wheat (Lr19, Lr 24, Lr29, Lr38, Lr 55), but still many wild species have not been exploited for wheat improvement. The main objective of the present proposal to develop new wheat/Agroypron (Thinopyrum)introgression lines which carry disease (leaf rust) resistance genes from A. glael and Th. ponticum in wheat background. Introduction of new resistance genes into wheat has a significance for both the environmental protection and for the economical production of wheat. By introducing new resistance genes the amount of chemicals used in agriculture will be reduced which is advantageous for the environment and for the economy as well, as the cost of the weat production will be lower.
Identification of new genes, or new alleles of disease resistance genes in the wild species will broaden our knowledge in the field of cereal genetics which has an effect on further wheat improvemnt.
It will deepen our knowledge in the field of disease resistance genetics which help us to develop new resistant genotypes. By developing wheat/Agropyron addition lines genetic materials will be available for Agropyron chromosome sorting by flow cytometry. The sorted chromosomes can be sequenced, thus precise genetic information will be available for the wild perennial Agroypron species.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Wild species have large genetic diversity which can be exploited for wheat improvement. Many wild species can be crossed with wheat and so the useful traits of the wild species (disease resistance, drought tolerance) can be transferred into wheat by backcrossing the hybrids. The most important new synthetic plant species was created by crossing wheat with rye, thus a new crop, triticale was created, which occupies more than 100 000 ha in Hungary and over several million ha all over the world. The most important alien chromosome segment in wheat originates from rye (1BL.1RS), which can be detected in several hundreds of wheat cultivars woldwide. The Lr19 leaf rust resistance gene originates from Agroypron elongatum (syn. Thinopyrum elongatum, Elytrigia elongata) which is well known worldwide, and can be detected in many wheat cultivars.
The aim of the present proposal to transfer new, effective leaf rust resistance genes from Agroypron glael and Thinopyrum ponticum into wheat. The wheat × A. glael, wheat × Th. ponticum hybrids and backcross progenies already have been developed in Martonvásár, which are the starting genetic material for development the new introgression lines. It is also planned to transfer the perennial habit from wheatgrass species into cultivated wheat which would be useful for organic production or for environmental protection on eroded soils. The Sudárka partial amphiploid developed from the wheat × Th. ponticum hybrids earlier in Martonvásár is perennial, but it has 56 chromosomes. It is intended to develop perennial wheat /Th. ponticum introgression lines with 42 chromosomes from this amphiploid.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Linc G, Gaál E, Molnár I, Icsó D, Badaeva E, Molnár-Láng M: Molecular cytogenetic (FISH) and genome analysis of diploid wheatgrasses and their phylogenetic relationship, PLoS ONE 12(3): e0173623, 2017 | | Türkösi E, Cseh A, Darkó É, Molnár-Láng M.: Addition of Manas barley chromosome arms to the hexaploid wheat genome, BMC Genetics, 2016 | | Kruppa K, Türkösi E, Mayer M, Tóth V, Vida G, Szakács É, Molnár-Láng M: McGISH identification and phenotypic description of leaf rust and yellow rust resistant partial amphiploids originating from a wheat x Thinopyrum synthetic hybrid cross, JOURNAL OF APPLIED GENETICS 57:(4) pp. 427-437., 2016 | | Kruppa, K., Sepsi, A., Szakács, É., Röder, M.S., Molnár-Láng, M.: Characterization of a 5HS-7DS.7DL wheat-barley translocation line and physical mapping of the 7D chromosome using SSR markers, J Appl Genetics 54:251–258, 2013 | | Kruppa K, Molnár-Láng M: Simultaneous visualization of different genomes (J, JSt and St) in a Thinopyrum intermedium x Thinopyrum ponticum synthetic hybrid (Poaceae) and in its parental species by multicolour genomic in situ hybridization (mcGISH), COMPARATIVE CYTOGENETICS 10:(2) pp. 283-293., 2016 | | Georgieva M, Kruppa K, Tyankova N, Molnár-Láng M: Molecular cytogenetic identification of a novel hexaploid wheat-Thinopyrum intermedium partial amphiploid having high protein content, TURKISH JOURNAL OF BIOLOGY 40:(3) pp. 554-560, 2016 | | Kruppa K, Szakács É, Molnár-Láng M: Utilization of diploid wheatgrasses for alien chromosome discrimination in wheat × Agropyron glael hybrid progenies., Advances in plant breeding and biotechnology techniques. Pannon. Plant Biotech. Assoc.ISBN: 978-963-89129-5-4 p. 56- 58., 2014 | | Kruppa K, Szakács É, Molnár-Láng M: Detection of J, S and Js chromosomes in wheat × Agropyron glael hybrid progenies, In: Szőnyi E. szerk: Fiatal Biotechnológusok országos konferenciája Program és összefoglalók 2014. március 7. Szeged p.69. ISBN 978-963-315-167-9, 2014 | | Molnár-Láng M, Türkösi E, Farkas A, Cseh A, Kruppa K, Icsó D, Rakszegi M, Szakács É, Hoffmann B, Linc G: Evaluation of flowering time, ß-glucan content and tillering of wheat/barley introgression lines., Eucarpia Cereals Section - ITMI Joint Conference, Book of Abstract. 359 p. Wernigerode, Németország, 2014.06.29-2014.07.04.p. 60., 2014 | | Kruppa K, Szakács É, Molnár-Láng M: J and St genomes for wheatgrass chromosome discrimination in wheat × Agropyron glael hybrid progenies using mcGISH, Plant Molecular cytogenetics in genomic and postgenomic era: abstract book. Katowice, Lengyelország, 2014.09.23-2014.09.24. p 109, 2014 | | Linc G, Vida Gy, Veisz O, Molnár-Láng M: Molecular cytogenetic characterization of pre-breeding material produced with perennial Thinopyrum species., Plant Molecular cytogenetics in genomic and postgenomic era: abstract book. Katowice, Lengyelország, 2014.09.23-2014.09.24. p 70, 2014 | | Kruppa K, Szakács É, Molnár-Láng M: J, S és Js genomokhoz tartozó kromoszómák kimutatása búza × Agropyron glael hibrid utódokban., In: Veisz O (szerk): Növénynemesítés a megújuló mezőgazdaságban. XX. Növénynemesítési Tudományos Nap 2014. március 18. ISBN: 978-963-8351-42-5. 269-273. p., 2014 | | Türkösi E, Cseh A, Molnár-Láng M: Wheat/barley ditelosomic addition lines- new prebreeding material carrying barley telocentric chromosomes, In: Szőnyi E. szerk: Fiatal Biotechnológusok országos konferenciája. Program és összefoglalók 2014. március 7. Szeged p.88. ISBN 978-963-315-167-9, 2014 | | Türkösi E, Cseh A, Lángné Molnár M: Új búza/árpa diteloszómás addíciós vonalak előállítása és azonosítása fluoreszcens in situ hibridizációval és molekuláris markerekkel, In: Veisz O (szerk): Növénynemesítés a megújuló mezőgazdaságban. XX. Növénynemesítési Tudományos Nap 2014. március 18. ISBN: 978-963-8351-42-5.pp 488-492, 2014 | | Molnár-Láng, M, Molnár I, Szakács É, Linc G, Bedő Z: Production and Molecular Cytogenetic Identification of Wheat-Alien Hybrids and Introgression Lines, Genomics of plant genetic resources. Tuberosa R, Graner A, Frison E (eds) Springer New York, ISBN 978-94-007-7571-8. pp 255-283., 2014 | | Lángné Molnár Márta: Faj- és nemzetségkeresztezések története a gabonafélék között, LVI. Georgikon Napok. 2014. okt. 2-3. Keszthely, Pannon Egyetem, Georgikon Kar, ISBN 978-963-9639-59-1. p 87., 2014 | | Georgieva M, Kruppa K, Tyankova N, Molnár-Láng M.: Molecular Cytogenetic Identification of a Novel Hexaploid Wheat-Thinopyrum intermedium partial amphiploid having high Protein Content., Turkish Journal of Biology DOI 10.3906/biy-1503-30, 2015 | | Türkösi E, Farkas A, Aranyi NR, Hoffmann B, Tóth V, Molnár-Láng M: Improvement of the agronomic traits of a wheat–barley centric fusion by introgressing the 3HS.3BL translocation into a modern wheat cultivar, Genome 57:601-607, 2014 | | Márta Molnár-Láng: The Crossability of Wheat with Rye and Other Related Species, Molnár Láng M, Ceoloni C, Dolezel J (Szerk): Alien Introgression in Wheat. Cytogenetics, Molecular Biology and Genomics. pp 103-120. ISBN 978-3-319-23493-9,, 2015 | | Márta Molnár-Láng, Gabriella Linc: Wheat-Barley Hybrids and Introgression Lines., Molnár-Láng M, Ceoloni C, Dolezel J. (Szerk): Alien introgression in wheat. Cytogenetics, Molecular Biology, and Genomics. Springer pp 315- 345. ISBN 978-3-319-23493-9, 2015 | | Lángné Molnár Márta: A búza előnemesítése Martonvásáron, Veisz O (Szerk): XXI. Növénynemesítési Tudományos Napok. Összefoglalók 2015. március 11-12. pp 16, 2015 | | Kruppa Klaudia, Szakács Éva, Lángné Molnár Márta: Búza×Agropyron glael keresztezésből származó részleges amfiploid vonal azonosítása és jellemzése, Veisz O (Szerk): XXI. Növénynemesítési Tudományos Napok. Összefoglalók 2015. március 11-12. pp 98., 2015 | | Türkösi Edina, Farkas András, Tóth Viola, Lángné Molnár Márta: A 3HS.3BL búza/árpa centrikus fúzió introgressziója egy modern martonvásári búzafajtában, Veisz O (Szerk): XXI. Növénynemesítési Tudományos Napok. Összefoglalók 2015. március 11-12. pp, 2015 | | Márta Molnár-Láng: Introgression of Useful Agronomic Traits from Barley into Wheat, Plant and Animal Genome XXIII, 2015. január 10-14. San Diego. Final Program, Abstract and Exhibit Guide, W361, p. 168., 2015 | | Molnár-Láng M, Ceoloni C, Dolezel J.: Alien introgression in wheat. Cytogenetics, Molecular Biology, and Genomics., Springer Science + Business Media, ISBN 978-3-319-23493-9, ISBN 978-3-319-23494-6 (e-book). DOI 10.1007/978-3-319-23494-6. pp 385., 2015 | | Farkas András, Molnár István, Kiss Tibor, Karsai Ildikó, Molnár-Láng Márta: Effetc of added barley barley chromosomes on the flowering time of new wheat/winter barley addition lines in various environments, Euphytica 195: 45-55, 2014 | | Molnár-Láng Márta, Linc Gabriella, Szakács Éva: Wheat-barley hybridization: the last 40 years, Euphytica 195: 315-329, 2014 | | Kruppa Klaudia, Szakács Éva, Lángné Molnár Márta: Levélrozsda rezisztens búza x Agropyron glael utódok kromoszóma–összetételének vizsgálata., In: Hoffmann B., Kollaricsné Horváth M. (eds.) XIX. Növénynemesítési Tud Napok: Összefoglalók, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely, 2013.03.07. p 111.p, 2013 | | Türkösi Edina, Cseh András, Lángné Molnár Márta: A 2H árpa kromoszóma hosszú karjának beépítése a termesztett búzába, . In: Hoffmann B., Kollaricsné Horváth M. (eds.) XIX. Növénynemesítési Tud. Napok: Összefoglalók, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely, 2013.03.07. p 148., 2013 | | Szakács, É., Kruppa, K., Molnár-Láng, M.: Analysis of chromosomal polymorphism in barley (Hordeum vulgare L. ssp. vulgare ) and between H. vulgare and H. chilense using three-color fluorescence in situ hybridizat, J Appl Genetics 54:427–433, 2013 | | Molnár-Láng M, Linc G, Szakács É, Cseh A, Kruppa K, Farkas A, Molnár I, Darkó É, Rakszegi M, Dulai S, Hoffmann B, Türkösi E: Development and characterization of new wheat/winter barley introgression lines., In: Program and Abstract Book. The 12th International Wheat Genetic Symposium. September 8-14, 2013. Yokohama, Japan. p. 120., 2013 | | Türkösi E, Kruppa K, Linc G, Molnár-Láng, M: Tarackbúza fajok betegség-ellenálllóságának beépítése a termesztett búzába, In: Nagy Zita Barbara (szerk.) LVIII. Georgikon Napok: Felmelegedés, ökolábnyom, élelmiszerbiztonság. Keszthely, 2016.09.29-2016.09.30. pp. 29-30., 2016 | | Kruppa Klaudia, Szakács Éva, Lángné Molnár Márta: Búza×Agropyron glael keresztezésből származó részleges amfiploid vonal azonosítása és jellemzése, Veisz O (Szerk): XXI. Növénynemesítési Tudományos Napok. Összefoglalók 2015. március 11-12. pp 98., 2015 | | Türkösi E, Kruppa K, Lángné Molnár M, Linc G: Tarackbúza fajok betegség-ellenállóságának beépítése a termesztett búzában, In: Veisz Ottó (szerk.) XXIII. Növénynemesítési Tudományos Nap: összefoglalók. 161 p., 2017 | | Lángné Molnár Márta: A búza előnemesítése Martonvásáron, Veisz O (Szerk): XXI. Növénynemesítési Tudományos Napok. Összefoglalók 2015. március 11-12. pp 16, 2015 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
