A kisebbségek közéleti részvételi joga Európában - új irányok, tapasztalatok  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
105432
típus K
Vezető kutató Vizi Balázs
magyar cím A kisebbségek közéleti részvételi joga Európában - új irányok, tapasztalatok
Angol cím The right of minorities to political participation in Europe - new trends and practices
magyar kulcsszavak nemzeti kisebbségek, közéleti részvételi jog, nemzetközi jog, európai integráció, Közép- és Kelet-Európa
angol kulcsszavak minority rights, participation in public affairs, international law, european integration, Central and Eastern Europe
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)60 %
Ortelius tudományág: Emberi jogok
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)40 %
Ortelius tudományág: Társadalmi részvétel
zsűri Társadalomtudományi zsűrielnökök
Kutatóhely Kisebbségkutató Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Dobos Edgár
Kántor Zoltán
Tóth Norbert
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2016-03-31
aktuális összeg (MFt) 9.065
FTE (kutatóév egyenérték) 5.23
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja, hogy a kisebbségek közéleti jogainak elméleti és gyakorlati problémáit feltárja, a vonatkozó nemzetközi jogi standardokat elemezze és ezek fényében a térségünkben zajló kisebbségpolitikai fejleményeket és kisebbségi jogi változásokat tipizálni próbálja. Az ENSZ, az EBESZ, és az ET dokumentumok megfogalmazzák a legfontosabb feltételeket a kisebbségek hatékony közéleti részvételével kapcsolatban. A dél-kelet-európai államokban az utóbbi tíz évben teljesen átalakult a kisebbségi jogvédelem rendszere, ami többnyire új közjogi intézményekben is testet öltött (területi vagy kulturális autonómia, konzultatív testületek). Az egyes országok közjogi megoldásai és az ezeket övező politikai viták elemzése segíthet modellezni mennyire érvényesülnek az új keretek között a kisebbségek hatékony közéleti jogai és ezek mennyiben segítik a kisebbségek társadalmi integrációját és részvételét a politikai döntéshozatalban. A kutatás esettanulmányai a volt-Jugoszlávia utódállamaira és Romániára terjednek ki. A kutatás eredményei alapján a hazai nemzetiségi jogi törvény közéleti jogokra vonatkozó részeit is értékelni kívánjuk.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás elsődlegesen két kérdésre keresi a választ: miként segítik a kisebbségek társadalmi-politikai integrációját a vizsgált országokban alkalmazott részvételi jogok és mennyire felelnek meg ezek a megoldások a nemzetközi jogi ajánlásoknak? Milyen szerepet játszanak a nemzetközi szervezetek a belső jogfejlődésben ezen a területen? Arra is keresünk választ, hogy a kisebbségi különjogok (garantált parlamenti képviselet, konzultációs jogok, stb.) és hatalommegosztási technikák (területi, kulturális autonómia) mennyire hatékonyak a kisebbségi érdekérvényesítésben és miként szolgálják a kisebbségek és többség békés együttélését.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A nemzeti, etnikai kisebbségek és a többség közötti konfliktusok feloldásában fontos szerepe van közéleti részvételnek. A kutatás eredményei a nemzetközi standardok és a térség országaiban kialakult vagy kialakulóban lévő intézményi, jogi megoldások tipizálásával, tanulságainak feltárásával hozzájárulhatnak a kisebbség-többség békés együttélési feltételeinek jobb megértéséhez. Fontos eredménye lehet a kutatásnak, hogy összehasonlító módszerrel értelmezési keretet ad a nemzetiségek jogairól szóló új magyar törvényhez.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A közép- és kelet-európai államokban a nemzeti vagy etnikai alapú konfliktusok kezelésére számos jogi megoldás született az elmúlt évtizedben. A nemzetközi jogi ajánlások fontos támpontot adnak az államoknak ebben. A nemzetközi dokumentumok elemzése és az egyes országok gyakorlatának vizsgálata segíti a kisebbség-többség közötti politikai konfliktusok kezelési technikáinak jobb megértését. A kisebbségek politikai részvételi jogai segítik a társadalmi párbeszédet és segítik a kisebbségek részvételét a döntéshozatalban. Ezek hatékonyságának vizsgálata azonban hiányzik a tudományos életben. Az éles etnikai konfliktusokkal terhelt szomszédos balkáni országokban kialakult új mechanizmusok tanulmányozása segíthet a legfrissebb közjogi és politikai megoldások modellezésében. Ez nemcsak a térségben zajló etnopolitikai folyamatok jobb megértését segíti, hanem általános következtetéseket is le lehet vonni a kisebbségek politikai részvételének intézményi megoldásairól. Mindez megelőlegezheti a magyarországi nemzetiségek jogairól szóló törvény kommentárját, valamint támpontokat adhat a törvény alkalmazásához.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The principal goal of this research is to identify and exlpore the theoretical legal and political problems related to the political patricipation of minorities based on the existing international standards. The main idea is to find an appropriate typology for the ongoing legal and political developments in Central and Eastern Europe in this field. The main concerns and recommendations regarding minorities' political participation reflected in various UN, OSCE and CoE documents are usually seen as offering guidelines for the establishment of new political and legal institutions in the region (territorial power-sharing arrangements, non-territorial autonomy, consultative rights). The solutions established in recent years and the political, legal discussions related to these solutions in the countries selected for case studies (ex-Yugoslav states and Romania) offer new framing for the investigation of effective participation of minorities in public life. Based on the findings of the research the development of social integration of minorities can be better understood. The lessons learned from these new experiences may help also the implementation of the new Hungarian law on the rights of nationalities (minorities) in regard to the effectiveness of minority participation rights.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research questions focus on the effectiveness of political participation rights of minorities. How can the new legal and political developments in the countries under investigation contribute to the social and political integration of minorities? To what extent are these institutions in conformity with international standards? How can the specific rights of participation (preferential parliamentary representation, elected and non-elected consultative bodies, etc.) improve the reconciliation between ethnic communities and how effective are they in minorities' political representation?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The improvement of political participation of minorities may help resolving conflicts in ethnically divided societies. The lessons learned from the experiences of recent institutional changes in the region and the analysis of relevant international standards may contribute to the better understanding of the necessary conditions for peaceful co-existence of minority and majority ethnic communities. This research could create the interpretative framework for the implementation of the new Hungarian law on the rights of nationalities.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In the past decade various new solutions and institutions have been established for accommodating inter-ethnic tensions in our region. International organisations have also been active in setting standards and guidelines for member states in this field. The research analysis of recent developments in international law and the thorough investigation of state practices in South-Eastern Europe in this field may help to get an up-to-date and better understanding of viable solutions for inter-ethnic reconciliation. The political participation rights of minorities are important in facilitating social dialogue and in integrating minorities in mainstream society, just like helping them in participating in democratic decision-making procedures. The research focuses on the effectiveness of these instruments and the analysis of new practices in these post-conflict societies may help to identify new models which may be useful in different contexts as well. For Hungary it is not only important to get a full picture of recent developments in international law and in the Balkans in this field, but it is may also bring valuable contribution to a better implementation of minority participation rights in Hungary.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás az elmúlt évek etnopolitikai fejleményeit elemezte térségünkben, kiemelt figyelemmel azokra az új kisebbségi képviseleti intézményekre, amelyek a nyugat-balkáni országokban jelentős nemzetközi befolyás (különösen az EBESZ és EU) hatására jöttek létre. A nemzeti, etnikai kisebbségek politikai képviselete az egymásnak feszülő többségi és kisebbségi nemzetépítés folyamatában rendszerint kényszerű kompromisszumok eredménye, ennek elérésében a nemzetközi szervezeteknek és az európai integrációnak is fontos szerepe volt térségünkben. A kutatás ezek hatását is vizsgálta. Az elmúlt években új típusú konzultatív testületek (Koszovó), kormányzati koalíciós modellek (Montenegró, Macedónia) mellett a kulturális autonómia sajátos formái (Szerbia, Horvátország) is bizonyították, hogy a térségben a kisebbségi politikai részvételi jogok változatos formában intézményesültek. A kutatásban összehasonlításként a magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletének rendezését és a romániai kisebbségek politikai képviseletének problémáit is elemeztük. A kutatás egyik fontos eredménye, hogy bemutatja a politikai képviseleti intézmények és a kisebbségek politikai befolyása közötti különbségeket. Emellett kiemelt figyelmet kapott a nem területi autonómiák komparatív elemzése is.
kutatási eredmények (angolul)
The research focused on recent ethnopolitical developments in CEE and SEE, having a special interest on the recently emerged minority representative institutions. The new representative forums in the countries of the Western Balkans were often created under the direct influence of international organisations (OSCE, EU in particular). The participation of national and ethnic minorities in political life is often a result of a compromise between the competing nation-building efforts of ethnic/national majority and minority in the country. To reach such a compromise international organisations and European integration process often had significant role. These influences were also examined in our research. In the past few years new consultative bodies (Kosovo), governmental coalition models (FYROM, Montenegro) and different forms of cultural autonomy (Serbia, Croatia) have proven that minority participation rights were institutionalised in various forms in our region. Offering a comparative outlook we analysed also the new parliamentary representation model of minorities in Hungary and the recent problems of minority representation in Romania. One of the main findings of the research was the identification of the wide gap between the existing institutional forms and the real political influence of minorities. Besides that special attention was paid to the comparative assessment of non-territorial autonomies.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105432
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Vizi Balázs, Tove Malloy, Alexander Osipov: Managing Diversity through Non-Territorial Autonomy: Assessing Advantages, Deficiencies, and Risks,, Oxford, Oxford University Press,, 2015
Vizi, Balazs; Dobos, Edgar; Tóth, Norbert: Beyond International Conditionality: Local Variations of Minority Representation in Central and South-Eastern Europe, Nomos, Baden-Baden, 2016
Vizi Balázs: Konfliktuskezelés és kisebbségvédelem: az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosa és legfrissebb ajánlásai, Fedinec Cs. – Illyés Z. – Simon A. – Vizi B. (szerk.): A közép-európaiság dicsérete és kritikája. [tanulmányok Szarka László tiszteletére] Pozsony, Kalligram. 75-96, 2013
Vizi Balázs - Fedinec Csilla - Simon Attila - Illyés Zoltán: A közép-euróoaiság dicsérete és kritikája, Pozsony, Kalligram, 2013
Tóth Norbert - Vizi Balázs: Obligations Arising from Public International Law Relating to the Rights of Minorities – Some Observations on the Case of Kosovo, Pécs Journal of International and European Law, 2014
Tóth Norbert: A területi autonómia esélyei., In Tóth Norbert: A kisebbségi területi autonómia elmélete és gyakorlata. Nemzetközi jogi és összehasonlító jogi analízis. Nemzetpolitikai Kutatóintézet, Budapest, 2014
Vizi Balázs: Does European Integration Support the Minority Quest for Autonomy?, Kántor Zoltán (ed.) Autonomies in Europe: Solutions and Challenges, 2014
Vizi Balázs: A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája és a nemzetközi kisebbségvédelem dilemmái, LÉTÜNK (ÚJVIDÉK) 43:(különszám) pp. 126-133., 2013
Tóth Norbert: A területi autonómia külső dimenziója: nemzetközi jogalanyiság, nemzetközi felelősség, külkapcsolatok, Fedinec Cs. – Illyés Z. – Simon A. – Vizi B. (szerk.): A közép-európaiság dicsérete és kritikája. [tanulmányok Szarka László tiszteletére] Pozsony, Kalligram., 2013
Tóth Norbert: A kisebbségi területi autonómia elmélete és gyakorlata, Nemzetpolitikai Kutatóintézet - L'Harmattan, 2014
Tóth Norbert: Autonomy Ambitions in Subcarpathia, Kántor Zoltán (szerk.) Autonomies in Europe: Solutions and challenges. Budapest: Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI); L'Harmattan, 2014. pp. 165-174., 2014
Dobos Edgár: Etnopolitika és az állam működési zavarai Bosznia-Hercegovinában, Vogel Dávid (szerk.): A mediterrán térség: múlt, jelen, jövő. Budapest: Zrínyi Kiadó – HM Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely, 2015
Vizi Balázs, Tove Malloy, Alexander Osipov: Managing Diversity through Non-Territorial Autonomy: Assessing Advantages, Deficiencies, and Risks,, Oxford, Oxford University Press,, 2015
Vizi Balázs: ‘Minority Self-Governments in Hungary – A Special Model of NTA?’, Tove Malloy, Aleksander Osipov, and Balazs Vizi, eds., Managing Diversity through Non-Territorial Autonomy: Assessing Advantages, Deficiencies, and Risks, Oxford, Oxford, 2015
Vizi Balázs: Political Participation of Minorities in the International Arena: Opportunities and Procedures in a European Context, Zlat R. Milovanovic and Ivan Dodovski (eds.): THUCYDIDES vs. Kant in our time: reconsidering the concepts of war and piece : essays in honor of Professor Dr. Gáspár Bíró., 2015
Vizi Balázs: A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája és a nemzetközi kisebbségvédelem dilemmái, LÉTÜNK (ÚJVIDÉK) 43:(különszám) pp. 126-133., 2013
Vizi Balázs: ‘Minority Self-Governments in Hungary – A Special Model of NTA?’, Tove Malloy, Aleksander Osipov, and Balazs Vizi, eds., Managing Diversity through Non-Territorial Autonomy: Assessing Advantages, Deficiencies, and Risks, OUP, Oxford, 2015
Dobos Edgár:  Ethnopolitics as Local and International Practice: “Constituent” Minorities and National Minorities in Bosnia-Herzegovina, in: Vizi-Dobos-Tóth (eds.)Beyond International Conditionality: Local Variations of Minority Representation in Central and South-Eastern Europe. Nomos, Baden-Baden, 2016
Ferencz Viktória - Tóth Norbert: Autonómne ambície v Podkarpatsku, In: Kántor Zoltán (szerk.) Autonómie v Európe: Riešenia a výzvy. 368 p. Bratislava: Kalligram. pp. 269-285., 2015
Tóth Norbert: A Tool for Effective Participation in Decision-making Process? The Case of the National Councils of National Minorities in Serbia, in: Vizi-Dobos-Tóth (eds.) Beyond International Conditionality: Local Variations of Minority Representation in Central and South-Eastern Europe. Bade, 2016
Vizi Balázs: International minority rights and their implementation – a second wave of conditionality policies, in: Vizi-Dobos-Tóth (eds.): Beyond International Conditionality: Local Variations of Minority Representation in Central and South-Eastern Europe. Baden-Baden, Nomos., 2016
Dobos Edgár: Nyelvpolitika Bosznia-Hercegovinában, REGIO, 2016
Vizi Balázs: Protection without definition – notes on the concept of „minority rights” in Europe, Minority Studies, 2013
Vizi Balázs: A magyar elnökség az Európai Unió Tanácsában és az európai roma keretstratégia, Bárdi Nándor – Tóth Ágnes (szerk.): Önazonosság és tagoltság. Elemzések a kulturális megosztottságról. Évkönyv 2011-2012. Tér és Terep 9. Budapest, Argumentum, 2013. 191-, 2013
Vizi Balázs: Minority Issues and Hungarian-Ukrainian Bilateral Relations, Péter Balázs – Svitlana Myryayeva – Botond Zákonyi (eds.): Ukraine at Crossroads. Prospects of Ukraine’s Relations with the EU and Hungary. Budapest-Uzhgorod, Lira, 2013., 2013
Vizi Balázs: Európai kaleidoszkóp. Az Európai Unió és a kisebbségek, L'Harmattan, Budapest, 2013



vissza »