 |
Az emlékezeti konszolidáció neurokognitiv jellemezői: a tanulástól a készségszintű tudásig
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
105878 |
| típus |
NF |
| Vezető kutató |
Németh Dezső |
| magyar cím |
Az emlékezeti konszolidáció neurokognitiv jellemezői: a tanulástól a készségszintű tudásig |
| Angol cím |
Neurocognition of consolidation: from memory formation to established skills |
| magyar kulcsszavak |
emlékezet, konszolidáció, készségtanulás, fejlődés |
| angol kulcsszavak |
memory, consolidation, skill learning, development |
| megadott besorolás |
| Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Kísérleti pszichológia |
|
| zsűri |
Pszichológia – Nevelés |
| Kutatóhely |
Pszichológiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Csábi Eszter
Hallgató Emese
Janacsek Karolina
Simor Péter
Takács Ádám
|
| projekt kezdete |
2013-01-01 |
| projekt vége |
2017-06-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
70.000 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
8.78 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A készségelsajátítás első, kódolási szakaszát (ún. online tanulási periódus) számos kutatás vizsgálta és több magyarázó modellje is született. Ezzel szemben a konszolidáció, vagyis a tanulási szakasz utáni offline memóriafolyamatok kevés figyelmet kaptak idáig. Ezért nagyon fontos, hogy meghatározzuk azokat a faktorokat, amelyek befolyásolják a készség- és szekvencia tanulás konszolidációját. 4 éves kutatási projektünkben ezt a hiányosságot szeretnénk pótolni a konszolidációt meghatározó következő 3 faktor empirikus vizsgálatával: 1) az életkor hatása: feltérképezzük az implicit és explicit konszolidáció változásait a teljes életkori spektrumon; továbbá vizsgáljuk az explicit és implicit készségelsajátítás online és offline szakaszának idegrendszeri hátterét; 2) a tudatosság szerepe (implicit és explicit memóriafolyamatok interakciója) a memória nyomok kialakulásában és azok konszolidációjában. Itt a fő kérdés, hogy az implicit tanulás előtt beiktatott explicit, figyelemigényes feladat hogyan változtatja meg az implicit tanulási folyamatokat, és vajon mi történik a hosszútávú megtartással és előhívással, ha az explicit feladatokat a konszolidációs fázis után adjuk. 3) További kérdés, hogy az offline időszak hossza hogyan befolyásolja a memória-áthuzalozás jelenségét. Tehát ha egy korábban tanult ingerszekvencia után bizonyos késleltetési periódus után egy részben átfedő új szekvenciát adunk, akkor mennyire tanulja meg a személy az új szekvenciát, mennyire írja felül a régit. Ezeknek a faktoroknak a feltérképezése segíthet pontosabb és részletesebb modelleket építeni a memória nyomok kialakulásáról és konszolidációjáról.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A készség- és szekvencia tanulás nagyon függ a striatális agyi hálózat és prefrontális területek funkcionális kapcsolatától. Az újabb kutatások szerint jelentős életkori változások következnek be a frontostriatális hálózatokban, mind strukturálisan, mind funkcionálisan. Ezért rendkívül fontos kérdés, hogy hogyan hat az életkor az online és offline szekvenciatanulásra. Kutatási projektünk nemcsak a memória kialakulásra helyezi a hangsúlyt, hanem a kódolás utáni stabilizációra és a konszolidációs szakaszokra. A konszolidáció jelentheti az újonnan tanultak integrálását a korábbi emléknyomokkal (memória asszociáció), a memória reprezentációk anatómiai újraszerveződését (memória transzlokáció), előhívás utáni rekonszolidációját, illetve törlését. A készségtanulás alatti online memóriafolyamotok kutatása rávilágított az explicit és implicit folyamatok kooperatív és kompetitív interakciójára, melyek segítik az információfeldolgozást és az emlékezeti működést. Korábbi kutatások mutatják, hogy ha az explicit folyamatokat ki tudjuk kapcsolni vagy működésüket gyengíteni tudjuk, akkor ez akár javíthatja a bazális ganglionokhoz köthető készségtanulási teljesítményt. Ezzel szemben az explicit folyamatok erősödése a tanulás romlásához vezethet, melyet a nagyobb prefrontális aktivitás is jelez a tanulási szakaszban. Továbbra is tisztázatlan, hogy a konszolidációra hogyan hat az explicit és implicit folyamatok direct interakciója. A projektben ezt a kérdést vizsgáljuk több kísérleti feltételben.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A szokások és automatizmusok fontos szerepet játszanak a fizikai és mentális egészségünkben. Annak megértése, hogy hogyan építünk ki rutinokat és automatizmusokat, és ezeket aztán hogyan tudjuk átírni, megváltoztatni, alapvetően határozzák meg az életminőséget. A szokások és automatizmusok az egészséges élet részei is: ugyanis az a képességünk, hogy rutinszerű komplex viselkedéseket tudunk végezni, nagyon fontos a túlélés szempontjából. Az ismételt viselkedések automatizálódnak, ezáltal viszonylag kevés tudatos erőfeszítést igényelnek, felszabadítva a kapacitást arra, hogy közben más dolgokat tudjunk csinálni. A szokások kialakításában szerepet játszik a jutalmazó rendszer is. Emiatt kiépülhetnek destruktív automatizmusok, szokások, mint a dohányzás, evés-, drog- és alkoholfüggőség, szerencsejáték vagy internet és játékfüggőség. Ezek a rutinok nagyon erősen rögzülhetnek, melyeket aztán nehéz megváltoztatni. A kutatásunk fő kérdése, hogy feltérképezzük a szokások kialakulása, konszolidációja és megváltoztatása hátterében álló tanulási és emlékezeti folyamatokat. Ennek segítségével megérthetjük, hogyan zajlik az automatikus készségek átírása, és kidolgozhatunk olyan stratégiákat, melyek segíthetnek megtörni a rossz szokásokat.
A szokások hátterének megértésén túl jelen kutatási projekt egyik outputja, hogy jobban megértjük az emlékezeti folyamatok kooperatív és kompetitív jellegét valamint az emlékezeti konszolidáció életkori változásait. Az eredményeink átgondolásra késztethetik a független és enkapszulált memóriarendszerek kérdését, és azok fejlődésének modelljeit.
A kutatás alkalmazott jelentősége abban rejlik, hogy az eredmények segíthetnek 1) új diagnosztikai eszközök és rehabilitációs eljárások kidolgozásában olyan betegségek esetén, melyek a kéreg alatti struktúrákat érintik; 2) továbbá kidolgozhatóak olyan módszerek, melyek segítik a készségfejlesztést egészséges populációkban (pl. iskolai környezetben) és gyorsítható a szokások átalakítása.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A szokások és automatizmusok fontos szerepet játszanak a fizikai és mentális egészségünkben. Annak megértése, hogy hogyan építünk ki rutinokat és automatizmusokat, és ezeket aztán hogyan tudjuk átírni, megváltoztatni, alapvetően határozzák meg az életminőséget. A szokások és automatizmusok az egészséges élet részei is: ugyanis az a képességünk, hogy rutinszerű komplex viselkedéseket tudunk végezni, nagyon fontos a túlélés szempontjából. Az ismételt viselkedések automatizálódnak, ezáltal viszonylag kevés tudatos erőfeszítést igényelnek, felszabadítva a kapacitást arra, hogy közben más dolgokat tudjunk csinálni. A szokások kialakításában szerepet játszik a jutalmazó rendszer is. Emiatt kiépülhetnek destruktív automatizmusok, szokások, mint a dohányzás, evés-, drog- és alkoholfüggőség, szerencsejáték vagy internet és játékfüggőség. Ezek a rutinok nagyon erősen rögzülhetnek, melyeket aztán nehéz megváltoztatni. A kutatásunk fő kérdése, hogy feltérképezzük a szokások kialakulása, konszolidációja és megváltoztatása hátterében álló tanulási és emlékezeti folyamatokat. Ennek segítségével megérthetjük, hogyan zajlik az automatikus készségek átírása, és kidolgozhatunk olyan stratégiákat, melyek segíthetnek megtörni a rossz szokásokat.
A kutatás alkalmazott jelentősége abban rejlik, hogy az eredmények segíthetnek 1) új diagnosztikai eszközök és rehabilitációs eljárások kidolgozásában olyan betegségek esetén, melyek a kéreg alatti struktúrákat érintik; 2) továbbá kidolgozhatóak olyan módszerek, melyek segítik a készségfejlesztést egészséges populációkban (pl. iskolai környezetben) és gyorsítható a szokások átalakítása.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Although a growing body of research and fertile models advance our understanding of online skill learning, less is known about the offline memory processes. Therefore, it is critical to determine which factors can potentially influence the consolidation of skill and sequence learning. In our 4 years research project we are trying to fill this gap by investigating three factors that must be taken into account in consolidation: 1) the effect of age: here, the aim of the research is to explore explicit and implicit skill consolidation across the human life span and the underlying brain networks between explicit and implicit memory formation (online learning period) and their role in consolidation; 2) The role of awareness (the interaction between implicit and explicit memory processes) in the formation and consolidation of memory traces. Here, we plan to investigate how the disruption of explicit processes by attention-demanding tasks inserted before the implicit learning task affects the memory formation and consolidation; and how the insertion of such attention demanding tasks after a short consolidation period affect the long-term retention of implicit knowledge. 3) The length of the offline period. Here the aim is to investigate what happens when we have to rewire our skills by giving participants a new sequence after the first one has been learned and practiced, systematically varying the similarity between the two sequences and the delay interval between the two learning sessions. Thus, by exploring and considering these factors, we can build more effective models of memory formation and consolidation.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Skill and sequence learning is highly dependent on the integrity of the striatal network. Recent studies showed age-related structural and biochemical losses in the fronto-striatal circuitry. Therefore it is an important question how online and offline sequence learning is affected by age. Our project will focus not only on memory formation, but on factors that can determine the post-encoding stabilization and enhancement phases of consolidation. The consolidation can include the integration of recently acquired information with past experiences (memory association), the anatomical reorganization of memory representations (memory translocation), reconsolidation of memory representations after recall (memory reconsolidation), and even the erasure of memory representations. Moreover, studies investigating the online memory formation during skill acquisition highlight that explicit and implicit processes interact in cooperative and sometimes competitive ways in optimizing memory formation and information processing performance. Manipulations reducing the engagement of the explicit processes, such as a demanding secondary task, a distractor task inserted between the learning sessions, or a neuropharmacological blockage had no effect or even led to performance improvements in striatum-dependent learning tasks. In contrast, strengthening the reliance on explicit processes resulted in impaired implicit learning with greater prefrontal activity during the acquisition. Nevertheless, it remains unclear how the consolidation is affected (weakened or boosted) when explicit processes directly interact with implicit processes.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Habits play an important role in our physical and mental health. Understanding the cognitive neuroscience of how we develop routines that may be harmful to us, and how to break those routines and replace with new, healthy ones could help us change our lifestyles. Habits are a normal part of life: our abilities to perform complex routine behaviors are remarkable and important for human survival. Most activities that are performed repeatedly become "automatized", thus, they can be performed with little or no conscious effort, freeing us up to do other things at the same time. Habits can also establish when good or pleasurable events trigger the brain’s “reward” centers. This can set up potentially destructive routines, such as smoking, overeating, drug/alcohol abuse, gambling and even internet or game addiction. These routines can become hardwired in our brains. Bad habits, once developed, are difficult to overcome. We are interested in gaining a deeper understanding of the memory systems underlying habit formation and consolidation to help us discover how we rewire skills and boost habit change, and developing strategies to break bad habits.
In addition, this research plan can lead us to a deeper understanding of the cooperative and competitive interactions between implicit and explicit memory processes and how age affects implicit and explicit memory consolidation. The results may contribute to a revision of the classical concept of segregated and encapsulated memory systems and their neurocognitive development.
Practical implications of this 4-year research project are to be able to develop 1) new diagnostic and rehabilitation methods for clinical neuropsychology for disorders related to subcortical structures, and 2) effective methods for improving skills in healthy populations (e.g., in pedagogical context) and for boosting habit change.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Habits play an important role in our physical and mental health.Understanding the cognitive neuroscience of how we develop routines that may be harmful to us, and how to break those routines and replace with new, healthy ones could help us change our lifestyles. Habits are a normal part of life: our abilities to perform complex routine behaviors are remarkable and important for human survival. Most activities that are performed repeatedly become "automatized", thus, they can be performed with little or no conscious effort, freeing us up to do other things at the same time. Habits can also establish when good or pleasurable events trigger the brain’s “reward” centers. This can set up potentially destructive routines, such as smoking, overeating, drug/alcohol abuse, gambling and even internet or game addiction. These routines can become hardwired in our brains. Bad habits, once developed, are difficult to overcome. We are interested in gaining a deeper understanding of the memory systems underlying habit formation and consolidation to help us discover how we rewire skills and boost habit change, and developing strategies to break bad habits.
Practical implications of this 4-years research project are to be able to develop 1) new diagnostic and rehabilitation methods for clinical neuropsychology for disorders related to subcortical structures, and 2) effective methods for improving skills in healthy populations (e.g. in pedagogical context) and for boosting habit change.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Janacsek Karolina, Németh Dezső: Implicit sequence learning and working memory: Correlated or complicated?, Cortex, 49(8), 2001-2006., 2013 | | Nemeth, D., Janacsek, K., & Fiser, J.: Age-dependent and coordinated shift in performance between implicit and explicit skill learning., Frontiers in Computational Neuroscience, 7, Article 147., 2013 | | Nemeth, D., Janacsek, K., Király, K., Londe, Z., Németh, K., Fazekas, K., Adam, I., Király E. & Csányi, A: Probabilistic Sequence Learning in Mild Cognitive Impairment, Frontiers in Human Neuroscience, 7, Article 318, 2013 | | Jagodics, B., Janacsek, K., & Nemeth, D.: Az indirekt beszédaktusok feldolgozásának reakcióidő-méréses vizsgálata, Pszichológia, 33(4), 253-270., 2013 | | Heilmann, Á., Szépfalusi, N., Janacsek, K., & Németh, D.: Szavak és memória: a komplex morfológiájú szavak feldolgozásának kapcsolata a munkamemóriával., Általános Nyelvészeti Tanulmányok, XXV. 67-102, 2013 | | Nemeth, D., Janacsek, K., Polner, B., & Kovacs, Z. A.: Boosting human learning by hypnosis, Cerebral Cortex, 23(4), 801-805., 2013 | | Hallgató, E., Győri-Dani, D., Pekár, J., Janacsek, K., & Nemeth, D.: Perceptual – Motor learning debate in skill acquisition: the role of consolidation, Cortex, 49(4), 1073-1081., 2013 | | Nemeth, D., Turcsik, A.D., Farkas, G., & Janacsek, K.: Social Communication Impairs Working Memory Performance, Applied Neuropsychology: Adult, 20(3), 211-214., 2013 | | Nemeth, D., Sefcsik, T., Németh, K., Turi, Z., Dye, C. D., Csibri, P., Janacsek, K.¬, Vörös, E., Vécsei, L., & Sztriha, L. K.: Impaired language production in asymptomatic carotid stenosis, Journal of Neurolinguistics, Volume 26, Issue 4, 462–469, 2013 | | Csábi, E., Benedek, P., Janacsek, K., Katona, G., Nemeth, D.: Sleep disorder in childhood impairs declarative but not non-declarative forms of learning, Journal of Clinical and Experimental Neuropsychology, 35(7), 677-685., 2013 | | Borbely-Ipkovich, E., Janacsek, K., Nemeth, D., & Gonda, X.: The effect of negative mood and major depressive episode on working memory and implicit learning, Neuropsychopharmacologia Hungarica, 16(1), 29-42., 2014 | | Borbély-Ipkovich, E., Nemeth, D., Janacsek, K., & Gonda, X.: Szekvenciatanulás major depresszív zavarban, Psychiatria Hungarica, 29(3), 295-300, 2014 | | Csabi, E., Varszegi-Schulz, M., Janacsek, K., Malacek, N., Nemeth, D.: The consolidation of implicit sequence memory in Obstructive Sleep Apnea, PLoS ONE, 9(10): e109010, 2014 | | Gál, Z., Katona, K., Janacsek, K., & Nemeth, D.: Tudatelméleti működés bűnelkövetőknél, Pszichológia, 34(3), 289-310., 2014 | | Janacsek, K., & Nemeth, D.: The puzzle is complicated: When should working memory be related to implicit sequence learning, and when should it not? (Response to Martini et al.) (in press), Cortex, DOI: 10.1016/j.cortex.2014.07.020, 2014 | | Janacsek, K., Ambrus, G. G., Paulus, W., Antal, A., & Nemeth, D.: Model formation and consolidation in the prefrontal cortex (in press), Brain Stimulation, DOI: 10.1016/j.brs.2014.11.008, 2014 | | Kóbor, A., Takács, Á., Janacsek, K., Nemeth, D., Honbolygó, F., & Csépe, V.: Different strategies underlying uncertain decision making: Higher executive performance is associated with enhanced feedback-related negativity (in press), Psychophysiology, DOI: 10.1111/psyp.12331, 2014 | | Tánczos, T., Janacsek, K., & Nemeth, D.: A munkamemória és végrehajtó funkciók kapcsolata az iskolai teljesítménnyel., Alkalmazott pszichológia, 14(2), 55-75., 2014 | | Tánczos, T., Janacsek, K., & Nemeth, D.: A verbális fluencia tesztek I. A betűfluencia teszt magyar nyelvű vizsgálata 5-től 89 éves korig, Psychiatria Hungarica, 29(2), 158-180., 2014 | | Tánczos, T., Janacsek, K., & Nemeth, D.: A verbális fluencia tesztek I. A szemantikus fluencia teszt magyar nyelvű vizsgálata 5-től 89 éves korig, Psychiatria Hungarica, 29(2), 181-207., 2014 | | Takacs, A., Kobor, A., Janacsek, K., Honbolygo, F., Csepe, V., & Nemeth, D.: High trait anxiety is associated with attenuated feedback-related negativity in risky decision making., Neuroscience Letters, 600, 188-192., 2015 | | Nemeth, D., Janacsek, K., Turi, Z., Lukacs, A., Peckham, D., Szanka, S., Gazso, D., Lovassy, N., Ullman, M. T.: The production of nominal and verbal inflection in an agglutinative language: Evidence from Hungarian, PLoS ONE, 10(3), e0119003., 2015 | | Janacsek, K., Ambrus, G. G., Paulus, W., Antal, A., & Nemeth, D.: Right hemisphere advantage in statistical learning: evidence from a probabilistic sequence learning task., Brain Stimulation, 8(2), 277-282., 2015 | | Kóbor, A., Takács, Á., Janacsek, K., Nemeth, D., Honbolygó, F., & Csépe, V.: Different strategies underlying uncertain decision making: Higher executive performance is associated with enhanced feedback-related negativity, Psychophysiology, 52(3), 367-377, 2014 | | Janacsek, K., & Nemeth, D.: The puzzle is complicated: When should working memory be related to implicit sequence learning, and when should it not? (Response to Martini et al.), Cortex, 64, 411-412., 2015 | | Emese Szegedi-Hallgató, Karolina Janacsek, Teodóra Vékony, Lia Andrea Tasi, Leila Kerepes, Emőke Adrienn Hompoth, Anna Bálint, Dezső Németh: Explicit instructions and consolidation promote rewiring of automatic behaviors in the human mind, Scientific Reports, 2017 | | Csabi, E., Benedek, P., Janacsek, K., Katona, G., & Nemeth, D.: Declarative and non-declarative memory consolidation in children with sleep disorder, Frontiers in Human Neuroscience, 2016 | | Török, B., Janacsek, K., Nagy, D. G., Orban, G., & Nemeth, D.: Measuring and filtering reactive inhibition is essential for assessing serial decision-making and learning, Journal of Experimental Psychology: General, 2017 | | Virág, M., Janacsek, K., & Németh, D.: A végrehajtó funkciók és az implicit tanulás versengő kapcsolata., Magyar Pszichológiai Szemle, 71(4), 733-740., 2016 | | Török, B., Janacsek, K, Nagy, D. G., Orban, G., & Nemeth, D.: Measuring and filtering reactive inhibition is essential for assessing serial decision-making and learning., Journal of Experimental Psychology: General, 146(4), 529-542., 2017 | | Kóbor, A., Janacsek, K., Takács, A., Nemeth, D.: Stable but less flexible representation of statistical regularities: Evidence for resistance to interference after one year., Scientific Reports, 7(1), 760, 2017 | | Takács, A., Janacsek, K., Kóbor, A., Shilon, Y., Tremblay, A., Ullman, M. T., & Nemeth, D.: Procedural learning in Tourette syndrome, ADHD, and comorbid Tourette-ADHD: Evidence from a probabilistic sequence learning task., Brain and Cognition, 117, 33-40., 2017 | | Takács, A., Kóbor, A., Chezan, J., Elteto, N., Tarnok, Z., Nemeth, D., Ullman, M. T., & Janacsek, K.: Is procedural memory enhanced in Tourette syndrome? Evidence from a sequence learning task., Cortex, DOI: 10.1016/j.cortex.2017.08.037, 2017 | | Tóth, B., Janacsek, K., Takács, A., Kóbor, A., Zavecz, Z., Nemeth, D.: Weaker functional connectivity enhances statistical learning., Neurobiology of Learning and Memory, 144, 216-229., 2017 | | Szegedi-Hallgató, E., Janacsek, K., Vékony, T., Tasi, L.A., Kerepes, L., Hompoth, E.A., Bálint, A. and Németh, D: Explicit instructions and consolidation promote rewiring of automatic behaviors in the human mind., cientific Reports, 7(1), p.4365., 2017 | | Kóbor, A., Janacsek, K., Takács, Á., Nemeth, D.: Statistical learning leads to persistent memory: Evidence for one-year consolidation, SCI REP 7: , 2017 | | Szegedi-Hallgató Emese, Janacsek Karolina, Vékony Teodóra, Tasi Lia Andrea, Kerepes Leila, Hompoth Emőke Adrienn, Bálint Anna, Németh Dezső: Explicit instructions and consolidation promote rewiring of automatic behaviors in the human mind, SCI REP 7: (1) , 2017 | | Török B, Janacsek K, Nagy DG, Orbán G, Németh D: Measuring and filtering reactive inhibition is essential for assessing serial decision making and learning, J EXP PSYCHOL GEN 146: (4) 529-542, 2017 | | Tóth, B., Janacsek, K., Takács, Á., Kóbor, A., Zavecz, Z., Nemeth, D.: Dynamics of EEG functional connectivity during statistical learning, NEUROBIOL LEARN MEM 144: 216-229, 2017 | | Janacsek K, Ambrus GG, Paulus W, Antal A, Nemeth D: Right Hemisphere Advantage in Statistical Learning: Evidence From a Probabilistic Sequence Learning Task, BRAIN STIMUL 8: (2) 277-282, 2015 | | Virag M, Janacsek K, Horvath A, Bujdoso Z, Fabo D, Nemeth D: Competition between frontal lobe functions and implicit sequence learning: evidence from the long-term effects of alcohol, EXP BRAIN RES 233: (7) 2081-2089, 2015 | | Janacsek K, Nemeth D: Implicit Sequence Learning and Working Memory: Correlated or Complicated?, CORTEX 49: (8) 2001-2006, 2013 | | Nemeth D, Janacsek K, Fiser J: Age-dependent and coordinated shift in performance between implicit and explicit skill learning, FRONT COMPUT NEUROSC 2013: (OCT) , 2013 | | Németh D, Janacsek K, Király K, Londe Zs, Németh K, Fazekas K, Ádám I, Király E E, Csányi A: Probabilistic sequence learning in Mild Cognitive Impairment, FRONT HUM NEUROSCI 7: (JUN) , 2013 | | Csábi Eszter, Várszegi-Schultz Mária, Janacsek Karolina, Malacek Nick, Németh Dezső: The consolidation of implicit sequence memory in Obstructive Sleep Apnea, PLOS ONE 9: (10) , 2014 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
