sustainable consumption, happinass, life satisfaction, ecological footprint, lifestyle
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Jövőbeli technológiák
zsűri
Társadalomtudományi zsűrielnökök
Kutatóhely
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem)
résztvevők
Harangozó Gábor Kocsis Tamás Tabi Andrea Vetőné Mózner Zsófia Zsóka Ágnes
projekt kezdete
2012-09-01
projekt vége
2016-12-31
aktuális összeg (MFt)
8.799
FTE (kutatóév egyenérték)
7.69
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás célja annak vizsgálata, milyen mértékben mozgósította illetve mozgósítja a gazdasági válság a magyar társadalom alkalmazkodási hajlandóságát és képességét. A felmérés egyikközponti kérdése, hogyan élik meg ma Magyarországon az emberek a gazdasági válságot, milyen válaszokat adnak az életkörülményeik, életminőségük változását eredményező folyamatokra, eseményekre. Léteznek-e problémakezelési „stratégiák” a társadalomban, amelyek megnyugtató módon, az életminőség megtartásával és ideális esetben akár javításával vezetnek ki a válságból, ha igen, melyek ezek és mennyiben hatnak a fenntartható fejlődés és a fenntartható fogyasztás irányába. Van-e tendencia arra, hogy a fogyasztók egyes csoportjai elfogadják a fogyasztási korlátokat és felfedezik a fenntartható fogyasztás számukra elfogadható módozatait.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A gazdasági válság idején az önkéntes fogyasztás csökkentésre és a környezeti tudatosság növelésére alapozott fogyasztói politika megkérdőjelezik, átmenetileg háttérbe szorul. A társadalom szeretne visszatérni a korábbi fogyasztási modellekhez, amelyek előidézői voltak jelenlegi gazdasági problémáinknak. Válságokból a történelmi tapasztalatok szerint olyan lépések és stratégiák tudnak kivezetni, amelyek túlmutatnak a válságot előidéző rendszer szemléletbeli és működési keretein.
A gazdasági válság ugyanakkor egy érdekes kényszerű kísérlet arra, hogy felfedeznek-e a magyar társadalom egyes csoportjai olyan stratégiákat, amelyek a a fogyasztói szokások megváltoztatásával a fenntartható fogyasztás irányába mutatnak.Léteznek-e olyan csoportok, amelyek képesek alkalmazkodni a növekedés nélküli gazdasághoz, és a korábbihoz hasonló szubjektív jóléti szinthez visszatérni, a korábbi elégedettségi- és boldogságérzetet reprodukálni fogyasztási korlátok mellett is? Ha igen, akkor az általuk képviselt fogyasztási stratégiai minták reprodukálhatóak-e? Milyen szerepe van az értékrendnek abban, hogy mekkora fogyasztási szint mellett érünk el egy adott szubjektív jólléti szintet?
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A fenntartható fogyasztás kérdésköre a vezető témák közé tartozik a nemzetközi környezetgazdaságtani kutatásokban. A gazdasági válság ugyanakkor megkérdőjelezett számos korábbi modellt, amelyek a fenntartható fogyasztást a korábbi paradigmáknak megfelelően a fogyasztók környezeti tudatosságának növelésén alapuló önkéntes magatartás változásra építettek.
A fogyasztók kényszerűségből változtattak egyes szokásaikon (pl. hitelre történő áruvásárlás, megtakarítási hajlandóság, átgondoltabb fogyasztói döntések), amelyek hatása akár hosszú távon is tartósnak bizonyulhat. A megváltozott fogyasztási mintákat tükröző környezetpolitika kidolgozása csak most kezdődik.
A fogyasztás-életminőség-értékrend kapcsolatát kifejező új modellekre van szükség. Ehhez a nemzetközi áramlathoz szeretnénk csatlakozni új modellek kidolgozásával és az ezeket támogató empirikus vizsgálatokkal. A modellek egy része deduktív módon konstruált, és tesztelésükre a hipotézisek megalkotása után kerül sor. A modellek másik része viszont leképezi a kvalitatív empirikus kutatás során feltárt magatartási mintákat. A kutatás reményeink szerint hozzájárul egy olyan környezetpolitika kialakításához, amely a fenntartható fogyasztás irányába mutat, és épít a most kialakuló fogyasztási mintákra.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatás célja annak vizsgálata, milyen mértékben mozgósította illetve mozgósítja a gazdasági válság a magyar társadalom alkalmazkodási hajlandóságát és képességét. A felmérés egyik központi kérdése, hogyan élik meg ma Magyarországon az emberek a gazdasági válságot, milyen válaszokat adnak az életkörülményeik, életminőségük változását eredményező folyamatokra, eseményekre. Léteznek-e problémakezelési „stratégiák” a társadalomban, amelyek megnyugtató módon, az életminőség megtartásával és ideális esetben akár javításával vezetnek ki a válságból, ha igen, melyek ezek és mennyiben hatnak a fenntartható fejlődés és a fenntartható fogyasztás irányába. Van-e tendencia arra, hogy a fogyasztók egyes csoportjai elfogadják a fogyasztási korlátokat és felfedezik a fenntartható fogyasztás számukra elfogadható módozatait
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The objective of the research is to explore, to what extent economic crisis mobilised and mobilises the willingness and capability of the Hungarian society to adapt to limits to consumption. A central issue of the survey is how people perceive economic crisis today in Hungary, what kinds of responses they give to the processes and events which result in significant changes in their circumstances and quality of life. The question is if there exist problem solving techniques in the society which are appropriate to manage the impacts of economic crisis in a reassuring way, keeping and ideally even improving the perceived quality of life of individuals. I there exist such techniques, which are those and how do they affect towards sustainable development and sustainable consumption
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The correlation between net household income and total ecological footprint is significant, but there is high variance of ecological footprint at a given level of income. This phenomanon lead us to raise the following research questions in this proposed project: 1. Could a value-driven life lead to moderate ecological footprint with high level of subjective wellbeing?
2. The research develos a "Dual deconstruction of happiness” model, where happiness is decomposed along material and non-material, monetary versus non-monetary dimensions. The dual decomposition results in a matrix. Countries can be plotted in this matrix based on their relative position. The analysis uses ecological footprint data, subjective welfare indicators, and GDP data from the same year. It is expected to lead to the composition of a new happiness model representing the material/non-material and monetary/non monetary elements of happiness.
3. The research explores the different strategies people apply in order to scope with economic crises. The research planned here is of exploratory feature as it analyses in the form of open questions and qualitative methods: • what kinds of premises people have, regarding their quality of life, happiness and life satisfaction and, accordingly • which factors are behind the adaptation strategies of the society, • whether those strategies are able to actually solve the perceived problems of the crisis in the longer run, instead of reproducing and deteriorating the problems.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Voluntary and consumer awareness based strategies are pushed into the background due to economic crises. New theories are needed, but there has been no sufficient time for inventing fresh conceptual models with appropriate answers to the new situation. Our research is a basic one in the field and is embedded in the mainstream of ecological economics research. At the same time it proposes and tests new conceptual models with international relevance. The project is designed in a way that the results could be published in ranked international journals, and the results may contribute to the development of environmental policy.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The objective of the research is to explore, to what extent economic crisis mobilised and mobilises the willingness and capability of the Hungarian society to adapt to limits to consumption. A central issue of the survey is how people perceive economic crisis today in Hungary, what kinds of responses they give to the processes and events which result in significant changes in their circumstances and quality of life. The question is if there exist problem solving techniques in the society which are appropriate to manage the impacts of economic crisis in a reassuring way, keeping and ideally even improving the perceived quality of life of individuals. I there exist such techniques, which are those and how do they affect towards sustainable development and sustainable consumption
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A gazdasági válság hasonló kihívások elé állította a magyar társadalmat, mint amelyek elé egy ökológiai válság állítaná. Képesek vagyunk-e alkalmazkodni a fogyasztási korlátokhoz, és a korábbihoz hasonló szubjektív jóléti szinten élni, a korábbi elégedettségi- és boldogságérzetet reprodukálni fogyasztási korlátok mellett?
A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy létezhetnek-e problémakezelési „stratégiák” a társadalomban, amelyek az életminőség megtartásával és ideális esetben akár javításával vezetnek ki a válságból.
Kerestük azokat az elméleti koncepciókat, amelyek révén összeegyeztethető az ökológiai korlátokon belüli fogyasztás a szubjektív jóllét megtartásával. A valóságos fogyasztói magatartásban is kerestük azokat a mintázatokat, amelyekben egyes csoportok elfogadják a fogyasztási korlátokat, felfedezik a fenntartható fogyasztás irányába mutató egyéni stratégiákat és egyúttal emelik szubjektív jóllétüket.
Azt találtuk, hogy a válság először mindenkit negatívan érintett, de jobban helyre tudták állítani szubjektív jóllétüket azok, akik elfogadták azt, hogy csökkent a jövedelmük és életmódjukon ennek megfelelően változtattak. Tartósabb negatív hatást gyakorolt a válság azok szubjektív jóllétére, akik a csökkenő jövedelmüket pluszmunkával próbálták az eredeti szintre visszaállítani, miközben fogyasztási szokásaikon kevésbé próbáltak változtatni. Nem tudtak az emberek alkalmazkodni a válság során fellépő megnövekedett stresszhez és bizonytalansághoz.
kutatási eredmények (angolul)
The challenge of sustainable consumption lies in the most probable necessity of consumption
reduction which is still an unpopular idea today. Situations of coercive consumption reduction
indicate various individual reactions and severe impacts on subjective wellbeing.
Key issue of the research is how individuals create resilient adaptation strategies in order to keep
or even enhance the current level of their subjective wellbeing, when facing the challenge of
coercive consumption reduction. We identified direct impact of the crisis on human subjective wellbeing and finally,
how their adaptive consumption strategies could restore the formal level of subjective
wellbeing. Sourcing creative and resilient wellbeing-restoring strategies may contribute to
designing policy when changes in consumption patterns are inevitable and open the gate for
social innovation.
Vetőné Mózner Zsófia: Fenntartható élelmiszerfogyasztás? Lehetőségek az ökológiai lábnyom csökkentésére a magyar lakosság körében, Vezetéstudomány, 2014
Vetőné Mózner Zsófia: Sustainability and consumption structure: environmental impacts of food consumption clusters. A case study for Hungary., International Journal of Consumer Studies. Wiley. Volume 38. Issue 5. 10.1111/ijcs.12130, 2014
Harangozó Gábor: Measuring subjective welfare – a critical review of subjective wellbeing indicators., Proceedings of the 17th European Roundtable on Sustainable Consumption and Production, 2014
Csutora Mária, Zsóka Ágnes: Wellbeing-neutral strategies in the adaptation to coercive consumption reduction,, ERSCP Conference, Portorož, 14-16. October, 2014, 2014
Maria Csutora, Gabor Harangozo, Agnes Zsoka, Tamas Kocsis: Sustaining subjective well-being in a beyond growth economy. 17th, European Roundtable on Sustainable Consumption and Production. 14.-16. October 2014, Portorož,, 2014
Csutora Mária, Zsóka Ágnes: Crisis as a gateway to social innovation?, In: Lorek S, Backhaus, J. (szerk.) Beyond Transition? Understanding and Achieving Sustainable Consumption through Social Innovation. SCORAI Europe Workshop Proceedings., 2015
Csutora Mária és Zsóka Ágnes: Az értékvezérelt élet szerepe az ökológiai lábnyom csökkentésében,, KÖZ-GAZDASÁG 11: (4) pp. 49-63., 2016
Kocsis Tamás: Az égi lábnyom: Mi köze a boldogságnak a gazdasághoz és a fenntarthatósághoz?, KÖZ-GAZDASÁG 11:(4) pp. 77-87. (2016), 2016
Mária Csutora, Gábor Harangozó, Kocsis Tamás: Quality of life in a beyond growth economy, João Joanaz de Melo, Antje Disterheft, Sandra Caeiro, Rui F. Santos, Tomás B. Ramos (szerk.) Proceedings of the 22nd Annual ISDR, 2016
Csutora Mária és Zsóka Ágnes: Breaking through the behaviour impact gap and the rebound effect in sustainable consumption ., In: Lorek S, Vadovics E (szerk.) Sustainable Consumption and Social Justice in a Constrained World.: Budapest: SCORAI Sustainable Consumption Research a...., pp. 122-130-, 2016
Projekt eseményei
2022-11-17 16:30:29
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: _GTK / Fenntarthatósági Indikátorok Kutatóközpont (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: 2022_FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem).
2016-02-18 10:54:19
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Környezetgazdaságtani és Technológia Tanszék (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: Fenntarthatósági Indikátorok Kutatóközpont (Budapesti Corvinus Egyetem).
