 |
Gazdasági felzárkózás és szerkezeti változások az EU új tagállamaiban: szolgáltatások versus áruk, és a bérszint-felzárkózás kérdései
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
105660 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Oblath Gábor |
| magyar cím |
Gazdasági felzárkózás és szerkezeti változások az EU új tagállamaiban: szolgáltatások versus áruk, és a bérszint-felzárkózás kérdései |
| Angol cím |
Economic convergence and structural change in the new member states of the European Union: services versus goods and implications for wage convergence |
| magyar kulcsszavak |
Reálgazdasági felzárkózás, ár-és bérszint konvergencia, szerkezeti átalakulás |
| angol kulcsszavak |
Real economic convergence, price and wage convergence, structural transformation |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Közgazdaságtan |
|
| zsűri |
Gazdaság |
| Kutatóhely |
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Palócz Éva
Valentinyi Ákos
|
| projekt kezdete |
2012-09-01 |
| projekt vége |
2015-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
7.063 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.16 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja, hogy integrálja a gazdasági konvergencia különböző megközelítésű területeit, az Európai Unió új közép-kelet-európai országainak (NMS-EU) vizsgálatában. Arra törekszik, hogy összekapcsolja a reálgazdasági konvergenciát és az ár- és a bérszintek közeledését vizsgáló elemzéseket, valamint a konvergenciát kísérő szerkezeti átalakulások jelenségének magyarázatát. A szerkezeti konvergencia vizsgálatának fontos eszköze a komparatív ár- és volumenszintek, illetve változások szétválasztása, az ágazati PPP-adatok alapján. A szerkezeti változásokat az áruk és szolgáltatások megkülönböztetése alapján vizsgálja, az utóbbit tovább bontva magán/piaci és állami szolgáltatásokra. Az állami szolgáltatások között is megkülönbözteti a közösségi fogyasztás és a háztartásoknak nyújtott természetbeni társadalmi juttatások statisztikai kategóriáját. Ezzel kapcsolatban arra is választ keres, hogy mi a magyarázat az új EU-tagországok viszonylag alacsony bérszintjére, relatív jövedelmi szintjükhöz (a főre jutó GDP-hez) és relatív munkatermelékenységükhöz (egy alkalmazottra, illetve munkaórára jutó GDP-hez) képest. A kutatás háromféle módszerrel kívánja vizsgálni az NMS-EU országok relatív helyzetét és fejlődését az EU15 ország-csoporttal összehasonlítva: 1) hagyományos statisztikai elemzéssel, 2. panel-regresszión alapuló ökonometriai elemzéssel, és 3. gazdasági modell készítésével, amely egyes specifikus közép-kelet-európai sajtságokat kíván megragadni. A gazdasági konvergencia fejleményeinek megértésén és leírásán kívül a kutatás gazdaságpolitikai következtetéseket is igyekszik megfogalmazni a makrogazdasági politikát illetően, különösen a bér- és jövedelempolitikát tekintve.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás, alapjában véve három kérdéscsoportot fogalmaz meg. Az első: milyen mértékű az új, kelet-közép-európai EU-tagországok gazdasági konvergenciája, és milyen jellegzetességeket mutat; a második: milyen tényezők magyarázzák e jellegzetességeket. A harmadik kérdéskör: mit kell tenni az új tagországok gyorsabb reálgazdasági felzárkóztatásához a „régi” tagországok szintjéhez. (A volumen- és árszint összehasonlításokhoz a referenciát az EU15 országok átlaga jelenti.) Konkrétabban a következő kérdéseket kívánjuk megválaszolni: 1. Milyen összefüggés állapítható meg az új tagországokban a nemzetgazdasági reálgazdasági teljesítmények és az árak valamint a bérek felzárkózása között, az 1999-2010 közötti időszakban? 2. Az áruk és szolgáltatások (piaci és állami szolgáltatások) árszintje és volumene milyen kapcsolatban van a nemzetgazdaságok reálgazdasági felzárkózásával, valamint a makro-szerkezeti konvergenciával? 3. Mi magyarázza a szerkezeti változások mértékének az országok közötti eltéréseit, és ezek a különbségek mennyiben magyarázhatóak a reálgazdasági konvergencia eltérő ütemével? 4. A nominális és reálbérek szintje és ennek változása a vizsgált időszakban milyen kapcsolatban áll az állami szolgáltatások eltérő mértékével? Hipotézisünk szerint a rendszerváltó országok öröklött alacsony relatív bérszintje (az EU15-höz képest) az állami szolgáltatások fajlagos volumenével van összefüggésben, de a relatív bérszint változását magyarázó tényezőkre nézve nincsenek határozott feltevéseink – erre a kutatás adhat választ.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás jelentőségét az előző pontban már bemutattuk, itt csak összefoglaljuk: 1) célul tűzi ki a gazdasági felzárkózásra vonatkozó különböző, eddig jórészt egymás mellett futó kutatási megközelítések összekapcsolását; 2) olyan kérdésekre keresi a választ, amely fontosak a növekedésbarát gazdaságpolitika kialakítása szempontjából (megkísérli az új EU-tagországok parciális konvergencia-jelenségei és a gazdasági növekedés üteme közötti kapcsolat feltárását); 3) meg kíván válaszolni két, eddig megoldatlan dilemmát. Egyrészt, mi az oka annak, hogy az új kelet-közép-európai EU-tagországokban elsősorban a szolgáltatások árszintjének gyorsabb ütemű konvergenciája figyelhető meg, miközben a volumenek viszonylag lassabb felzárkózása tapasztalható? (Ez vajon egy kelet-közép-európai specifikum, vagy általánosabb jelenség-e?) Másrészt, mivel magyarázható a rendszerváltó országok viszonylag alacsony bérszintje és gyorsítható-e a bér-konvergencia a reálgazdasági konvergencia veszélyeztetése nélkül? Az utóbbi kérdés vizsgálatakor határozottan elkülönítjük a fogyasztói vásárlóerő-paritás alapján számított nettó reálbérek és az árfolyamon, illetve termelői vásárlóerő-paritáson átszámított bérköltségek kategóriáját. Igazolni kívánjuk azt a feltételezésünket, hogy az új tagországokban – a régi EU-tagországokkal összehasonlítva – a bruttó bérköltségekben nincs lemaradás a relatív termelékenységhez viszonyítva, a nettó reálbérekben azonban létezik egyfajta lemaradás a fejlettségi szinthez képest. Az utóbbi jelenséget az állami természetbeni juttatásoknak a fejlettségi szinthez mért viszonylag magas volumenével kívánjuk magyarázni.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás a gazdasági felzárkózás kérdéseivel foglalkozik. E szerteágazó kérdések közül általában az egy főre jutó jövedelemnek a fejlettebb országokhoz való közeledését szokás kiemelni. Holott a konvergenciának számos egyéb aspektusa is van, így az árak és a bérek közeledése a fejlettebb országok szintjéhez, valamint a gazdaság makro szerkezetének a változása, ezen belül az áruk és szolgáltatások részarányának változása is a felzárkózás kísérőjelensége. A kutatás ezeknek az aspektusoknak a gyakorlati összefüggéseit vizsgálja. Kutatásunk hipotézise az, hogy a relatív ár- és bérszint konvergenciája, a gazdaság fejlettségi szintjének változása, valamint a szerkezeti eltoldások között léteznek bizonyos harmonikus arányok, amelyeknek a megsértése káros a gazdaság tartós növekedése szempontjából. Ha például a reálbérek a gazdaság reál-teljesítményénél gyorsabban emelkednek, az fékezi a gazdasági aktivitást. A kutatás legfontosabb üzenete a gazdaságpolitikusok és a közvélemény (bérből élők) számára, hogy a természetbeni társadalmi juttatásokat is figyelembe véve, nincs jelentős eltérés az új EU-tagországok viszonylagos reáljövedelmi és fejlettségi szintje között. Csak a termelékenység további emelkedése alapozhatja meg a reálbérek emelését, ellenkező esetben romlanak a gazdasági növekedés esélyei, a nemzetközi versenyképesség és a foglalkoztatás kilátásai.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research aims to integrate different approaches to economic convergence, as applied for the central and east-European new member states of the European Union (NMS-EU). It intends to combine analyses on real economic convergence, price level and wage convergence, as well as structural transformation accompanying convergence. An important means of studying structural convergence is its decomposition into changes in comparative volumes and prices, based on sectoral data calculated at purchasing power parities (PPPs). The structural changes in the focus of the analysis concern services vs. goods and, within the former category, market/private services vs. government services. By distinguishing between collective and individual government services (the latter statistical definition refers to government transfers in kind), the research also intends to explain the relatively low level of wages in NMS-EU countries, as compared to their relative level of income (GDP/population) and labour productivity (GDP/employed and/or hours worked). The research seeks to describe and explain developments in the NMS-EU countries drawing on three methods: first, traditional statistical analysis; second, econometric analysis based on panel-regression; and third, economic model(s) designed for capturing certain specific features of the EU-NMS. Beyond describing and understanding developments related to economic convergence, the research intends to arrive at policy conclusions/recommendations regarding the design of macroeconomic policies (including income/wage policy) conductive for economic convergence of the NMS-EU countries.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In general terms, we have three sets of research questions. One relates to what happened regarding economic convergence in the NMS-EU countries, the second relates to why things happened as they did, and third, what can be done to enable a relatively speedy economic catching up in living standards of the NMS-EU countries to the “old” members of the EU. (The point of reference for comparing per capita volumes and price levels is the EU15.) More specifically, we hope to answer the following questions: 1. What was the relationship between overall real economic, price level and wage convergence in the NMS-EU during the period 1999-2010? 2. What was the relationship between overall real convergence and structural convergence regarding prices and quantities of goods and services (and market vs. government services)? 3. What is the explanation for the observed cross-country differences in structural changes and how are these related to differential performances regarding real economic convergence? 4. How is the nominal/real level of wages (their change over time) related to the size of government services? Our hypothesis is that an initially relatively low price/wage level may be conductive for growth, but we have no strong assumptions regarding the dynamics – the answer should be the outcome of the research.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The significance of the research has already been suggested in the foregoing, but to summarise: 1) it aims to integrate diverse, and hitherto parallel, lines of research on economic convergence; 2) it aims to answer questions that have an important bearing on economic policy conductive for growth in the NMS-EU countries; 3) it addresses and intends to answer two, as yet unresolved economic issues. First: why is structural convergence in the NMS-EU countries dominated by price-level convergence in the service sector, accompanied by only moderate convergence in volume-terms? (Is this a peculiarity of the NMS-EU countries?) Second: what are the reasons for the comparatively low level of net wages in the NMS-EU and what are means for enabling wage convergence without hindering real economic convergence? For addressing the latter issue, net real wages (compared at PPP for consumption) and labour costs (compared at PPP for GDP and/or at current exchange rates) are to be clearly separated. We intend to demonstrate that while relative labour costs are not, net wages are indeed low in the NMS-EU, but the latter has to do with the relatively high volume/share of government services (transfers in kind to households).
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research is about economic convergence, which has several aspects, the most important being the catching up in per capita income level to the more affluent countries. However, convergence has other aspects as well, in particular, the convergence in price and wage levels, as well as in economic structures. The research addresses the empirical relationships between these in the NMS-EU countries. Our hypothesis is that there are certain harmonic relations between different facets of economic convergence, and their sustained violation may hamper economic growth. It may be possible to temporally increase net real wages over the level consistent with real economic performance, but this dampens real economic activity. The most important message of the research for policy-makers and the general public is that there may appear to be a gap between relative net real wages and per capita income in the NMS-EU, but this is due to an enduring legacy of the socialist system: low wages are accompanied by relatively high government transfers in kind. Therefore further increases in wages, unaccompanied by productivity improvements (and/or reductions in taxes on labour, involving lower social transfers in kind) are likely to impair economic growth, international competitiveness and employment.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
