 |
A szociálpolitika Magyarországon 1968 után: formáló erők, intézmények és funkciók
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
105563 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Tomka Béla |
| magyar cím |
A szociálpolitika Magyarországon 1968 után: formáló erők, intézmények és funkciók |
| Angol cím |
Social policy in Hungary after 1968: stakeholders, institutions and functions |
| magyar kulcsszavak |
szociálpolitika, Magyarország, 20. század |
| angol kulcsszavak |
social policy, Hungary, 20th century |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Társadalomtörténet |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Jelenkortörténeti Tanszék (Szegedi Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Bódy Zsombor
Szikra Dorottya
|
| projekt kezdete |
2013-02-01 |
| projekt vége |
2016-07-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
9.220 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.24 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A korábbi, az OTKA által támogatott kutatásainkhoz kapcsolódó, s egyben azok harmadik, lezáró szakaszát jelentő projekt a szociálpolitika és általában a jóléti rendszer változásainak átfogó, levéltári forrásokon alapuló vizsgálatára vállalkozik Magyarországon az 1968 és 1990 közötti időszakban. Általánosan megfogalmazva a kutatás célja annak meghatározása, hogy milyen tényezők formálták a magyarországi szociálpolitikát e korszakban, mi volt a jóléti intézmények fejlődésének iránya, milyen szélesebb értelemben vett társadalmi funkciókat töltöttek be ezek az intézmények, s kik voltak a szociálpolitika célcsoportjai. Konkrétabban a kutatás három fő területen kíván hozzájárulni a Kádár-rendszer szociálpolitikájának vizsgálatához. Egyrészt új, eddig nem hasznosított forrásokat hasznosít. Emellett több, a korábbi vizsgálatokban alig megjelenő nézőpontot is érvényesít. Mindenekelőtt a hazai szociálpolitika történeti kutatására eddig döntően jellemző funkcionalista szemléletmóddal szemben jelentős szerepet szán a politikai-intézményi tényezők elemzésének. Végül a projekt új területek vizsgálatára is vállalkozik, melyek közé tartoznak a következők: az 1968-as gazdasági reform, illetve az 1970-es évek végétől mindinkább érezhető gazdasági, majd politikai válságjelenségek hatása a szociális rendszerre; a pronatalista jóléti intézmények fejlődése és ezek hosszú távú hatása a szociálpolitika szerkezetére; valamint az üzemi szociálpolitika jelentőségének és célcsoportjainak vizsgálata. Céljaink közé tartozik a magyarországi társadalomtörténészek által alig gyakorolt forráskiadás is.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás fő célja annak meghatározása, hogy milyen tényezők formálták a magyarországi szociálpolitikát e korszakban, mi volt a jóléti intézmények fejlődésének iránya, milyen szélesebb értelemben vett társadalmi funkciókat töltöttek be ezek az intézmények, s kik voltak a szociálpolitika célcsoportjai. Hipotézisünk szerint a társadalmi illetve politikai-intézményi tényezők a késő-Kádár-korszak jóléti fejlődésének jobb magyarázatát adják, mint a döntően gazdasági tényezőkön nyugvó interpretációk. Ennek megfelelően az 1968-as gazdasági reform nem jelentett önmagában fordulópontot a szociálpolitikában, s a gazdasági reform utáni változások iránya nem a szociális rendszer piacosítása volt. Az 1970-es évek végétől súlyosbodó gazdasági válságjelenségekkel párhuzamosan éppen a szociális jogok kiterjesztése következett be, vagyis a válsághelyzet inkább fokozta a szociálpolitikai aktivitás, mint csökkentette azt. Ennek fő oka az volt, hogy a rezsim ezáltal próbálta csökkenteni a több területen fokozatosan jelentkező válsággal párhuzamosan kibontakozó legitimációs deficitet. Elképzelésünk szerint a szociálpolitikát alakító társadalmi tényezők mindenekelőtt a pronatalista célok intézményesülésén keresztül jelentkeztek, melyek jelentősen és máig kihatóan befolyásolták a magyarországi szociálpolitika szerkezetét. További hipotézisünk szerint az eddig kevéssé vizsgált üzemi szociálpolitika a jóléti rendszer olyan fontos területét jelentette, mely az univerzalizmust mérsékelte, azáltal, hogy a nagyüzemi munkavállalók egy részét privilegizált helyzetbe hozta.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az 1968-as gazdasági reform hatásainak feltárása a szociálpolitikai döntéshozatal mechanizmusaira hozzájárulna a második világháború utáni hazai szociális rendszer formálódását befolyásoló tényezők és azok kölcsönhatásainak megismeréséhez. A szociálpolitika fejlődési szakaszainak elhatárolása általánosabb tanulságokkal is szolgál, különösen a társadalomtörténeti korszakok és a politikatörténeti fordulópontok viszonyára vonatkozóan. A szociális rendszer funkcióinak kutatása révén képet kaphatunk arról, hogy a szociális biztonság megteremtésén túl milyen társadalmi-gazdasági következményei voltak a szociális rendszer átalakulásának a vizsgált periódusban. A forráskiadvány megjelentetése elősegítené azt, hogy a történetírás más ágai is fokozottabban integrálják a szociálpolitikával kapcsolatos ismereteket, s a szociálpolitika története kiszabaduljon a magyar történetíráson belüli meglehetősen merginalizált helyzetéből.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás a szociálpolitika és általában a jóléti rendszer változásainak átfogó, levéltári forrásokon alapuló vizsgálatára vállalkozik Magyarországon az 1968 és 1990 közötti időszakban. A kutatás célja annak meghatározása, hogy milyen tényezők formálták a magyarországi szociálpolitikát e korszakban, mi volt a jóléti intézmények fejlődésének iránya, milyen szélesebb értelemben vett társadalmi funkciókat töltöttek be ezek az intézmények, s kik voltak a szociálpolitika célcsoportjai. A célok közé tartozik a magyarországi társadalomtörténészek által alig gyakorolt forráskiadás is.
A vizsgálat hozzájárul nem csak a második világháború utáni magyarországi szociálpolitika fejlődését meghatározó tényezők, hanem a Kádár-rendszer dinamikájának jobb megértéséhez is. A szociális rendszer funkcióinak kutatása révén képet kaphatunk arról, hogy a szociális biztonság megteremtésén túl milyen társadalmi-gazdasági következményei voltak a szociális rendszer átalakulásának a vizsgált periódusban. Tovább a kommunista rendszer társadalmi örökségének mélyebb ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a rendszerváltozás utáni jóléti átalakulást, s ezzel elkerüljük a költséges politikai kudarcokat ezen a téren. A forráskiadvány megjelentetése elősegítheti azt, hogy a történetírás más ágai is fokozottabban integrálják a szociálpolitikával kapcsolatos ismereteket, s azokat a politikai döntéshozók is jobban felhasználják.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The present research project, which is the third and final part of a series of projects funded by the HSRF (OTKA), aims at a comprehensive research into the changes of social welfare arrangements in Hungary between 1968 and 1990. In general, the research endeavours to investigate what factors shaped Hungarian social policy in this period, what the direction of the development of welfare institutions was, what social functions these institutions fulfilled, and who their target groups were. More specifically, the project intends to contribute to the research of social policy in communist Hungary in three major ways. First, it explores new, so far unexploited archival sources. Secondly, the project implements scholarly perspectives which had been quite neglected in earlier analyses: contrary to the functionalist approach that mostly prevailed in the historical research of Hungarian social policy, this research assigns a significant role to the examination of political–institutional factors. Finally, the project embraces aspects of the history of social policy in Hungary less frequented in scholarship which include the investigation of the impact of the 1968 New Economic Mechanism on welfare arrangements; the effects of economic and political crisis on the social system becoming increasingly manifest from the late 1970s; the evolution of pronatalist welfare institutions and their long-run impact on the structure of social rights; and the analysis of the role of fringe benefits and the target groups of these services.
The project also aims at the collection and publication of archival and other primary sources that have rarely been practiced by social historians in Hungary.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research intends to investigate what factors shaped Hungarian social policy in this period, what the direction of the development of welfare institutions was, what social functions these institutions fulfilled, and who their target groups were. We hypothesize that social and political–institutional factors provide a more plausible interpretation of late-Kadarian welfare development, than those approaches primarily focusing on economic aspects. Consequently, the economic reform of 1968 did not yield to a turning point in social policy per se, and the changes after the economic turn did not point toward the marketization of the welfare system. The extension of the social rights ensued in turn parallel to the increasingly grave economic crisis from the late 1970s, that is, the deepening economic crisis rather intensified activities in social policy, instead of decreasing it. Its main reason was that the regime tried to moderate the legitimacy deficit that was continuously progressing along with economic exigencies by the more inclusive and generous social policy. We also assume that the social factors shaping welfare policy were primarily represented by the gradual institutionalisation of pronatalist goals and policies, which had a fundamental impact on the structure of social rights in Hungary ever since. Moreover, we claim that fringe benefits (factory social policy), which had also been a relatively neglected research area so far, constituted a significant component of social welfare, and hindered the realisation of universalism by granting privileges to certain groups of employees.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The investigation into the patterns of social policy development will contribute to a better comprehension of the determinants of the social welfare system in post-war Hungary and the dynamics of the Kádár-regime. The demarcation of phases and periods of development is expected to result in more general lessons regarding the social history of the period, particularly as far as the relationship between the turning points of political history and social history are concerned. The focus on the functions of the social welfare system will enhance our knowledge on the consequences of the transformation of social welfare regimes in the period investigated. Moreover, a more thorough knowledge of the institutional and other constraints imposed by the legacy of the communist era might also enhance our understanding of the social welfare system of the post-communist period and is instrumental in avoiding policy failures. Finally, the publication of archival sources will contribute to the integration of social policy related themes into the concern of other branches of historical research and might facilitate the emergence of the history of social policy from its fairly marginalized position within Hungarian historiography.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research project aims at a comprehensive research into the changes of social welfare arrangements in Hungary between 1968 and 1990. The project endeavours to investigate what factors shaped Hungarian social policy in this period, what the direction of the development of welfare institutions was, what social functions these institutions fulfilled, and who their target groups were. The project also aims at the collection and publication of archival and other primary sources that have hardly been practiced by social historians in Hungary.
The investigation will contribute to a better comprehension of the determinants of the social welfare system in post-war Hungary and the dynamics of the Kádár-regime. Moreover, a more thorough knowledge of the institutional and other constraints imposed by the legacy of the communist era might also enhance our understanding of the social welfare system of the post-communist period. The publication of archival sources might contribute to the integration of social policy research into the concern of other branches of historiography and even of political decison makers.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
