Modernizáció a rendszerváltás utáni Magyarországon
Angol cím
Modernization in post-transition Hungary
magyar kulcsszavak
modernizáció, szociológiaelmélet, társadalmi változás
angol kulcsszavak
modernization, theory of sociology, social change
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Társadalmi változások
zsűri
Társadalom
Kutatóhely
Szociológiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők
Pál Eszter Sik Domonkos Somlai Péter Szabari Veronika Takács Erzsébet
projekt kezdete
2012-09-01
projekt vége
2014-10-31
aktuális összeg (MFt)
8.540
FTE (kutatóév egyenérték)
1.95
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A rendszerváltás utáni időszak a magyar szociológia történetének empirikusan legtermékenyebb szakasza volt. Az adatok értelmezése azonban nem fejlődött gyűjtésükhöz hasonló ütemben. A szociológia olyan kérdésfelvetéseire, mint amilyen a modernizáció kérdése, alig történt empirikus adatokon alapuló reflexió. E kérdés ehelyett egy elkülönült társadalomelmélet-történeti diskurzusban került megvitatásra. Kutatásunk e hiány felismerésén alapul. Célunk a rendszerváltás utáni társadalmi folyamatok értelmezése a modernizáció perspektívájából. A kutatás során modernizációelméleti igénnyel fellépő társadalomelméletek – egyebek mellett Giddens, Bauman, Boltanski, Lahire – segítségével igyekszünk újraértelmezni az elmúlt húsz évben született empirikus kutatások eredményeit. A kutatási terv megvalósításában az egyéni és a kollektív műhelymunkát kombináljuk. Az itthon kevésbé ismert elméletek feldolgozásakor kitérünk azok keletkezési kontextusára, továbbgondolására és kritikáira. Az elméletek operacionalizálása, vagyis az elméletek hazai kontextusban releváns aspektusainak kiemelése erre a megértő munkára épül rá. Az empirikus kutatások operacionalizált társadalomelméletek segítségével történő újraértelmezése végül a metaanalízis formáját ölti. A kutatás primer célkitűzése mellett további járulékos haszonnal is kecsegtet. Az absztrakt elméletek és az empirikus kutatások közelítésével a hazai kutatások tétjére történő reflexiót kívánjuk erősíteni – ez a kutatás metaelméleti tétje. A külföldi elméletek hazai empíriára történő alkalmazása maguknak az elméleteknek az árnyalására is lehetőséget kínál – ez a kutatás általános társadalomelméleti tétje.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A modernizáció mozgatórugójára, lehetőségére és patológiáira vonatkozó kérdések a szociológiai gondolkodás központjában állnak annak kezdete óta. Hasonlóképpen a hazai társadalomtudományos gondolkodás is kitüntetett figyelmet fordított a modernizáció itthoni kérdéseire: miben hasonlít és miben tér el a nyugatitól? A társadalomelméleti és az empirikus gondolkodást ugyanakkor sajátos fáziskésés jellemzi: míg a társadalomelméleti diskurzusok a kortárs nyugatiakkal párhuzamosan futnak, addig az empirikus kérdésfeltevések jobbára megmaradnak a klasszikusok által felállított fogalmi keretek között. E kutatások elsősorban a polgári átalakulás előfeltételeit (vállalkozói mentalitás kialakulása, tőkefelhalmozás stb.) és patológiáit (a vállalkozói mentalitás hiányai: korrupció, bizalomhiány, legitimitás-deficit) kutatták. Mindeddig a magyar szociológia adós maradt a rendszerváltás utáni társadalmi folyamatoknak a kortárs modernizációelméletek eredményei felőli értelmezésével. Kutatásunkban arra a kérdésre keresünk választ az empirikus vizsgálatok metaanalízisével, hogy miként jellemezhető a késő modernitás sajátos hazai változata.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Álláspontunk szerint a hazai szociológia elméleti megkésettsége miatt magyarázati deficittel jellemezhető. Nem talál utat a releváns kortárs problémákhoz, és nem tudja megfogalmazni a releváns kérdéseket, így adekvát válaszokat is ritkán talál. Nem kis részben ez a megkésettség felelős azért, hogy a szociológia nehezen talál fogalmi eszközöket napjaink olyan súlyos társadalmi problémáinak értelmezéséhez, mint amilyenek az identitás-konstrukció problémái, a gazdasági és környezeti kockázatok kezelése, a szolidaritás és elismerés kereteinek megteremtése, vagy a tolerancia fenntartása. A rendszerváltás után több mint húsz évvel e problémák nagyrészt a modernitás azon globális hatásaival függnek össze, melyek adekvát leírását immár nem a klasszikus, hanem a kortárs elméletek adják. Ezt a késedelmet szeretné behozni, vagy legalábbis csökkenteni kutatásunk.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. „Ha felébredne Émile Durkheim, biztosan elégedett lenne sok mindennel. Mindenekelőtt: a szociológia sok jó, eléggé biztos ténnyel rendelkezik. (…) Ami viszont a következtetéseket illeti, biztosan ráncolná a homlokát.” - írja Némedi Dénes A szociológia egy sikeres évszázad után című tanulmányban. E fenti idézet tömören összefoglalja kutatásunk indíttatását. A rendszerváltás utáni időszak minden kétséget kizáróan a magyar szociológia történetének empirikusan legtermékenyebb időszaka volt. Az adatok értelmezése azonban nem fejlődött gyűjtésükhöz hasonló ütemben. A szociológia olyan klasszikus, átfogó igényű kérdésfelvetéseire mint amilyen a modernizáció kérdése is, alig történt empirikus adatokon alapuló reflexió. E kérdések jobbára egy elkülönült társadalomelmélet-történeti diskurzusban kerültek megvitatásra, a konkrét hazai folyamatok értelmezésére tett kísérlet igénye nélkül. Kutatásunk e hiány felismerésén alapul. Célunk a rendszerváltás utáni társadalmi folyamatok értelmezése a modernizáció perspektívájából. A kutatás során modernizációelméleti igénnyel fellépő nyugati társadalomelméletek segítségével igyekszünk újraértelmezni az elmúlt húsz évben Magyarországon végzett empirikus kutatások eredményeit. Minthogy a modernizáció folyamata sok szempontból általános keretét alkotja a partikuláris társadalmi jelenségeknek, azt reméljük, hogy kutatásunk révén mélyebben megérthetjük az olyan napjainkban égetővé vált társadalmi problémákat is, mint a világgazdasági válság társadalmi összefüggései, az interetnikus konfliktusok, vagy a demokratikus állampolgári kultúra hiányával összefüggő patológiák.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The post-transition period was undoubtedly the most productive phase in the history of Hungarian empirical sociology. However, the interpretation of the collected data has not developed at a similar rate. The classic, general questions of sociology, such as the question of modernization, have rarely been reflected upon in the light of the empirical data. The issues of modernity have been discussed mostly in an isolated social theoretical discourse. Our research is based on the recognition of this deficit. We aim to reinterpret the results of the empirical research of the past twenty years with the help of western theories of modernization such as that of Giddens, Bauman, Boltanski, Lahire. The implementation of the research plan includes the combination of individual and collective work. The introduction of the less known theories includes their embedding into the context of their birth and the outlining of the related improvements and criticisms. The operationalization of the social theories is based on this work of thorough understanding. In this phase, the relevant aspects of different theories in the Hungarian context are emphasized. Finally, the reinterpretation of empirical research according to the operationalized theories takes the form of a meta-analysis. Beyond its primary objective, our research fulfills additional goals. By connecting abstract theory and empirical research we would like to strengthen the reflection on the stakes of sociology (meta-theoretical relevance of the research). By applying western theories onto Hungarian data, a further refinement of the theories themselves becomes possible (general social theoretical relevance of the research).
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The questions concerning the causes, potentials and pathologies of modernization have been at the focus of research since the beginning of sociology. Similarly, Hungarian sociology has also analyzed the local aspects of these questions: what are the similarities and differences between Hungarian and western modernization? However, Hungarian sociological research is characterized by a certain lag: while social theoretical discourses run parallel with western modernization-discourses, the empirical research is stuck with classical theories of modernity. These kinds of research still analyzed the prerequisites of capitalist transition (the formation of entrepreneur mentality, the accumulation of capital) and the pathologies of this transition (lack of entrepreneurial mentality, corruption, lack of trust, legitimacy deficit). Thus, in interpreting the post-transition processes from the perspective of contemporary social theories of modernity, Hungarian sociology still has a big deficit. Our research seeks to make up this deficit by elaborating a meta-analysis of Hungarian empirical research from the perspective of contemporary theories of modernity.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. In our opinion, because of the theoretical lag, Hungarian sociology can be characterized with a deficit of explanatory potential. It often cannot find its way to the relevant problems; therefore cannot provide relevant explanations of social phenomena, such as the challenges of identity-construction, the management of economical and ecological risks, the invention of new frames of solidarity, tolerance and recognition. More than 20 years after the transition these phenomena are as much embedded into the global context of late modernity, as the local social history. Thus they can be explained only by referring to not classical but contemporary theories, which is the primary objective of our research.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. "If Emile Durkheim woke up, he would surely be pleased with many things. First of all, sociology has collected many reliable data. However, if he looked at the conclusions he would certainly not be that satisfied. " – wrote Dénes Némedi in Sociology after a successful century. The above quote briefly summarizes the rationale of our research. The post-transition period was undoubtedly the most productive phase in the history of Hungarian empirical sociology. The characteristics of our society are measured in more detail than ever before. However, the interpretation of the collected data has not developed at a similar rate. The classic, general questions of sociology, such as the question of modernization, have rarely been reflected upon in the light of the empirical data. The issues of modernity have been discussed mostly in an isolated social theoretical discourse, without reflecting on the local empirical data. Our research is based on the recognition of this deficit. Our aim is to interpret the post-transition social processes from the perspective of modernization. In our research we aim to reinterpret the results of the empirical research of the past twenty years with the help of western theories of modernization. Since modernization is the broadest context of any particular social phenomena, we hope that our research may illuminate such current problems as the social consequences of the economical crisis, the interethnic conflicts or the pathologies originating from the lack of democratic civic culture.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk célja a rendszerváltást követő hazai társadalmi folyamatok újraértelmezése a kortárs francia és angol társadalomelméletek perspektívájából. A kutatás első évében feldolgoztuk A. Giddens, S. Lash, L. Boltanski, és az ú.n. francia individuumszociológiák társadalomkoncepcióit. A kutatás második évében e társadalomelméletek segítségével létrehoztunk egy olyan praktikus elméleti segédeszközt, melynek segítségével újraértelmeztük az elmúlt húsz évben született hazai empirikus kutatások eredményeit - modernizációelméleti szempontból. Az empirikus vizsgálatok meta-analízisével a késő modernitás sajátos hazai változatát igyekeztünk jellemezni az új fogalmi eszközök alkalmazásával, kísérletet téve napjaink olyan súlyos társadalmi problémáinak értelmezéséhez, mint az identitáskonstrukció nehézségei, a gazdasági és környezeti kockázatok, a szolidaritás, az elismerés és a párkapcsolati kihívások, vagy a tolerancia fenntartása. E munka eredményeképpen 16 publikáció, két szerkesztett folyóirat-blokk, egy monográfia, négy egyetemi kurzus, valamint számos konferencia-előadás született.
kutatási eredmények (angolul)
Our research aimed at reinterpreting the post-transition period from the perspective of French and English social theories. In the first year, the theories of A. Giddens, S. Lash, L. Boltanski, and the French individual-sociologies were analyzed in detail. In the second year, a theoretical tool was developed based on these concepts, capable of helping reinterpret the empirical research of the post-transition era from a modernization theory point of view. With the help of such meta-analysis of the empirical sociological research, an attempt was made to outline a model of Hungarian late modernity and to understand its challenges including the difficulties of identity construction, solidarity, recognition, tolerance, intimate relationships or economic and environmental risks. Over the course of two years, this work resulted in 16 articles, 2 thematic blocks edited in an academic journal, a monograph, 4 university courses and several conference lectures.
Sik Domonkos: Giddens modernizációelmélete: intézményi átalakulás és politikai praxis, Replika, 2013
Sik Domonkos: Giddens modernitáselélete: identitás és intimitás, Replika, 2013
Sik Domonkos: Giddens társadalomelmélete, Társadalomkutatás, 2013
Sik Domonkos: Giddens modernitáselmélete, Replika 82, 2013
Sik Domonkos: Lash modernitáselmélete, kéziratban, 2013
Takács Erzsébet: A francia családszociológia és a későmodernitás identitás-diskurzusa, socio.hu, 2013
Takács Erzsébet: A test kormányzása. A delegált biohatalom és a biolegitimitás francia koncepciói, E-book, ELTE TÁTK „Kulcskérdések a társadalomkutatásban – Értelem és érzelem” címen megrendezett konferencia-kötet. Közlésre elfogadva, megj. alatt, 2013
Takács Erzsébet: A szingularitások piaca. Lucien Karpik szociológiai recepciója, Piacok a társadalomban és a történelemben. Hajnal István Kör, Közlésre elfogadva, megjelenés alatt., 2013
Takács Erzsébet: Két francia ifjúságszociológiai könyvről, Metszetek, 2012
Takács Erzsébet: „Individuumszociológiák”. Modernitás-megközelítések a francia szociológiában, Replika, 2012
Takács Erzsébet: - From the One to the Many. From Pierre Bourdieu’s habitus theory to the concept of Bernard Lahire’s l’homme pluriel, Acta Sociologica/Pécsi Szociológiai Szemle, 2012
