 |
Számi (lapp) folklórszövegek interdiszciplináris kutatása
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
105482 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Csájiné Dr. Tamás Ildikó |
| magyar cím |
Számi (lapp) folklórszövegek interdiszciplináris kutatása |
| Angol cím |
Interdisciplinary studies of Sami (Lapp) folklore texts |
| magyar kulcsszavak |
számi, folklór, jojka, prozódia, fonológia, népzeneelmélet, kulruális antropológia, szövegfolklorisztikai elemzés |
| angol kulcsszavak |
Sami, folklore, yoik, prosody, phonology, ethnomusicology, cultural anthropology, text folkloristic researches |
| megadott besorolás |
| Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 40 % | | Ortelius tudományág: Etnográfia | | Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 40 % | | Ortelius tudományág: Fonológia | | Zenetudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % | | Ortelius tudományág: Népzenetudomány |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
Néprajztudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2012-09-01 |
| projekt vége |
2015-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
16.080 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.85 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja skandináviai nyelvrokonaink, a számik énekes folklóralkotásainak (jojkáinak) interdiszciplináris vizsgálata. Központi szerepet kapnak ebben a jojkákban sűrűn előforduló nyelvileg nehezen, vagy egyáltalán nem értelmezhető szöveges elemek, amelyekre vonatkozó terminológia szintjén sem alakult ki ekvivalens kutatói/szakirodalmi gyakorlat (magam is teszek erre vonatkozó javaslatot). Célom a „nonszensz” szövegelemek jelentésének, használatának feltárása, a beszélt nyelvi formulákkal történő összevetése, irodalmi „párhuzamainak” bemutatása, a dallam és a szöveg viszonyában betöltött szerepük részletes leírása a prozódiai vizsgálatokon belül, valamint a jojkahagyomány kulturális kontextusának bemutatása a jelenkori (a jojkálás jelentését és szöveghasználatát is erősen befolyásoló társadalmi) helyzet dinamikus viszonyainak ábrázolásával. Kutatásomhoz elsősorban a MTA BTK ZTI Népzene Archívumában található Szomjas-Schiffert gyűjtést használom fel, azonban kitekintek a nemzetközi (finnországi és norvégiai) archívumok lejegyzett anyagára is, melyek jó részét másolatban beszereztem gyűjtő- és tanulmányútjaim során. Így tág adatbázist hoztam létre, és további primer kutatást (pl. résztvevő megfigyeléssel etnográfiai adatgyűjtést) kívánok végezni, amely lehetővé teszi az összehasonlító vizsgálatok elvégzését. Kutatásom eredményét monográfia formájában, részeredményeit tudományos cikkek formájában foglalom össze magyar és idegen nyelven is, mivel e téma a nezetközi lappológiában is egyedinek számít.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Laza szerkezetük és nehezen értelmezhető szövegeik miatt a számi jojkák a hagyományos folklorisztikai és etnomuzikológiai eszközökkel csak részben dolgozhatók fel. Nem adaptálhatók az irodalomban vagy a strófikus szerkezetű népi lírában kialakított kategóriák. A kutatásban szükséges a számi nyelv és kultúra ismerete, valamint az anyaghoz igazított pragmatikus – a tudományágak kategóriáin sokszor átívelő jelenségekre irányuló, és az émikus kategóriákat is figyelembe vevő – szemléletmód, amely az interdiszciplináris megközelítést indokolja. Ez utóbbi nem egyszerűen a felhasznált tudományterületek módszereinek és eredményeinek felhasználását jelenti, hanem újszerű problémafelvetéseket és új, a kutatás anyagára épülő módszerek kidolgozását is. Az általam vizsgálandó szövegek nem önmagukban szövegként, hanem kizárólag dallammal együtt léteznek, ez is indokolja több tudományterület bevonását (a kutatásokat általában a zenei orientáció jellemzi a szöveg és a kulturális kontextus rovására). Véleményem szerint a jojka művészi kifejezésmódjának megértése a ritmus, a dallam és a szöveg viszonyának leírásával valósulhat meg. Igyekszem bebizonyítani, hogy a szövegek nonszensz elemei is önálló vizsgálat tárgyát képezhetik, és szerepük a beszélt nyelvtől elkülönülő, főként zenei nyelven kifejezendő üzenet erősítése és (kulturálisan befolyásolt) asszociációk keltése a jojka hallgatóságában. A jojkák prozódiai elemzésével – tudomásom szerint – korábban senki sem foglalkozott. Bemutatom és magyarázom a jojkákban megfigyelhető prozódiai anomáliákat, ismertetem a számi szavak ritmikai és hangsúlyozási követelményeit, melyek a problémát még élesebb megvilágításban helyezik.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A számi jojkaszövegeket eddig nemzetközi szinten is csak marginálisan kutatták, mivel a korpusz nagy részét úgynevezett "nonszensz" elemekkel teli szövegek alkotják. Más népek folklórjában is előfordulnak a beszélt nyelvi formától jelentősen eltérő megoldások a szöveg és a szavak szintjén is. A kutatás várható eredményei ezért nemcsak a számi népköltészet alaposabb feldolgozását foglalják magukban, reményeim szerint más népek hasonló alkotásainak elemzéséhez, megértéséhez is közelebb vihetnek. A magyar folklórban például a munkadalok, munkarigmusok tartalmaznak nagy százalékban nyelvileg nehezen értelmezhető elemeket, amelyek önállóan szintén nem képezték eddig kutatás tárgyát. A téma interdiszciplináris feldolgozást és újszerű módszereket kíván. A korábbi vizsgálatok a szöveges rész elemzésére alig térnek ki. Kutatásom ennek a hiányosságnak a pótlására is irányul a zeneelméleti, nyelvészeti, irodalomtudományi és néprajzi ismereteim felhasználásával. A korábbi komoly nemzetközi hírű eredmények után megtorpanni látszó magyarországi lappológiai kutatásokat is folytatni kívánom kutatásaimmal. A számikra irányuló magyar kutatás egyik legfontosabb alapja lehet a Szomjas-Schiffert által létrehozott jojkagyűjtemény, amelynek szélesebb nemzetközi szintű megismertetése is célom. Ez az általam ismert legjobb lejegyzéseket tartalmazza, ezért véleményem szerint sok külföldi kutató figyelmére tarthat majd igényt, a rá épülő elemzéseimmel együtt. E rendkívül precíz lejegyzések összevetése a hangzóanyaggal olyan jellegzetességek feltárását teszik lehetővé (mint pl. a rendszeres prozódiai anomáliák), amelyek a többi archívum anyagából jóval kevésbé mutathatók ki (az elnagyoltabb zenei lejegyzések, vagy a hiányos szövegközlések miatt). Részben ez az oka annak, hogy kutatásom alapjául a budapesti archívum anyagát tekintem kiindulópontnak. Szomjas-Schiffert György szellemi hagyatékának örököseként és gondozójaként e munkálatokat már megkezdtem a Zenetudományi Intézetben kutatói engedéllyel, ahol egy Tudományos Fórum keretében be is számoltam az eddig elért részeredményekről, amelyet azóta angol nyelven is publikáltam. Ennek a munkának folytatása nagyobb, európai kontextusban történő módszertani újítások hasznos része lehet.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Kutatásom témája északi nyelvrokonaink, a számik énekes hagyománya. A témát megalapozza a Szomjas-Schiffert György népzenekutató által 1966-ban Észak-Finnországban gyűjtött jojkaanyag is, amely az MTA Népzene Archívumában található. E gyűjtemény zenei szempontú feldolgozása már megtörtént, de a szövegek még vizsgálatra szorulnak. Ezek a szövegek sok, nyelvileg nehezen érthető elemet tartalmaznak. A gyakorlatban ezek a jojkaszövegek egy-egy kis számi közösségben fontos kommunikációs eszközként szolgálnak, tehát jelentéseket közvetítenek. Ennek a zenei közlésmódnak a leírására és elemzésére is irányul a kutatás. A szöveg és a dallam illeszkedése nagyon eltérő sajátosságokat mutat a magyar, vagy más népek folklórjával összevetve. Ennek feltárását és lehetséges magyarázatát is vizsgálom. E folklóralkotások kulturális- és társadalmi beágyazottságának, jelentésének, sajátosságának kutatása új módszereket igényel a korábbi elkülönülő etnográfiai, nyelvészeti, vagy etnomuzikológiai kutatásokkal szemben. A téma több tudományterület – pl. néprajz, nyelvészet, szemiotika, nyelvfilozófia – bevonását és új, alkalmasabb módszerek együttes alkalmazását és új fogalomrendszer kidolgozását is megkívánja. Ez az újszerű, komplex megközelítés jellemzi tervezett munkámat, ami az európai folklorisztikai, népzenei és nyelvészeti kutatásokban is új szemléletmódot jelent, és e tudományágak figyelmére hazánkon kívül is számot tarthat. Beillesztve a nemzetközi szinten is folytatott kutatási témákba e konkrét adatokra épülő vizsgálat terveim szerint alkalmazható lesz más népek és más jellegű folklóralkotások elemzéséhez is.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The purpose of the research is the interdisciplinary research of the singing folklore tradition (yoiks) of the Samis, our Scandinavian linguistically relatives. 1.) On one hand I focus on the very frequent verbal elements of the texts of the yoiks, which can be understand very hard or even seem to be meaningless. There is no consequent scientific terminology for these elements in the human sciences, so I would like to recommend my terms for these phenomena. My aim is to get closer to the meanings of these “nonsense words”, as very important folklore elements; I’d like to examine their role among the Samis, and compare them with the spoken language (and with other quasi cultural patterns), and find other parallels e.g. in literature. I’d like to examine the relation between the melody, rhythm and text, and prosodic practices. 2.) On other hand I’d like to consider the cultural contexts as well – especially the present dynamic changes of the society and culture of the Samis, what affect the yoiks, and the role of the yoik tradition as well. 3.) On the third hand I systematize the yoiks collected by György Szomjas-Schiffert (placed and managed by the MTA Folksong Archive), but increase my examinations onto other archives and I’d like to collect more yoiks with fieldwork. 4.) This compiled data can be a base of a large scale comparative study of yoik tradition, text, language, ethnomusicology and culture, which can be a good example for other ethno-musicological, linguistic and ethnographical studies. 5.) I plan to write the partial results in articles and the summarized results in a book.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The Saami yoiks can be very limitedly elaborated with the traditional methods of the folkloristic and ethno-musicological methods, according to their loose structure and hardly understand texts. The categories and systematization created for the literature or strophic folklore texts can not be used for the yoiks. It is also necessary to understand the Saami language and culture, and a pragmatic (émic) viewpoint – as the phenomena can not be described and examined by the terms of one discipline. This means not only the usage of the methods and results of different disciplines, but recognition new problematic and creation of a new method. This lyric folk phenomenon exists only together with text and melody, and plays a very important role among Samis. The existing researches focused mainly on the melodies, but I think the expression of the yoik can be described only with its textual and melodic substrata together with its cultural context (as they affect each other and form a unity). So it is necessary not to neglect the rhythm, the melody, the text, the cultural pattern and context – and their relation to each other. I’d like to demonstrate that the “nonsense elements” of the text can also contain meanings, and can be a subject of a research focused on them. As I know no one has worked to analyze the prosody of the yoik which is very different from the spoken language. I’d like to describe the prosodic anomaly of the yoiks, with describing the accentuation of the spoken language words, compared with the meaningful and quasi meaningless words of the yoiks, and the rhythmical structure. I think this method will be able to be used by other peoples’ similar phenomena.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Until recently the Sami yoik texts were studied only marginally (except the epic ones), because most of them are filled with seemingly meaningless so called “nonsense” elements. There are many examples in other peoples’ folklore for unusual formulas, different from the texts or words in the spoken language. That is why the expected results of my planned research not only can cause a more efficient elaboration of the Sami yoiks, but can be a step further to the analyzes of other peoples’ folklore and understand the linguistically abnormal prosody and the nonsense words. E.g. in the Hungarian folklore we can mention the working songs and rhymed tags contain elements which can be difficultly or even not understand. These were also not subject of any specified research. The subject needs interdisciplinary studies and creation of new methods (beside the existing ones). I’d like to fill the gap of this kind of research, with using my linguistic, ethnographic, music theory and literature studies and knowledge. I’d also like to continue the Hungarian “lappological” studies with my work, which reached many internationally accepted results, but have been nearly stuck in the last decades. One of the most important bases for this can be the yoik-collection created by Szomjas-Schiffert in the MTA Folksong Archive, which I want to introduce to the wider, international sphere of scholars – together with my systematization and analyzes. In the present form it can hardly be used even if the notes of the scores are usually much more accurate than in other archives abroad, but I can prepare the due text description of the archive. That is why it is reasonable to choose the Hungarian archive for the base of the study. I have started to work on these topics in the MTA Institute of Musicology, with a research permit in 2010, and I have published my first results in English abroad in 2012. Continuing this work and the innovation of methods can be a useful part of a wider, international humanity study, and even for the cooperative linguistic, folklore, musicological and cultural anthropological researches.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The subject of my research is the interdisciplinary research of the singing folklore tradition of the Samis (the yoiks). On one hand I focus on the very frequent verbal elements of the texts of the yoiks, which can be understand very hard or even seem to be meaningless. On the other hand I concentrate on the unusual accentuation, which is different from the spoken language. This unusual use of text with its “abnormal” rhythm and melody seems to be very special comparing to other peoples’ folklore compositions. I plan to discover its causes and contextual frames. The base of the studies can be started at the Szomjas-Schiffert yoik-collection (MTA Institute of Musicology). According to my Sami language knowledge, linguistic and cultural anthropological studies I can continue the description of these yoiks, and make a wider approach for this collection. The meaningless words and the unusual accentuation can be found as important communication phenomenon among the small Sami communities. My research targets the larger context of these phenomena, and the understanding of the hidden meanings. This needs to add a cultural anthropological, linguistic and ethno-musicological analyzes together, by creating new methods and a complex examination. The socio-cultural context can be more deeply revealed by new fieldworks. I plan to create more accurate scientific terms and new methods for elaboration of the folk compositions. This aim can easily be placed into the recent point of view among human sciences, and my results will be able to be used for further studies among other societies’ folklore texts and songs (such as for the Hungarian folklore, which also contains “nonsense words”).
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
