 |
Tradíció és modernizáció Erdély néprajzi képének változásában a 19-21. században. Alapkutatás folytatása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyütteséhez
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
105556 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Vass Erika |
| magyar cím |
Tradíció és modernizáció Erdély néprajzi képének változásában a 19-21. században. Alapkutatás folytatása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyütteséhez |
| Angol cím |
19th-20th century tradition and modernization in Transylvania’s changing ethnographic picture. Continuing basic research into building complex from Transylvania |
| magyar kulcsszavak |
Erdély, tradíció, modernizáció, múzeum |
| angol kulcsszavak |
Transylvania, tradition, modernization |
| megadott besorolás |
| Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 90 % | | Ortelius tudományág: Néprajz | | Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % | | Ortelius tudományág: Társadalomtörténet |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
Szabadtéri Néprajzi Múzeum |
| résztvevők |
Aranyos Sándor
Balázs-Legeza Borbála
Bardócz- Tódor Enikő
Buzás Miklós
Csengel Tamás
Csonka-Takács Eszter
Faár Tamara
Filkó Veronika
Gyenizse Anikó
Havay Viktória Andrea
Jakab Lászlóné
Kajári Gabriella
Kemecsi Lajos
Kramlik Márta
Pozsony Ferenc
Román Árpád
Sári Zsolt
Szigethy Zsófia
Szőke Judit
Szuromi Anna
Tánczosné dr. Bereczki Ibolya
Vajda Sándor
|
| projekt kezdete |
2012-09-01 |
| projekt vége |
2016-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
27.436 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
14.69 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum célja az Erdély épületegyüttes elkészítéséhez szükséges alapkutatások folytatása. Az új kutatási projekt során azt a kutatásmódszertant alkalmazzuk, amelyet az elmúlt években Erdély speciális kutatási viszonyaira alkalmazva sikerült kialakítanunk.
Erdély néprajzi képe hosszú időn keresztül az archaikumok keresésével kapcsolódott össze, amihez hozzájárult a tradicionális kultúra hosszabb ideig tartó továbbélése. A korábbi elképzelések még arról szóltak, és a Skanzennel szorosan együttműködő romániai magyar kutatók is azt támogatták, hogy a leendő Erdély épületegyüttes Szentendrén többségében az 1920 előtti időmetszetet, és kizárólag Erdély falvai magyar lakta népességének életmódját jelenítse meg az áttelepített épületekben.
A 72428. sz. OTKA kutatás azt a vélekedésünket erősítette meg, hogy 2012-ben a szabadtéri muzeológia európai és hazai változásait is figyelembe véve nem zárható le a kutatás és bemutatás időmetszete a 20. század első évtizedeiben. A jelen projekt azt tűzi ki célul, hogy a kutatás eredményeként az Erdély épületegyüttes telepítési koncepciója kiegészülhessen a legújabb kori folyamatok reprezentációjával. Az érdekel minket, hogy a különböző politikai – társadalmi események (Trianon, 1945, majd a romániai rendszerváltás és a legújabb politikai és gazdasági változás) hogyan hatottak az erdélyi társadalomra, hogyan élnek együtt a különböző etnikumok, felekezetek.
A következő években folytatjuk az épületek áttelepítését és a tárgyvásárlást, elkészítjük a múzeumi hasznosítás koncepcióját. Munkánk eredményeit konferenciákon, továbbá tanulmányok, monográfiák formájában tesszük közzé.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az egykor Erdélyre jellemző épített, tárgyi és szellemi örökség az elmúlt két évtized társadalmi-politikai folyamatai következtében már csak töredékesen lelhető fel. Kutatásunkkal az Erdélyben zajló modernizációs folyamatokra fókuszálunk: nem egy kimerevített idősík bemutatására törekszünk, hanem a változások folyamatának megismerésére. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum célja, hogy a skanzenekre világszerte jellemző áramlathoz csatlakozva a bemutatandó tematikát és módszereket szélesítve a hagyományos népi kultúra elemei mellett a társadalmi problémákra, a felekezeti és etnikai folyamatokra, a migrációra is nagy hangsúlyt fektessen, és a határon túli magyarság kisebbségi létéből adódó problémáira is figyeljen.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A leendő Erdély épületegyüttes megvalósítása mind a hazai, mind a külföldi muzeológiában nagy kihívásnak számít, hiszen szokatlan ekkora és kulturálisan ilyen komplex terület bemutatása.
Az alapkutatás Erdély archaikus arcának megismerésén túl a modernizációs törekvések folyamatát vizsgálja, és ezáltal egy olyan átfogó munka elkészültét tűzte ki céljául, mely térben és időben komplex képet nyújt Erdélyről. Úgy ítéljük meg, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttese a néprajztudomány 21. század eleji nagy vállalkozása.
A modernizáció és a tradíció kettősségének tükrében olyan archívumot szeretnénk létrehozni az emberi sorsokból, a felmért épületekből és a hozzájuk kapcsolódó levéltári forrásokból, múzeumi tárgyakból, melyek egyrészt alapját jelentik a múzeumi bemutatásnak, másrészt digitális formában az Erdély iránti széleskörű társadalmi érdeklődés hiteles adatbázisát is képezik. Ez nemcsak a korábbi pályázatban megkezdett Erdély Néprajzi Archívuma kiépítését, hanem széles körű tematikai kibővítését is eredményezi.
A Múzeum munkatársai által Erdélyben végzett kutatások többek között az erdélyi épített örökség helybeli megvédéséhez járulnak hozzá. A projekt a szakmai tudásátadás, - közvetítés konkrét célját is szolgálja. Az erdélyi múzeumok magyar vonatkozású gyűjteményeiben dolgozó néprajzosok számára a kutatás jelentő módszertani segítségnyújtást is eredményez, ami a muzeális intézményekben őrzött kulturális hagyaték szakszerű megőrzéséhez is hozzájárul. Az Erdély épületegyüttes megépítését a Múzeum látogatói közül sokan jelezték már számunkra, így annak megvalósulása társadalmi igényeknek tesz eleget.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum célja az Erdély épületegyüttes elkészítéséhez szükséges alapkutatások folytatása. A Múzeum a magyar néprajztudomány eddig elmaradt tartozását pótolja a tematika szélesítésével, mely a határon túli magyarság sokszínű népi kultúráját reprezentálja. Fontos szempontnak tartjuk a hiteles ábrázolást, ezért az életmód, a népi kultúra és építészet levéltári források feldolgozásán, illetve terepmunkán nyugvó megjelenítését tűztük ki célul.
Eddigi útjaink során főleg Erdély archaikus arcára figyeltünk. Az elmúlt 20 év gazdasági folyamatai és a globalizáció miatt azonban olyan változások történtek Erdély szerte, amelyek szükségessé teszik a leendő épületegyüttesben a bemutatásra kerülő időszak bővítését. Ehhez pedig olyan alapkutatásra van szükség, amely az eddigi munkákra alapozva egészen napjainkig nyomon követi az erdélyi emberek életmódját.
A tervezett kutatás egy komplex programot jelent, melynek egyaránt szerves részét képezi az erdélyi magyar vonatkozású épített, tárgyi és szellemi örökség megismerése, összegyűjtése, értelmezése. A Múzeum munkatársai által Erdélyben végzett kutatások az erdélyi épített örökség helybeli megvédéséhez is hozzájárulnak. Ezáltal nemcsak a múzeumi adattárban őrizzük meg a jövő nemzedékek számára a dokumentált anyagokat, hanem a helybeli védettséget is erősítjük általa, hogy mindenki számára közkinccsé váljanak a múlt emlékei. A nemzeti identitás erősítésében nagy szereppel bír, hogy a lakosok szembesülhessenek saját gyökereikkel.
Munkánk eredményeit konferenciákon, továbbá tanulmányok, monográfiák formájában tesszük közzé, és elkészítjük az épületegyüttes hasznosítási koncepcióját.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of the Hungarian Open Air Museum is to continue basic research necessary for creating the building complex from Transylvania. In the course of the new research project we intend to apply the research method we have applied with success in the past few years for the special circumstances of research in Transylvania.
The ethnographic picture of Transylvania was associated with searching for archaisms for a long time, which was supported by the long lasting survival of traditional culture. Earlier concepts were for the idea that in the majority of the future building complex in Szentendre the timescale should be prior to the 1920s presenting exclusively the way of life of population of villages inhabited by Hungarians. This concept was also supported by Hungarian researchers based in Romania.
The 72428 OTKA research confirmed our theory that in 2012 considering the trends of open air museology both in Europe and Hungary, research and the timescale of presentation cannot be concluded in the first decades of the 20th century. As a result of research the current project aims to supplement the building concept of the regional unit with the presentation of processes of most recent time. We are concerned how the different political and social events (Trianon, 1940-44, later the change of regime and the most recent economic changes) affected the Transylvanian society, how different ethnic groups and religions live together.
We continue the relocation of buildings, the purchase of objects in the following years together with creating the utilization concept for the museum. The results of our work will be publicised at conferences, in studies, and monographs.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Because of social-political changes in the past two decades the built, tangible and intangible heritage characteristic of the past is retraceable only in fragments. In our research we focus on modernizing processes: instead of presenting a static time scale we aim to show the process of changes. The Hungarian Open Air Museum is committed to join and follow the new trend in skansens around the world where by broadening the themes and methods to be presented, besides showcasing elements of traditional folk culture, research also focuses on social problems, denominational and ethnic issues and migration as well as on problems originating from the minority existence of Hungarians living across the border.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The accomplishment of the future regional unit is considered to be a real challenge for museology both in Hungary and abroad, as it is quite unusual to showcase such a large territory with such a great cultural complexity.
Besides studying the archaic face of Transylvania, this basic research is also preoccupied by examining modernizing aspirations. By this it is aimed to accomplish a thorough work which provides a complex picture of Transylvania in terms of time and space. We are convinced that the building complex from Transylvania in the Hungarian Open Air Museum is a major undertaking of the early 21st century Hungarian ethnography.
In the face of duality of tradition and modernization we intend to create an archive of human fates and surveyed buildings, archive sources attached to them, museum objects which on one hand provide the basis of museum presentation and which can also serve as an authentic digital data base source serving an extensive societal interest in Transylvania. It does not only result to continue creating the Ethnographic Archive of Transylvania, which was started in the previous research, but it also means extending its scope of theme.
The Museum staff’s work in Transylvania among other things contributes to the local protection of built heritage. The project also serves the concrete aim of providing, conveying professional knowledge. For ethnographers working at collections of Hungarian reference in Transylvanian museums the research produces significant methodological aid, which also contributes to the professional preservation of cultural heritage kept in museum institution.
Visitors in our museum keep raising the question when the regional unit of Transylvania will be exhibited in the Museum, which confirms that our work responds to a particular societal demand.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In order to create the building complex from Transylvania it is indispensable to continue basic research. The Transylvanian building complex is making up for the shortcomings of Hungarian ethnography by broadening its themes, which presents the colourful folk culture of Hungarians across the boarder. As authentic representation is our first priority, we aim to present this regional unit by processing archive sources of way of life, folk culture and architecture and also by field work.
In our field work so far we have been preoccupied by the archaic side of Transylvania. The economic processes and globalization of the past 20 years effected such changes throughout Transylvania which necessitate widening the time scale of the building complex to be presented. To achieve this we need to do basic research, based on our work so far, which traces the way of life of people in Transylvania up to the present time.
The planned research is a complex programme of integral parts like getting to know, collecting, studying built, tangible and intangible cultural heritage of Transylvania of Hungarian reference.
The Museum staff’s work in Transylvania among other things contributes to the local protection of built heritage, by which our work becomes more complex: not only do we preserve documented materials, but we also strengthen local protection so that monuments of the past become public treasures i.e. accessible for everybody. Having people face their own roots plays part in strengthening their national identity.
We intend to publicise the results of our work at conferences and also in the form of studies and monographs, and the utilization concept will also be prepared.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
