Karsztos és nem karsztos tájak komplex (természet- és társadalomföldrajzi) összehasonlító vizsgálata a modern környezeti posszibilizmus nézőpontjából  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
104811
típus K
Vezető kutató Mari László
magyar cím Karsztos és nem karsztos tájak komplex (természet- és társadalomföldrajzi) összehasonlító vizsgálata a modern környezeti posszibilizmus nézőpontjából
Angol cím Complex (physical- and human geographical) comparative analysis of karst and non karst landscapes from the viewpoint of modern environmental possibilism
magyar kulcsszavak Környezeti posszibilizmus, tájhasználat, GIS, domborzatelemzés, regionális statisztika, településmorfológia
angol kulcsszavak Environmental possibilism, landuse, GIS, terrain analysis, regional statistics, settlement morphology
megadott besorolás
Természetföldrajz (Komplex Környezettudományi Kollégium)100 %
Ortelius tudományág: Regionális földrajz
zsűri Földtudományok 2
Kutatóhely Természetföldrajzi Tanszék (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Bottlik Zsolt
Imecs Zoltán Ferenc
Kőszegi Margit
Nagy Balázs
Petrvalská Alena
Telbisz Tamás
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2015-08-31
aktuális összeg (MFt) 5.814
FTE (kutatóév egyenérték) 4.53
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A napjainkban szinte teljesen különállóan működő természet- és társadalomföldrajzi kutatásokat egy új összefogással és a napjainkban jellemző korszerű módszertan (erős térinformatikai és statisztikai megközelítés) használatával kívánjuk előbbre vinni. Ennek jegyében két vizsgálati mintaterület, a Gömör–Tornai-karszt és a Cserehát, valamint az Erdélyi-szigethegység északi részének karsztos és nem karsztos vidékeit nagyító alá véve, komplex természet és társadalomföldrajzi elemzést kivánunk végezni térinformatikai, statisztikai és részben terepi módszerekkel. A természeti tényezők közül a domborzati, kőzettani, barlangtani, talajtani, felszínborítási és hidrológiai adottságokat vizsgáljuk, a társadalmi tényezők közül a település szintű bontásban elérhető különféle népességi, foglalkozási, ipari, közlekedési, infrastrukturális, település morfológiai és egyéb statisztikákat kívánjuk tanulmányozni és mindezek között statisztikai, térbeli összefüggéseket keresni.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A környezeti determinizmus és nihilizmus között félúton helyezkedik el a környezeti posszibilizmus. E szerint a természeti tényezők megszabják a társadalom lehetőségeit, de annak fejlettségét teljes mértékben nem határozzák meg. Jelen vizsgálatban, a mintaterületek kapcsán arra a kérdésre keressük a választ, hogy az alapkőzetben különböző (karszt – nem karszt), de egyebekben hasonló adottságú területek társadalmi tényezőiben milyen eltérések tapasztalhatók, azaz végső soron azt vizsgáljuk, hogy a karszt, mint alapkőzet, milyen mértékben befolyásolja a XXI. század elején a társadalom fejlettségét.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Jelen kutatásban 2 mintaterületet vizsgálunk, de számtalan olyan régiót lehet említeni, ahol egymás mellett karsztos, nem karsztos vidékek húzódnak (pl. Dunántúli-khg., Balkán, Északi-Mészkő-Alpok, stb.). Így a jelen vizsgálatok során kidolgozandó módszerek egy új és sok területre alkalmazható vizsgálatsor alapját teremthetik meg, melyen eredményeként kvantitatívan megalapozott válasz adható a kutatás fő hipotézisét illetően. Ezek az ismeretek akár társadalmilag is hasznosíthatók, az egyes mintaterületek alapos megismerése során szerzett tapasztalatok a jobb területi tervezést is segíthetik.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A környezet és a társadalom egymáshoz való viszonyának értelmezése nem csak a tudományos, hanem általában ez emberi gondolkodás egyik központi kérdése. Szinte minden történelmi korszak igyekezett megérteni a kettő hatásmechanizmusát, esetenként szélsőséges álláspontokat megfogalmazva (determinizmus, nihilizmus). Véleményünk szerint számos esetben a XXI. század elején is érvényesül a természeti tényezők befolyásoló – de természetesen nem kizárólagos – szerepe a társadalmi fejlettségben. Egy ilyen fontos tényezőt, a kőzetet, azon belül a karsztok szerepét vizsgáljuk, ami rendkívül összetett módon (leghangsúlyosabban talán hidrológiai és talajtani, de domborzati, barlangtani és felszínborítási tényezőkön keresztül is) befolyásolja a társadalom lehetőségeit. Ezt a befolyásoló hatást korszerű statisztikai és térinformatikai módszerekkel kívánjuk vizsgálni, ami az egyszerű általánosításoknál mélyebb, kvantitatívan megalapozott következtetések levonását teszi lehetővé. Vizsgálati mintaterületeink a Gömör–Tornai-karszt és a Cserehát, illetve az Erdélyi-szigethegység északi része. Az ennek során szerzett tapasztalatok a területi tervezésben is felhasználhatók lehetnek.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Today, physical and human geographic research are almost disjoint, therefore, we have the intention to achieve new results by a modern, integrative study and the use of up-to-date methodology (with emphasis on GIS and statistical assessment). Within the framework of this project, the complex physical and human geographic analysis of two study areas are planned based on GIS methods, statistics and field data acquisition. These study areas are the Gemer-Turna Karst and Cserehát, as well as the northern part of the Apuseni Mts. The following factors are to be taken into account: relief, lithology, speleology, pedology, land cover and hydrology (among physical factors), as well as different population, job, industry, transport, settlement morphology and other statistics (among human geographic factors). We intend to find statistical and spatial relationships among these characteristics.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Environmental possibilism is somewhere between environmental determinism and nihilism. According to possibilism, physical geographic factors determine the possibilities of the society, but do not determine definitely, unambiguously its development. In the present study, by the example of the study areas, we try to find the answer to the question of how much the the social factors are different for areas, where the rock is different (karst vs. non karst), but all other factors are similar. Basically, the question is, how much the karst as a physical factor influences social development at the beginning of the 21st century.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In the present study, 2 study areas are investigated, however, a large number of similar regions exist, where karst and non karst landscapes lie close to each other (e.g. Transdanubian Mts., Balkan, Northern Calcareous Alps, etc.). Thus, the methodology used in the present research may serve as a base for further investigations dealing with many similar regions finally leading to a quantitatively based answer related to the main hypothesis. The results can be useful from a social viewpoint, too, since the experiences got during the study of the sample areas may help regional planning as well.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The relationship of environment and society is a key question not only for science, but for human thinking in general. Throughout the ages, there were many attempts to understand the above relationship, occasionally leading to quite extreme views in science and general opinion as well (determinism, nihilism). Our conviction is, that physical geographic factors still have some influence on social development, even at the beginning of the 21st century, though this impact is certainly not definite or exclusive. One such important factor, the rock type, namely the role of karstifiable rocks is carefully examined in this study. The karst was selected because it constrains social development in a particularly variegated and compound way by its hydrologic and pedologic characteristics (as the most important ones), but relief, speleologic and landcover properties also exert an important control on social factors. We have the intention to study these constrains by advanced statistical and GIS methods, that results in quantitatively based conclusions and not merely simplistic generalisations. The planned study areas are the Gemer-Turna Karst and Cserehát, as well as the northern part of the Apuseni Mts. Experiences got during the analysis of the study areas are possibly useful in regional planning as well.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Az ember-társadalom kapcsolatok kvantitatív elemzése hasznos eszköz a kapcsolatok erősségének és dinamikájának kimutatásában. A globális elemzésekhez képest a regionális tanulmányokban jobb felbontásban vizsgálhatók az egyes tényezők, ami az eredményeket is befolyásolhatja, és a kisebb, homogénebb egységeken belül az egyes környezeti tényezők hatása is jobban kimutatható. A természeti adottságoknak, melyek közül elsősorban a domborzatot, litológiát, vízrajzot vizsgáltuk, a társadalom térbeli elhelyezkedésére gyakorolt hatása a vizsgált mintaterületeken viszonylag erős, de alapvetően nem lineáris korrelációkkal írható le. A legjobb magyarázó tényezőnek mind a népsűrűség, mind a felszínborítási kategóriák többsége esetében a lejtőszög, azaz a felszín tagoltsága bizonyult, illetve egyes esetekben a vízfolyás-távolság. Munkánk egyik újszerű eleme, hogy ezt a kvantitatív megközelítést időbeli változásokra is alkalmaztuk. Ezzel rávilágítottunk arra, hogy bár a kapcsolatok szorosak, de időben mégis változnak, és például a népességváltozásnak és a magasságnak a kapcsolata akár ellenkező előjelű is lehet a történelem során (Erdélyi-szigethegység). Mivel a vizsgált területeken és időszakokban a természeti adottságok lényegében stabilak voltak, így a változást a társadalom oldaláról magyarázhatjuk, ami a kulturális posszibilizmus elméletébe illeszthető eredmény.
kutatási eredmények (angolul)
The GIS-based, quantitative analysis proved to be a useful tool in the exploration of the strength and dynamics of human-environment relationships. The advantage of regional studies with respect to global analysis is that the impact of certain environmental factors can be more obvious in smaller, more homogeneous units. Further on, even today, better resolution data of certain factors (lithology, land cover, social statistics) are available only in a regional scale. Environmental settings (elevation, relative height, slope, river distance, lithology) have a relatively strong impact on the spatial distribution of human population and on land cover as well. This impact can be best described by nonlinear relationships. The best explaining factor for population density and for most land cover categories is the slope angle, i.e. terrain ruggedness, but in some cases, the best correlations are observed with river distance. One of the novel features of our study is that we used a quantitative approach for temporal changes as well. This way, we pointed out that the even if the human-environment relationships of a given historical moment are strong, there are changes in time, and for instance, the relationship of population change and elevation had a switching sign during the studied period in the Apuseni Mts. As the natural settings were more or less stable during this period, the changes can be explained from the side of society, which conforms the theory of cultural possibilism.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=104811
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Telbisz T., Imecs Z., Bottlik Zs., Mari L.: Relationship of social and environmental factors – a GIS-study of Apuseni Mts (Romania), IGU Commission Conference. 4th-5th June, 2014: Geohazards, Biodiversity, Resource Sustainability and Mountain Response to Global Change, Srinagar, India, p. 158., 2014
TELBISZ TAMÁS, IMECS ZOLTÁN, MARI LÁSZLÓ, BOTTLIK ZSOLT: FÖLDRAJZI POSSZIBILIZMUS VIZSGÁLATA AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG PÉLDÁJÁN, KARST DEV 19.: 23-40, 2014
Telbisz Tamás, Eisam Eldeen Fatima, Imecs Zoltán, Mari László: GEOMORPHOMETRIC ANALYSIS AND THE EVOLUTION OF DRAINAGE NETWORK IN TRASCĂU MOUNTAINS (ROMANIA), CARPATH J EARTH ENVIRON SCI 9: (4) 5-17, 2014
Imecs Z., Telbisz T., Eisam Eldeen F., Mari L.: GIS-Analysis of karstic valley formation at the eastern part of Apuseni Mts (Romania), IGU Commission Conference. 4th-5th June, 2014: Geohazards, Biodiversity, Resource Sustainability and Mountain Response to Global Change, Srinagar, India, p. 170., 2014
Telbisz Tamás, Imecs Zoltán, Mari László, Bottlik Zsolt: DOMBORZAT, GEOLÓGIA, VÍZRAJZ, FELSZÍNBORÍTOTTSÁG ÉS EGYES TÁRSADALMI JELLEMZŐK KAPCSOLATÁNAK TÉRINFORMATIKAI-STATISZTIKAI ELEMZÉSE AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG PÉLDÁJÁN, In: Kóródi T, Sansumné Molnár J, Siskáné Szilasi B, Dobos E (szerk.) (szerk.) VII. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa. Miskolc: Miskolci Egyetem Földrajz Intézete, 2014. pp. 547-557., 2014
Kőszegi M., Bottlik Zs., Telbisz T., Mari L.: Paradigmák a társadalom­természet kapcsolat kutatásában., Kóródi T, Sansumné Molnár J, Siskáné Szilasi B, Dobos E (szerk.): VII. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa, Miskolc, pp. 327-335., 2014
TELBISZ TAMÁS, BOTTLIK ZSOLT, MARI LÁSZLÓ, PETRVALSKÁ ALENA, KŐSZEGI MARGIT, SZALKAI GÁBOR: TERMÉSZETI TÉNYEZŐK HATÁSA A NÉPESSÉG TERÜLETI ELOSZLÁSÁRA A GÖMÖR–TORNAI-KARSZT ÉS TÁGABB KÖRNYEZETE PÉLDÁJÁN, Földrajzi Közlemények 138(4), pp. 277-292, 2014
Telbisz T., Bottlik Zs., Mari L., Petrvalská A.: Exploring Relationships Between Karst Terrains and Social Features by the Example of Gömör-Torna Karst (Hungary-Slovakia)., ACTA CARSOLOGICA 44/1, 121-137., 2015
Imecs Z., Telbisz T., Mari L.: A karsztvidékek jelentősége az Erdélyi­szigethegység turisztikai potenciáljában., KARSZTFEJLŐDÉS 20. (in print), 2015
Telbisz T, Boer Á, Csernátoni A, Imecs Z, Mari L, Bottlik Zs: A Királyerdő karsztvidéke ­ morfológiai kérdések és élet a karszton., KARSZTFEJLŐDÉS 20. (in print), 2015
Látos T., Telbisz T., Deák M., Székely B., Koma Zs., Standovár T.: LiDAR és topográfiai térkép alapú digitális terepmodellekből levezetett, illetve kézzel digitalizált töbör-körvonalak morfometriai összehasonlítása az Aggteleki-karszt példáján., KARSZTFEJLŐDÉS 20. (in print), 2015
Telbisz T, Kovács G, Székely B, Szabó J: Topographic swath profile analysis: a generalization and sensitivity evaluation of a digital terrain analysis tool, ZEITSCHRIFT FÜR GEOMORPHOLOGIE, in press, http://dx.doi.org/10.1127/0372-8854/2013/0110, 2013
Telbisz T., Bottlik Zs., Mari L., Petrvalská A.: The effect of karst on social conditions  the example of Gömör-Torna Karst., Aragonit 20/1, p.71., 2015
Eisam Eldeen F, Telbisz T: Völgyhálózat fejlődésének vizsgálata a Torockói-hegységben digitális terepmodell, valamint hossz- és keresztszelvények alapján, Nyári D (szerk.): Kockázat - Konfliktus - Kihívás: A VI. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, pp.202-211., 2012
Bottlik Zs., Kőszegi M., Telbisz T., Mari L., Imecs Z.: Mócvidék – táji adottságok és életmód egy átalakuló világban., FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK (in print), 2015
Eisam Eldeen F, Imecs Z, Telbisz T, Mari L: Morfometriai vizsgálatok a Torockói-hegység Aranyostól északra fekvő térségében, Karsztfejlődés 18, in press, 2013
Telbisz Tamás, Bottlik Zsolt, Mari László, Petrvalská Alena: HUMAN-ENVIRONMENT RELATIONS IN THE GÖMÖR-TORNA (GEMER-TURŇA) KARST AREA AND ITS SURROUNDINGS, Karsztfejlődés 18 pp. 137-153., 2013
Telbisz Tamás, Bottlik Zsolt, Mari László, Kőszegi Margit: The Impact of Topography on Social Factors, a Case Study of Montenegro, JOURNAL OF MOUNTAIN SCIENCE 11, 1, pp. 131-141., 2014
Eisam Eldeen F, Imecs Z, Telbisz T, Mari L: Morfometriai vizsgálatok a Torockói-hegység Aranyostól északra fekvő térségében, Karsztfejlődés 18, pp. 65-82., 2013
Telbisz Tamás, Eisam Eldeen Fatima, Imecs Zoltán, Mari László: GEOMORPHOMETRIC ANALYSIS AND THE EVOLUTION OF DRAINAGE NETWORK IN TRASCĂU MOUNTAINS (ROMANIA), CARPATHIAN JOURNAL OF EARTH AND ENVIRONMENTAL SCIENCES, 2014
TELBISZ TAMÁS, IMECS ZOLTÁN, MARI LÁSZLÓ, BOTTLIK ZSOLT: FÖLDRAJZI POSSZIBILIZMUS VIZSGÁLATA AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG PÉLDÁJÁN, Karsztfejlődés 19, in press, 2014
Kőszegi M, Bottlik Z, Telbisz T, Mari L: Human-environment relationships in modern and postmodern geography, HUNG GEOGR BULL (2009-) 64: (2) 87-99, 2015
TELBISZ TAMÁS, BOTTLIK ZSOLT, MARI LÁSZLÓ, PETRVALSKÁ ALENA, KŐSZEGI MARGIT, SZALKAI GÁBOR: TERMÉSZETI TÉNYEZŐK HATÁSA A NÉPESSÉG TERÜLETI ELOSZLÁSÁRA A GÖMÖR–TORNAI-KARSZT ÉS TÁGABB KÖRNYEZETE PÉLDÁJÁN, Földrajzi Közlemények in press, 2014
TELBISZ Tamás, IMECS Zoltán, MARI László, BOTTLIK Zsolt: Természeti és társadalmi tényezők kapcsolata az Erdélyi-szigethegység területén, VII. Magyar Földrajzi Konferencia, 2014
Kőszegi Margit, Bottlik Zsolt, Telbisz Tamás, Mari László: Ember és természet kapcsolatrendszerének vizsgálata a földrajztudományban, VII. Magyar Földrajzi Konferencia, 2014
Telbisz T, Bottlik Zs, Mari L, Kőszegi M: The Impact of Topography on Social factors, a Case Study of Montenegro, JOURNAL OF MOUNTAIN SCIENCE, in press, 2013
Telbisz Tamás, Bottlik Zsolt, Mari László, Petrvalská Alena: HUMAN-ENVIRONMENT RELATIONS IN THE GÖMÖR-TORNA (GEMER-TURŇA) KARST AREA AND ITS SURROUNDINGS, Karsztfejlődés 18, in press, 2013
TELBISZ Tamás, BOTTLIK ZSolt, MARI László: A földrajzi posszibilizmus geoinformatikai megközelítése Montenegró példáján, Nyári D (szerk.) KOCKÁZAT – KONFLIKTUS – KIHÍVÁS – A VI. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, pp. 830-844, 2012
Telbisz T., Imecs Z., Mari L., Bottlik Zs.: Changing Human-Environment Interactions in Medium Mountains, the Apuseni Mts (Romania) as a Case Study, JOURNAL OF MOUNTAIN SCIENCE (after 1st revision), 2016




 

Projekt eseményei

  
2014-11-04 17:18:39
Résztvevők változása



vissza »