esélyegyenlőség, politikai szocializáció, kisebbségi és emberi jogok
angol kulcsszavak
equality, political socialization, minority and human rights, mobilization
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
80 %
Ortelius tudományág: Szociológia
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
10 %
Ortelius tudományág: Emberi jogok
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
10 %
Ortelius tudományág: Egyenlő esélyek
zsűri
Társadalom
Kutatóhely
Szociológiai Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Neményi Mária Szalai Júlia
projekt kezdete
2012-09-01
projekt vége
2016-08-31
aktuális összeg (MFt)
16.983
FTE (kutatóév egyenérték)
4.00
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A 2011-ben elfogadott EU-s " Roma Stratégia" egyben egy korszak lezárását is jelenti, nemcsak a nemzetközi roma szervezetek, hanem a magyarországi roma politikát alakító roma civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, roma aktivisták és politikusok közpolitikai és társadalompolitikai fellépési formáiban, befolyásuk érvényesítésének tereiben és a közösségi, politikai reprezentáció lehetőségeiben. A rendszerváltás után születtek tanulmányok a kisebbségi törvényről (Majtényi- Vízi 2005), a kisebbségi önkormányzatok rendszeréről (Kovats 2001, Kállai 2005), a roma politikai aktivitásról (Kóczé 2010) és az azokat megelőző politikai-tudományos vitákról ( Dupcsik 2009,), magának a kisebbségi politizálás rendszerének működéséről és zavarairól(Szalai 2000, Neményi- Szalai 2005, Vajda 2005, Majtényi2002). Napjainkra a „Stratégia” által jelentősen átalakuló politikai térben ezek az előzmények megkerülhetetlen „örökséget” jelentenek. Azonban ahhoz, hogy ezt az „örökséget” , illetve az elvileg megnyíló új lehetőséget mélyebben értelmezni tudjuk, mindezidáig hiányzik egy olyan átfogó kutatás, ami nemcsak a törvények megszületéséről, a döntések politikai hátteréről, a végrehajtás során tapasztalt pozitív és negatív jelenségekről szól, hanem egységesen tekinti át a döntésben részt vevő roma szereplők személyes meghatározottságának és törekvéseinek mélyebb beágyazottságát, s az ezekkel összefüggő mozgatórugóikat: családi hátterüket, társadalmi szerepük tágabb összefüggéseibe ágyazott céljaikat, politikai szocializációjukat, szellemi-ideológiai fejlődésük pályáját, érdekeltségeiket, valamint személyes és szervezeti hálózatrendszerüket.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatásnak két kiinduló hipotézise van: 1. A roma politika intézményesülésének irányvonalát és tartalmát a benne szereplő roma és nem roma politikusok és aktivisták alakították és formálták a saját politikai és ideológiai szocializációjuknak megfelelően, továbbá kapcsolataik és viszonyrendszerük a különböző rendszerváltás utáni kormányokhoz és politikai pártokhoz.
2. A roma politika intézményesülésének folyamatában fontos tényező a kulcs szereplők formális és informális politikai részvétele egyrészt a mainstream politikában, másrészt különböző országos és helyi, civil szervezetek, önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok munkájában.
A kutatás legfontosabb kérdései: kik (és miért) voltak a helyi és országos roma politika intézményesülésének kulcsszereplői? Mi volt a politikai agendájuk és ezt hogyan valósították meg? Milyen eredményeket tudtak elérni? Milyen tipikus konfliktusokkal kell szembesülniük, s hogyan kezelik, hogyan oldják meg azokat? Milyen formális és informális civil és politikai szervezetekben vettek részt, amelyek meghatározták a politikai identitásukat és karrierjüket?
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A javasolt kutatás a rendszerváltás utáni roma politika szociológiájának alapját képezi, amelyben a különböző szegmensek (helyi és országos, önkormányzati, hazai és nemzetközi civil, kormányzati, stb.) roma kulcsszereplőinek élettörténeti eseményein keresztül - esettanulmányok, családtörténetek, valamint a családon belüli társadalmi mobilizáció szisztematikus feltárásával- e fent röviden jelzett kérdésekre keressük a választ.. A kutatás módszertana: részben dokumentum- és sajtóelemzés, részben esettanulmányok, továbbá család és élettörténeti interjúk. A kutatásunk egyrészt makro-szinten vizsgálja a roma politika intézményesülését, politikai dokumentumok és média anyagok elemzése alapján, másrészt mikro- szinten esettanulmányok, család és élettörténetek alapján.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatásunk rendszerváltás utáni romákkal kapcsolatos politikák intézményesülését és az ebben résztvevő romákhoz kapcsolódó országos és helyi (akár családon belüli) társadalmi folyamatok összefüggéseit vizsgálja. Magyarországon kevés olyan empirikus szociológiai kutatás készült, ami a roma elitek társadalmi és politikai szerepét, útkereső stratégiáit, családon és közösségén belüli mobilizációt tárgyalta volna. Ezzel a kutatással szeretnék ezt a hiányt pótolni és egyben megérteni a roma politikai intézményesülésének társadalmi mechanizmusát és az ebben szereplő roma elit sorsfordító szerepének különböző módozatait.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The approval of the newly accepted "European Strategies" in 2011 symbolizes the recognition of a decade-long struggle of the international, national and local Romani organizations. Since 1989several studies have dealt with the “Roma issues” from various angles ranging from exploring the impact of the 1993 Minority Law , through scrutinising the working of the newly established system of local Roma minority self-governments, and the changing forms of political activism, to the studying of the changes in the scholarly and political discourses and representation of Roma. It is important to see that the „ Roma trategy” with its implications on presumably importantly reordering and changing the frame and the socio-political space of Roma politics cannot be understood without considering these political „ legacies”. However, their concise analysis is still missing. In order to understand and analyse these political „legacies”, and to conceptualize the new political opportunities provided by the „EU Roma Strategy”, an overarching research framework is needed that considers the complexity of social, economic, macro- and micro-political and individual components of Roma politics in their interplay and that also allows for analyzing the dynamics of inter-ethnic exchanges as „ingredients” with key importance. Such a complex approach should not be limited only to looking at the legal and political backgrounds and „ready-made elements” of a given framework with its positive and negative effects on implementing Roma politics. Rather the motivations, interests and personal political and ideological socialization of Roma political actors also should be examined.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The main research question of our proposal originates in the above complex approach. We intend to study Who (How and Why) have become the key figures in the institutionalisation of Hungarian Roma politics at the local and national levels? What was their political agenda and how have they intended to implement that? What did they achieve? What kinds of typical conflicts have they faced during their political activism and how did they manage to solve (or, at least, mitigate) these issues?
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The proposed research will provide the ground of a sociological account of the Hungarian Romani politics, whereas with the above mentioned research questions we are looking for an answer through exposing different segments (local and national policy-making, the working of the local and national self-governments, changes in approaching the „Roma issue” in the working of subsequent governments, insights into the functioning of Hungarian and trans-national NGOs) of Roma politics by interviewing the key actors of Roma politics about important aspects of their personal history (involving family histories and the key points of their life history) as well as studying their inter- and intra-generational and social mobilization.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. . In the proposed research project we will study the forms of Roma political participation and the shaping of policies and politics through the personal perspectives of the key actors of local and national Roma politics. The study will look at their family histories, the dynamics of their political and ideological socialisation and also at the profiles of their occupational and social mobility as the as assumed important –if not decisive – factors behind contemporary political involvement. Particularly, we are interested to explore how these aspects of life-history influence values and aspirations and how they affect Roma political participation in its micro and macro environments, further, what the role of these personal aspects is in striving for the advancement of the rights of Roma as well as initiating the broadening of the political scope toward collective actions for attaining a Europe-wide Roma strategy.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A 2011-ben az Európai Unióban elfogadott " Európai Roma Integrációs Stratégia" egyben a “roma integrációs politikának” a lezárását is jelentette, nemcsak a nemzetközi roma szervezetek, hanem a magyarországi roma politikát alakító nemzetközi és hazai roma civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, roma aktivisták és politikusok közpolitikai és társadalompolitikai fellépési formáiban, befolyásuk érvényesítésének tereiben és a közösségi, politikai reprezentáció lehetőségeiben.
A kutatásunk célja az volt, hogy megismerjük a rendszerváltás utáni roma politikai törekvéseket alakitó roma közéleti szerplők személyes meghatározottságának és törekvéseinek mélyebb társadalmi és politikai beágyazottságát, s az ezekkel összefüggő mozgatórugóikat: családi hátterüket, társadalmi szerepük tágabb összefüggéseibe ágyazott céljaikat, politikai szocializációjukat, szellemi-ideológiai fejlődésük pályáját, érdekeltségeiket, valamint személyes és szervezeti hálózatrendszerüket. A kutatás keretében 25 életútinterjút készítettünk roma közéleti szereplőkkel továbbá 10 közszereplőhöz kapcsolódó 53 családtörténeti interjút készítettünk a hozzátartozókkal, barátokkal és és munkatársakkal. Azonkívül, 20 esettanulmányt készítettünk, amelyek mindegyike media, jogi és politikai dokumentumok elemzésén alapuló, rendszerváltás utáni szervezeti formákat, társadalmi és jogi gyakorlatokat mutat be, amelyek kapcsolódnak az általunk kiválasztott roma közéleti szereplők politikai tevékenységeihez.
kutatási eredmények (angolul)
2011 was a year signaling a milestone in the European Union by enacting „The EU Framework for Roma Integration Strategies”. The approval of this document symbolizes the termination of a decade-long struggle of the international Romani organizations as well as of Hungarian Roma NGOs, minority self-governments and dedicated Roma activists who made all attempts to influence decisions in social policy, and to make visible minority political representation in their wider as well as in their local communities. The aim of our research was to gain scholarly knowledge about the Roma political elite who shaped the political consciousness and struggle after 1989, to gain knowledge about their political socialization and social determinations and analyze their related familial and social roles how does it connect to their political-ideological development and to their personal and social networks.
In the frame of the research we conducted 25 in-depth life history interviews and 10 related family history interviews in which we conducted 53 interviews with their selected relatives, friends and even workmates. Moreover, we prepared 25 case studies that relate to the various social, political, legal and organizational forms after 1989 as well as it links to the political and social activities of the selected Roma activists.
Julia Szalai and Violetta Zentai (eds.): Faces and Causes of Roma Marginalization in Local Contexts: Hungary, Romania, Sebia., Budapest: CPS, CEU, 2015
Kóczé Angéla: ‘Romani women and the paradoxes of neoliberalism: Race, gender and class in the era of late capitalism in East-Central Europe’, In Solidarity in Struggle Feminist Perspectives on Neoliberalism in East-Central Europe edited by Eszter Kovats., 2016
Angéla Kóczé: “Political Empowerment or Political Incarceration of Roma: The Hungarian Version of the Politics of Dispossession”, In: The Hungarian Patient: Authoritarian trends and anti-authoritarian movements in contemporary Hungary edited by Jon Van Til and Péter Krasztev, 2014
Angéla Kóczé.: “Political Empowerment or Political Incarceration of Roma: The Hungarian Version of the Politics of Dispossession”, The Hungarian Patient: Social Opposition to an Illiberal Democracy edited by Jon Van Til and Péter Krasztev, 2015
