Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Ókori kultúra
zsűri
Irodalom
Kutatóhely
Eötvös József Collegium (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
projekt kezdete
2012-09-01
projekt vége
2015-08-31
aktuális összeg (MFt)
23.802
FTE (kutatóév egyenérték)
2.40
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. Feladatunknak tekintjük annak megállapítását, hogy milyen formában ismer(het)ték a bizánci szerzők Thukydidés művét: a teljes művet megőrző kézirat(ok)ból vagy mindössze kivonatokból. A szóba jöhető Thukydidés-kéziratok ellenőrzése pontosabb eredményeket is szolgáltathat. Emellett nagyobb hangsúlyt szándékozunk fektetni az ún. másodlagos szöveghagyományra. Be kívánjuk vonni a vizsgálatba a papiruszokat, a scholionokat, a kivonatokat, a kommentárokat, a fordításokat. A szöveghagyomány bizonyos fokú vizsgálata Prokopios esetében is elengedhetetlennek látszik, nem zárható ki ugyanis, hogy egy-egy bizonytalan olvasat esetén éppen a „thukydidési eredeti” bizonyulhat perdöntőnek. Bár Prokopios életműve számos ponton kapcsolódik mintaképéhez, ő maga is kimagasló színvonalú történetíró, semmiképpen sem tekinthető Thukydidés–epigonnak. A párhuzamok a szövegszerű egyezésektől kezdve, a kölcsönzött motívumokon át a szerkesztési hasonlóságokig kimutathatók. Mivel a thukydidési utóélet kérdésének vizsgálata Prokopios életművének alapos ismeretét igényli, a kutatás során reményeink szerint közelebb juthatunk nemcsak Thukydidés, hanem a késő antik/kora bizánci korszak legnagyobb történetírójának megértéséhez is.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A teljes thukydidési mű mintegy hetven kéziratban maradt fenn, további nyolc kódex őrzött meg kisebb–nagyobb szemelvényeket. A kéziratok jelenleg elfogadottnak tekintett családfája a hagyomány bonyolult helyzetének megfelelő összetett képet mutatja. Az archetypus mellett minden tényt figyelembe véve további öt elveszett hyparchetypust és erős kontaminációt kell feltételeznünk. Történt azonban már néhány előrelépés az egyes kéziratok önálló vizsgálata során. Mint bebizonyosodott, a Parisinus gr. 1636 jelzetű kódex Kritobulos, míg a Neapol. III–B–10 jelzetű talán Niképhoros Grégoras tulajdonában volt, a heidelbergi Palat. gr. 255 pedig Tzetzés sajátkezűleg írt dódekasyllabusát tartalmazza. A többi kéziratot érintő további részletes vizsgálatok hozhatnak hasonló eredményeket. A thukydidési mű ismerete kimutatható mind a kéziratos hagyomány adataiban, mind a bizánci szerzők irodalmi szövegeiben. A Thukydidés–követők közé tartozik a palesztinai Kaisareiában született Prokopios is. Irodalmi tevékenységének főműve a Iustinianos hadjáratait nyolc könyvben bemutató monumentális történeti mű (De bellis). Fentiek alapján a megoldandó problémák közé az alábbi fő kérdéseket sorolhatjuk: (1) Milyen ismereteken alapul Prokopios illetve a bizánci historiográfia Thukydidésről alkotott tudása? (2) Hogyan valósul meg Prokopiosnál a Thukydidés–imitatio? (3) Mi az imitatio célja? (4) Milyen szempontok alapján és hogyan jellemezhető Prokopios írásművészete?
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kutatómunka elvégzése számos részeredménnyel járulhat hozzá a (1) Thukydidés–kutatáshoz. Elsősorban a szöveghagyománnyal (egy–egy kézirat elemzése, a Thukydidés–papiruszok feldolgozása, javaslatok a loci corrupti–hoz), valamint a fordításokkal kapcsolatban várható tudományos újdonság. A Prokopios–szakirodalom lehetőség szerint teljes feldolgozásával nagyobb terjedelmű tanulmányban kívánjuk bemutatni (2) Thukydidés és Prokopios szövegszerű kapcsolatait, mely egyben fényt vethet a (3) korai bizánci historiográfia irodalmi forráshasználatának gyakorlatára, módjára és céljára. A nagy hagyományokkal rendelkező magyar bizantinológia a (4) Prokopios–kutatások eredményeiből gazdagodhat, melynek keretében várható egy (5) szemelvényes Prokopios–fordítás is. A kutatás valamennyi fentebb felsorolt szempont szerint nemzetközi szinten is hiánypótló jellegénél fogva indokolt.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Az athéni Thukydidés nyolc könyvből álló történeti műve vitathatatlanul az antik történetírás egyik csúcspontja. Thukydidés történetírói teljesítményét már az ókorban nagyra értékelték, művét többen is folytatták, ma is egyike a legtöbbet kutatott szerzőknek, amit a minden évben megjelenő kommentáros kiadások, monográfiák, tanulmányok tucatjai bizonyítanak. A népszerűség ellenére mindeddig kevés hangsúly esett Thukydidés utóéletére, bár a szerzőt mind az atticista hagyományt követő jeles bizánci történetírók, mind reneszánsz– és humanizmus–kori tudósok előszeretettel tanulmányozták és tekintették irodalmi mintának. A bizánci historiográfia kortörténetet író szerzőinek többsége követendő mintának tekintette az ún. „atticizmust”, és előszeretettel alkalmazta a tiszta attikai stílusra jellemző nyelvi és stiláris eszközöket. Az „atticista” munkák szerzői kiválóan ismerték a klasszikus görög történetírókat, magukat a görög történetírói hagyomány örökösének tekintették. Leginkább Thukydidés tartozott a mértékadónak és utánzásra érdemesnek tartott szerzők közé. Fentiek alapján a megoldandó problémák közé az alábbi fő kérdéseket sorolhatjuk: (1) Milyen ismereteken alapul Prokopios illetve a bizánci historiográfia Thukydidésről alkotott tudása? (2) Hogyan valósul meg Prokopiosnál a Thukydidés–imitatio? (3) Mi az imitatio célja? (4) Milyen szempontok alapján és hogyan jellemezhető Prokopios írásművészete?
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. We aim to find out in what form Thucydides’ work was or could be known to Byzantine authors: whether they knew it from manuscripts containing the entire work or from extracts only. The examination of the Thucydides–manuscripts that come into consideration may lead to more accurate results. We also intend to lay greater emphasis on the so–called secondary textual tradition. We wish to include in the examination the scholions, the papyri, the extracts, the commentaries and the translations. The examination of the textual tradition seems to be essential in the case of Procopius as well at a certain level, as we cannot rule out the possibility that in the case of an uncertain reading the ”original Thucydides” will be conclusive. Though the work of Procopius connects to his model at several points, he is an outstanding historiographer in his own right, and by no means can he be looked upon as an imitator of Thucydides. The parallels, from textual correspondence and borrowed motifs to stuctrural similarities are verifiable. As the examination of Thucydides’ influence or ”Nachleben” requires a thorough knowledge of the work of Procopius, in the course of the research we hope to get closer to understanding not only Thucydides, but the greatest historiographer of the late antique and early Byzantine era as well.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. Thucydides’ oeuvre came down to us in approximately seventy manuscripts, and excerpts can be found in eight further codices. The currently accepted stemma of the manuscripts shows a complex picture, in accordance with the complicated state of the textual tradition. Considering all the facts we must assume that beside the archetype there are five further lost hyparchetypes and there is strong contamination as well. In the course of the independent examination of the individual manuscripts there has been some progress. As it has been verified, the cod. Parisinus Gr. 1636 was owned by Critobulus, while the one marked cod. Neapolitanus III-B-10 was the property of Nicephorus Gregoras; the cod. Palatinus Gr. 255 of Heidelberg contains a dodecasyllabus written by John Tzetzes in his own hand. Further detailed research concerning the other manuscripts may produce similar results. The familiarity with Thucydides' work shows both in the data of the manuscript tradition and in the literary texts of the Byzantine authors. One of Thucydides’ followers was Procopius, born in Caesarea Maritima in Palestine. The principal piece of his literary activity is the monumental eight–volume historical work covering Justinian’s campaign (De bellis). On the basis of the above the following main issues need to be settled: 1. What was Procopius’ and the Byzantine historiographers’ knowledge of Thucydides based on? 2. How is the imitatio of Thucydides carried out in Procopius’ work? 3. What is the aim of this imitatio? 4. By what criteria and how can Procopius’ style be described?
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The work can contribute several partial results to (1) the Thucydides-research. Scientific novelties can be expected mostly in connection with the textual tradition (the analysis of manuscripts, the treatment of the Thucydides-papyri, suggestions concerning the ”loci corrupti”) and the translations. With the exhaustive treatment of the literature on Procopius we wish to present an extensive study on (2) the textual connections between Thucydides and Procopius, which can also throw a light on (3) the practice, manner and aim of the treatment of sources in early Byzantine historiography. The Byzantine studies in Hungary, having a long–established tradition, may benefit from the results of the (4) Procopius–research, in the course of which we may also expect (5) a translation of parts of Procopius’ work. The research is justified by the fact that it fills a gap by all the above criteria at an international level as well.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The eight–volume historical work of the Athenian Thucydides is arguably one of the highest achievements in antique historiography. Thucydides as a historiographer was highly appreciated in the antiquity as well, his work was continued by several authors, and he is still one of the most widely researched authors, which is shown by the dozens of commentaries, critical editions, monographies and papers published every year. Despite his popularity so far very little has been said about Thucydides’s influence and „Nachleben”, although the author was widely studied and was considered to be a literary model both by the prominent Byzantine historiographers following the Atticist tradition and by scholars in the age of the Renaissance and Humanism. The majority of the Byzantine historiographers writing history treated the so-called Atticism as a model and were eager to use the linguistic and stylistic devices characteristic of the pure Attic style. The authors of the Atticist works knew the classical Greek historiographers thoroughly, and considered themselves to be the heirs of the Greek historiographical tradition. Most of all it was Thucydides who they believed to be one of the authors who were reliable and worth imitating. On the basis of the above the following main issues need to be settled: 1. What was Procopius’ and the Byzantine historiographers’ knowledge of Thucydides based on? 2. How is the imitatio of Thucydides carried out in Procopius’ work? 3. What is the aim of this imitatio? 4. By what criteria and how can Procopius’ style be described?
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk három részre oszlik: (1) a thukydidési mű szöveghagyományának elemzése, (2) Prokopiosnak és életművének értékelése, (3) a klasszikus és a bizánci historiográfia általános viszonyának feltérképezése.
Eredmények: (1) Elvégeztük a Thukydidés művét őrző kéziratok közül hét kódex teljes vagy részleges kollacionálását. Elemeztük a PalGr 252 metrikus scholionjait. Részletesen foglalkoztunk Markellinos Thukydidés-életrajzával, a szöveghez kritikai észrevételeket tettünk. Elkészítettük valamennyi antik Thukydidés-életrajz jegyzetelt fordítását. Kimutattuk, hogy a POxy 1800 papirusz kiadása kifogásolható, új olvasatot javasoltunk. Szövegkritikai elemzést végeztünk a VI. könyv néhány szöveghelyével (VI, 6, 1–2) kapcsolatban. Részletesen elemeztük a Periklés halotti beszédét (II, 37–39). (2) Megállapítottuk a Prokopios-művek keletkezési sorrendjét. Bemutattuk, hogy a szerző az egyes művek esetében hogyan használta fel az antik irodalomból örökölt motívumokat, milyen technikával formálta át saját mondanivalójának megfelelően az elődeinél talált mintákat. (3) A bizánci történetírás általános jellegéről megállapítottuk, hogy jellemző vonása az atticizáló nyelvhasználat, az elődök szoros, szövegszerű követése, mely a nagyközönség kimondott elvárása történetíró felé. Az utánzásban (mimésis, imitatio) magasabb elv jelenik meg, a cél a klasszikus örökség megszakítatlan fenntartása.
kutatási eredmények (angolul)
Our research work involves three tasks: (1) the analysis of the textual tradition of Thucydides’ work, (2) the evaluation of Prokopios and his work, (3) the exploration of the general relationship between classical and Byzantine historiography.
Achievements: (1) We have accomplished the full or partial collation of seven codices of the manuscripts containing the work of Thucydides. We have analysed the metrical scholia of PalGr 252. We have discussed in detail Marcellinus’ biography of Thucydides and made critical comments on the text. We have translated all the antique Thucydides-biographies, complete with comments. We have shown that the edition of the POxy 1800 papyrus is not without faults, and suggested a new reading. We have carried out textual analysis on certain loci of Book VI. We have made a close analysis of Pericles’ funeral oration. (2) We have established the chronological order of Prokopios’ works. We have examined the particular works to show how the author used the motifs inherited from antique literature and what his techniques were when adapting the patterns found in his predecessors’ works to suit his own purposes. (3) Of Byzantine historiography in general we have shown that it is characterized by Atticism and a close, word by word imitation of the predecessors, which was definitely expected of the historiographer. In the imitation (mimesis, imitatio) there is a higher principle, that of the uninterrupted preservation of the classical heritage.
Mészáros Tamás: Tzetzés Thukydidés-scholionjai, Antik Tanulmányok 57, 53-65, 2013
Mészáros Tamás: Változatok egy témára: Thukydidéstől Prokopiosig, Fodor Gy. – Sarbak G. (szerk.): Ünnepi kötet Maróth Miklós hetvenedik születésnapja tiszteletére. Budapest, 107-116, 2013
Mészáros Tamás: Byzantine Metrical Scholia on Thucydides, Fodor Gy. – Mayer Gy. – Monostori M. – Szovák K. – Takács L. (hrsg.): More modoque. Die Wurzeln der europäischen Kultur und deren Rezeption im Orient und Okzident. 67-76, 2013
Mészáros Tamás: Variations On A Theme: From Thucydides to Procopius, Acta Ant. Hung. 52, 2013
Mészáros Tamás: Notes on Procopius’ Secret History, E. Juhász (Hrsg.): Byzanz und das Abendland: Begegnungen zwischen Ost und West. Budapest, 2013, 285–304, 2013
Mészáros Tamás: Two Critical Notes on the Ancient Biographical Tradition of Thucydides, L. Horváth (Hrsg.): Investigatio Fontium. Griechische und lateinische Quellen mit Erklärungen. Budapest, 2014, 55–68, 2014
Mészáros Tamás: Megjegyzések Prokopios Titkos történetéhez, Antik Tanulmányok 57 (2013) 223–239, 2013
Mészáros Tamás: K. Harloe – N. Morley (eds.): Thucydides and the Modern World. Reception, Reinterpretation and Influence from the Renaissance to the Present., Antik Tanulmányok 57 (2013) 320−324, 2013
Mészáros Tamás: Tóth Iván: Alexandros Homérosa. Arrhianos-tanulmányok, Antik Tanulmányok 58 (2014) 133–136, 2014
Mészáros Tamás: Note a Tucidide II, 35–37, Á. Ludmann (ed.): Fonti ed interpretazioni. Budapest, Eötvös Collegium, 2014, 53–67., 2014
Mészáros Tamás: Remarques sur les « histoires perses » de Procope (De bellis I, 2–6), E. Juhász (Hrsg.): Byzanz und das Abendland II. Studia Byzantino-Occidentalia. Eötvös-József Collegium, Budapest, 2014, 161–177, 2014
Mészáros Tamás: Két megjegyzés Thukydidés antik életrajzi hagyományához, Antik Tanulmányok 58, 169–200, 2014
Mészáros Tamás: Megjegyzések Prokopios perzsa történeteihez, Antik Tanulmányok 59, 21–36, 2015
Mészáros Tamás: Egy vita természetrajza, Antik Tanulmányok 59, 101–109, 2015
Mészáros Tamás: Athén, Egesta és Leontinoi. Megjegyzés egy Thukydidés-szöveghelyhez (VI, 6, 1–2), közlésre elfogadva: Antik Tanulmányok 59, 237–243, 2015
Mészáros Tamás: Once upon a Time in the East. Moravcsik vs. Darkó, közlésre elfogadva: E. Juhász (Hrsg.): Byzanz und das Abendland III. Studia Byzantino-Occidentalia. Eötvös-József Collegium, Budapest, 2015
Mészáros Tamás: Atene, Segesta e Leontini. Note a Tucidide VI, 6, 1-2, közlésre elfogadva: Á. Ludmann (ed.): Mediterraneo. Budapest, Eötvös Collegium, 2015., 2015
