 |
Az anyag vitalista elméletei a 17. századi Angliában
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
105248 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Szántó Veronika |
| magyar cím |
Az anyag vitalista elméletei a 17. századi Angliában |
| Angol cím |
Vitalistic Theories of Matter in Seventeenth-Century England |
| magyar kulcsszavak |
Margaret Cavendish, Anne Conway, Francis Glisson, John Milton, Mechanikus filozófia, Természetfilozófia, Vitalizmus |
| angol kulcsszavak |
Margaret Cavendish, Anne Conway, Francis Glisson, John Milton, Mechanical philosophy, Natural Philosophy, Vitalism |
| megadott besorolás |
| Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Filozófia | | Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % | | Ortelius tudományág: Tudománytörténet |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
Filozófiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2012-09-01 |
| projekt vége |
2016-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.360 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.67 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tudományos forradalom és a mechanikus világkép térhódításának folyamata régóta a filozófia-, eszme-, és tudománytörténészek érdeklődésének homlokterében áll. Az elmúlt két évtizedben a nemzetközi filozófiatörténeti színtéren azonban érezhetően nőtt a végül uralkodó paradigmává váló mechanikus filozófia vetélytársa, az anyag inherens aktivitását hirdető vitalisztikus monizmus iránti figyelem. A vitalisztikus természetfilozófiában - amelyet a 17. századi Angliában olyan gondolkodók képviseltek, mint Anne Conway, Margaret Cavendish, John Milton és Francis Glisson - egyetlen szubsztancia van: az aktív, spontán önszerveződésre képes anyag, vagy ugyanazt másképp megfogalmazva: az anyagi tulajdosnágokkal is rendelkező, kiterjedt szellemi szubsztancia. A vitalizmus - ahogyan általában a kora modern természetfilozófia - jelentősége túlmutatott a filozófia, illetve a kibontakozó természettudomány keretein; teológiai, politikai és morális vonatkozásai megkerülhetetlenek. A kutatás célja a 17. századi angol vitalizmus feltérképezése mindezen szempontok figyelembe vételével. Az eredményeket nemzetközi színvonalú, angol és magyar nyelvű cikkeken és konferencia-előadásokon túl végül egy monográfiában foglalom össze. A tervezett monográfia a felsorolt aspektusokon kívül röviden a korai modern vitalizmus hatástörténeti jelentőségét és aktuális vonatkozásait (pl. ökológiai kultúrkritika) is tárgyalná.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás arra keresi a választ, hogy a tudományos forradalom és a mechanikus természetfilozófia megindulása és térhódítása idején az anyag és organizáció milyen alternatív, vitalisztikus elméletei léteztek. A kutatás tisztázni szeretné ezek viszonyát magához az (egyébként korántsem egységes) mechanikus filozófiához, az egyéb korabeli természetfilozófiákhoz, valamint megvilágítja a vitalizmus politikafilozófiai és teológiai implikációit. Végezetül megkísérli feltárni azokat a legfontosabb hatástörténeti összefüggéseket, amelyek a 17. századi vitalizmust a későbbi fiziológiai-biológiai és filozófiai fejleményekhez kötik.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A korai modern vitalisztikus természetfilozófiák mindezideig jobbára elkerülték a filozófia- és eszmetörténészek figyelmét. Ugyanakkor ismeretük a tudományos forradalom kibontakozásának jobb megértéséhez elengedhetetlen, hiszen ez utóbbi fő teoretikusai részben éppen a vitalizmushoz képest határozták meg a maguk álláspontját. Emellett az alternatív elméletek megismerése segít abban, hogy tovább finomítsuk a modern tudomány fejlődéséről alkotott képünket, amely korántsem volt olyan egyenes vonalú, mint amilyennek gyakran ábrázolják. A kutatás arra is alkalmat ad, hogy kiegyensúlyozott képet kapjunk a természettudomány ideológiai, társadalmi beágyazottságát, meghatározottságát illetően. Maguk a vitalisztikus természetfilozófiák olyan alapvető problémákra irányítják a figyelmet, amelyekre a modern világképet meghatározó természettudományos szemléletnek is újra és újra szembesülnie kell. A kutatás egy fontos hozadéka, hogy hozzáférhetővé teszi a hazai tudományos köztudatban sem eléggé ismert korai modern női filozófusok (Anne Conway, Margaret Cavendish) munkásságát.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A modern természettudományok kialakulása régóta foglalkoztatja a filozófia és a tudomány történészeit. A folyamatot általában úgy írják le, mint a középkori skolasztikus filozófia vereségét az új, mechanikus szemlélettel szemben, amely a természetet passzív anyagi részecskék törvények által szabályozott mozgásaként írja le. Azonban a 17. században nem csak a korpuszkuláris filozófia volt az egyetlen alternatíva. Az elmúlt két évtizedben a nemzetközi filozófiatörténeti színtéren megnőtt az ún. vitalisztikus monizmus iránti figyelem. A vitalisztikus természetfilozófiában - amelyet a 17. század gondolkodók képviseltek, mint Anne Conway, Margaret Cavendish, John Milton és Francis Glisson - az anyag nem pusztán mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, hanem aktív erői révén végső soron az érzékelés és a gondolkodás magasabb funkciói is benne rejlenek, míg a mechanikus filozófia kénytelen volt egy az anyagtól tökéletesen független, nem-anyagi létezőt feltételezni. A vitalizmus - ahogyan általában a kora modern természetfilozófia - jelentősége túlmutatott a filozófia, illetve a kibontakozó természettudomány keretein; teológiai, politikai és morális vonatkozásai megkerülhetetlenek. A kutatás célja a 17. századi angol vitalizmus feltérképezése mindezen szempontok figyelembe vételével. Az eredményeket nemzetközi színvonalú, angol és magyar nyelvű cikkeken és konferencia-előadásokon túl végül egy monográfiában foglalom össze. A tervezett monográfia a felsorolt aspektusokon kívül a vitalizmus hatástörténeti jelentőségét és aktuális vonatkozásait (pl. ökológiai kultúrkritika) is tárgyalná.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The Scientific Revolution and the dissemination of the mechanistic worldview have long stood in the centre of interest of historians of philosophy, science and ideas. In the last two decades attention has turned to vitalistic monism, a once hopeful rival of the triumphant mechanical philosophy which advocated the notion of inherently active matter. In vitalistic natural philosophy, whose chief proponents in seventeenth-century England include Margaret Cavendish, Anne Conway, John Milton and Francis Glisson, there is only one substance, the inherently active, self-organizing matter; or to put it another way, an extended spiritual substance endowed with material characteristics. The relevance of vitalism, as is the case with early modern natural philosophy in general, goes beyond the immediate philosophical or scientific concerns; its theological, political and moral aspects are equally significant. The objective of the present research would be the exploration of seventeenth-century English vitalism with regard to all these aspects. Beside articles and conference papers meeting the highest international standards, I intend to sum up my results in a monograph. This monograph would include vitalism’s contribution to the later developments of philosophy and science, as well as its actual applications (i. e. in ecological criticism of modernity as such).
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research proposed addresses the question what alternative, vitalistic matter theories competed with the mechanical natural philosophy during the Scientific Revolution. The research would clarify their relationship with the (by no means homogeneous) mechanical philosophy, other current natural philosophies of the age, and intends to shed light on its theological and political implications. Finally, it attempts to explore the most important contributions of seventeenth-century vitalism to later philosophical, physiological, and biological developments.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Early modern vitalistic natural philosophies have long escaped the attention of the historians of philosophy, science and ideas. Yet they are indispensable for the better understanding of the unfolding of the Scientific Revolution, because its main theoreticians partly defined their stance vis-a-vis vitalism. Furthermore, knowledge about alternative theories contributes to an even more refined image about the development of modern science which was less straightforward than one is prone to believe. The research would provide an opportunity to better understand the embeddedness of science in its ideological, social context. Vitalistic theories themselves draw attention to problems that even modern science has to face for time to time. A significant outcome of the research would be the exposition of hitherto lesser-known female philosophers (Anne Conway, Margaret Cavendish) of the seventeenth-century.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Historians of philosophy and science have long been interested in the development of the modern natural sciences. The process is often described as the defeat of medieval scholastic philosophy by the new mechanical worldview which conceives of nature as movements of passive material corpuscles governed by natural laws. Yet in the seventeenth century corpuscularianism was not the only alternative. In the past two decades there is an international interest in the so-called monistic vitalism. According to monistic vitalism proposed by such figures in the second half of the century as Anne Conway, Margaret Cavendish, John Milton and Francis Glisson matter is possessed not only of mechanical features but through its own inherent powers it is capable of higher functions as sensation and cognition. Mechanical philosophers, on the other hand, needed to invoke another, non-material substance for this end. The relevance of vitalism, as is the case with early modern natural philosophy in general, goes beyond the immediate philosophical or scientific concerns; its theological, political and moral aspects are equally significant. The objective of the present research would be the exploration of seventeenth-century English vitalism with regard to all these aspects. Beside articles and conference papers meeting the highest international standards, I intend to sum up my results in a monograph. This monograph would include vitalism’s contribution to the later developments of philosophy and science, as well as its actual applications (i. e. in ecological criticism of modernity as such).
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
