 |
Platonikus lélekelméletek a késő antikvitásban és hatása a kora újkorban
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
104574 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Lautner Péter |
| magyar cím |
Platonikus lélekelméletek a késő antikvitásban és hatása a kora újkorban |
| Angol cím |
Platonic Theories of the Soul in Late Antiquity and Their Influence on the Early Modern Age |
| magyar kulcsszavak |
test, lélek, dualizmus, megismerés, fogalomelsajátítás |
| angol kulcsszavak |
body, soul/mind, dualism, cognition, concept acquisition |
| megadott besorolás |
| Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Metafizika |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
Filozófia Tanszék (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) |
| résztvevők |
Bene László
Schmal Dániel
|
| projekt kezdete |
2013-01-01 |
| projekt vége |
2017-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
13.303 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
1.97 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásunk célja azoknak a kapcsolatoknak a feltárása, amelyek az ókorban kidolgozott platonikus lélekelméletek és a kora újkor lélekelméletei között állnak fenn. Első lépésben arra van szükség, hogy elemezzük azokat a különböző interpretációs irányokat, amelyek Platón lélekfelfogásához kapcsolódnak. Az újplatonikus kommentárok azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy összebékítsék Platón és Arisztotelész tanításait. Ennek az összebékítésnek természetesen megvoltak a korlátai, de a legtöbb esetben olyan, nagy hatást gyakorló vitákban öltött testet, amelyek például az érzékelés fogalmi természetéről (vajon az érzékelés maga implikál-e fogalomhasználatot), a velünk született fogalmak/sémák és az empirikus tudás viszonyáról, illetve a lélekről, mint a testtől elválasztható formai/strukturális elemről szóltak. Ezek a viták a kora újkorban is megjelennek, némileg módosított formában ugyan. Különösen érdekes lesz látni azt, hogy miféle érvek fordultak elő Descartes-nál, követőinél és ellenfeleinél, amikor a lélek (a res cogitans) státuszáról folytattak vitát. Ahhoz, hogy ezeket az érveket és téziseket világosan értékelni tudjuk, fontos lesz megvizsgálni a késő-ókori újplatonikus lélekelméletek részleteit is. Mivel a kérdéssel kapcsolatos újplatonikus szövegek a 16. sz. közepére lefordították latinra és a fordításokat (és az eredeti görög szövegeket) abban az időben Itáliában és Franciaországban széles körben olvasták, munkahipotézisünk alapján a szövegekben olvasható gondolatok valamilyen formában a kor lélekelméleti vitáiban is előkerültek.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Két fő kérdést kívánunk megvizsgálni. Mennyiben voltak hatással a platonikus típusú érvek a 16. és 17. században kifejtett lélekelméletekre? Munkahipotézisünk alapján ilyen hatás még Descartes-nál is kimutatható, aki pedig – ez jól ismert – nem érzett rendkívüli késztetést arra, hogy szellemi elődeiről számot adjon. Később – hogy csak egy példát említsünk – Malebranche-nál ezek az utalások explicitté válnak. Másfelől, meg kell vizsgálni a platóni lélekfelfogás késő antik értelmezéseit is. Ezen értelmezések során olyan problémák merültek fel, amelyeket Platón nem tárgyalt, talán még fel sem figyelt rájuk. Mivel a késő antik kommentátorok megpróbálták összhangba hozni Platón és Arisztotelész nézeteit, sok probléma azért vetődött fel számukra, mert arisztotelészi elemekkel töltötték fel a platóni kereteket. Újításaik másik forrása az volt, hogy kénytelenek voltak újra gondolni Platón nézeteit, mert inherens problémákat fedeztek fel a dialógusok gondolatmeneteiben.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
T
A kutatás fontossága abban áll, hogy részletekbe menően megvizsgáljuk a Platón és Arisztotelész lélekelméleti műveiről írott újplatonikus kommentárokat, és összevetjük a lélekről megfogalmazott karteziánus és platonikus elméleteket. Miután sokáig nem vizsgálták ezeket a szövegeket, vagy csupán annyiban, amennyiben forrásául szolgáltak egyébként elvesztett elméleteknek, az utóbbi harminc évben ezek a kommentárok azt a megbecsülést kezdték élvezni, ami utoljára a reneszánsz idején jutott nekik. Most kerültünk abba a helyzetbe, hogy ne csupán abból a célból elemezzük ezeket az elméleteket, hogy mennyiben igazolják vagy egészítik ki Platón elméleteit. Láthatjuk azokat a pontokat, amelyekben tovább finomították vagy más megközelítésekhez próbálták illeszteni ezeket. Ami az ókori és kora modern lélekelméletek közti párhuzamokat illeti, azt kell mondanunk, hogy viszonylag kevés modern tanulmány foglalkozik ezzel a témával, és ezért minden esély megvan arra, hogy újdonsággal szolgáljunk a késő ókori és kora újkori filozófia történetét vizsgálók számára. Ha tudatosítjuk azt, hogy közvetve vagy közvetlenül a kora újkori szerzők bizonyos argumentumai platonikus eredetűek, akkor jobban fel tudjuk mérni a karteziánus elmefilozófia körül viták résztvevőinek eredeti nézeteit. Az kutatás során írt tanulmányok és fordítások talán a szélesebb közönség számára is ismertté teszi ezeket a kapcsolatokat.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A modern elmefilozófiát lehet a karteziánus test-lélek dualizmushoz való viszonyában is jellemezni. Ha meg tudjuk mutatni, hogy ezek a dualisztikus elképzelések sokat köszönhetnek a Platón és antik követői által kidolgozott elméleteknek, akkor azok, akiket érdekelnek az elme természetével kapcsolatos elméletek, jobban fel tudják becsülni a karteziánus felvetéseket éppen úgy, mint ahogyan az ellenfelek érveit is. Megismerkedhetnek továbbá érdekes feltételezésekkel, amelyek a lélek természetével és a testtől történő elválásának lehetséges módjaival kapcsolatosak. A test-lélek viszony legalapvetőbb és legnagyobb hatást gyakorló kifejtései közül sok vagy a késő antikvitásban vagy a kora újkorban jött létre. Úgy tűnik, hogy nincs indokunk arra, hogy a karteziánus elméletet annyira radikálisan újnak tekintsük, amennyire azt Descartes szerette volna látni. Valószínűbb azt feltételezni, hogy az elmefelfogás megfogalmazásakor sokat köszönhetett antik elődeinek. A 16. és 17. századdal foglalkozó eszmetörténészek szintén hasznosnak találhatják esetleges eredményeinket, hiszen így könnyebben kapcsolhatják ezeket a filozófiai elméleteket egy olyan kulturális háttérhez, amit nagymértékben a platonizmus határozott meg.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of our research is to point out the connections between Platonic theories of the soul and the psychological theories in early modern age. The first step will be to discuss the developments of Plato’s psychology in late antiquity. The Neoplatonist commentators were facing the task of reconciling the doctrines of Plato with those of Aristotle. The reconciliatory attitude had its own limits, of course, but in most cases it resulted in far reaching debates on the rational/conceptual nature of sense-perception, on the relation of empirical knowledge to innate notions, and on the status of the soul as a separable form of the body, to mention but three examples. The debates turned up in a somewhat modified form in the early modern age as well. It will be particularly interesting to see what kinds of arguments were handed down to Descartes and his followers and adversaries in their dispute over the status of the soul. In order to see it more clearly, there will be a need to discuss the details of the Neoplatonic theories in late antiquity as well. Since the relevant Neoplatonic texts were translated into Humanistic Latin in the mid-16th century and the translations were widely read in Italy and France, our working hypothesis is that the arguments and theses in those texts may turn up in late 16th and 17th century treatises discussing problems on the soul.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
One of main questions to be answered concerns the extent of Platonic influence on 16th and 17th century theories on the soul. The working hypothesis is that such kind of influence can be depicted even in Descartes who – as well known – was extremely hesitant when it came to the acknowledgement of possible predecessors. Later on, in Malebranche, to mention just one example, such kind of references became explicit. On the other hand, we have to examine the Neoplatonic developments of Plato’s theory of the soul. The philosophers in late antiquity raised many intricate problems which were not discussed, sometimes not even sorted out, in Plato’s dialogues. As they tried to harmonize Platonic and Aristotelian views, many of these problems were the result of the infusion of Aristotelian elements into a Platonic framework. Another source of their innovations was the fact that they were simply forced to rethink Platonic questions because they saw internal difficulties in the theories put forward in the dialogues.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The importance of the research lies in the detailed examination of Neoplatonic commentaries on the psychological works of Plato and Aristotle, as well as in a comparative study of Cartesian and Platonic theories of the soul. After ages of relative neglect or their role of sources for otherwise lost doctrines, in the last thirty years or so these commentaries enjoy the respect they did in the Renaissance. We are now in a position to analyze them with a view of not only justifying or supplementing Plato’s theories. We can see the points where the refined those theories and tried to accommodate them to other approaches. As for pointing out possible parallels between ancient and early modern theories of the soul, we have to say that such studies are relative rare in scholarly literature and therefore it does have the chance to offer some novelties to the scholarly community of late ancient and early modern philosophy. On realizing that, directly or indirectly, 16th century authors drew on many ancient arguments in the discussion of the soul, we shall be able to assess the true contributions of those philosophers who took part in the debates on the Cartesian theory of the soul. The resulting papers, translations and conference may make these links known to a wider audience as well.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Modern philosophy of mind can be characterized in terms of reacting to the Cartesian dualism between body and soul/mind. If we can show that these dualistic theories owed much to the earlier, ancient theories of Plato and his followers, then people interested in modern issues on the nature of mind were in a better position to assess the extent to wich both the Cartesian proposals and their opponents made genuine contributions to the issue. They can also get acquainted with interesting proposals on the nature and structure of the soul, the ways of its survival, and its links to the body. There seems to be no reason to suppose that Cartesian theory was as new and pioneer as Descartes liked to show it. Instead, it owed a great deal to his ancient and medieval predecessors, of whom we should like to examine the ancient preliminaries only. Intellectual historians may also profit from our inquiry since they may more efficiently connect these early modern philosophical theories to a cultural background of which Platonism was a significant ingredient.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Lautner Péter: Perceptual awareness in the ancient commentators., P. Remes - S. Slaveva-Griffin(eds.), Routledge Handbook of Neoplatonism, 2014 | | Bene László: Constructing Pagan Platonism: Plethon's Theory of Fate and the Ancient Philosophical Tradition, J. Matula - P. R. Blum (eds.), Georgies Gemistos Plethon. Byzantine Philosophy and Renaissance, 2014 | | Schmal Dániel: A tipológiától a tipográfiáig: A katolikus egzegézis dilemmái a kora újkorban., Pannonhalmi Szemle, 2014 | | Bene László: Review on Francesca Guadalupe Masi, Stephano Maso, Fate, Chance and Fortune in Ancient Thought. Amsterdam: Hakkert, 2013, BMCR 2015.10.37, 2015 | | Lautner Péter: Mental images in Porphyry’s commentary on Ptolemy’s Harmonics, Apeiron 48(2015), 220-251, 2015 | | Lautner Péter: A reflexió két fajtája Damaskiosnál, Bárány István – Bolonyai Gábor – Ferenczi Attila – Vér Ádám (szerk.), Studia Classica. Tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetéből. Budapest: E, 2015 | | Lautner Péter: Perception, Robert S. Bagnall, Kai Brodersen, Craige B. Champion, Andrew Erskine, Sabine R. Huebner (eds.), The Encyclopedia of Ancient History. Malden: Wiley-Blackwell,, 2015 | | Lautner Péter: Review of Pieter D’Hoine, Gerd Van Riel (eds.): Fate, Providence and Moral Responsibility in Ancient, Medieval and Early Modern Thought. Studies in Honour of Carlos Steel, BMCR 2015.02.30, 2015 | | Lautner Péter: Review of Pierre Destrée, Ricardo Salles, Marco Zingano, What is Up to Us?: Studies on Agency and Responsibility in Ancient Philosophy. Studies in ancient moral and polit, BMCR 2015.07.28, 2015 | | Lautner Péter: Review of L. P. Gerson, Plotinus Ennead V.5: That the Intelligibles are not External to the Intellect, and on the Good. Las Vegas: Parmenides, 2014, International Journal of the Platonic Tradition 9(2015), 238-241., 2015 | | Schmal Dániel: Visual Perception and the Cartesian Concept of Mind: Descartes and the Camera obscura, Claus Zittel et alii (szerk.), Conflicting Values of Inquiry: Ideologies of Epistemology in Early Modern Europe. Leiden, Brill Publishers. 2015. 69–91, 2015 | | Schmal Dániel - Pavlovits Tamás: A perspektíva filozófiai értelmezései a 17. században, uők. (szerk.), Perspektíva és érzékelés a kora újkorban. Budapest, Gondolat. 2015. 11–36, 2015 | | Schmal Dániel: A szubjektum perspektívája Leibniz gondolkodásában, Pavlovits Tamás - Schmal Dániel (szerk.), Perspektíva és érzékelés a kora újkorban. Budapest, Gondolat. 2015. 169–189, 2015 | | Schmal Dániel: Az elme filozófiája a kora újkorban. A test-lélek probléma, Budapest: Gondolat Kiadó, 2016 | | Scham Dániel: Scientia, Marco Sgarbi (szerk). Encyclopedia of Renaissance Philosophy. Dordrecht, Springer., 2016 | | Schmal Dániel: Malebranche lecteur de Pascal : La question de « la condition humaine, Hélène Michon – Tamás Pavlovits (szerk). La sagesse de l’amour chez Pascal. Paris, L’Harmattan, 2016 | | Schmal Dániel: Isaac La Peyrère és a racionális bibliakritika, Balázs Mihály – Bartók István szerk. A felvilágosodás előzményei Erdélyben és Magyarországon (1650–1750). Szeged, SZTE Magyar Irodalmi Tanszék, 2016 | | Schmal Dániel: Burchard de Volder (és Köleséri Sámuel) Ateisták ellen írt disputációinak eszmetörténeti helye, Balázs Mihály – Font Zsuzsa – Kovács András szerk. Köleséri Sámuel és az európai korai felvilágosodás. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület, 2016 | | Schmal Dániel: Leibniz az erők metafizikájáról – ikonográfiai kísérlet, Gurka Dezső szerk. Matézis, mechanika, metafizika: A 18–19. századi matematika, fizika és csillagászat eredményeinek reprezentációja a filozófiában és az irodalomban. Bud, 2016 | | Schmal Dániel: A Dioptrika helye a descartes-i filozófiában, René Descartes, Dioptrika. Ford. Kékedi Bálint, Schmal Dániel, Tóth Zita Veronika. Budapest, Gondolat Kiadó, 2016 | | Lautner Péter: Lloyd P. Gerson, From Plato to Platonism. Ithaca, NY - London: Cornell UP, 2013, The International Journal of the Platonic Tradition 10(2016), 119-126, 2016 | | Lautner Péter: Proclus. Commentaire sur le Parménide de Platon. Tome IV. 1re partie: Livre IV. 2e partie: Notes complémentaires et index du livre IV par Concetta Luna et Alain-Philippe, Gnomon 88(2016),75-77., 2016 | | Lautner Péter: Plotinus, Ennead IV. 3-4.29: Problems concerning the soul. Translation with introduction and commentary by John. M. Dillon and H. J. Blumenthal: Las Vegas: Parmenides Pub, International Journal of the Platonic Tradition 10(2016), 248-251, 2016 | | Lautner Péter: François Renaud, Harold Tarrant, The Platonic ‘Alcibiades I’. The Dialogue and its Ancient Reception. Cambridge: CUP, 2015., Bryn Mawr Classical Review XXVI(2016) http://bmcr.brynmawr.edu/2016/2016-12-33.html, 2016 | | Bene László: Geórgiosz Gemisztosz Pléthón Istenről, Kendeffy Gábor – Vassányi Miklós (szerk.): Istenfogalom és istenérvek a világ filozófiai hagyományaiban (http://real.mtak.hu/id/eprint/41527), 2016 | | Schmal Dániel: Scientia, Marco Sgarbi (szerk). Encyclopedia of Renaissance Philosophy. Dordrecht, Springer., 2016 | | Lautner Péter: Pseudo-Philoponus on the role of experience in grasping the first principles, Logical Analysis and History of Philosophy – Philosophiegeschichte und logische Analyse, 2017 | | Bene László: Geórgiosz Gemisztosz Pléthón Istenről, Vassányi M. – Kendeffy G. (szerk.), Istenfogalom és istenérvek a világ filozófiai hagyományában, Károli Gáspár Református Egyetem/L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2017 | | Schmal Dániel: Malebranche és a katolikus felvilágosodás, Nicolas Malebranche, Értekezés a természetről és a kegyelemről. Szerkesztette, fordította, jegyzetekkel ellátta és az előszót írta Schmal Dániel. Budapest, Gondolat Kiadó, 2016 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
