Kockázatfelosztás nem likvid piacokon és rendszerkockázat esetén  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
105859
típus PD
Vezető kutató Csóka Péter
magyar cím Kockázatfelosztás nem likvid piacokon és rendszerkockázat esetén
Angol cím Risk allocation in illiquid markets and in case of systemic risk
magyar kulcsszavak Pénzügy, rendszerkockázat, likviditás, játékelmélet
angol kulcsszavak Finance, systemic risk , liquidity, game theory
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Mikroökonómia
zsűri Gazdaság
Kutatóhely PÉNZÜGY INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem)
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2016-08-31
aktuális összeg (MFt) 6.246
FTE (kutatóév egyenérték) 2.80
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Ha egy pénzügyi vállalkozás (bank, biztosító, stb.) több alegységből áll, akkor nem csak az a fontos, hogy jól mérjük a vállalkozás egészének kockázatát, hanem az is hogy meghatározzuk, hogy az alegységek hogyan járulnak hozzá ehhez a kockázathoz. A kutatás célja a ennek a kockázatfelosztásnak a vizsgálata nem likvid piacokon és rendszerkockázat esetén, játékelmélet és szimulációs módszerek segítségével.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Alapkérdés, hogy lehetséges-e az igazságos kockázatfelosztás nem likvid piacokon és a rendszerkockázat szintjén, vagy ha nem, akkor milyen szempontokról kell lemondanunk.
Ha két nagyobb kereskedő rendelkezik jelentősebb részvénymennyiséggel egy adott részvényből, és mindkettőjüknek likvidálniuk kell portfóliójuk egy részét, akkor az eladással lenyomhatják egymás bevételét, mert az adott részvény ára esni fog. A kockázatfelosztás vizsgálata során a nem likvid piacokon való kereskedés hasonló stratégiai helyzeteit is vizsgálni fogom.
Továbbá az is kérdés, hogy hogyan lehet jól alkalmazni a kockázatfelosztást a rendszerkockázat vizsgálatára, így azonosítva a rendszerszinten fontos pénzügyi intézményeket.
Végül a kockázatfelosztás során felmerülő kooperatív játékelméleti kérdésekből is tervezek egyet általánosítani, egzakt játékokat fogok karakterizálni nem átruházható hasznossággal.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kockázatfelosztásnak számos alkalmazási lehetősége van: ezt használhatjuk a bankok tőkekövetelményének meghatározásakor, új üzletágak létrehozásakor a stratégiai döntésben, termékárazásra, teljesítményértékelésre és kockázati limitek felállítására. Mivel a pénzügyi piacok nem végtelenül likvidek, a hagyományos piaci érték alapú értékelést, kockázatmérést és kockázatfelosztást korrigálni kell. Ez új perspektívákat nyithat a már említett alkalmazások esetén.
A rendszerkockázat felosztása pedig segíthet annak beazonosításában, hogy melyik pénzügyi intézmény mennyire fontos rendszerszinten, így csökkentve a jövőbeli pénzügyi válságok bekövetkezését.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Ha egy pénzügyi vállalkozás (bank, biztosító, stb.) több alegységből áll, akkor nem csak az a fontos, hogy jól mérjük a vállalkozás egészének kockázatát, hanem az is hogy meghatározzuk, hogy az alegységek hogyan járulnak hozzá ehhez a kockázathoz. A kutatás célja a ennek a kockázatfelosztásnak a vizsgálata nem likvid piacokon és a rendszerkockázat esetén, játékelmélet és szimulációs módszerek segítségével.
A kockázatfelosztásnak számos alkalmazási lehetősége van: ezt használhatjuk a bankok tőkekövetelményének meghatározásakor, új üzletágak létrehozásakor a stratégiai döntésben, termékárazásra, teljesítményértékelésre és kockázati limitek felállítására is.
Mivel a pénzügyi piacok nem végtelenül likvidek (a kereskedés hatására jelentősen is elmozdulhatnak az árak), a hagyományos piaci érték alapú értékelést, kockázatmérést és kockázatfelosztást korrigálni kell. Ez új perspektívákat nyithat a már említett alkalmazások esetén.
A rendszerkockázat felosztása pedig segíthet annak beazonosításában, hogy melyik pénzügyi intézmény mennyire fontos rendszerszinten, így csökkentve a jövőbeli pénzügyi válságok bekövetkezését.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

If a financial enterprise (bank, insurance company, investment fund, etc.) consists of subunits (individuals, products, subportfolios, divisions etc.), not only is it important to measure properly the risk of the main entity, but also to allocate the diversification benefits to the subunits using a proper risk allocation method. The purpose of the project is to analyze risk allocation in illiquid markets and in case of systemic risk, using game theory and simulation.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The main questions are whether it is possible to allocate risk in a fair way in illiquid markets an in case of systemic risk, and if not, what notions one should give up.
If two dealers have a larger amount from a particular stock, and both have to liquidate some part of their portfolio, then by selling they can decrease each others revenue, since the price of the given stock will decrease. When analyzing risk allocation on illiquid markets, I will deal with similar strategic situations.
Moreover, it is a question how risk allocation can be used in case of systemic risk, to identify systematically important financial institutions.
Meanwhile I plan to generalize one of the problems in cooperative game theory related to risk allocation. I will characterize exact game with non-transferable utility.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Risk allocation can be used in the following applications: financial institutions divide their capital reserves among business units; strategic decision making regarding new business lines; product pricing; (individual) performance measurement; forming risk limits. The question is how to allocate risk in a fair way in the various applications.

Since financial markets are not infinitely liquid (prices can move substantially due to trade), the usual mark-to-market valuation of assets, ways to measure and allocate risk should be adjusted for liquidity. This will open a new perspective in the above mentioned applications.

Allocating systemic risk properly will help to assess the importance of various financial institutions, decreasing the possibility of future financial crises.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

If a financial enterprise (bank, insurance company, investment fund, etc.) consists of subunits (individuals, products, subportfolios, divisions etc.), not only is it important to measure properly the risk of the main entity, but also to allocate the diversification benefits to the subunits using a proper risk allocation method. The purpose of the project is to analyze risk allocation in illiquid markets and in case of systemic risk, using game theory and simulation.

Risk allocation can be used in the following applications: financial institutions divide their capital reserves among business units; strategic decision making regarding new business lines; product pricing; (individual) performance measurement; forming risk limits. The question is how to allocate risk in a fair way in the various applications.

Since financial markets are not infinitely liquid, the usual mark-to-market valuation of assets, ways to measure and allocate risk should be adjusted for liquidity. This will open a new perspective in the above mentioned applications.

Allocating systemic risk properly will help to assess the importance of various financial institutions, decreasing the possibility of future financial crises.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kockázatfelosztásnak számos alkalmazási lehetősége van: ezt használhatjuk a bankok és biztosítók tőkekövetelményének meghatározásakor, új üzletágak létrehozásakor a stratégiai döntésben, termékárazásra, teljesítményértékelésre és kockázati limitek felállítására. Mivel a pénzügyi piacok nem végtelenül likvidek (az árak jelentősen elmozdulhatnak a kereskedés hatására), a hagyományos piaci érték alapú értékelést, kockázatmérést és kockázatfelosztást korrigálnunk kellett. Eredményeink új perspektívákat nyitottak a már említett alkalmazások esetén. Például kiderült, hogy a gyakorlatban nincs olyan kockázatfelosztási szabály, amelyik egyszerre teljesíti két természetes tulajdonságot, valamiről le kell mondanunk. A választáshoz további tulajdonságok és módszerek vizsgálatával segítséget adtunk. A rendszerkockázat vizsgálatára egy olyan helyzetet tekintettünk, amelyben a szereplőknek kölcsönös követeléseik vannak egymással szemben. Ha egy szereplő eszköze nem elegendő tartozásainak kifizetésére, akkor a szereplő csődjéről beszélünk. Csőd esetén csődszabályok mondják meg, hogy hogyan osztják el az eszközeiket a szereplők azok között, akiknek tartoznak A klíring célja annak a meghatározása, hogy végül ki mennyit fizessen ebben az összefüggő folyamatban. Eredményünk gazdaságpolitikai következménye és a pénzügyi válságok megértéséhez való hozzájárulása az, hogy nem szükséges egyszerre összegyűjteni és feldolgozni a szereplők érzékeny adatai és központilag klíringelni.
kutatási eredmények (angolul)
Risk allocation can be used in the following applications: banks, insurance companies divide their capital reserves among business units; strategic decision making regarding new business lines; product pricing; (individual) performance measurement; forming risk limit. Since financial markets are not infinitely liquid (prices can move substantially due to trade), the usual mark-to-market valuation of assets and ways to measure and allocate risk should be adjusted for liquidity. Our results have opened new perspectives in the applications mentioned above. For instance, it turned out that practically there is no risk allocation rule satisfying two natural properties, one has to give up one of them. To help the decision, we have analyzed further requirements and methods. To analyze systemic risk, consider a situation in which agents have mutual claims on each other. Agents assets might be insufficient to satisfy their liabilities leading to defaults. In the case of default, bankruptcy rules are used to specify the way agents are going to be rationed. The aim of the clearing is to determine the payments in this interdependent process. Our results contribute to the understanding of the financial crisis and have the following policy implication: it is not necessary to collect and process all the sensitive data of all the agents simultaneously and run a centralized clearing procedure.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105859
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Balog, D., Bátyi, T., Csóka, P., Pintér, M.: Properties of risk capital allocation methods, Corvinus Economics Working Papers, 2014
Csóka P, Herings P J-J: ), Decentralized clearing in financial networks, Budapest: Institute of Economics, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, 2016. 35 p. (Műhelytanulmányok = Discussion Papers; MT-DP 2016/, 2016
Péter Csóka - P. Jean-Jacques Herings: Risk Allocation under Liquidity Constraints, MTA KRTK Műhelytanulmányok (közlésre elküldve), 2013
Csóka, P., Herings P.J.J.: Risk Allocation under Liquidity Constraints, Journal of Banking and Finance, forthcoming, 2014
Csóka, P. – Pintér, M.: On the impossibility of fair risk allocation, Corvinus Economics Working Papers, 2014
Balog, D., Bátyi, T., Csóka, P., Pintér, M.: Properties of risk capital allocation methods, Corvinus Economics Working Papers, 2014
Csóka, P. – Pintér, M.: On the impossibility of fair risk allocation, http://dx.doi.org/10.1515/bejte-2014-0051, 2015
Csóka P, Herings P J-J: Risk allocation under liquidity constraints, J BANK FINANC 49: 1-9, 2014





 

Projekt eseményei

 
2022-11-17 15:44:25
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: * Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: 2022_PÉNZÜGY INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem).
2020-02-12 18:16:07
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: _GTK / Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet (Budapesti Corvinus Egyetem).




vissza »