 |
A kultúra és az értékek kapcsolata a gazdasági versenyképességgel
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
105354 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Ságvári Bence |
| magyar cím |
A kultúra és az értékek kapcsolata a gazdasági versenyképességgel |
| Angol cím |
The role of culture and values in economic competitiveness |
| magyar kulcsszavak |
gazdaság, értékek, kultúra, versenyképesség, gazdasági fejlődés |
| angol kulcsszavak |
economy, values, culture, competitiveness, gazdasági fejlődés |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Szociológia |
|
| zsűri |
Társadalom |
| Kutatóhely |
Szociológiai Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2012-09-01 |
| projekt vége |
2016-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
4.208 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.08 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A pályázat célja annak vizsgálata, hogy a társadalmi kultúra, mint az emberi viselkedést szabályozó értékek, normák és attitűdök együttese, miként befolyásolja egy adott gazdasági rendszer teljesítményét, ebből fakadóan pedig egy társadalom hosszabb távú sikerességét? Ebből kiindulva azt vizsgálom, hogy milyen folyamatok zajlottak és zajlanak Magyarországon az értékek változásaiban? Mennyiben beszélhetünk az uralkodó gazdasági viselkedéssel kapcsolatos értékek kontinuitásáról, a generációk közötti átörökítésről, vagy ezek „szakadásáról”, és egy, a szülői értékekkel szakító fiatal nemzedék megjelenéséről?
A pályázat témája szorosan kapcsolódik az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskolájában 2011-ben megvédett doktori disszertációmhoz. A benyújtandó pályázattal célom az, hogy ezt a munkát folytatni tudjam. A pályázat megvalósítása során intenzíven kívánom használni az Intézetben felhalmozott adatokat, elsősorban az ESS kutatások 2002-2012 közötti adatfelvételeit. (Ennek a kutatásnak 2012-től kezdődően nemzeti koordinátora is vagyok.) Az ESS adatok mellett kvalitatív empirikus adatfelvételt is tervezek (fókuszcsoportok), illetve egy diskurzus-elemzést, amely az 1970-es évektől vizsgálja az értékek és a gazdasági fejlődés összefüggéseivel kapcsolatos magyarországi közéleti (politikai-értelmiségi) diskurzust, illetve ennek „leszivárgásait” a társadalom már rétegeibe.
A pályázat keretében több publikációt tervezek (angol, illetve magyar nyelvű tanulmányok referált magyar és nemzetközi folyóiratokban), külföldi és hazai konferenciákon kívánok részt venni, illetve a pályázat lezárásaként könyv formájában is meg kívánom jelentetni munkám eredményeit.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A hazai értékkutatások gazdag hagyományaira alapozva, empirikusan kívánom azt vizsgálni, hogy milyen folyamatok zajlottak le az elmúlt évtizedekben és zajlanak jelenleg is a magyar társadalom értékrendszerében. Ezen belül az értékeknek, normáknak és attitűdöknek arra a területére kívánok fókuszálni, amelyek közvetve vagy közvetetten kapcsolatba hozhatók a gazdaság alapvető működési mechanizmusaival. (Ilyen elemzési dimenziók például a sikerességgel, munkával kapcsolatos percepciók, az egymás közötti (általánosított), illetve az intézményekkel kapcsolatos bizalom, az együttműködés kultúrája, a szabályok és a normák betartása, az állam szerepével kapcsolatos elképzelések, a vállalkozói attitűdök, a konformizmus, a kockázatvállalás, kreativitás, stb.)
Kiinduló hipotézisem, hogy az elmúlt két évtizedben gyökeres változások következtek be a gazdasági és politikai környezetben. A globalizáció folyamatának felgyorsulása, az időközben kibontakozó info-kommunikációs technológiai forradalom, a világgazdaság szerkezetének és térbeli súlypontjainak átrendeződése merőben új helyzetet teremtett.
E folyamatokkal kapcsolatba hozható módon az elmúlt években jó néhány olyan hazai, illetve nemzetközi összehasonlításon alapuló kutatási eredmény látott napvilágot, amely a magyar társadalomban jelenlévő értékek, normák és attitűdök negatív folyamataira mutatott rá. A magyar társadalom működésének ezek a diszfunkcionális elemei, nem függetlenül az intézmények működésében tapasztalható zavarokkal együtt, negatív hatással vannak az ország gazdasági versenyképességére, összességében pedig a jólétre. A kutatás során ezeknek az értékeknek az okait és hatásmechanizmusait kívánom vizsgálni.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Ma már többé kevésbé elfogadott az az interdiszciplináris alapokon nyugvó tétel, mely szerint az, hogy egy társadalom tagjai mit gondolnak (többek között) a sikerről, az egymás közötti, illetve az intézményekkel kapcsolatos bizalomról, az együttműködésről, a munkáról, a szabályok és a normák betartásáról, az állam szerepéről, a konformizmusról, a kockázatvállalásról és a kreativitásról, összefüggésben van azzal, hogy az adott társadalom milyen fejlődési potenciált hordoz magában, és ezzel párhuzamosan milyen intézményrendszert és milyen gazdasági miliőt hoz létre magának.
Ezeknek a folyamatoknak a minél alaposabb megértése, a történelmi-kulturális hagyományokon keresztül való értelmezése hozzájárulhat ahhoz, hogy a különböző szakpolitikai beavatkozások minél megalapozottabbak legyenek, biztosítva azok fenntarthatóságát és hosszú távú sikerességét, a társadalmi innováció működését.
A kutatás - reményeim szerint - újszerű elméleti keretekkel és értékes empirikus eredményekkel gazdagíthatja a magyarországi szociológiai(és tágabban értelmezett társadalomtudományos) irodalmat, de "nyersanyagul" szolgálhat az elfogultságoktól és túlzott idepológiai torzulásoktól mentes nem tudományos vitákhoz is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Ma már többé kevésbé elfogadott az az interdiszciplináris alapokon nyugvó tétel, mely szerint az, hogy egy társadalom tagjai mit gondolnak (többek között) a sikerről, az egymás közötti, illetve az intézményekkel kapcsolatos bizalomról, az együttműködésről, a munkáról, a szabályok és a normák betartásáról, az állam szerepéről, a konformizmusról, a kockázatvállalásról és a kreativitásról, összefüggésben van azzal, hogy az adott társadalom milyen fejlődési potenciált hordoz magában, és ezzel párhuzamosan milyen intézményrendszert és milyen gazdasági miliőt hoz létre magának.
Ralf Dahrendorfnak a rendszerváltást követően (talán túl) sokszor (is) idézett gondolatai arról, hogy Kelet-Európában a politikai rendszer átalakításához 6 hónapra, a gazdasági rendszer átalakításához 6 évre, a „demokrácia-kompatibilis” társadalmi-kulturális viszonyok megteremtéséhez viszont 60 évre van szükség, továbbra is helytállóak.
Az elmúlt években jó néhány olyan hazai, illetve nemzetközi összehasonlításon alapuló kutatási eredmény látott napvilágot, amely a magyar társadalomban jelenlévő értékek, normák és attitűdök negatív folyamataira mutatott rá. Társadalmunk működésének ezek a diszfunkcionális elemei, nem függetlenül az intézmények működésében tapasztalható zavarokkal együtt, ma már nem túlzás azt állítani, hogy egyértelműen negatív hatással vannak az ország versenyképességére.
A kutatás során ezt az érték- és mentalitásbeli hagyományt kívánom többféle kutatási módszertant alkalmazva, nemzetközi összehasonlításban vizsgálni.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of the project is to analyse how values, norms and attitudes influence the performance of an economic system, and – as a consequence – the longer term success of a society. Taking it as a starting point I also analyse the past and current changes in values in Hungary. In what extent can we talk about the continuity of values connected to the dominant forms of economic behaviour. Are we seeing the process of inheritance or disruption across generations, which results in a generation of young people who break with their parent’s values?
The topic of the project is connected to my PhD dissertation which was defended in 2011 at the Sociology Doctoral School of ELTE Faculty of Social Sciences. The purpose of submitting this proposal is to continue this work. During the project I would like to use the data available at the HAS Centre for Social Science, namely the results of the several ESS (European Scial Survey) rounds. (Since 2011 I was appointed to be the National Coordinator of this international research collaboration.) I also plan additional qualitative empirical research (focus groups) together with a discourse analysis which focuses on the Hungarian (political-intellectual) public debates on the relation of values and economic development from the 1970s, and it’s “trickling down” into other spheres of society.
During the project I plan to write several papers in peer reviewed English and Hungarian journals, tp participate at foreign and domestic conferences, and at the end of project I would like to publish the results in a book.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Based on the traditions of value research in Hungary I analyse the processes of the last few decades taking place in the value system of the Hungarian society. More closely I would like to focus on the field of values that could be connected directly or indirectly to the basic mechanisms of the economy. (I.e. perceptions on success, work; trust among people and towards institutions; culture of cooperation, keeping rules and norms, attitudes on the role of the state, conformism, risk taking, creativity, etc.)
My initial hypothesis is that in the past two decades major changes occurred in the economic and political environment. The accelerating process of globalisation, the unfolding info-communication revolution, the tectonic changes in the structure of the world economy created an entirely new situation.
A great number of national and cross-national researches were published in the last few years pointing to the negative processes taking place in the values, norms and attitudes of the Hungarian society. These dysfunctional elements in the functioning of the society together with the confusion of the institutions are negatively correlated to the economic competitiveness (ultimately well-being) of the country. In my research I would like to analyse the causes and mechanisms of actions of these values.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
It is now a more or less generally accepted interdisciplinary thesis that there is correlation between the economic development potential of a society and what people think in a society about miscellaneous issues (such as success, trust, cooperation, work, rules and norms, role of the state, conformism, risk taking, creativity). They also determine the nature of the system of institutions and economic milieu.
By analysing and understanding these processes through historical-cultural traditions the results of this research can contribute to well-established policy making, supporting sustainability and long-term success.
According to my expectations my research could contribute to the academic debate on the factors of economic development from a sociological point of view. I also hope that the results of this research could also reach some non-academic audience as well (policy makers, business leaders) providing them with useful insights about the functioning of the Hungarian society.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
It is now a more or less generally accepted interdisciplinary thesis that there is correlation between the economic development potential of a society and what people think in a society about miscellaneous issues (such as success, trust, cooperation, work, rules and norms, role of the state, conformism, risk taking, creativity). They also determine the nature of the system of institutions and economic milieu.
The widely cited thoughts of Ralf Dahrendorf at the time of the change of regime about the social changes are still valid. He formulated the idea that six months are enough to change a political system, in six years the economy could be transformed, but sixty years are needed to establish a “democracy-compatible” social-cultural environments.
The results of several national and cross-national researches were published in the last few years pointing to the negative processes taking place in the values, norms and attitudes of the Hungarian society. These dysfunctional elements in the functioning of the society together with the confusion of the institutions are negatively correlated to the economic competitiveness (ultimately well-being) of the country. In my research I would like to analyse the causes and mechanisms of actions of these values by using multiple types of methods and cross-national comparison.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
