Célok, önszabályozás és pozitív működés követéses vizsgálata pároknál  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
105685
típus PD
Vezető kutató Martos Tamás
magyar cím Célok, önszabályozás és pozitív működés követéses vizsgálata pároknál
Angol cím Goals, self-regulation and positive functioning in couples: a longitudinal analysis
magyar kulcsszavak életcélok, személyes tervek, párkapcsolat, házasság, személyes jóllét, kapcsolati jóllét
angol kulcsszavak life goals, personal projects, close relationships, marriage, subjective well-being, relationship flourishing
megadott besorolás
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Pszichológia
zsűri Pszichológia – Nevelés
Kutatóhely Mentálhigiéné Intézet (Semmelweis Egyetem)
projekt kezdete 2012-10-01
projekt vége 2016-03-31
aktuális összeg (MFt) 4.920
FTE (kutatóév egyenérték) 2.28
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Jelen pályázat házaspárok követéses vizsgálatával kíván választ találni arra, hogy a célok és az ezekhez kapcsolódó önszabályozási folyamatok hogyan járulhatnak hozzá az egyéni és kapcsolati pozitív működéshez.
Az életcélokat és az önszabályozási folyamatokat korábban főként egyéni szinten kutatták. Hiányzik viszont ezeknek a jelenségeknek a rendszerszemléletű, párokra fókuszáló megközelítése. A tervezett kutatás alapvető célja ezért az, hogy ezeket párkapcsolati keretbe helyezze, összekötve a célok követésének és a működésnek egyéni és párkapcsolat-dinamikai aspektusait.
Egyrészt az Öndetermináció Elméletének megközelítését használom mind az életcélok (extrinzik vs. intrinzik orientáció), mind a személyes tervek szintjén (az autonómia, kompetencia és kapcsolódás szükségleteinek kölcsönös támogatása), összefüggésben a pozitív működéssel. Másrészt a célok fejlődési aspektusát a családi életciklus fogalomkörébe helyezem arra fókuszálva, hogy mi a jelentősége a célok tartalmának, a párok szükségleteinek és a kapcsolati jellemzőknek a párkapcsolat különböző szakaszaiban.
Módszertani szempontból két fő fejlesztést érdemes kiemelni. Egyrészt a követéses elrendezés lehetővé teszi kauzális modellek ellenőrzését. Másrészt egy új mérőeszközt (Személyes Tervek Kérdőív Pároknak) tervezek kifejleszteni, mely párkapcsolati kontextusra adaptálja az egyéni célok felmérését.
Összességében a tervezett projekt célja, hogy a) a párkapcsolatok működésének új elméleti ismereteihez és modelljeihez vezessen, és b) új, innovatív módszertani eljárásokat találjon a párkapcsolatok fontos aspektusainak felméréséhez.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Miközben számos alkalommal igazolták már, hogy a célok követésének egyéni jellemzői hozzájárulhatnak a személy pozitív működéséhez, párkapcsolati szempontból ritkán kutatták ezt a területet. A kutatásnak ezért két, egymással is összefüggő fókusza van, az ezeknek megfelelő kérdésekkel és hipotézisekkel.
Egyrészt vizsgálni kívánom az általános életcélok (extrinzik vs. intrinzik célok fontossága, pl. gazdagság vs. pozitív kapcsolatok) hosszú távú hatását a párkapcsolaton belül. Tervezem az országosan reprezentatív Hungarostudy 2006 felmérés egy 174 (2006-ban 45 évnél idősebb) házaspárt magában foglaló almintájának utánkövetését életcéljainak és jóllétének újbóli felmérésével. Feltevésem, hogy az intrinzik célorientáció védőfaktor az egyén és a partner jólléte szempontjából is.
Másrészt (ugyanerre a mintára alapozva, és fiatalabb párokat is bevonva, egyéves utánkövetéssel, >200 párral) egy rövidebb távú longitudinális vizsgálatot is tervezek, melynek fókusza a mindennapi működés önszabályozási folyamatait reprezentáló személyes tervek jellemzőin van. A tervek komplex, rendszerszemléletű vizsgálata a Személyes Tervek Kérdőív párkapcsolatokra adaptált, jelen kutatásban kifejlesztendő változatával történik. Az Öndetermináció Elméletének alapján feltevésem, hogy az autonómia, kompetencia és kapcsolódás szükségleteinek kölcsönös támogatása növeli mind az egyéni, mind a kapcsolati jóllétet.
Végül a családi életciklus megközelítést alkalmazva vizsgálom, hogy a párkapcsolat különböző szakaszaiban módosulnak-e a célkövetés és önszabályozás fent leírt jellemzői és folyamatai.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás célja, hogy új elméleti megközelítéseket és módszereket eredményezzen, melyek összekapcsolják az egyéni működést és a közeli kapcsolatok jellemzőit.
Az egyéni célkövetés párkapcsolati aspektusait és rendszerszemléletű felmérését korábban kevéssé írták le. A jelen kutatás ezeknek a folyamatoknak a kapcsolati kontextusára fókuszál, és az egyéni célkövetés valamint a párkapcsolati működés meglévő elméleti modelljeit kívánja továbbfejleszteni. Fontos megjegyezni, hogy a rendszerelméleti megközelítés nem csupán az egyéni modellek egyenes kiterjesztése. A célokra és önszabályozásra, valamint a pozitív működésre gyakorolt cirkuláris, kapcsolati hatások komplex összefüggéseinek tanulmányozása jelentősen hozzájárulhat az e területen meglévő ismereteinkhez.
A longitudinális elrendezés lehetővé teszi, hogy ne csak keresztmetszeti, hanem kauzális összefüggéseket is ki lehessen mutatni. Az eredményeket nemzetközi és hazai szakmai fórumokon (konferenciák, szaklapok) kívánom közzétenni.
Fontos lehetőség az új ismeretek későbbi gyakorlati alkalmazhatósága is. Az újonnan kifejlesztendő Személyes Tervek Kérdőív Pároknak alkalmazható lesz pl. párkapcsolati tanácsadásban és terápiában mint diagnosztikus és intervenciós eszköz. Az empirikus eredmények beépíthetők a családdal kapcsolatos képzések és programok kurrikulumaiba, felhasználhatók a családi életre nevelésben és házasságra felkészítő programokban, és további következményei lehetnek a családdal kapcsolatos társadalmi és társadalompolitikai kutatásokban és gyakorlatban is (pl. kétkeresős családok lehetőségei és nehézségei, részidős foglalkoztatás, az apák szerepe a gyermeknevelésben).

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A személyiség- és egészségpszichológia bőségesen leírta, hogy az életcélok és a mindennapi személyes tervek egyéni jellemzői hozzájárulhatnak a személy pozitív működéséhez és növekedéséhez.
Az egyéni célkövetés ráadásul társas térben történik és az egyik legfontosabb társas kapcsolat, melynek közvetlen és hosszú távú hatásai is vannak a felnőtt személyre, a házasság, illetve tartós együttélés. Mégis keveset tudunk arról, hogy mi az összefüggés a célok, célkövetés és pozitív működés egyéni és kapcsolati aspektusai között.
A kutatás ezért arra fókuszál, hogy a párkapcsolat hogyan hat az egyén céljaira, illetve az egyéni célok követése hogyan hathat vissza a kapcsolat minőségére. Feltételezhető, hogy a nem anyagias célok követése, valamint a partnerek pszichológiai szükségleteinek (autonómiájának, kompetenciájának és kapcsolódási igényének) kölcsönös támogatása mind az egyének, mind a kapcsolat számára jótékony hatású. Ezen kívül az is a kutatás tárgya, hogy a párkapcsolat különböző szakaszai (formálódó párkapcsolat, gyermekes, illetve idősödő pár) milyen különbségekkel jellemezhetők a célok tartalmának és a célkövetés önszabályozásának jellemzői szempontjából, és különösképpen hogy az egyes szakaszokban milyen ezen jellemzők kapcsolata a pozitív működéssel.
Az adatgyűjtést két szakaszban végzem két alminta ismételt felmérésével: az egyik a Hungarostudy 2006 kutatás keretében már megkérdezett 174 házaspár, a másik egy fiatalabb párokból álló új alminta. A várható eredmények fontosak lehetnek mind a szakmai gyakorlat számára (pl. párterápiákban és a diagnosztikában), mind a tudományban és a felsőoktatásban.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

By the longitudinal assessment of married couples the present project seeks to find out how goals and connected self-regulation processes may contribute to the positive functioning of the individuals and relationships.
Life goals and self-regulation processes have been previously studied mostly at the individual level. However, systemic, couple-centered approaches to these phenomena are largely lacking. Therefore, the basic aim of the proposed research is to place these concepts in the context of the relationship of a couple by connecting individual aspects of goal striving and functioning to the characteristics of the couple’s relational dynamics.
First, a Self-determination Theory approach is used both at the level of life goals (intrinsic vs. extrinsic orientation) and at the personal project level (mutual support for the needs of autonomy, competence and relatedness) with relation to positive functioning. Second, developmental aspects of goal striving are studied in the framework of family life cycle approach by focusing on the significance of goal content, the couple’s needs and the relational characteristics in different stages of the couples’ relationship.
Two main advancements are to be achieved methodologically. First, longitudinal design will make it possible to test causal models. Second, a new research tool, the Personal Project Analysis Schedule for Couples will be developed as an adaptation of individual measures of goal striving to a dyadic context.
In sum, the proposed project seeks to find a) new theoretical insights and models for dyadic functioning, and b) new, methodologically innovative ways to assess important aspects of couples’ relationship.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

While it is well documented that characteristics of goal striving can contribute to positive functioning at the individual level, dyadic aspects of the same processes have rarely been studied before. Therefore, the research has two interrelated foci and corresponding questions and hypotheses.
First, the longitudinal effects of general life goal orientation (importance of extrinsic vs intrinsic goals, e.g., wealth vs positive relationships) are studied in the context of the couple’s relationship. The follow-up assessment of a subsample of the Hungarostudy 2006 survey, consisting of 174 married couples (aged >45 in 2006) is planned with repeated measurement of their life goals and well-being. It is assumed that intrinsic goal orientation is a protective factor for the individual’s and the partner’s well-being as well.
Second, a shorter longitudinal assessment is planned (based on this previous subsample and including a sample of younger couples; one year follow up, in sum, >200 couples) with a focus on personal projects representing the self-regulation processes of everyday functioning. The complex, systemic analysis of these projects will be executed with a new version of the Personal Project Analysis Schedule, adapted for couples in the present research. Based on the Self-determination Theory, it is proposed that mutual support for the needs of autonomy, competence and relatedness will increase both individual and relationship well-being.
Finally, using a family life cycle approach it will be tested whether different stages of a couple’s relationship have a moderating role on the goal striving and self-regulation characteristics and processes described above.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The aim of the research project is to provide new theoretical insights and methodological approaches to the link between individual functioning and close relationships.
Dyadic aspects and corresponding systemic assessment of the individual goal striving processes have been rarely documented before. The present research focuses on the relational context of these processes and seeks to improve existing theoretical models of individual goal striving as well as models of dyadic functioning. Important to note, that a systemic approach is not merely the linear extension of individual models. Studying the complex interrelationship of circular, dyadic effects on goal striving and self-regulation processes as well as on positive functioning may contribute significantly to our knowledge on this area of investigation.
By the use of longitudinal data the research will provide empirical evidence not only for cross-sectional but also for causal connections as well. Results will be published on international and national professional forums (conferences and peer-reviewed journals).
An important potential of the new results is their future application in professional praxis. The newly developed Personal Project Analysis Schedule for Couples questionnaire may be applied in couple counseling and therapy as a diagnostic and intervention tool. Empirical results can be incorporated into the curricula of family relevant trainings and programs, may be applied in family life education and pre-marriage courses, and may have implications for research and praxis on the level of society and social policy regarding family issues (e.g. potentials and difficulties of dual carrier families; part time jobs; fathers’ involvement in child rearing).

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

It is well documented in personality and health psychology that individual characteristics of life goals and everyday personal strivings can contribute to the positive functioning and flourishing of the person.
However, individual goal striving occurs in social context and one of the most powerful social bonds with current and long term impact on the adult persons is marriage/cohabitation. However, little is known about the link between individual and relational aspects of goals, goal striving and positive functioning.
Therefore, this research focuses on how a couple’s relationship has impact on individual goals, and, in turn, how characteristics of the individual goal striving may have an impact on the quality of the relationship. It is assumed that non materialistic life goal orientation, as well as mutual support for the partner’s basic psychological needs (autonomy, competence and relatedness) may be conducive for the positive functioning of the individual and of the relationship. Moreover, it will be studied whether different stages of a couple’s life (e.g. couple formation, couple with children, older couple) are associated with differences in the characteristics of goal contents and the self-regulation of goal striving, with special focus on the link to positive functioning.
The assessment will be executed in two phases with the follow-up of two subsamples: a subsample of the Hungarostudy 2006 survey (174 married couples) and a sample of younger couples newly recruited for the project. The expected results have important potential for future application both in professional praxis (e.g. couple counseling and diagnostic) and in science and higher education.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás célja az volt, hogy megértsük, milyen módon vannak jelen a személyesen fontos törekvések a párkapcsolatban. A kutatás fő része 270 együtt élő pár kérdőíves adatfelvétele volt; közülük 150 párral egy megismételt, egy évvel későbbi megkeresés során ismét fel tudtam venni adatokat. A kutatás számára dolgoztam ki a Személyes Tervek Kérdőív párkapcsolati változatát (PPAS-C), mely eljárás a kutatás egyik fő eredménye. A partnerek a PPAS-C révén beszámolhatnak az aktuális személyes terveikről, valamint a személyes terveikkel kapcsolatos egyéni és párkapcsolati tapasztalataikról (pl. mennyire érzik a sajátjuknak a tervet, illetve mennyi konfliktusuk van a partnerükkel a tervvel kapcsolatban). A tervekkel kapcsolatban megtapasztalt konfliktus és támogatás az egyéni és kapcsolati jóllét egyik fontos előrejelző tényezőjének bizonyult. A partnerek kölcsönös támogatási módjai alapján sajátos kapcsolati mintázatok is meghatározhatóvá váltak, melyek a kapcsolati működés egy-egy minőségileg eltérő fajtáját mutatják meg. A tervek tartalmának elemzése azt mutatta, hogy az eljárás képes megragadni a különféle kapcsolati életciklusokban lévő párok részben eltérő működéseit is. A fő kutatást több kiegészítő adatfelvétel és elemzés tette átfogóbbá. Ennek során számos, a témával kapcsolatos skála és kérdőív magyar változatát dolgoztuk ki és validáltuk, például a Kapcsolati Elégedettség Skálát.
kutatási eredmények (angolul)
The aim of the research was to understand how personally important goals will be integrated in the couple’s relationship. The main part of the research included a questionnaire study of 270 couples; among them, 150 couples agreed and were assessed one year after. For this assessment, I designed the Personal Project Analysis Schedule for Couples (PPAS-C) and this tool itself is one of the main results of the research. Through PPAS-C, partners may give an account on their personal projects and on their individual and relational experiences about these projects (e.g., identification with the project vs. the frequency of conflict on the projects with the partner). Conflict and support in the projects seem to be among the most important predictor for individual and relational well-being. Using the different kinds of mutual support between the partners, I was able to determine specific relational patterns; each of these patterns represents a qualitatively different way of relationship functioning. Content analysis of the projects revealed that the PPAS-C procedure can capture the partly different functioning patterns of couples who are in different stages in their life cycles. The main research process was accompanied by additional assessments and analyses. Through these we could adapt and design a series of topic related scales and inventories. One prominent example was the Relationship Assessment Scale.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105685
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Martos, T.: Jóllét, önszabályozás, kapcsolatok. Habilitációs dolgozat., ELTE PPK, 2016
Antonella Delle Fave, Ingrid Brdar, Marié P Wissing, Ulisses Araujo, Alejandro Castro Solano, Teresa Freire, María Del Rocío Hernández-Pozo, Paul Jose, Tamás Martos, Hilde E Nafstad, Jeanne Nakamura, Kamlesh Singh, Lawrence Soosai-Nathan: Lay Definitions of Happiness across Nations: The Primacy of Inner Harmony and Relational Connectedness, FRONT PSYCHOL 7: (16) 1-23, 2016
Martos T, Sallay V, Tóth-Vajna R: Dyadic coping in Hungarian Couples, In: Falconier M K, Randall A K, Bodenmann G (szerk.) (szerk.) Couples Coping with Stress: A Cross-Cultural Perspective. New York; London: Routledge, 2016. pp. 170-186., 2016
Désfalvi Judit, Martos Tamás, Faragó Renáta: Emlőrákban szenvedők párkapcsolati tapasztalatai és céljainak szerepe a megküzdésben – kvalitatív elemzés, In: Vargha A (szerk.) (szerk.) Lélek-net a léleknek: Az ember a változó technikai közegek világában: A Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Országos Tudományos Nagygyűlése: Kivonatkötet. Budapest: Magyar Pszichológiai Társaság, 2015. pp. 145., 2015
Lakatos Csilla, Martos Tamás, Horváth-Szabó Katalin: Földi és égi kötelék – Kötődési mintázatok és vallásosság, In: Vargha A (szerk.) (szerk.) Lélek-net a léleknek: Az ember a változó technikai közegek világában: A Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Országos Tudományos Nagygyűlése: Kivonatkötet. Budapest: Magyar Pszichológiai Társaság, 2015. pp. 146., 2015
Martos T, Sallay V: Párkapcsolati szerződések lenyomatai – tervek és párkapcsolatok rendszerszemléletben, In: Vargha A (szerk.) (szerk.) Lélek-net a léleknek: Az ember a változó technikai közegek világában: A Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Országos Tudományos Nagygyűlése: Kivonatkötet. Budapest: Magyar Pszichológiai Társaság, 2015. pp. 143-144., 2015
Sallay V, Martos T: Fontos célok és fontos kapcsolatok – kapcsolati szerződések kvalitatív elemzése, In: Vargha A (szerk.) (szerk.) Lélek-net a léleknek: Az ember a változó technikai közegek világában: A Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Országos Tudományos Nagygyűlése: Kivonatkötet. Budapest: Magyar Pszichológiai Társaság, 2015. pp. 144., 2015
Sallay V, Martos T, Hegyi E: Fiatal nők szüléssel kapcsolatos attitűdjei, In: Kisdi Barbara (szerk.) (szerk.) Létkérdések a születés körül.: Társadalomtudományi vizsgálatok a szülés és születés témakörében.. Budapest: L'Harmattan (Budapest), 2015. pp. 291-313. (Ars Sociologica), 2015
Tóth-Vajna Rita, Martos Tamás, Bagdy Emőke: A Közös Rorschach Vizsgálat processzometriás továbbfejlesztésének eredményei, In: Vargha A (szerk.) (szerk.) Lélek-net a léleknek: Az ember a változó technikai közegek világában: A Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Országos Tudományos Nagygyűlése: Kivonatkötet. Budapest: Magyar Pszichológiai Társaság, 2015. pp. 144-145., 2015
Martos Tamás, Sallay Viola: Célok és jóllét rendszerszemléletben: a Személyes Tervek Kérdőív párok számára kidolgozott változata, In: Vargha András (szerk.) (szerk.) Határtalan pszichológia – Unlimited Psychology: A Magyar Pszichológiai Társaság XXIII. Országos Tudományos Nagygyűlésének Kivonatkötete.. Marosvásárhely: Magyar Pszichológiai Társaság, 2014. pp. 173., 2014
Martos T, Sallay V: Personal Project Analysis Schedule for Couples – a new assessment tool for couple therapy, In: 8th Congress of the Eurpoean Family Therapy Association. Abstract Book . Istanbul, Törökország, 2013.10.24-2013.10.27. Kiadvány: 2013. pp. 49 Paper BC-006. , 2013
Martos T, Sallay V, Kézdy A: Everyday goals, religious motivations, and well-being: the mediating role of emotions, STUD PSYCHOL 55: (3) 221-227, 2013
Martos T: Életcélok összefüggése a lelki egészséggel és a párkapcsolatokról alkotott vélekedésekkel, Magyar Lelkiállapot 2013. szerk: Susánszky É.-Szántó Zs. Semmelweis Kiadó, 2013
Martos, T., Sallay, V., Kézdy, A.: Everyday goals, religious motivations, and well-being: the mediating role of emotions, Studia Psychologica, 55, p. 221-227., 2013
Martos, T., Sallay, V.: Az én tervem a te terved is? Személyes tervek és elégedettség a párkapcsolatban, A Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlése, Budapest, 2013. június 5-7., 2013
Ittzés András, Martos Tamás, Bóné Veronika, Dávid Beáta: Elégedettséget és hangulatot mérő egytételes skálák használhatósága jóllétre vonatkozó vizsgálatokban, MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA 15: (3) 171-186, 2014
Martos Tamás, Garay Magdolna, Désfalvi Judit: A Hála Kérdőív magyar változatának (GQ-6-H) bemutatása és pszichometriai elemzése, MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA 15: (3) 203-214, 2014
Martos Tamás, Lakatos Csilla, Tóth-Vajna Rita: A Remény Skála magyar változatának (AHS-H) pszichometriai jellemzői, MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA 15: (3) 187-202, 2014
Martos Tamás, Sallay Viola, Désfalvi Judit, Szabó Tünde, Ittzés András: Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői, MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA 15: (3) 289-303, 2014
Martos Tamás, Sallay Viola, Szabó Tünde, Lakatos Csilla, Tóth Vajna Rita: A Kapcsolati Elégedettség Skála magyar változatának (RAS-H) pszichometriai jellemzői, MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA 15: (3) 245-258, 2014
Sallay Viola, Martos Tamás: Az Otthonnal való Elégedettség Skála kidolgozása és pszichometriai jellemzői, MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA 15: (3) 277-288, 2014
Sallay Viola, Martos Tamás, Földvári Mónika, Szabó Tünde, Ittzés András: A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás, MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA 15: (3) 259-275, 2014
Szondy Máté, Martos Tamás: A boldogság három arca: a Boldogság Orientáció Skála magyar változatának validálása, MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA 15: (3) 229-243, 2014
Szondy Máté, Martos Tamás, Szabó-Bartha Anett, Pünkösty Mária: A Rövidített Pozitív Élmények Feldolgozási Módjai Skála magyar változatának reliabilitás- és validitásvizsgálata, MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA 15: (3) 305-316, 2014
Martos T: Életcélok összefüggése a lelki egészséggel és a párkapcsolatokról alkotott vélekedésekkel, In: Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa (szerk.) (szerk.) Magyar lelkiállapot 2013. Budapest: Semmelweis, 2013. pp. 77-88., 2013




vissza »