 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
105610 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Almási Tibor |
| magyar cím |
Anjou-kori regeszták (az 1350-es évek) |
| Angol cím |
Excerpts from the Angevin-era (the 1350s) |
| magyar kulcsszavak |
oklevelek, regeszták, 14. század |
| angol kulcsszavak |
charters, excerpts, 14th century |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Középkori történelem |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Történeti Segédtudományok Tanszék (Szegedi Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Horogszegi Zoltán András
Papp Róbert
Rábai Krisztina
|
| projekt kezdete |
2012-10-01 |
| projekt vége |
2016-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
35.222 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
10.50 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás legfőbb célja 3, az Anjou-kori oklevéltár sorozatába illeszkedő kötet elkészítése (1357-1359). A sorozat 1980-as években kezdődő munkálatainak eredményeként mára jórészt valamennyi, I. Károly király uralkodása alatt íródott, magyar vonatkozású archivisztikai forrás feldolgozásra került és elérhetővé vált a felhasználók számára magyar nyelvű tartalmi kivonatok formájában, melyeket archivisztikai és bibliogáfiai információkat tartalmazó apparatus egészít ki. Néhány éve kezdetét vette a Lajos kor – 40 kötetre tervezett – okleveles anyagának a feldolgozása is. Ezen munkálatokhoz kapcsolódik a tervezett kutatás, melynek végeztével az 1350-es évek okleveles anyagának teljessége elérhetővé válna a felhasználók számára. Ezen felül nem elhanyagolható az a tény sem, hogy újabb ifjú történészek kaphatnának lehetőséget a kötetük elkészítése révén PhD fokozatuk megszerzéséhez, valamint az oklevéltár kötetein dolgozó kutatók további alkalmazása, ezáltal további kötetek készítése is megoldottá válna.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Jelen kutatás szempontjából alapkérdésről, megválaszolni kívánt problémáról és hipotézisekről nem beszélhetünk. Önmagában 1-1 év feltárásának célul tűzésekor a távlatos „egész” szolgálatán túl nem igazán lehet kerek és értelmes, határozott eredményt ígérő célt megfogalmazni. Ebben visszájára fordul a teljesség felvállalása, hiszen ha a kutatási cél konkrét és határozott irányt kap, az rögtön az anyag szűkítése felé viszi el a feldolgozót. A „minden rögzíthetőt rögzíteni” célkitűzés felvállalása ebben az értelemben olyan döntés, amely óhatatlanul sok lemondást hordoz, hiszen csak nagyon kevés felszínre kerülő kérdés, probléma kapcsán van meg annak az esélye, hogy pusztán egy év irataiból a válasz, a megoldás is megragadhatóvá váljék. A természetes helyzet inkább az, hogy folyamatok pillanatnyi metszetei látszanak, a teljes vertikum pedig csak sokkal később, kötetek sorában rajzolódik majd ki.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az egyes kötetek rögzítenek minden olyan adatszerű információt, amely a levéltári forrásokban a feldolgozni kívánt évekből fennmaradt és Magyarország története szempontjából hasznosítható. Ezen eredmény értékét sok dimenzióban lehet mérlegelni. A legfontosabb megközelítés természetesen az egyes köteteknek a vállalkozás egészében elfoglalt helyéből adódik, ugyanakkor azonban ettől elválasztva külön is felvethető jelentőségük. Az előbbi tekintetben hosszú távú célokhoz kell az eredményt mérni. Ahogyan a sorra napvilágot látó kötetek közelítenek a folyamatossághoz, úgy lehet egyre több szempontú vizsgálatokban hasznosítani a felszínre hozott mérhetetlen tömegű információhalmazt. Az adatok felhasználhatósága akkor is igen sokoldalú lehetőséget hordoz, ha a vállalkozás elsődlegesen történettudományi indíttatású. A társadalomtudományok minden olyan ága meríteni tud ugyanis a nagy adattömegből, amely valamiképpen ráutalt az írott emlékekben megőrződött információk felhasználására. Így a nyelvtudománytól a történeti ökológiáig számos területen hasznosítani lehet a sorozat által tömegével elérhetővé váló okleveles adatokat. A lehető legtágabb hasznosíthatóságot értelemszerűen a feldolgozás teljességre törekvése, a szűkítő szempontok minimalizáltsága biztosítja. Fölösleges hosszabban is kitérni annak a jelentőségére, hogy az egyszeri, esetleges adatok adatsorokkal lesznek majd valamikor folyamatosan szembesíthetőek a vállalkozás egésze révén. Ahhoz, hogy ez mielőbb elérhetővé váljék, a „nagy egész” célját állandóan szem előtt tartva kell felvállalni az egyes évek teljes feldolgozásának jóval hálátlanabbnak tűnő feladatát.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A magyar középkor tudomány egyik legnagyobb és legjelentősebb forrásfeltáró vállalkozása, az Anjou-kori oklevéltár sorozat, melynek célkitűzése, hogy minden, a korszakban (1301-1387) keletkezett oklevelet közzé tegyen rövid, magyar nyelvű tartalmi kivonat (regeszta) formájában. A tervezett kutatás célja, hogy az Anjou-kori oklevéltár sorozatot 3 további kötettel gazdagítsa, olymódon hogy a Nagy Lajos kor 3 kijelölt évéből (1357, 1358, 1359) ránk maradt összes magyar vonatkozású írott dokumentumot felkutatja, és regeszták formájában az érdeklődők rendelkezésére bocsájtja, így közvetlenül a történetírás nyersanyagát tárja fel. A tisztán alapkutatásnak minősülő oklevélfeltáró kutatómunka lényegét a középkori latin kéziratszövegek elolvasása, megértése, pontos tartalmuknak tömör, magyar nyelvű összefoglalókban való rögzítése jelenti. Egy oklevélkivonat a lehető legtöbb vonatkozásban hűen tükrözi a kézirat tartalmát; voltaképpen úgy pótolja magát az oklevelet, hogy annak kézbevétele nélkül is megbízhatóan használni lehet a benne foglalt információkat. Ez nem csak a képzett történészek munkáját könnyíti meg, de gyakorlatilag bármely magyarul olvasni tudó érdeklődő számára elérhetővé teszi az összes fennmaradt oklevél tartalmát. A középkori Magyar Királyság teljes oklevél-hagyatékának gondozása és feltárása a magyar történettudomány által elvégzendő, feladat. Sikeres teljesítése nemzetközi szinten képes bizonyságát adni a hazai középkor történeti kutatási potenciál erősségének. Olyan eredménnyel gazdagítja a középkortudományt, amely – mint kiinduló bázis – megkerülhetetlen viszonyítási pontul kínálkozik akár a hazai, akár a nemzetközi középkor kutatás szakemberei számára.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The most significant proposal of the project is the edition of three volumes, which would be parts of the 'Documents of the Angevin Age' (Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia : 1301-1387) series. As a result of the work of the editors – which work started in the 1990s – have already elaborated and published those – Hungarian related – charters, which were dated back to the reign of Charles I (1301-1342). The collection of information shedding light on events of the past can only be a reliable base for historical scholarship and many other fields of research, if analysis into their reliability, establishment of the textual evolution of manuscripts and evaluation of their correctness is also performed. Accordingly, analysis cannot be full by providing only extracts; an apparatus must also be attached to each extract containing all the information in connection with text form, archival and bibliographical data, and remarks of textual criticism. A few years ago, the works of the charters of the reign of Louis the Great (1342-1382) are also in process. Connecting to these process, as a result of this planned research, the complete archivistical data-base of the 1350s would be available for users. Furthermore, also cannot be neglected the fact, that young historians can have the opportunity to obtain their PhD degree, by completing a volume of the series and researchers - who are working on the project - would be employed further.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Basically, we cannot talk about research question, or a resolving problem, neither an assumption in the aspect of the current research. Beside the serving of the future "completness" of the whole series, it is not possible to describe a concrete proposal or result, when the aim is to investigate the archival material of one year. In this point the aim of completness turns to the wrong side out, because if the reasearch goal takes a concrete and determined direction, it eventuates the diminution of the material immediately. The intention of "recording everything, which can be recorded" is a decision, which bears some abandonments, as there are only a limited number of resurfaced questions and problem, which can be resolved by the help of the documents of one year. Usually and most commonly we can see the momentary segment of a process, but the complete progression is going to stand out in the volumes of the series, much later.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The importance of our enterprise can be considered from various aspects and it has several dimension. E.g. each volume contains a large mass of material never published before, this fills a third of each volume, and has been little known or used before, up to now. Each new piece of information contained in these volumes offers possibilities for the further extension of or addition to our knowledge in such fields as history in general, local history, genealogy or archontology. Despite the fact that our researches has been done mostly in the field of historical studies, the utilization of the results of these researches can offer multiple possibilities for future investigations. Every branch of the social sciences depending on the use of recorded (written) information kept and surviving up to know in written or printed documents can profit by the mass of information brought to light. These disciplines are, among others, linguistics, historical onomastics, archaeology, art history, legal history, historical geography, and historical ecology. It is reasonable to believe that the publication of volumes in chronological order would allow us more and more to confront and confer individual items or pieces of data with consecutive data series, and thereby offer us the hope to provide a firm basis for the investigation of more complex problems and phenomena, leading to results well grounded in and supported by facts.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In present-day Hungary the most monumental medieval research project is incontestably the collection 'Documents of the Angevin Age' (Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia : 1301-1387), the publication of which has been in progress for some time now. The proposal of the planned research is to improve the series of 'Documents of the Angevin Age' with three further volumes (1357, 1358, 1359). The essence of this activity, characterised as basic research, is the reading, analysis, and preparing precise, short, Hungarian language extracts of medieval charters, which survived in manuscript form. A charter extract (regesta) must reflect all the characteristic features and content of the original document, in other words it must substitute the original document in a way that the reader should use all the information preserved by the charter without actually having to take a look at the original document. Processing the entire document heritage embodied in charters is an unavoidable task of Hungarian medieval studies. Successful achievement of this aim will be able to prove the capabilities of domestic research into the history of the Middle Ages and simultaneously enrich our understanding of this period of history. It will also serve as a basis of comparison with the achievement of international medieval studies, thus providing a reliable source basis for scholars studying fourteenth century history of Central Europe, a possible joint project for the scholars of Hungarian historiography and that of the surrounding countries.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
