 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
104897 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Szigetvári Péter |
| magyar cím |
Variáció a fonológiában |
| Angol cím |
Variation in phonology |
| magyar kulcsszavak |
analógia fonológia harmónia kötőhangzó magánhangzó "magyar nyelv" morfológia paradigma percepció tőváltakozás variáció zöngésség |
| angol kulcsszavak |
analogy "Hungarian language" "linking vowel" morphology paradigm perception phonology "stem alternation" variation voicing "vowel harmony" |
| megadott besorolás |
| Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Fonológia |
|
| zsűri |
Nyelvészet |
| Kutatóhely |
Angol-Amerikai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Bárkányi Zsuzsanna Judit
G. Kiss Zoltán
Kálmán László
Rebrus Péter
Törkenczy Miklós
|
| projekt kezdete |
2013-01-01 |
| projekt vége |
2016-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.820 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
12.80 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja a nyelvi variáció empirikus és elméleti vizsgálata elsősorban magyar nyelvi adatokon keresztül. Variáción azt a jelenséget értjük, hogy egy nyelvi kategóriához több realizáció tartozik, pl. ilyen, amikor egy adott tő adott morfoszintaktikai specifikációjához több szóalak, vagy egy adott fonológiai egységhez több fonetikai interpretáció rendelhető. Vizsgáljuk az egy beszélő nyelvi viselkedésében előforduló és a különböző beszélők között tapasztalható variációt. Célünk a variáció mögötti rendszerszerűség, a variáció belső okainak és hatásmechanizmusának feltárása, nem a szociolingvisztikai feltételek vizsgálata.
A variációt az alsó nyelvi szintek két területén vizsgáljuk: a fonetika és a fonológia határterületén („fonetikai fonológia”) és a fonológia és a morfológia határterületén. A magyarra vonatkozó eddigi kutatások mindkét területen hiányosak, mind deskriptív, mind elméleti szempontból. Ezért célunk a variációt mutató jelenségek szisztematikus számbavétele és elméleti vizsgálata. További célunk, hogy a meglevő, fonológiai variációval foglalkozó modelleket teszteljük és pontosítsuk, laboratóriumi kísérletekkel és az elérhető korpuszok statisztikai vizsgálatával.
A fonetikai fonológiában elsősorban a zöngésség jelenségkörére összpontosítunk. A fő témák:
a zörejhangok zöngésségi szembenállása és neutralizációja; a zöngésségi hasonulás; a zöngésséggel kapcsolatos fonotaktikai jelenségek.
A morfofonológia területén három nagyfokú variációt mutató jelenségre összpontosítunk, melyek a magyar morfofonológia nagy részével összefüggenek: a magánhangzó-harmónia; a kötőhangzók megjelenése és minősége; a kivételesség és szabályosság szerepe a tőváltakozásokban.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kiinduló hipotézisünk, hogy a nyelvi rendszerben a variáció nem véletlenszerűen jelentkezik, hanem azt a felszíni minták rendszere alakítja. A befolyásoló hatások lehetnek a fonetika esetében a hangrendszer többi eleme (pl. diszperzió jelensége), ezek gyakorisága és funkcionális terheltsége, valamint a hangfolyamban elfoglalt pozíció; a morfofonológia esetében a paradigma többi eleméhez való viszony (pl. formai vagy jelentésbeli hasonlóság) és az adott szóalak gyakorisága.
A kutatás alapkérdéséhez kapcsolódó további fontos kérdés az, hogy milyen mértékben tartható a nyelvtan kategorikusságának elképzelése. Egyre több jelenség mutat arra, hogy a korábbi uralkodó nézettel szemben a nyelvi elemek tulajdonságai nem kizárólag igen/nem, van/nincs kategóriákkal jellemezhetők, hanem a fonológiai folyamatok és az alaktani választások sok esetben jobban leírhatók átmeneteket tartalmazó kategóriákkal, illetve gradualitást megengedő modellek segítségével. A kategorikusság—gradualitás kérdése központi jelentőségű a variáció elemzése szempontjából, mivel kiinduló feltételezésünk szerint variáció szinte minden esetben főbb mintázatok (kategóriák) határán jelentkezik, azaz a variálódó elemek közbenső kategóriát/fokozatot képviselnek.
A kutatás az alábbi kérdésekre keresi a válaszokat: Milyen morfofonológiai/fonetikai jelenség mutathat variációt? Hol jelentkezik a variáció a paradigmában/hangfolyamban? Milyen a variáció mértéke?
Mi a percepció szerepe a fonetikai gradualitásban? Mennyire megjósolható a morfofonológiai variáció helye és mértéke a lexikon statisztikájából, a használati gyakoriságból és a paradigma elemei között fennálló analógiás kölcsönhatásokból?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A vizsgálat olyan területeket von be a kutatásokba, amelyek a hagyományos modern (deskriptív és generatív) fonológiából kiszorultak, mivel azok kiinduló feltevéseivel gyakran nem kompatibilisek, eszközeivel nem vizsgálhatók. A variáció jelenségeinek jelentős részét a generatív megközelítés a performanciába sorolja, így nyelvészetileg kevésbé lényegesnek minősíti. Így azt jósolja, hogy a variáció megjelenése esetleges, mértéke és arányai nem lényegesek. Ezzel szemben a nyelvhasználatot előtérbe helyező újabb vizsgálatok a variáció egyre több esetéről mutatják ki, hogy a variáció helye és mértéke szisztematikusságokat mutat.
A variációra vonatkozó korábbi felfogás következménye, hogy rendkívül kevés ismeretünk van a variációt mutató jelenségekről. A kutatás eredménye lehet a magyarra vonatkozó empirikus adatok mennyiségének jelentős növekedése, ill. az elméleti meggondolások extenzív vizsgálata. Ez önmagában is előnyös, és általában a nyelvhasználat empirikus vizsgálatának erősödéséhez vezethet a magyar nyelvészeti kutatásokban, amely elmozdulás a nemzetközi nyelvtudományban már egy jó ideje elkezdődött. Fontos következménye a kutatásnak a módszertan megváltozása, amely szintén az újabb trendekhez illeszkedik: az ideális nyelvhasználó ideális nyelvének introspekcióval való vizsgálatát egyre inkább felváltják a kísérletes és statisztikai vizsgálatokon alapuló empirikus kutatások.
Az kutatás sok új ismerettel bővíti a hazai és nemzetközi nyelvtudományt a korábban kategorikusnak beállított jelenségekről, ill. ezek graduális viselkedéséről. Ide tartozik például a percepció szerepe a fonológiai kategorizálásban vagy az átmeneti (és potenciálisan variálódó) alaktani minták megjelenésének feltételei. A kutatás elméleti része annak vizsgálata, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy olyan modellnek, amely megfelelő módon tudja ezeket a jelenségeket kezelni. További hozadék egy olyan elméleti modell kialakítása, amely szerint a variáció a nyelvi rendszer lényegéhez tartozik, és annak lényegéből következik. Ez elvezethet a nyelvi változatosság (és a változás) mozgatórugóinak jobb megértéséhez, ami rugalmasabb és robusztusabb számítógépes nyelvi rendszerek építését eredményezheti.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás célja a nyelvi variáció vizsgálata a magyarban. Nyelvi variációt tapasztalunk, ha ugyanaz a „dolog”, azaz ugyanaz a nyelvi elem több formában is megjelenhet egy adott nyelvben (pl. ugorni, ugrani). Ebben a kutatásban minket nem a változatok területi, társadalmi, vagy más, külső meghatározottsága érdekel, hanem az, hogy az alsóbb nyelvi szinteken, a fonetika és a fonológia, valamint a fonológia és az alaktan határterületén (a) milyen jelenségek mutatnak ingadozást, variációt, fokozatosságot; (b) mi a tapasztalt variáció mértéke és (c) a variáció helye (a hangfolyamban vagy az alaktani rendszerben) és mértéke mennyiben jósolható meg a nyelv rendszerének tulajdonságai alapján. Alapfeltevésünk, hogy a nyelvi variáció lényegileg nem véletlenszerű és olyan nyelvészeti modellekben kezelendő, melyekben rendszerszerűsége jól kifejezhető. A fonetika és a fonológia határterületén ez a „fonetika alapú fonológia” kerete, a fonológia és az alaktan határterületén pedig valamely, az analógiát mint formális eszközt használó elméleti keret. Kutatásunk fontosságát az adja, hogy elméleti szempontból a nyelvi variációt az uralkodó fonológiai modellben, a generatív fonológiában, sokáig nem tartották központi kérdésnek, lényegében esetlegesnek tekintették. Ez a szemlélet mára megváltozott és a variáció a fonológiai kutatások központi kérdésévé lett. Ez a változás a magyar hangtanban kevéssé tükröződik, főleg hagyományos generatív elemzések készültek. Így leíró szempontból sincs rendszeres tudásunk az alsóbb nyelvi szinteket érintő variációról és többnyire a megfelelő elméleti keretben írt elemzések sem állnak rendelkezésre. A tervezett kutatás ezt akarja pótolni.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of the research is an empirical and theoretical examination of variation primarily through data from Hungarian. By variation we mean the situation in which several realizations are associated with a linguistic category, e.g. several word forms associated with the same stem and morphosyntactic specification, or several phonetic interpretations related to a single phonological unit. We will be examining both intraspeaker variation and interspeaker variation, but our primary goal is to study the systematicity of such variation, its causes and effects rather than its sociolinguistic motivation .
We are examining variation on two lower levels of language: on the borderlines of phonetics and phonology (phonetically grounded phonology) and on the borderlines of phonology and morphology. Research on Hungarian is scanty in both areas, both from descriptive and theoretical aspects. Accordingly, we aim at systematically surveying phenomena exhibiting variation and analysing these phenomena theoretically. We further aim at testing and correcting existing models of phonological variation, esp. with phonetic experiments and statistical analyses of accessible corpora.
In phonetically grounded phonology we focus on the phenomenon of voicing, the main research topics are:
the voicing contrasts and their neutralization in obstruents;
voicing assimilation;
phonotactic constraints connected with voicing.
In morphophonology we focus on three phenomena which exhibit great variation and are connected to most other phenomena of Hungarian morphophonology:
vowel harmony;
the occurrence and quality of linking vowels;
the role of exceptionality and regularity in stem alternations.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our starting hypothesis is that variation is not accidental, but is governed by the the system of surface patterns. The factors influencing phonetic variation involve other elements of the sound system (e.g., phonetic dispersion), their frequency and functional load, as well as their position in the sound string. Morphophonological variation is influenced by the relationship of an element to other elements of its paradigm (e.g., similarity in form and meaning) and the frequency of the given word form.
A further important related issue concerns the degree to which the categoricalness of grammar can be maintained. There are phenomena indicating that contrary to the mainstream view, the properties of linguistic elements are not only of a yes/no, present/absent kind, that both phonological processes and morphological selection are often better described by categories containing transitions and by models allowing for graduality. Category and gradience are crucially important notions in the analysis of variation, since, according to our working hypothesis, variation almost always occurs at the borderlines of the most common patterns (categories), that is, variable elements represent an intermediate step of the category.
Our main research questions are:
What morphophonological/phonetic phenomena exhibit variation?
Where does variation occur in the paradigm/soundflow?
What is the range of variation?
What is the role of perception in phonetic graduality?
To what extend can the locus and degree of morphophonological variation be predicted based on the statistics of the lexicon, on frequency of use, and the analogical correlations between the elements of the paradigm?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Our project incorporates into the research areas that have been ignored in standard modern phonology (descriptive and generative alike), because they are incompatible with their basic assumptions and cannot be examined with their analytic tools. The generative approach classifies most cases of variation as performance, and as such theoretically uninteresting. Such approaches impliticly predict that variation is accidental, its degree and ratio is irrelevant. In fact, recent research on language usage shows of more and more cases of variation that its location and degree exhibit systematicity.
Another consequence of the earlier approach to variation is the scarcity of data on phenomena exhibiting variation. As a result of our research, a great increase in the quantity of empirical data on variation in Hungarian is expected, as well as an extensive examination of theoretical approaches. This is fruitful in itself, and may generally lead to a strengthening of empirical research on language use, a tendency that had started quite some time ago outside Hungary. A further important consequence is the change in research methodology, again in line with recent trends: the examination of the ideal language of the ideal speaker by introspection is being replaced by truly empirical research based on experiments and statistical analysis.
The research with its novel aspect will add new knowledge to linguistics about phenomena formerly claimed to be categorical, and about graduality in their behaviour. These include the role of perception in phonological categorization or the conditions for the appearance of transitional (and potentially variable) morphological patterns. The theoretical side of the research examines what properties a model must possess in order to adequately capture such phenomena. As a further achievement, we envision the development of a theoretical model according to which variation belongs to and follows from the essence of the linguistic system. This leads to a better understanding of language variation (and of language change), which in turn may facilitate the building of more flexible and robust linguistic systems in computational linguistics.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Our main objective is to study linguistic variation in Hungarian. We find linguistic variation when the same linguistic unit can appear in more than one form (e.g. ugorni, ugrani ‘to jump’). In this project we are not interested in the external (e.g. regional, social) motivation of variation, but in the relationship between variation and language structure, specifically variation on the borderline of phonetics and phonology and phonology and morphology. We focus on these questions: (a) Which phenomena are subject to variation?; (b) What is the range of variation they display?; (c) To what extent is the locus variation predictable (in speech or in the morphological system) from the properties of the structure of the language? Our basic assumption is that variation is essentially not random and is to be analysed in models that are suitable for handling this sytematicity. In phonology this framework is “Phonetically Grounded Phonology” and in morphophonology, a model that accommodates analogy as a formal tool. The significance of the planned research derives from the fact that there has been a change of focus in generative phonology concerning the role of variation: the traditional model considered variation marginal and essentially random, but in recent research it has become a central issue, and this change is only sporadically reflected in Hungarian phonology: most of the analyses are from the traditional generative perspective. Thus we have little systematic descriptive knowledge about variation in Hungarian phonology and morphophonology and analyses are a typically cast in traditional frameworks. The planned research aims to remedy this state of affairs.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Szigetvári Péter: English word stress meets French liaison and Hungarian vowel harmony, Theoretical Issues in Contemporary Phonology: Reading Tobias Scheer Paris, February 6-8, 2014, 2014 | | Szigetvári Péter: The vowel system of Current British English, Linguistics Beyond and Within conference, Lublin, 7 Nobember 2014, 2014 | | Szigetvári Péter: Írjunk át: minek, mit, hogyan?, Tudós tanárok — tanár tudósok conference, Budapest, 11 November 2014, 2014 | | Rebrus Péter, Törkenczy Miklós: Monotonicity and the typology of front/back harmony systems, Eleventh Old World Conference in Phonology (OCP11), Leiden University Centre for Linguistics (LUCL) and the Meertens Instituut Amsterdam, Leiden/Amsterdam, The Netherland, 2014 | | Rebrus Péter, Törkenczy Miklós: A magánhangzó-diszharmónia korlátai, Talk delivered to MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest on 11 09, 2014 | | Rebrus Péter, Törkenczy Miklós: Monotonicity and the limits of disharmony, Poster presented at Phonology 2014, Massachusetts Institute of Technology, Cambridge MA 19–21 September, 2014 | | Rebrus Péter, Törkenczy Miklós: Van-e általános harmónia?, Első Variáció Műhelynap, Eötvös Loránd University, Budapest, 21 November, 2014 | | Szigetvári Péter: Miért marad [j] az angolban ott, ahol nem kéne?, Első Variáció Műhelynap, Eötvös Loránd University, Budapest, 21 November, 2014 | | Kálmán László: A minden különleges viselkedése, Első Variáció Műhelynap, Eötvös Loránd University, Budapest, 21 November, 2014 | | Zsuzsanna Bárkányi, Zoltán G. Kiss: Why do sonorants not voice in Hungarian? And why do they voice in Slovak?, Katalin É. Kiss, Balázs Surányi, Éva Dékány (szerk.): Approaches to Hungarian, Volume 14: 65-94, 2015 | | Zsuzsanna Bárkányi, Zoltán G. Kiss: The layngeal properties of Slovak three-consonant clusters, Beszédkutatás 2015: 66–99, 2015 | | Zsuzsanna Bárkányi, Štefan Beňuš: Prosodic conditioning of pre-sonorant voicing, Maria Wolters, Judy Livingstone, Bernie Beattie, Rachel Smith, Mike MacMahon, Jane Stuart-Smith and Jim Scobbie (eds.) Proceedings of the 18th International Congress of P, 2015 | | Katalin Mády, Zsuzsanna Bárkányi: Voicing assimilation at accentual phrase boundaries in Hungarian lelőhely, Maria Wolters, Judy Livingstone, Bernie Beattie, Rachel Smith, Mike MacMahon, Jane Stuart-Smith and Jim Scobbie (eds.) Proceedings of the 18th International Congress of P, 2015 | | Zsuzsanna Bárkányi: Gondolatok a fonológiai neutralizációról a spanyol zörejhangok tükrében, Bárkányi, ZS and Peréknyi K. (eds.) Határvidékek. Köztes világok, köztes kategóriák. Lazarillo. Fiatal hispanisták tanulmányai 6. Eötvös kiadó, pp 29–38, 2015 | | Rebrus Péter, Törkenczy Miklós: The monotonic behaviour of language patterns, Theoretical Linguistics 41/3–4 (October):241–268, 2015 | | Rebrus Péter, Törkenczy Miklós: Monotonicity and the typology of front/back harmony, Theoretical Linguistics 41/1–2(July):1–61, 2015 | | Rebrus Péter, Törkenczy Miklós: Abigéllal matinére? A gyakoriság szerepe a hangrendi ingadozásban. lelőhely, MTA Nyelvtudományi Intézet, KAFA előadás, 2015 | | Rebrus Péter, Törkenczy Miklós: An ‘unnatural’ pattern of variation in vowel harmony: a frequency-based account, 2015 Annual Meeting on Phonology (AMP 2015), Vancouver, 2015 | | Rebrus Péter, Törkenczy Miklós: Co-patterns and uniformity in Hungarian vowel harmony, The 12th International Conference on the Structure of Hungarian (ICSH12), Leiden, 2015 | | Rebrus Péter, Törkenczy Miklós: Variation and subpatterns of disharmony in Hungarian, 12th Old World Conference in Phonology (OCP12), Barcelona, 2015 | | Rebrus Péter: A morfológiai annotáció, Kézirat, 40 oldal. INFRA2 projekt számára, 2015 | | Rebrus Péter, Szigetvári Péter: Diminutives: Exceptions to the exceptions, Exceptionality in Phonology Workshop at the 12th Old-World Conference in Phonology, Barcelona, 2015 | | Szigetvári Péter: British English vowels: Fewer than you would think, 10th Government Phonology Round Table, Vienna, 2 May 2015, 2015 | | Szigetvári Péter: Syllables are not structure, 23rd Manchester Phonology Meeting, 2015 | | Szigetvári Péter: No diphthong, no problem, 2nd Approaches to Phonetics and Phonology Conference, Lublin, 2015 | | Szigetvári Péter: Írjuk át az angolt: minek, mit, hogyan?, Károly Krisztina, Perjés István (szerk.) Diszciplínák tanítása — a tanítás diszciplínái 2: Jó gyakorlatok a tanárképzés tudós műhelyeiből, Budapest, Eötvös kiadó, 288–299, 2015 | | Szigetvári Péter: The death of centring diphthongs in British English, Anna Bloch-Rozmej, Anna Bondaruk, and Anna Prażmowska (eds.) Spotlight on Melody and Structure in Syntax and Phonology. Lublin: Wydawnictwo KUL. 287–303., 2015 | | Szigetvári Péter: Another look at English phonotactics, The 24th Manchester Phonology Meeting, 2016 | | Szigetvári Péter: No diphthong, no problem, Jolanta Szpyra-Kozłowska and Eugeniusz Cyran (eds.) Phonology, its faces and interfaces. Frankfurt am Main: Peter Lang., 2016 | | Szigetvári Péter: The curious case of Cj clusters in English, The Even Yearbook 12: 93–105., 2016 | | Szigetvári Péter: Does syllable structure really matter? The case of postconsonantal yod, 14èmes rencontres du Réseau Français de Phonologie, 2016 | | Rebrus Péter, Szigetvári Péter: Diminutives: Exceptions to Harmonic Uniformity, Catalan Journal of Linguistics 15: 101–119, 2016 | | Péter Rebrus, Miklós Törkenczy: Types and degrees of vowel neutrality, Linguistica 56/1:239–251, 2016 | | Péter Rebrus, Miklós Törkenczy: Monotonicity and the limits of disharmony, Proceedings of the 2014 Annual Meeting on Phonology, Adam Albright—Michelle A. Fullwood (ed.) Linguistic Society of America, Washington, DC, 2016 | | Péter Rebrus, Miklós Törkenczy: A Non-cumulative Pattern in Vowel Harmony: a Frequency-Based Account, Proceedings of the 2015 Annual Meeting on Phonology, Linguistic Society of America, Washington, DC, 2016 | | Miklós Törkenczy: Hungarian Vowel Harmony, Oxford Bibliographies in Linguistics, Mark Aronoff (ed.) New York: Oxford University Press, 2016 | | Péter Rebrus, Miklós Törkenczy: Gradient harmonicity in compounds, Annual Meeting on Phonology (AMP 2016), University of Southern California, Los Angeles 21–23 October, 2016 | | Péter Rebrus, Miklós Törkenczy: A szóösszetételek fokozatosságáról, A magyar nyelvészeti kutatások újabb eredményei, Kolozsvár, 2016. április 15., 2016 | | Zsuzsanna Bárkányi, Zoltán G. Kiss: Neutralisation and contrast preservation: Voicing assimilation in Hungarian three-consonant clusters, Special Issue: Variation in phonology, Linguistic Variation, 2017 | | Péter Rebrus, Miklós Törkenczy: Co-patterns, subpatterns and conflicting generalizations in Hungarian vowel harmony, Anikó Lipták and Harry van der Hulst (eds.), Approaches to Hungarian 15: Papers from the 2015 Leiden conference. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 2016 | | G. Kiss Zoltán: Aspiration of stops after fricatives in English: Results from a pilot experiment, Szigetvári Péter (ed.), 70 snippets to mark Ádám Nádasdy’s 70th birthday, Budapest, 2017 | | Rebrus Péter, Törkenczy Miklós: Magánhangzó-diszharmónia, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2013. okt. 22., 2013 | | Bárkányi Zsuzsanna: Is there word-final devoicing in Spanish?, VLlxx. Papers in Linguistics Presented to László Varga on his 70th Birthday. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 279–288., 2013 | | Bárkányi Zsuzsanna: Reflexiones sobre la asimilación de sonoridad de la /s/, Fábián Zs., Szijj I., Szilágyi I. és Déri B. (szerk.) Studi di linguistica neolatina per i 60 anni di Giampaolo Salvi, Eötvös Loránd Tudományegyetem, pp 25–36, 2014 | | Bárkányi Zsuzsanna: (In)Complete voicing neutralization, Habilitation thesis. ELTE, Budapest., 2014 | | Bárkányi Zsuzsanna, Kiss Zoltán: Phonological categoricality vs. phonetic gradience: The laryngeal properties of Slovak three-consonant clusters, 11th Old World Conference in Phonology, 2014 | | Bárkányi Zsuzsanna, Kiss Zoltán: A háromtagú mássalhangzó-kapcsolatok laringális tulajdonságai, Beszédkutatás, 2013. november 14–15., 2013 | | Bárkányi Zsuzsanna, Kiss Zoltán: Phonetics or phonology? Why do sonorants not voice in Hungarian?, 11th International Conference on the Structure of Hungarian, 29‒31 August, 2013, 2013 | | Bárkányi Zsuzsanna: On the verge of phonetics and phonology: pre-sonorant voicing in Spanish, Phonetics and Phonology in Iberia, 25‒26 June 2013, 2013 | | Gráczi Tekla Etelka, Bárkányi Zsuzsanna: Voiced fricatives in Hungarian in utterance-final position, Selected papers from Grammar and Context: New approaches to Uralic languages III, ELTE Finno-Ugric Department, pp 81–92., 2013 | | G. Kiss Zoltán: Measuring acoustic correlates of voicing in stops and fricatives, Szigetvári P. (ed.): VLlxx. Papers in Linguistics Presented to László Varga on his 70th Birthday. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 289–312, 2013 | | Forró Orsolya, Kálmán László: Lökött korlátok nyomában, Nyelvelmélet és diakrónia, Piliscsaba, 2013. november 19–20, 2013 | | Rebrus Péter, Szigetvári Péter: Antiharmony, transparency, truncation, Manchester Phonology Meeting 21, 23–25 May 2013, 2013 | | Rebrus Péter, Törkenczy Miklós: Hungarian vowel harmony and the typology of front/back harmony, 11th International Conference on the Structure of Hungarian, 29‒31 August 2013, 2013 | | Törkenczy Miklós: The close-ups can get rough: exceptional behaviour, transparency and variation in Hungarian vowel harmony, Manchester Phonology Meeting 21, 23–25 May 2013, 2013 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
