Nemzetközi bűncselekmények a nemzetközi és nemzeti bírói fórumok joggyakorlatában
Angol cím
International Crimes in the Case Law of International and Domestic Criminal Judicial Bodies
magyar kulcsszavak
Nemzetközi jog, nemzetközi büntetőjog, nemzetközi humanitárius jog, esetjog
angol kulcsszavak
Public International Law, International Criminal Law, International Humanitarian Law, Case Law
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Nemzetközi jog
zsűri
Állam, Jog és Politika
Kutatóhely
Európai és Nemzetközi Jogi Intézet (Miskolci Egyetem)
projekt kezdete
2012-09-01
projekt vége
2017-08-31
aktuális összeg (MFt)
3.153
FTE (kutatóév egyenérték)
3.50
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A tervezett kutatási tevékenység fő célja a nemzetközi büntető anyagi jog, annak aktuális fejlődési tendenciáinak szisztematikus feltárása. A nemzetközi bűncselekmények egyes aktuálisan elfogadott kategóriái elemzéséhez alapvetően szükséges a nemzetközi és nemzeti büntetőbíróságok joggyakorlatának feldolgozása.
Ebből fakadóan a tudományos vizsgálódás tárgya elsősorban az ENSZ ad hoc ex-jugoszláv és ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszékei, az állandó Nemzetközi Büntetőbíróság, valamint egyes vegyes természetű (például a Sierra Leone-i és kambodzsai) törvényszékek által alkotott esetjog, valamint egyes proaktív nemzeti büntetőbíróságok releváns konklúziói.
A népirtás, valamint a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények fogalmának tisztázása kiemelkedő jelentőséggel bír a hazai büntetőjog nemzetközi kötelezettségekkel való harmonizálása szempontjából. Ennek megfelelően célja a kutatásnak a nemzetközi bűncselekmények nemzetközi bírói fórumok által elfogadott és kikristályosított fogalmának tisztázása, átfogó és gondos ismertetése a hazai szakmai színtéren.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás az egyes nemzetközi bűncselekmények fogalmának problematikus pontjait hivatott feltárni. A népirtás bűntette esetében a pályázó végzett már előzetes kutatásokat, melyek pontosításra, kiterjesztésre kerülnek a tervezett kutatás során. Ezen a ponton további vizsgálatra kerül a szélesebb körű népirtó politika szükségességének kérdése, a védett csoportok meghatározása, valamint az egyes tényállási elemek bíróságok által alkotott értelmezése.
A háborús bűncselekmények esetében a kutatás fókusza az egyes tényállási elemeken túl a parancsnoki felelősség és a bűnszervezetben való elkövetés ütköztetésére irányul, valamint a nemzetközi és nem-nemzetközi fegyveres konfliktus során történő elkövetés problematikájára.
Az emberiesség elleni bűncselekmények tekintetében a hangsúly a civil lakosság elleni szisztematikus és széleskörű támadás kontextuális elemének meghatározására, és a szokásjogi karakter következményeire kerül.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kutatás célzott eredménye hazai és külföldi publikációk megjelentetése. A külföldi megjelenést elősegíti a pályázó idegen nyelvi felkészültsége, valamint külföldi kutatási és publikációs tapasztalatai.
Mindemellett a kutatás fő célja a hazai publikációk folyamatos megjelentetése, hiszen a hazai szakmai és közéletben komoly félreértések tárgyát képezi az egyes nemzetközi bűncselekmények fogalma. Ennek tisztázását szolgálhatnák a kutatás eredményeként megjelentetett publikációk.
A szakcikkeken kívül a kutatás tervezett eredménye két szakmai témájú kötet kiadása. A pályázó az általa már felkeresett kollégák szerezte fejezeteket kívánja tankönyv formájába szerkeszteni, és megjelentetni. A cél ezzel egy aktuálisan érvényes és átfogó nemzetközi büntetőjogi tankönyv létrehozása, mely hiányzik a hazai oktatási piacról. A tankönyv széleskörű hasznosítását célozza a magyar szakértők kooperációja a kötet megalkotásában.
A második kötetet saját tudományos monográfiájaként tervezi elkészíteni a pályázó a „bűntettek bűntette”, a népirtással kapcsolatos minden problematikus kérdést összefoglalandó. A szakmai publikációkon kívül a pályázó tervei között szerepel szakmai események, tudományos konferenciák szervezése.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A tervezett kutatás a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetői felelősségének kérdésére irányul. A nemzetközi bűncselekmények fogalmának tisztázását célozza, ami alapvetően szükséges a hazai szakmai és közélet számára, hogy a jelenleg létező félreértések felszámolásra kerüljenek. Ennek érdekében a pályázó a nemzetközi és nemzeti büntetőbíróságok joggyakorlatát kívánja feldolgozni.
Ebből fakadóan a tudományos vizsgálódás tárgya elsősorban a háborús bűnösök ügyében ítélkező, ENSZ által felállított ex-jugoszláv és ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszékek, az állandó Nemzetközi Büntetőbíróság, valamint egyes vegyes természetű (például a Sierra Leone-i és kambodzsai) törvényszékek által alkotott ítéletek, valamint egyes proaktív nemzeti büntetőbíróságok releváns következtetései. A kutatás célja tehát a népirtás, valamint a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények fogalmának tisztázása, azok nemzetközi bírói fórumok által elfogadott és kikristályosított értelmezésének átfogó és gondos ismertetése a hazai szakmai színtéren.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The main aim of the planned research activity is to systematically analyze substantive international criminal law and its current tendencies of development. The elaboration of case law of international and domestic criminal courts is essential for the analysis of the currently acknowledged categories of international crimes.
Therefore, the main subject of research will be the case law improved by the UN ad hoc International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia and for Rwanda, the permanent International Criminal Court and certain hybrid tribunals (such as the one of Sierra Leone or Cambodia) and the relevant conclusions of certain proactive domestic criminal judicial bodies.
The clarification of the notion of genocide, war crimes and crimes against humanity plays a paramount role with regard to the harmonization of domestic criminal law with the existing international obligations. Accordingly, the aim of research is the clarification and a thorough and overall introduction of the notion of international crimes adopted and crystallized by international courts.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The research will be dedicated to reveal the problematic elements of the notion of international crimes. In the case of the crime of genocide the applicant has already conducted preliminary research that should be broadened and improved. At this point, the following issues will be further elaborated: the necessity of a broader genocidal policy, the definition of the protected groups and the interpretation of the elements of the crime created by criminal courts.
In the case of war crimes, the focus of research will be put on the elements of crimes, the distinction between superior responsibility and the concept of joint criminal enterprise and the problem of the commission of crimes in international and non-international armed conflicts.
With regard to crimes against humanity, the issues of the definition of the contextual element, namely the systematic and widespread attack on the civilian population and the consequences of the customary character of the crime will be emphasized.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The results to be achieved by the research will be the publication of academic papers both in foreign and Hungarian academic journals. Publication in foreign journals is facilitated by the advanced foreign language skills and the previous experiences of the applicant.
At the same time, the main aim of research will be the continuous preparation of papers for domestic journals due to the fact that the notion of international crimes is the subject of serious misinterpretation within the Hungarian professional circles. This problem will be addressed by the publication activity of the applicant.
In addition to academic papers, the applicant plans to publish two books as well. She plans to edit the chapters submitted by her colleagues into a textbook on international criminal law that is missing from the Hungarian education market. Cooperation of the invited Hungarian experts will ensure the broad utilization of the volume within the Hungarian education system.
The second volume will be the own monograph of the applicant. The monograph is expected to cover all problematic aspects of „the crime of crimes”, namely, genocide. In addition to publications, the applicant plans to organize academic events, scientific conferences.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The research will focus on the issue of criminal responsibility of perpetrators of the most serious international crimes. It will be conducted with the main aim of clarifying the notion of international crimes that is essential for the Hungarian professional circles and the public so that the currently existing misinterpretation of these notions will be ceased. With this purpose, the applicant plans to analyze the case law of international and national criminal courts.
Therefore, the main subject of research will be the judgments adopted by the UN established International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia and for Rwanda, the permanent International Criminal Court and certain hybrid tribunals (such as the one of Sierra Leone or Cambodia), and the relevant conclusions of certain proactive national criminal courts. In a nutshell, the main aim of research will be to clarify the notion of genocide, war crimes and crimes against humanity, and to thoroughly introduce the interpretation created by international courts to the Hungarian academic and professional stakeholders.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutató az időközi szakmai beszámolójában jelzett módon az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felállított hágai nemzetközi büntetőtörvényszék (International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, ICTY) joggyakorlatát helyezte fókuszba. Elsődlegesen a nemzetközi büntetőjogban érvényesülő felelősségi koncepciókra irányult kutatói figyelme, nevezetesen a bűnszervezeti, elöljárói, bűnsegédi és felbujtói felelősségi koncepciókra. Az ICTY joggyakorlatára helyezett hangsúly adódott abból is, hogy a nemzetközi büntetőbíróságok közül ez a testület nyújtotta eddig a leggazdagabb joggyakorlatot a felelősségi koncepciók tárgyában. Az ösztöndíjas időszakban végzett kutatás számos publikációban és szakmai előadásban manifesztálódott. A kutatás végeredményének tekinthető monográfia is a fent megjelölt témában született. Az ICTY bírói tanácsainak döntéshozatalhoz használt iránytűje nemcsak saját döntéseikből áll, nemzeti és egyéb nemzetközi bíróságok joggyakorlatát is figyelembe veszik. Éppen ezért, ahol a koncepció ismertetéséhez szükséges volt, felbukkantak a kutató publikációiban és monográfiájában a második világháborút követően hozott ítéletek, az ICTY „kistestvére”, a Ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszék, vagy épp a Nemzetközi Büntetőbíróság döntései is. A társadalomra gyakorolt hatáshoz kapcsolódó kérdésekre interjús kutatással igyekezett választ találni a kutató.
kutatási eredmények (angolul)
The major focus of the research was the case law of the UN International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia (ICTY), as it was indicated in the interim report of the researcher. Emphasis was put on the analysis of liability concepts applied in international criminal law, namely, the concept of joint criminal enterprise, superiors' responsibility, aiding and abetting and instigation. The selection of the jurisdiction of the ICTY was based also on the fact that up until today this international criminal judicial body has provided the richest case law on liability concepts. The research resulted in a number of publications and lectures delivered by the researcher. Also the final result of the research, a monograph, provides analysis on the above indicated issue. Deliberations of the judicial chambers of the ICTY have been based not only on its own case law but also that of domestic and other international criminal courts. Therefore, where the discussion of a specific concept required, the researcher referred also to post World War II cases, judgements of the International Criminal Tribunal for Rwanda and the International Criminal Court. Issues related to the impact of the ICTY's judgements on the affected societies were addressed through an interview-based research.
Kirs Eszter: Nagy Boldizsár, Refugee Law and the Status of Refugees in Hungary from the Change of Regime to the accession to the European Union, Hungarian Yearbook on International and European Law, 2013
Kirs Eszter: A környezet védelme a nemzetközi büntetőjogban, Raisz Anikó (szerk.), A nemzetközi környezetjog aktuális kihívásai, Miskolci Egyetem, 2012
Kirs Eszter - Tóth Balázs: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete az előzetes letartóztatásról. A személyes szabadsághoz való jog korlátozásának kritériumai a legszigorúbb kényszerintézkedés vonatkozásában, Jogesetek Magyarázata, 2014/1., 2014
Kirs Eszter: Gondolatok a természeti erőforrások feletti fegyveres konfliktusokról, Csák Csilla (szerk.), Jogtudományi tanulmányok a fenntartható természeti erőforrások témakörében, Miskolci Egyetem, 2012
Kirs Eszter: A Nemzetközi Bíróság előtti boszniai népirtás ügy társadalmi és politikai kontextusa, Collegium Doctorum Konferencia, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2012
Kirs Eszter: Two Screws of the Transitional Justice Machinery: International Criminal Courts and truth commissions, International Justice Journal, No. 2 (6), Institute of Law and Public Policy, Moscow, 2013
Kirs Eszter: Miért mentették fel Gotovinát?, Élet és Irodalom, LVI. évf. 48. szám, 2012
Kirs Eszter: A Nemzetközi Büntetőbíróság és a bűnszervezeti felelősségi koncepció halála, Kül-világ – A nemzetközi kapcsolatok (2012/4. szám), 2013
Kirs Eszter - Tóth Balázs: The Case of X.Y. v. Hungary – A Judgment of the European Court of Human Rights on Pre-Trial Detention, Hungarian Yearbook on International and European Law, 2015
Kirs Eszter: A felmentések évszaka, Szuverén – A liberális demokrácia oldalai, 2013
Kirs Eszter: Bűnsegédlet a nemzetközi büntetőjogban és az elhibázott Perišić-ítélet, Emlékkötet Herczegh Géza 85. születésnapjára, PTE, 2013
Kirs Eszter: Olaj cseppenként – A gyűlöletbeszéd korlátozása és az erőszak megelőzése, Magyar Narancs (2013/38.), 2013
Kirs Eszter: Népirtás az ICTY nagyítója alatt, Ünnepi kötet Bodnár László 70. születésnapjára, 2014
Kirs Eszter: “Specific Direction”: The Impact of Negligent Judicial Reasoning on Aiding and Abetting Liability at the ICTY, Acta Juridica Hungarica, 2015
Kirs Eszter: Jogegységesítés az Európai Unióban a gyűlölet-bűncselekmények megtorlása kapcsán, Decem anni in Europaea Unione II, Miskolci Jogtudományi Műhely, 2015
Kirs Eszter - Tóth Balázs: Szembeszökő előítélet - Gyűlölet-bűncselekmények büntetőjogi szabályozása a rendszerváltást követően, Magyar Narancs, 37. sz., 2015
Kirs Eszter - Pap András László: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a gyűlölet-bűncselekmények esetén folytatott nyomozásról, Jogesetek Magyarázata, 2016
Kirs Eszter: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának pilot ítélete a Magyar büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságáról, Jogesetek Magyarázata, 2015/3., 2015
Kirs Eszter: Elöljárói felelősség az ICTY joggyakorlatában, Miskolci Jogi Szemle (megjelenés alatt), 2017
Kirs Eszter: Az ICTY által megalkotott bűnszervezeti felelősségi koncepció élete és remélt halála, Állam- és Jogtudomány (megjelenés alatt), 2017
Kirs Eszter: „Egyértelmű üzenetet küldtünk a horvátoknak, semmi keresnivalójuk Belgrádban.” – Miért nem felbujtó és bűnsegéd Vojislav Šešelj az ICTY szerint?, Pro Futuro (megjelenés alatt), 2017
Kirs Eszter: Szélsőséges nacionalista retorika az ICTY előtt: gondolatok Vojislav Šešelj felmentéséről, Kelemen Zoltán (szerk.): Emlékkötet Kaponyi Erzsébet tiszteletére (Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem), 2017
Kirs Eszter: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata a gyűlölet-bűncselekmények esetén folytatott büntetőeljárások tárgyában, Állam- és Jogtudomány (megjelenés alatt), 2017
Kirs Eszter: A viták békés rendezése, Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Budapest: MTA JTI, megjelenés alatt), 2017
Kirs Eszter: Tettesek és bűnrészesek a délszláv háborúban – Gotovina, Perisic, Seselj és Oric felmentésének nemzetközi büntetőjogi háttere, L'Harmattan, 2017
