 |
A környezettől a hitvilágig: életmód- és kultúraváltás az állatcsontleletek tükrében a késő rézkortól a késő bronzkorig
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
104792 |
| típus |
NF |
| Vezető kutató |
Gál Erika |
| magyar cím |
A környezettől a hitvilágig: életmód- és kultúraváltás az állatcsontleletek tükrében a késő rézkortól a késő bronzkorig |
| Angol cím |
From the environment to belief systems: changing lifeways and culture as reflected by animal remains between the Late Copper age and the Late Bronze Age |
| magyar kulcsszavak |
régészeti állattan, életmód, rézkor, bronzkor, Magyarország |
| angol kulcsszavak |
archaeozoology, lifestyle, Copper Age, Bronze Age, Hungary |
| megadott besorolás |
| Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Összehasonlító régészet |
|
| zsűri |
Régészet |
| Kutatóhely |
Régészeti Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2013-01-01 |
| projekt vége |
2017-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
37.234 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
4.00 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásom célja a késő rézkortól a késő bronzkorig tartó 2000 évre jellemző, kultúránként változó életmód megismerése az egykor élt népcsoportok vadászati, gyűjtögetési, állattartási, kultikus és csontmegmunkálási szokásainak a tükrében a Dél-Dunántúlon. Az eddig elért eredményeim mellé újabb hat, 1999-2010 között feltárt késő réz-, valamint kora- és középső/késő bronzkori állatcsontanyag feldolgozása révén szeretnék – a feltáró régészekkel együttműködve – részt venni a leletanyagok hordozta tudományos információk mielőbbi ismertetésében, ezáltal mintegy hozzájárulva azok megmentéséhez. A hagyományos régészeti állattan módszerek mellett radiokarbon-, DNS- és stabil izotópos vizsgálatok igénybe vételével szeretnénk minél pontosabb képet kapni az egykori települések koráról, őskörnyezetéről, bizonyos fajok előnyben részesítéséről, a házi ló megjelenéséről és mobilitásáról, ember-és állat kapcsolatáról a különböző ökológia és kulturális hatások függvényében. Eredményeimet hazai és nemzetközi konferenciákon, valamint két monográfiában szeretném megosztani a szakmai és nagyközönséggel: (1) három különböző kora bronzkori kultúrára (Somogyvár-Vinkovci, Makó és Kisapostag) jellemző életmód az állatcsontleletek tükrében, és (2) a késő rézkor – kora bronzkor és a középső bronzkor – késő bronzkor átmenet környezeti és kulturális változásai ember és állat kapcsolatában.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A rézkor-bronzkor átmenetben jelentkező, valamint a kora bronzkor kultúrái és a középső-késő bronzkor átmenetet jelző stílusváltások felvetik a kérdést, hogy a kerámiában, fémművességben, temetkezési szokásokban regisztrálható változások vajon a gazdálkodási szokásokban, ember és állat kapcsolatában is új identitást jeleznek-e? Mennyire meghatározóak a helyi éghajlati és ökológiai tényezők, és felülírják-e ezeket a hagyományok, esetleg az épp megjelenő új kulturális hatások? A késő rézkorban a sertések helyenként és időszakonként előtérbe kerülnek, függetlenül a Boleráz/Baden időszakon belül megbízhatóan kimutatható szárazabb vagy csapadékosabb fázisoktól. Nem tudjuk még, hogy pusztán környezeti- vagy valamilyen kulturális hatás okozta ennek a fajnak a hirtelen gyakoriságát az ételmaradékban és áldozati gödrökben egyaránt, és mi áll a változások mögött. Helyi „sertéskultuszról” van szó vagy nagyon is gyakorlatias módon a legszaporább, másodlagosan nem hasznosítható állat maximális kihasználásáról van szó, immár egy letelepedett életvitel keretében, és tartalékolják az igázásra, kocsivontatásra, tej- és gyapjútermelésre alkalmas szarvasmarhát és kiskérődzőket. Továbbá a késő rézkori csontegyüttesekben elvétve előforduló lóleletekről nem tudjuk még, hogy a legutolsó vadlovak képviselői vagy már háziasított példányokhoz tartoztak? A bronzkor elejére jellemző, főleg a Duna-menti anyagokban észlelt lógyakoriság helyi háziasítás vagy betelepítés eredménye? A program során feldolgozott leletanyagból vett mintákon (csontok és fogak) végzett radiokarbon-, DNS- és stabilizotópos (87Sr/86Sr, 16O/18O, 12C/13C, 14N/15N) vizsgálatok eredményei ezeket a kérdéseket is megválaszolhatják.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatásomban elért eredmények olyan, őskörnyezeti, valamint az ember és állat egykori kapcsolatát jellemző információkat szolgáltatnak a régész társadalom számára, amelyet csak a régészeti állattannal foglalkozó szakemberek tudnak közvetíteni. Ezáltal mind a rézkori, mind a bronzkori településszerkezetet (ld. bizonyos felhalmozódások, lehetséges műhelyek), hétköznapi életmódot (ld. táplálkozás, csont- és agancsmegmunkálás) és hitvilágot (ld. állattemetkezések, áldozati gödrök), kereskedelmet (ld. nyersanyag vagy kész eszköz, pl. agancsból), vándorlást (pl. ló), stb. kutató régészek tudják az adatokat és összefüggéseket hasznosítani. A (környezet)régészeken kívül a vadászatban, valamint egyes állatfajok történetével és tenyésztésével foglalkozó szakemberek lehetnek érdekeltek a Kr. e. 3600/3500 - 1600/1500 közé eső időszak környezeti jellemzőiben, állatvilágában, a háziasításban, a vad és házi formák elterjedésében és változataiban. Az arra érdemes mintákból vett radiokarbon keltezések a lehető legpontosabb információt szolgáltatják az illető csontok és ezáltal a települések korát illetően. A genetikai és stabil izotópos eredmények segítségével a késő rézkori – kora bronzkori lovak vadászatáról és a lótartásról, mobilitásról fogunk többet tudni. A csontleletek azonosítása és fényképes dokumentálása a régészeti leletanyag archiválását biztosítják, és közvetíthetők múzeumi kiállítások, katalógusok, monográfiák, stb. tervezésekor. Az eredményeimet még a kutatás négy éve alatt legalább két hazai és három nemzetközi konferencián tervezem bemutatni, ezáltal megosztva azokat a hazai és külföldi szakemberekkel. A részletes eredményeket két monográfiában kívánom közreadni, és így mindenki számára elérhetővé tenni.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A késő rézkortól a késő bronzkorig (Kr. e. 3600/3500 – Kr. e. 1600/1500) terjedő időszakban élt emberek gazdálkodási szokásairól és életmódjáról keveset tudunk, különösképpen a dél-dunántúli régiót illetően, ahonnan még kevés állatcsont-leletegyüttest tanulmányoztak. Kutatásom célja a különböző kultúrákhoz tartozó népcsoportok életmódjának a megismerése a vadászati, gyűjtögetési, állattartási és csontmegmunkálási szokásaik vizsgálatával. Az eddigi eredményeimet hat új leletanyag részletes tanulmányozásával szeretném kiegészíteni, hogy jobban megértsük a különböző környezeti feltételek között élő emberek viszonyulását az őket körülvevő vad- és háziállatokhoz, ember és állat kapcsolatának kulturális lenyomatát a mindennapi életben és a hitvilágban. A hagyományos régészeti állattani módszerek mellett modern természettudományos vizsgálatok igénybe vételével szeretnénk megállapítani, hogy a késő rézkori csontegyüttesekben elvétve előforduló lómaradványok az utolsó vadlovak példányai lehettek-e vagy már az első háziasított egyedekhez tartoztak, valamint megérteni a kora bronzkorban gyakoribbá váló házilovak mobilitását és esetleges migrációját. A csontleletek azonosításával és dokumentálásával felépített adatbázis és digitális fényképtár a régészeti leletanyag tudományos értékének a megmentését és archiválását biztosítják, továbbá előadások, kiállítások és kiadványok megvalósításához használhatók. A kora bronzkorban a településszerkezetek és társadalmi kapcsolatok összetettségben is megmutatkozó, valamint a késő rézkor – kora bronzkor és középső bronzkor – késő bronzkor átmenetre jellemző életmód- és kultúraváltást két monográfiában kívánom közzé tenni.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of my project is to understand the changing lifestyle according to the various cultures living from the late Copper Age to the Late Bronze Age in Southern Transdanubia through their hunting, gathering, animal keeping, cultic customs and bone manufacture. I wish to add to my already gained results in the subject six yet unidentified bone assemblages found between 1999-2010 whose study would provide useful information both for archaeozoologists and (environmental) archaeologists, and would therefore contribute to their saving for the science. In addition to the classical archaeozoological methods, radiocarbon-, DNA- and stabile isotope analyses will help us in getting an as accurate picture as possible about the age of settlements, their palaeo-environmental conditions, the preference of certain species, the domestic horse and its mobility, the people-animal relationship as manifested in various ecological and cultural conditions. The results will be presented at national and international conferences. I also wish to share my results in two monographs: (1) lifestyle in Somogyvár-Vinkovci-, Makó- and Kisapostag cultures during the Early Bronze Age, and (2) environmental and cultural changes in people-animal relationship during the Late Copper Age – Early Bronze Age and the Middle Bronze Age – Late Bronze Age transitions.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Fundamental changes from the Copper to the Bronze Ages and the transition between the cultures of the Early and Middle/Late Bronze Ages raise questions like how much are the changes recorded in ceramic style, metallurgy and mortuary tradition reflected in the changing relationships between humans and animals? Is it possible to draw general conclusions for these periods and how much variability can be explained by climatic and other environmental conditions? How much of the change may have been culturally driven, caused more by social developments than shifts in the local environment? One of the most interesting phenomena is the oscillation of pig exploitation during the Copper- and Bronze Age. An increase has been noted toward the Late Copper Age regardless of the reliably documented changes between humid and dry periods within the Boleráz/Baden Period. Are these signs of a local ‘pig cult’ or simply the rational and targeted exploitation of a single-purpose meat animal under the influence of increased sedentism? Is pork a substitute for the meat of ruminants whose secondary exploitation for milk, wool or labour makes more sense than their culling before their working lives end? The Late Copper Age assemblages also contain sporadic remains of horses. Did they belong to the last wild horses or do they represent the new, domestic animal species? Are the first domestic horses the products of local domestication or did they reach the Carpathian Basin as imports? These questions of fundamental cultural importance can be answered by submitting bones and teeth from horses for laboratory analyses (DNA assays and stable isotopes 87Sr/86Sr, 16O/18O, 12C/13C, 14N/15N).
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The results gained in my project provide such kind of information about the palaeo-environmental conditions and features on people-animal relationship for archaeologists that can be transmitted only by archaeozoologist. Archaeologists specialized both in the Copper- and Bronze Age will get useful data regarding the settlement structure (by identifying typical bone depositions such as bone workshops), the every-day life (butchery- and food remains, bone- and antler working), beliefs and religion (animal burials, sacrificial pits), trade (prime material or artefact from antler) and migration (horse). Beside the (environmental) archaeologists, other specialist dealing with hunting, history and husbandry of certain animal species may be interested in the palaeo-environmental conditions, fauna, domestication, the spread and type of wild and domestic animals during the period between 3600/3500 – 1600/1500 BC. Radiocarbon dating of certain bones from important samples will provide the most precise age regarding the bone and site in question. From the genetic and stabile isotope analyses, we also hope to gain information regarding the hunting, husbandry and mobility of horses during the Late Copper Age and Early Bronze Age, respectively. By the identification and digital documentation of animal remains an archive is formed that can be used in building up exhibitions and publishing catalogues in museums, monographs, etc. I wish to present the main results in at least two national and three international conferences, sharing them with Hungarian and foreign researchers in this way. The detailed results of the project will be presented to the great public in two monographs.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
So far, very little is known about the animal keeping and life style of people living from the Late Copper Age to the Late Bronze Age (3600/3500–1600/1500 BC). This is especially true for Southern Transdanubia from where a few animal bone assemblages have been studied. The aim of my project is to get to know the lifestyle of people of different cultures through their hunting, gathering, animal keeping and bone working strategies and customs. I wish to complete my already gained results with the detailed study of six yet unidentified bone assemblages from Transdanubia in order to better understand people’s attitude living in different environmental conditions to the wild and domestic animals surrounding them, and the cultural imprint of animal-people relationship in the everyday life and beliefs. Besides the classical archaeozoological methods we wish to add to our study the results of modern analyses in order to find out whether the sporadically found horse remains in the Late Copper Age assemblages came from the last wild horses or they have already belonged to the first domestic horses, and to understand the mobility and possible migration of domestic hors that became more frequent during the Early Bronze Age. By the identification and digital (photo)documentation of remains we form an archive and try to save the scientific information of finds. These also provide information for further lectures, exhibitions and publications. I plan to publish my results on the changes in lifestyle, also manifested in settlement-structure and social network, characteristic of the Late Copper Age – Early Bronze Age and Middle Bronze Age – Late Bronze Age transitions in two monographs.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
