 |
Oroszország mint politikai-gazdasági erőcentrum a XXI. század eleji eurázsiai térben – vonzáskörzet, versenytársak, valamint az európai és magyarországi következmények
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
105914 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Deák András György |
| magyar cím |
Oroszország mint politikai-gazdasági erőcentrum a XXI. század eleji eurázsiai térben – vonzáskörzet, versenytársak, valamint az európai és magyarországi következmények |
| Angol cím |
Russia as political and economic centre in the Eurasian space at the beginning of the 21. century - sphere of influence, competitors and consequences for Europe and Hungary |
| magyar kulcsszavak |
Oroszország, erőcentrum, versenytárs, posztszovjet térség, integráció, külkereskedelem, tőkebefektetések, energia |
| angol kulcsszavak |
Russia, power centre, competitor, post-Soviet space, integration, foreign trade, capital investments, energy |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Nemzetközi közgazdaságtan | | Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % | | Ortelius tudományág: Statisztika | | Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % | | Ortelius tudományág: Nemzetközi kapcsolatok |
|
| zsűri |
Gazdaság |
| Kutatóhely |
Világgazdasági Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Deák András György
Hugyecz Attila
Ludvig Zsuzsa
Meisel Sándor
Simai Mihály
Szigetvári Tamás
Szunomár Ágnes
Weiner Csaba
|
| projekt kezdete |
2013-01-01 |
| projekt vége |
2016-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
6.360 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.67 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja annak vizsgálata, hogy mennyiben reálisak Oroszország kétezres években megjelent politikai-gazdasági központépítési-újraépítési törekvései az eurázsiai kontinensen, elsősorban a posztszovjet térségben. Oroszország a politikai kapcsolatok szorosabbra fűzésének terve mellett gazdasági integrációs célkitűzéséket is megfogalmazott, illetve elindított közvetlen szomszédságában, az úgynevezett „közel-külföldön”. Az érintett országok zöme azonban más nagyhatalmak, regionális hatalmak vonzásában is található az orosz törekvésekkel párhuzamosan. Így az európai posztszovjet országok számára – elsősorban az európai szomszédságpolitikán és a Keleti partnerség programon keresztül – közeledést kínálhat az Európai Unió, s a közép-ázsiai térségben erősödő riválisként jelenik meg Kína. Törökország mint regionális hatalom egyelőre kisebb, de várhatóan szintén erősödő befolyást gyakorol a posztszovjet térségben. A kutatás országcsoportokra bontva (európai posztszovjet államok, dél-kaukázusiak, közép-ázsiai államok) és országonként is vizsgálja a nagyhatalmi és gazdasági erőcentrum-építési törekvéseket, azok konkrét megjelenési módját, s jövőbeli perspektíváit. A politikai dimenziót is elemezve a fókuszt a gazdasági kapcsolatrendszerekre, s azok legfőbb elemeire (külkereskedelem, tőkeáramlások, energetikai kapcsolatok, munkaerő-migráció, integrációs keretek) kívánjuk tenni. Valamennyi kutatási eredmény publikálását tervezzük.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás kiinduló hipotézise szerint jelenleg többszereplős hatalmi versengés folyik a posztszovjet térség államaiért, s ezen versengésben a gazdasági eszközök és gazdasági kapcsolatépítések szerepe meghatározó súlyú. A különböző posztszovjet alrégiókban és az egyes országokban ezen szereplők (Oroszország, EU, Kína és Törökország) gazdasági jelenlétének módjai és hangsúlyai is eltérőek. Oroszország célja egy új integrációs csoportosulás létrehozása az eurázsiai kontinensen, amelynek magját a már létező (Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán részvételével megalapított) vámunió és a(z előbbieken túl Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt és Üzbegisztánt is magába foglaló) Eurázsiai Gazdasági Közösség jelenti. A kutatás alapkérdése, hogy reális-e az az orosz elképzelés, amely ezekre építve egy új, önálló, orosz vezetésű gazdasági erőközpontról, illetve gazdasági integrációról szól az eurázsiai térben. Mennyiben verseng Oroszország más gazdasági erőcentrumok jelenlétével, velük összehasonlítva milyenek most és lesznek várhatóan közép- és hosszú távon esélyei, illetve kínálkoznak-e lehetőségek a pillanatnyilag versengő színben megjelenő tervek összekapcsolására, azaz együttműködő szcenáriók megvalósulására is? Milyen tényezők befolyásolhatják az érintett országok döntéseit egy adott regionális erőcentrummal való együttműködés mellett a többiekkel szemben? Van-e valós döntési szabadságuk (politikai-) gazdasági orientációjuk meghatározásában? Végezetül, vannak-e az orosz erőcentrum-építéseknek a posztszovjet térségen, azaz a „közel-külföldön” is túlmutató céljai?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az orosz gazdasági integrációs és erőcentrum-építési tervek vizsgálatával a nyugati és hazai szakirodalom alig foglalkozik, azokkal komolyan nem számol, holott a kétezres évek Oroszországának ezek igen fontos célkitűzései, amelyek megvalósításához komolyan hozzá is látott. A kutatás annak a kérdésnek a megválaszolásával járul hozzá az alapkutatásokhoz, hogy a még mindig a gazdasági és politikai átalakulás útját járó posztszovjet államok milyen külgazdasági kapcsolatrendszereket alakítanak ki, azokban milyen strukturális és egyéb (például politikai) tényezők a meghatározóak. Kísérletet tesz az eurázsiai tér gazdasági erőcentrumai közötti erőviszonyok feltérképezésére az egyes posztszovjet államok szemszögéből, valamint versengő és/ vagy együttműködő modellek megrajzolására. Mindez Magyarország, mint uniós tagállam számára sem közömbös, hiszen az Európai Unió is kialakította a maga politikáit és konkrét kezdeményezéseit a térséggel, annak alrégióival és egyes országaival kapcsolatban. Emellett a térség hazánk számára energetikai és piaci (kereskedelmi-befektetési) szempontból is felértékelődőben van. A kutatás szervesen illeszkedik az intézet vállalt közfeladatai sorába.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kétezres években a gazdaságilag megerősödött és politikailag is konszolidálódott Oroszország újra egyre ambiciózusabb terveket fogalmazott meg nemzetközi szerepét illetően. Ennek egyik fő iránya a szovjet utódállamokkal való kapcsolatok szorosabbra fűzésének szándéka politikai és gazdasági téren egyaránt, azaz a korábbi szoros kapcsolatrendszerek új formában és új keretek között való „helyreállítása” mindazon posztszovjet államok esetében, amelyekkel ez lehetséges. A tervezett kutatás célja annak vizsgálata, hogy mennyiben és mely országok esetében reálisak az orosz törekvések egy új, orosz vezetésű gazdasági erőcentrum, esetleg gazdasági integráció létrehozására, amelynek alapja a már létrehozott hármak vámuniója (Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán részvételével), valamint (az előbb felsoroltakon túl Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt és Üzbegisztánt is magába foglaló) Eurázsiai Gazdasági Közösség lehet. Az orosz törekvésekkel párhuzamosan ugyanis más meghatározó súlyú európai és ázsiai szereplők is érdeklődnek a térség iránt (pl. az Európai Unió, Kína és Törökország), s azok egyes államaira már most is jelentékeny gazdasági (politikai és társadalmi) befolyást gyakorolnak. A kutatás a térség országai feletti hatalmi versengés gazdasági dimenziójára helyezi a hangsúlyt, s a jelenlegi gazdasági kapcsolatok formáiból, azok erősségéből és kirajzolódó tendenciáiból kísérel meg következtetéseket levonni az orosz törekvések várható jövőbeli sikerességére vagy kudarcára vonatkozóan.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research aims at analysing Russian intentions to build up or rebuild a Russia-led political and economic power centre in the Eurasian continent, particularly in the post-Soviet space during the 2000’ies. Russia has both attempted to develop close and strong political relations with the countries in the region and formulated a concrete economic integration plan in its neighbourhood. However, the countries in Russia’s neighbourhood are attracted by other regional powers as well. The European Union could constitute a political and economic partner for the European post-Soviet countries, particularly through its European Neighbourhood Policy and the Eastern Partnership, while China has been emerging as a major rival to Russia in Central Asia. Turkey also has a considerable and growing influence in some of these countries. The research project will analyse the concrete forms of existing economic influences, as well as regional powers’ intentions and perspectives. The analysis will examine both in three post-Soviet subregions based on a geographical criterion (European post-Soviet countries, Southern Caucasus, Central Asia) and individual countries. The focus of the research will be on economic relationships and their constitutive elements (such as foreign trade, capital flows, energy relations, labour-migration and institutional frameworks for integration). However, major aspects of the political dimension will also be discussed. We plan to publish all research results.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We make the hyphotesis that there is a strong competition among the major actors of the Eurasian continent (Russia, China, the European Union and Turkey) for the influence over the post-Soviet countries. Economic means and the formulation of new economic relationships play a determining role in this competition. These actors in question have different policies and types of influence in the three subregions and individual countries of the post-Soviet space. Russia aims at creating a new integration grouping on the Eurasian continent, the core of which is the already existing customs union (including Russia, Kazakhstan and Belarus) and the Eurasian Economic Community (including Russia, Belarus, Kazakhstan, Kyrgyzstan, Uzbekistan and Tajikistan). We would like to answer the question of whether the Russian idea concerning the formulation of a new, independent, Russia-led economic power centre based on the customs union and the Eurasian Economic Community is realistic or not. Other questions to be addressed include: what are the features of the competition with other regional powers and what are Russia’s chances of success in the middle and long term? Are there any chances for co-operative solutions instead of the current scenario of competition among regional powers? Do the countries over which Russia and other regional powers are competing have real freedom in determining their political and foreign economic orientation? What factors are likely to influence their decision to cooperate with a regional power rather than another? Are there any countries aimed by Russia to join the Russia-led economic power centre beyond the post-Soviet space?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Russian ambitions and plans to achieve economic integration with other countries in the post-Soviet space by creating an independent economic power centre have rarely been studied, but rather neglected by Western and Hungarian think tanks so far. We argue that these Russian projects deserve a deeper analysis, as they have taken concrete forms and constitute one of the main focuses of Russia’s current foreign policy. The contribution of the project to basic research consists in analysing the foreign economic scenes and patterns of the post-Soviet countries being still in ’transition’, as well as determining basic structural and other (for example political) factors in this process. The project aims at drawing the ’power map’ of the Eurasian continent in relation to each post-Soviet country and formulating possible competing or co-operating scenarios, focusing on the economic dimension. This is an important issue for the European Union, which has launched several policies concerning the post-Soviet region, its subregions and individual countries. The post-Soviet region is of extreme importance also for Hungary due to energy security, trade and investment opportunities. The planned research fits well into the line of public tasks of the institute.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Based on the achieved high economic growth and political stabilization Russia has been formulating more and more ambitious plans concerning its role in the international scene during the 2000’ies. The building up close political and economic ties with Soviet successor states has constituted a major direction of these Russian intentions aimed at ’renewing’ the former very close relationships in new forms and within new frameworks with all those post-Soviet states it seems to be possible. The goal of the project is to study whether these Russian ideas to formulate a new Russia-led economic power centre or economic integration grouping are realistic or not, and in which country cases are relevant. The already existing customs union of the three countries (Russia, Belarus and Kazakhstan) and the Eurasian Economic Community (including also Kyrgyzstan, Tadzikistan and Uzbekistan) constitute the basis of these Russian ideas. However, in parallel to the Russian intentions other major European and Asian actors (the European Union, China and Turkey) have also appeared on the scene with interests in the post-Soviet countries and already now significantly influencing them economically, politically and socially. The research focuses on the economic dimension of the competition between regional powers over the post-Soviet countries or country groups. Studying forms, strengths and tendencies of recent economic relations it aims at drawing conclusions for the future regarding possible Russian success or failure.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Simai Mihály: A poszt-szovjet térség a multipolarizálódó nemzetközi rendszerben, Ludvig Zsuzsa, Deák András György (szerk.): Eurázsia a 21. században - a külkereskedelem tükrében. Kelet-Európa Tanulmányok X, 2014 | | Szunomár Ágnes: Az orosz-kínai reláció fejlődése, különös tekintettel a kereskedelmi kapcsolatokra, Ludvig Zsuzsa, Deák András György (szerk.): Eurázsia a 21. században - a külkereskedelem tükrében. Kelet-Európa Tanulmányok X, 2014 | | Weiner Csaba, Kalotay Kálmán, Éltető Andrea, Sass Magdolna: Russian Capital in the Visegrád Countries, IWE Working Papers, No. 210, Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, Budapest, December 2014, http://vki.hu, 2014 | | Weiner Csaba: The Contest for Gas Resources and Markets in Post-Soviet Space: Dependence and Diversification, Kihívások/Challenges, No. 212, Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, Budapest, May 2014, http://www.vki.h, 2014 | | Deák András: Az interdependencia fogságában - az EU-orosz kapcsolatok és külkereskedelem, Ludvig Zsuzsa, Deák András György (szerk.): Eurázsia a 21. században - a külkereskedelem tükrében. Kelet-Európa Tanulmányok X, 2014 | | Szigetvári Tamás: Eurázsiai partnerek – orosz-török poltikai és gazdasági kapcsolatok a 21. században, Ludvig Zsuzsa, Deák András György (szerk.): Eurázsia a 21. században - a külkereskedelem tükrében. Kelet-Európa Tanulmányok X, 2014 | | Gyene Pál: Közép-ázsiai köztársaságok az eurázsiai nagyhatalmi térben - a külereskedelemi adatok tükrében, Ludvig Zsuzsa, Deák András György (szerk.): Eurázsia a 21. században - a külkereskedelem tükrében. Kelet-Európa Tanulmányok X, 2014 | | Deák András, Szunomár Ágnes: Az orosz-kínai reláció a 21. század elején - haszonelvű kapcsolat vagy világpolitikai tandem?, Nemzet és Biztonság, 2015/1, 2015 | | Deák András: Gazdasági modernizáció és orinetációváltás a posztszovjet térben, Világtörténet 2015/4, 2015 | | Rácz András: Russia's Hybrid War in Ukraine:Where else could Moscow do it?, East European Studies No.6, 2015 | | Volodymir Sidenko: Ukraine's Transformation Challenges in the Framework of Association with the EU, East European Studies No.6, 2015 | | Vasily Astrov: Is Ukraine on the right Track of Economic Reforms, East European Studies No.6, 2015 | | Alexander Duleba: East European Crisis: An Attempt to Interpret its Nature and Implications for the EU and teh Eastern partnership, East European Studies No.6, 2015 | | Svetlana Glinkina: The Eurasian Economic Union: Risks and Challenges on teh Way to Formation, East European Studies No.6, 2015 | | Póti László: Evolving Russian Foreign and Security Policy: Interpreting the Putin-doctrine, East European Studies No.6, 2015 | | Weiner Csaba: Tracking Russian FDI in Hungary, East European Studies No.6, 2015 | | Deák András: Egy európai BRIC-sztori? - Uniós tőkebefektetések Oroszországba, Kelet-Európa Tanulmányok No.11, 2015 | | Weiner Csaba: Nem fordult el a medvce - Orosz közvetlen tőkebefektetések az Európai Unióban, Kelet-Európa Tanulmányok No.11, 2015 | | Anton Bendarzsevszkij: Külföldi befektetések Belaruszban és Ukrajnában, Kelet-Európa Tanulmányok No.11, 2015 | | Gyene Pál, Kiss Annamária: Nemzetközi tőkebefektetések a poszt-szovjet közép-ázsiai és dél-kaukázusi államokban, Kelet-Európa Tanulmányok No.11, 2015 | | Szunomár Ágnes: Orosz-kínai befektetési kapcsolatok - Motivációk, arányok és aránytalanságok, Kelet-Európa Tanulmányok No.11, 2015 | | Szigetvári Tamás: Oroszország és a Közel-Kelet kapcsolatrendszere, különös tekintettel a tőkeáramlásokra, Kelet-Európa Tanulmányok No.11, 2015 | | András Deák, Irina Molodikova, Tamás Szigetvári: Migration in the post-Soviet Space: An Introduction, Irina Molodikova, Tamás Szigetvári: Migration in Eurasia. The First 25 Years of the post-Soviet Era. East European Studies No.7. Budapest. 2016. pp 5-11., 2016 | | Irina Molodikova, Tamás Szigetvári (eds): Migration in Eurasia. The First 25 Years of the post-Soviet Era. East European Studies No.7. Budapest. 2016.: Migration in Eurasia. The First 25 Years of the post-Soviet Era., East European Studies No.7. Budapest., 2016 | | Irina Molodikova: Compatriots' Policy in Modern Russia: Pecularities in the Development of "Russian World", Irina Molodikova, Tamás Szigetvári (eds): Migration in Eurasia. The First 25 Years of the post-Soviet Era. East European Studies No.7. Budapest. 2016. pp. 11-34., 2016 | | Galina Osadchaya, Tatiana Yudina: Migration Processes and Russia's Migration Policy: From the Newly Independent States to the Eurasian Economic Union (1991-2015), Irina Molodikova, Tamás Szigetvári (eds): Migration in Eurasia. The First 25 Years of the post-Soviet Era. East European Studies No.7. Budapest. 2016. pp. 34-53., 2016 | | Olena Malynovska: Migration Trends in Ukraine in the Context of Civilizational Choice, Irina Molodikova, Tamás Szigetvári (eds): Migration in Eurasia. The First 25 Years of the post-Soviet Era. East European Studies No.7. Budapest. 2016. pp. 53-76., 2016 | | Vladimir Mukomel: Migration from central Asian Countries: The Challenges for the Receiving Societies, Irina Molodikova, Tamás Szigetvári (eds): Migration in Eurasia. The First 25 Years of the post-Soviet Era. East European Studies No.7. Budapest. 2016. pp. 76-94., 2016 | | Faludi Julianna: Migration and Dependency Structures in the post-Soviet Region, Irina Molodikova, Tamás Szigetvári (eds): Migration in Eurasia. The First 25 Years of the post-Soviet Era. East European Studies No.7. Budapest. 2016. pp. 94-115, 2016 | | Gyene Pál: “Rentier states” or the relationship between regime stability and exercising power in post-Soviet Central Asia, SOCIETY AND ECONOMY 38:(2) pp. 171-191. (2016), 2016 | | Simai Mihály: Az Orosz Föderáció a 21. század világában, Versenytársak és vonzáskörzet - Oroszország a 21. század világgazdaságában pp.15-40., 2017 | | Deák András: A partnerségtől a szankciókig – az EU–orosz kapcsolatok a külkereskedelem tükrében, Versenytársak és vonzáskörzet - Oroszország a 21. század világgazdaságában pp. 41-62., 2017 | | Deák András: Túl a külkereskedelmen – európai uniós közvetlen tőkeberuházások Oroszországban, Versenytársak és vonzáskörzet - Oroszország a 21. század világgazdaságában pp. 63-84., 2017 | | Weiner Csaba: Orosz közvetlen tőkeberuházások az Európai Unióban – változás és állandóság, Versenytársak és vonzáskörzet - Oroszország a 21. század világgazdaságában. Budapest. Akadémiai Kiadó. pp. 85-118., 2017 | | Szunomár Ágnes: Egy szép barátság kezdete? – Orosz–kínai együttműködés a 21. Században, Versenytársak és vonzáskörzet - Oroszország a 21. század világgazdaságában. Budapest. Akadémiai Kiadó. pp. 119-143., 2017 | | Szigetvári Tamás: Külgazdasági kapcsolatok Oroszország és a Közel-Kelet országai között, Versenytársak és vonzáskörzet - Oroszország a 21. század világgazdaságában. Budapest. Akadémiai Kiadó. pp. 144-174., 2017 | | Deák András: Gazdasági divergencia és inercia a posztszovjet térben, Versenytársak és vonzáskörzet - Oroszország a 21. század világgazdaságában. Budapest. Akadémiai Kiadó. pp. 175-195., 2017 | | Gyene Pál: Posztszovjet Közép-Ázsia a nagyhatalmi erőközpontok vonzásában –külkereskedelem, tőkeáramlás, integráció, Versenytársak és vonzáskörzet - Oroszország a 21. század világgazdaságában. Budapest. Akadémiai Kiadó. pp. 197-229, 2017 | | Kiss Annamária: Minden út Moszkvába vezet? – A dél-kaukázusi országok külgazdaság-politikája, Versenytársak és vonzáskörzet - Oroszország a 21. század világgazdaságában. Budapest. Akadémiai Kiadó. pp. 230-258., 2017 | | Deák András: Az olaj jegyében – kényszerek és gazdaságpolitikai választások, Versenytársak és vonzáskörzet - Oroszország a 21. század világgazdaságában. Budapest. Akadémiai Kiadó. pp. 259-278., 2017 | | Weiner Csaba: Függeni vagy diverzif kálni. Verseny a gázforrásokért és –piacokért a posztszovjet térben, Versenytársak és vonzáskörzet - Oroszország a 21. század világgazdaságában. Budapest. Akadémiai Kiadó. pp. 279-315., 2017 | | Deák András (szerk.): Versenytársak és vonzáskörzet - Oroszország a 21. század világgazdaságában., Budapest. Akadémiai Kiadó., 2017 | | Weiner Csaba: Central and East European diversification under new gas market conditions, Budapest: Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences. 79 p. (IWE Working Papers; 221.) (ISBN:978-615-5594, 2016 | | Weiner Csaba: Szabadulni a függőségtől: gázforrás- és gázpiac-diverzifikáció a posztszovjet térségben, Budapest: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Világgazdasági Intézet. 58 p. (VGI Műhelytanulmányok; 115.) (ISBN:978-963-301-634-3), 2016 | | Kalotay K, Éltető A, Sass M, Weiner Cs: Russian Firms in the Visegrád Countries, ULUSLARARASI ILISKILER-INTERNATIONAL RELATIONS 13:(49) pp. 107-130., 2016 | | Simai Mihály: A szuverenitás a XXI. század formálódó multilaterális rendszerében, Magyar Tudomány 174. évf. 4. sz. p. 459-467., 2013 | | Szigetvári Tamás: Törökország gazdasági átalakulása és külgazdasági expanziója, Külügyi Szemle 12. évf. 1. sz. p. 22-38., 2013 | | Weiner Csaba: Ludvig, Zsuzsa (ed.) Eurasian Challenges: Partnerships with Russia and Other Issues of the Post-Soviet Area. East European Studies, No. 4, Baltic Journal of European Studies Vol. 3. No. 2. p. 123-130., 2013 | | Ludvig Zsuzsa: The EU and its Eastern Partners: the role of the ‘Russia factor’ - Thoughts related to the Vilnius summit and the Ukrainian ‘NO’, A Világgazdasági Intézet blogja: Vélemények, kommentárok, információk a világgazdaságról (2013.11.28.), 2013 | | Weiner Csaba: Central and Eastern Europe’s dependence on Russian gas, western CIS transit states and the quest for diversification through the Southern Corridor, Budapest: MTA KRTK (IWE Working Papers; 201), 2013 | | Weiner Csaba: Central and Eastern Europe’s dependence on Russian gas imports: Playing the source and transit diversification game, In: Novák T. (ed.): Euro zone crisis, member states’ interests, economic dilemmas: Proceedings of the 9th Hungarian-Romanian bilateral workshop. Bp.: MTA KRTK, p. 92-107., 2013 | | : Eurázsiai kérdőjelek, Budapest: MTA KRTK Világgazdasági Intézet, 167 p. (Kelet-Európa tanulmányok; 9.), 2013 | | : Eurasian challenges, Budapest: Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, 163 p. (East European Studies; 4.), 2013 | | Ludvig Zs: Russia and the Central-East European countries, In: Ludvig Zs (szerk.) (szerk.) Eurasian challenges: partnerships with Russia and other issues of the post-Soviet area. Budapest: Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, 2013. pp. 93-115. (East European Studies; 4.), 2013 | | Ludvig Zs: Oroszország új világgazdasági szerepben?, KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 60: (10) 1090-1118, 2013 | | Ludvig Zs: The EU and its Eastern partners, Roma: Istituto Affari Internazionali, 18 p. (Documenti IAI=IAI Occasional Papers; IAI1309.), 2013 | | Kiss Annamária: Russia and the South Caucasus: Managing contradictions, In: Ludvig Zsuzsa (szerk.): Eurasian challenges. Partnerships with Russia and other issues of the post-Soviet area. Bp.: MTA KRTK, pp. 30-72. (East European Studies; 4.), 2013 | | Gyene Pál: Az államépítés két évtizede Közép-Ázsiában, In: Ludvig Zsuzsa - Meisel Sándor (szerk.): Kelet-Európa tanulmányok IX. szám. Eurázsiai kérdőjelek. MTA KRTK Világgazdasági Intézet, Budapest, pp. 59-111., 2013 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
