 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
106133 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Lengyel Szabolcs |
| magyar cím |
Tájszintű biodiverzitási mintázatok kialakulása |
| Angol cím |
Formation of landscape-scale patterns in biodiversity |
| magyar kulcsszavak |
mozaik élőhelyek, természetvédelem, restauráció, kezelés |
| angol kulcsszavak |
community assembly, mosaic habitats, landscape ecology, nature conservation, restoration, management |
| megadott besorolás |
| Környezeti biológia, ökotoxikológia (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 40 % | | Ortelius tudományág: Ökológia | | Biodiverzitás, természetvédelmi biológia és genetika, inváziós biológia (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 40 % | | Állati viselkedés, viselkedésökológia (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 20 % |
|
| zsűri |
Ökológia és evolúció 1 |
| Kutatóhely |
Vízi Ökológiai Intézet (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Mérő Thomas Oliver
Mester Béla
Mester Béla
Mizsei Edvárd
Szabolcs István Márton
Szepesváry Csaba
|
| projekt kezdete |
2013-01-01 |
| projekt vége |
2017-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
36.194 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
9.02 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Hogyan épülnek fel a helyi közösségek és hogyan állnak össze táj-szintű biodiverzitási mintázatokká? A tervezett kutatás egy 2005 óta létező és működő élőhely-monitoring rendszerre épül, mely felöleli a helyreállított, természetes és kontroll (nem-restaurált) élőhelyeket. A kutatás olyan kérdéseket vizsgál, melyeket a megfelelően monitorozott nagy térbeli léptékű élőhely-restaurációk hiánya miatt a tájak léptékén ezelőtt még nem vizsgálhattak. Az élőlények (edényes növények, egyenesszárnyúak, pókok, futóbogarak, poloskák, lepkék, méhek, kétéltűek, madarak és kisemlősök) egyedülállóan széles köréből gyűjtött adataink és az élőhelyekről rendelkezésre álló részletes, georeferált adataink lehetővé teszik azt, hogy a biodiverzitási mintázatokat kivetítsük az egész vizsgálati területre (7000 hektár) és elemezzük a béta-diverzitást a niche-alapú és a neutrális közösségszerveződési elméletek tesztelése érdekében. A faji szintű diverzitás hagyományosnak mondható metrikái mellett elemezzük a funkcionális és filogenetikai diverzitást is, mivel gyakran jelentős különbségeket mutatnak, melyeket figyelembe kell venni a természetvédeli intézkedések tervezésében és kivitelezésében. Innovatív analitikai eljárásokat (kriging, általános lineáris vegyes modellek és többváltozós módszerek) alkalmazunk hat közösségszerveződési hipotézis predikcióinak ellenőrzésére.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás három kérdésre keresi a választ a tájszintű biodiverzitási mintázatok kialakulásával kapcsolatban: (1) Hogyan alakulnak a helyi közösségek a különböző kiindulási viszonyok, a restaurációs és élőhelykezelési beavatozások és térbeli kapcsolataik hatására? (2) Hogyan jönnek létre a helyi közösségek a regionális fajkészlet fajaiból? (3) Hogyan alakulnak ki a biológiai sokféleség tájszintű mintázatai? A kutatásban Európa legnagyobb kiterjedésű gyeprekonstrukciós programjának mint nagyléptékű ökológiai kísérlet adatait használjuk a közösségszerveződési hipotézisek tesztelésére és az ökológiai közösségeket formáló fontos szűrők azonosítására. A tesztelendő hipotézisek főként klasszikus niche-alapú elméletek, mint például az egyirányú vagy több-stádiumú determinisztikus szukcesszió, jellegeken alapuló sztochasztikus faj-szortírozódás, de felölelik a biodiverzitás egységes neutrális elméletének predikcióit is, mely hasznos null-modellt képez. Az elemzéseket mind a helyi közösségek, mind a táj szintjén elvégezzük annak vizsgálatára, hogy ugyanazon vagy más folyamatok és befolyásoló tényezők működnek-e a két térbeli léptéken. Ha a niche-alapú modellek jobban magyarázzák a tájszintű mintázatokat, arra következtetünk, hogy a védelemnek az élőhelyek különbözőségét kell növelni. Ellentétes esetben, a neutrális modell (fajok random szerveződése) támogatottsága pedig azt jelezné, hogy a védelmi beavatkozásokat nem-jósolható módon kell allokálni vagy pedig a beavatkozásokat csökkenteni kellene a véletlenszerű folyamatok dominanciájának és a táj természetesebb voltának biztosítása érdekében.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A jelen vizsgálat az egyik első kísérlet a tájszintű biológiai sokféleség átfogó modellezésére ilyen nagy számú taxonómiai csoport részletes, hosszú távú, egyedülállóan nagy területről (760 hektár restaurált gyep) származó adatsorának valamint az élőhelyeikről és történetükről (restauráció és kezelés) szóló részletes adatainak felhasználásával. A kutatás új távlatokat nyit a restaurációs és közösségi ökológiában, mivel felhívja a figyelmet a korábban ritkán tanulmányozott, nagyobb léptékeken működő folyamatokra.
A jelenben zajló biodiverzitási krízis, azaz a fajok és élőhelyek felgyorsult elvesztése számos ambíciózus cél megfogalmazásához és program indításához vezetett. A jelenlegi európai biodiverzitás-politika (EU Biodiversity Strategy to 2020) egyik központi célja az élőhelyek és ökoszisztémák állapotának helyreállítása és javítása. Habár a biodiverzitás fogyatkozásában fontos tényezőkről és kényszerekről alkotott tudásunk jelentősen nőtt, még mindig nagyon keveset tudunk arról, hogy hogyan lehet javítani a biodiverzitás helyzetén, különösen nagyobb, nem helyi térbeli léptékeken. A pályázott kutatás új ismeretekkel fog szolgálni (i) a tájszintű biodiverzitási mintázatok kialakulásáról, (ii) ezen folyamatok legfontosabb szabályozó tényezőiről és szűrőiről és (iii) a restaurációs és kezelési beavatkozások hatásairól, mely tudás közvetlenül felhasználható a természetvédelmi politika kialakításában és a természetvédelmi pénzügyi támogatások megfelelő elosztásában.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az élőlények helyi közösségeit a szukcesszió alakítja és a helyi közösségek közötti különbségek összeadódnak nagyobb léptékeken észlelhető térbeli biodiverzitási mintázatokká. Habár egyre többet tudunk a biodiverzitás fogyatkozásáról, az élőhelyek és ökológiai rendszerek állapotának javításáról szóló elméleti ismereteink és gyakorlati szaktudásunk rendkívül hiányos. A pályázott kutatás a biodiverzitás helyzetének javításával kapcsolatos elképzeléseket teszteli és értékeli. Első kérdésünk, hogy milyen tényezők és folyamatok szabják meg a helyi közösségeket, melyre a választ a klasszikus és modern közösségszerveződési elméletek tesztelése adja meg. Ezt követően azt vizsgáljuk, hogy a helyi közösségek közötti különbségek hogyan járulnak hozzá a diverzitási mintázatokhoz az egész vizsgált táj (7000 hektár) szintjén. Adataink több száz növény és állatfaj intenzív monitorozásából származnak, mely Európa legnagyobb kiterjedésű gyeprekonstrukciós programjának keretében zajlik. Innovatív analitikai eljárásokkal a biológiai sokféleség három különböző vetületét (taxonómiai, funkcionális és filogenetikai) elemezzük. A vizsgálat új ismeretekkel szolgál a növények és állatok helyi közösségeinek kialakulásáról és arról, hogy a helyi közösségek között meglévő különbségek hogyan adódnak össze a táj szintjén észlelhető érdekes mintázatokká. Ezen ismeretek azért fontosak, mert gyakorlati útmutatással szolgálnak a természetvédelmi pénzügyi eszközök és beavatkozások (restauráció, kezelés) elosztására a táj szintjén. Jelenleg ezen döntések többsége szubjektív tudáson és hiedelmeken alapul, ezért vizsgálatunk később segíthet eloszlatni a ködöt és növelni a természetvédelem költséghatékonyságát.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
How do local communities form and scale up to lead to biodiversity patterns at the landscape scale? The project will build on an existing system of habitat monitoring that has been operating since 2005 and that includes restored, natural and control (non-restored) habitats and will address questions that have not been asked at the landscape-scale due to a shortage of properly monitored large-scale restoration programs. Extensive data collection on an exceptionally wide variety of taxa (vascular plants, orthopterans, spiders, carabid beetles, true bugs, butterflies, bees, amphibians, birds and small mammals) and detailed, georeferenced information on habitats will enable us to project biodiversity patterns over the entire study landscape (7000 hectares) and analyze beta diversity to differentiate between neutral and niche-based models of community assembly. Beyond the traditional metrics of species diversity, we will also analyze functional and phylogenetic diversity as they often show markedly different patterns that need to be considered in the design and implementation of conservation actions. We will use innovative analytical techniques such as kriging, general linear mixed-effects models and multivariate methods to test the predictions of six hypotheses on community assembly.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The proposed research aims to answer three questions on the emergence of landscape-scale patterns in biodiversity: (1) How will local communities vary by the different starting conditions, restoration/management actions and spatial settings? (2) How do local communities establish from the regional pool of species? (3) How do landscape-scale patterns in biological diversity emerge? We will use data from Europe’s largest active grassland restoration as a large-scale ecological experiment to test hypotheses on community assembly and to identify important filters that shape ecological communities. The hypotheses to be tested are mostly based on classic niche-based theories such as deterministic unidirectional or multi-stage succession, stochastic species sorting based on species traits, but also include predictions of the unified neutral theory of biodiversity as a useful null model. We will perform analyses both at the local and at the landscape scale to elucidate whether the same or different processes and drivers operate at the two spatial scales. If niche-based models better explain landscape-scale patterns, our conclusion will be that conservation should aim to increase habitat diversity. In contrast, support of the neutral model (random assembly of species) would indicate the importance of either allocating conservation actions in non-predictable ways or reducing conservation interventions to let random processes take over the landscape to make it more natural.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
This study is among the first attempts to comprehensively model landscape-scale biodiversity patterns using such an extensive set of data on biodiversity in many taxonomic groups from such a large area (760 ha restored grasslands) and detailed information on habitats and their history (restoration and management). The proposed research will open new perspectives in restoration ecology and in community ecology as it draws attention to processes that operate at scales that have been rarely studied before.
The ongoing biodiversity crisis, i.e. the accelerated loss of species and habitats, induced ambitious goals and programs in biodiversity conservation. One central aim of current European biodiversity policy (EU Biodiversity Strategy to 2020) is to restore and improve habitats and ecosystems. Although our knowledge on the drivers and pressures on biodiversity decline is increasing, we know very little on how to improve biodiversity, and particularly, on how to improve biodiversity over larger, non-local, scales. The proposed research will provide novel insights (i) into the formation of biodiversity patterns at the landscape-scale, (ii) the most important drivers and filters of these processes and (iii) the impact of restoration and management actions, which knowledge can be directly used in the development of conservation policy and in the allocation of conservation funds.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Succession shapes the local communities of plants and animals, and differences among local communities will add up to form spatial patterns in biodiversity at larger scales. Although we know increasingly more about the decline of biodiversity, we lack the understanding and know-how on how to improve the condition of habitats and ecosystems, especially over large spatial scales. This study aims to test and evaluate ideas related to the improvement of the status of biodiversity. We first ask what factors and mechanisms determine local communities by testing both classic and recent hypotheses on the assembly of communities. We then extend our inquiry to cover differences among local communities and ask whether and how differences among local communities contribute to the formation of diversity patterns over the entire study landscape (7000 ha). We will use data from an extensive monitoring of many important plants and animals in Europe’s largest active grassland restoration. We apply innovative analytical approaches to analyze three different aspects (taxonomic, functional and phylogenetic) of biodiversity. The study will provide novel insights into how local communities of plants and animals form and how small differences among local communities add up to show interesting patterns at the scale of the landscape. Such knowledge will be important because it will give us practical guidance on how best to allocate conservation funding and actions (restoration, management) in a landscape. Currently many of these decisions are based on expert knowledge or undocumented beliefs, therefore, our study may help clear the confusion and increase the cost-effectiveness of conservation.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Boldogh SA, Visnyovszky T, Szegedi Z, Habarics B, Horváth R, Krajnyák C, Lengyel Sz: Where can flood refugees go? Re-distribution of Corncrakes (Crex crex) due to floods and its consequences on grassland conservation in north-eastern Hungary, Ornis Hungarica 24: 18-31, 2016 | | Borics G, Ács É, Boda P, Boros E, Erős T, Grigorszky I, Kiss KT, Lengyel Sz, Reskóné NM, Somogyi B, Vörös L: Water bodies in Hungary – an overview of their management and present state, Hidrológiai Közlöny 96: 57-67, 2016 | | Carrizo SF, Lengyel Sz, Kapusi F, Szabolcs M, Kasperidus HD, Scholz M, Markovic D, Freyhof J, Cid N, Cardoso AC, Darwall W: Critical catchments for freshwater biodiversity conservation in Europe: identification, prioritisation and gap-analysis, Journal of Applied Ecology 54: 1209-1218. (Editor's Choice), 2017 | | Szabolcs M, Mizsei E, Jablonski D, Vági B, Mester B, Végvári Z, Lengyel Sz: Distribution and diversity of amphibians in Albania: new data and foundations of a comprehensive database, Amphibia-Reptilia 38: 435-448, 2017 | | Mizsei E, Jablonski D, Végvári Zs, Lengyel Sz, Márton Sz: Distribution and diversity of reptiles in Albania: a novel database from a Mediterranean hotspot, Amphibia-Reptilia 38: 157-173, 2017 | | Mester B, Szabolcs M, Szalai M, Tóth M, Mérő TO, Szepesváry Cs, Polyák L, Puky M, Lengyel Sz: Az Egyek-pusztakócsi mocsarak (Hortobágyi Nemzeti Park) kétéltűfaunája, Természetvédelmi Közlemények 23: 50-67, 2017 | | Paládi P, Tóth D, Lengyel Sz, Juhász L, Kövér L: Dolmányos varjak (Corvus cornix Linnaeus, 1758) szárnybilétás jelölése Debrecenben, Természetvédelmi Közlemények 23: 68-79, 2017 | | Lengyel Sz, Kosztyi B, Schmeller DS, Henry P-Y, Kotarac M, Lin Y-P, Henle K: Evaluating and benchmarking biodiversity monitoring: Metadata-based indicators for sampling design, sampling effort and data analysis, Ecological Indicators 85: 624-633, 2018 | | Mérő TO, Žuljević A, Varga K, Lengyel Sz: Reed management influences philopatry to reed habitats in the Great Reed-Warbler (Acrocephalus arundinaceus), Condor: Ornithological Applications 120: 94-105, 2018 | | Kövér L, Tóth N, Lengyel Sz, Juhász L: Corvid control in urban environments: a comparison of trap types, North-Western Journal of Zoology (2018): e171602, 2018 | | Lengyel Sz: Tájak visszavadítása - Élőhelyek helyreállítása és természetvédelmi kezelése alföldi nyílt tájak védelmében, Természet Világa, Sokszínű Ökológia különszám (folyamatban), 2019 | | Málnás K: A tiszavirág (Palingenia longicauda) kárpát-medencei állományainak populációgenetikai kapcsolatai és veszélyeztető tényezői, Doktori disszertáció, Debreceni Egyetem, Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola, 2015 | | Mérő TO: The effects of habitat restoration and management on grassland mammals and wetland birds, Doktori disszertáció, Debreceni Egyetem, Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola, 2016 | | Prokopová M, Cudlín O, Včelaková R, Lengyel Sz, Salvati L, Cudlín P: Latent drivers of landscape transformation in Eastern Europe: Past, present and future, Sustainability, 2018 | | Lengyel Sz: NATURA 2000-es elsőbbségi élőhelytípusok helyreállítása és természetvédelmi kezelése a Hortobágyi Nemzeti Parkban, Varga Z (szerk.) A Pannon régió élő öröksége − a NATURA 2000 hálózat. Pp. 229-241. Szerif Kiadó, Budapest ISBN: 978-963-06-9415-5, 2014 | | Lengyel Sz, Szabó Gy, Kosztyi B, Mester B, Mérő TO, Török P, Horváth R, Magura T, Rácz IA, Tóthmérész B: Variability in the responses of animal groups to grassland restoration, Proceedings of the 9th European Dry Grassland Meeting, Prespa, Greece, 2012. 05. 19-23. Pp. 204-209. ISBN 978-960-86416-5-5, 2013 | | Mérő TO, Bocz R, Polyák L, Horváth Gy, Lengyel Sz: Local habitat management and landscape-scale restoration influence small mammal communities in grasslands, Animal Conservation, 2015 | | Mérő TO, Žuljević A, Varga K, Lengyel Sz: Habitat use and nesting success of the Great Reed Warbler (Acrocephalus arundinaceus) in different reed habitats in Serbia, Wilson Journal of Ornithology, 2015 | | Mérő TO, Žuljević A, Varga K, Bocz R, Lengyel Sz: Effect of reed burning and precipitation on the breeding success of Great Reed Warbler, Acrocephalus arundinaceus, on a mining pond, Turkish Journal of Zoology, 2014 | | Lin Y-P, Huang C-W, Ding T-S, Wang Y-C, Hsiao W-T, Crossman ND, Lengyel Sz, Lin W-C, Schmeller DS: Conservation planning to zone protected areas under optimal landscape management for bird conservation, Environmental Modelling & Software, 2014 | | Markovic D, Carrizo S, Freyhof J, Cid N, Lengyel Sz, Scholz M, Kasperidus H, Darwall W: Europe’s freshwater biodiversity under climate change: distribution shifts and conservation needs, Diversity and Distributions, 2014 | | Lengyel Sz, Kosztyi B, Ölvedi TB, Gunton RM, Kunin WE, Schmeller DS, Henle K: Conservation strategies across spatial scales, Scaling in Ecology and Biodiversity Conservation, 2014 | | Kosztyi B, Henle K, Lengyel Sz: Biodiversity monitoring and policy instruments: Trends, gaps and new developments, Scaling in Ecology and Biodiversity Conservation, 2014 | | Lengyel Sz: A biológiai sokféleség keletkezése, veszélyeztető tényezői, helyreállítása és monitorozása: evolúciós és konzervációökológiai kutatások a biodiverzitás különböző szintjei, Akadémiai doktori (DSc) értekezés, 2014 | | Mester B, Szalai M, Mérő TO, Puky M, Lengyel Sz: Spatiotemporally variable management by grazing and burning increases marsh diversity and benefits amphibians: a field experiment, Biological Conservation, 2015 | | Mérő TO, Lontay L, Lengyel Sz: Habitat management varying in space and time: the effects of grazing and fire management on marshland birds, Journal of Ornithology, 2015 | | Mester B, Lengyel Sz, Puky M: Low frequency of amphibian morphological anomalies in a large protected wetland and grassland complex in Hungary, Herpetological Conservation and Biology, 2015 | | Mérő TO, Žuljević A, Lengyel Sz: Latitudinal, longitudinal and weather-related variation in breeding parameters of Great Reed Warblers in Europe: A meta-analysis, Bird Study, 2015 | | Kövér L, Gyüre P, Balogh P, Huettmann F, Lengyel Sz, Juhász L: Recent colonization and nest site selection of the Hooded Crow (Corvus corone cornix L.) in an urban environment, Landscape and Urban Planning, 2015 | | Rácz IA, Déri E, Kisfali M, Batiz Z, Varga K, Szabó Gy, Lengyel Sz: Early changes of orthopteran assemblages after grassland restoration: a comparison of space-for-time substitution versus repeated measures monitoring, Biodiversity and Conservation 22: 2321-2335, 2013 | | Mérő TO, Bocz R, Polyák L, Horváth Gy, Lengyel Sz: Local habitat management and landscape-scale restoration influence small mammal communities in grasslands, Animal Conservation, 2015 | | Mérő TO, Žuljević A, Varga K, Lengyel Sz: Habitat use and nesting success of the Great Reed Warbler (Acrocephalus arundinaceus) in different reed habitats in Serbia, Wilson Journal of Ornithology, 2015 | | Mérő TO, Žuljević A, Varga K, Bocz R, Lengyel Sz: Effect of reed burning and precipitation on the breeding success of Great Reed Warbler, Acrocephalus arundinaceus, on a mining pond, Turkish Journal of Zoology, 2014 | | Lin Y-P, Huang C-W, Ding T-S, Wang Y-C, Hsiao W-T, Crossman ND, Lengyel Sz, Lin W-C, Schmeller DS: Conservation planning to zone protected areas under optimal landscape management for bird conservation, Environmental Modelling & Software, 2014 | | Markovic D, Carrizo S, Freyhof J, Cid N, Lengyel Sz, Scholz M, Kasperidus H, Darwall W: Europe’s freshwater biodiversity under climate change: distribution shifts and conservation needs, Diversity and Distributions, 2014 | | Mester B, Szalai M, Mérő TO, Puky M, Lengyel Sz: Spatiotemporally variable management by grazing and burning increases marsh diversity and benefits amphibians: a field experiment, Biological Conservation, 2015 | | Mérő TO, Lontay L, Lengyel Sz: Habitat management varying in space and time: the effects of grazing and fire management on marshland birds, Journal of Ornithology, 2015 | | Mester B, Lengyel Sz, Puky M: Low frequency of amphibian morphological anomalies in a large protected wetland and grassland complex in Hungary, Herpetological Conservation and Biology, 2015 | | Mérő TO, Žuljević A, Lengyel Sz: Latitudinal, longitudinal and weather-related variation in breeding parameters of Great Reed Warblers in Europe: A meta-analysis, Bird Study, 2015 | | Kövér L, Gyüre P, Balogh P, Huettmann F, Lengyel Sz, Juhász L: Recent colonization and nest site selection of the Hooded Crow (Corvus corone cornix L.) in an urban environment, Landscape and Urban Planning, 2015 | | Lengyel Sz, Déri E, Magura T: Species richness responses to structural or compositional habitat diversity between and within grassland patches: a multi-taxon approach, PLOS ONE, 2016 | | Mizsei E, Üveges B, Vági B, Szabolcs IM, Lengyel Sz, Pfliegler WP, Nagy TZ, Tóth JP: Species distribution modelling leads to the discovery of new populations of one of the least known European snakes, Vipera ursinii graeca, in Albania, Amphibia-Reptilia, 2016 | | Mérő TO, Žuljević A, Varga K, Lengyel Sz: Wing size-related habitat selection by Great Reed Warbler (Acrocephalus arundinaceus) males, Auk: Ornithological Advances, 2016 | | Mérő TO, Žuljević A, Lengyel Sz: Negative effect of roosting starlings (Sturnus vulgaris) on clutch survival in the great reed warbler (Acrocephalus arundinaceus), Biologia, 2016 | | Lengyel Sz, Déri E, Magura T: Species richness responses to structural or compositional habitat diversity between and within grassland patches: a multi-taxon approach, PLOS ONE 11: (&) e0149662, 2016 | | Mester B, Szalai M, Mérő TO, Puky M, Lengyel Sz: Spatiotemporally variable management by grazing and burning increases marsh diversity and benefits amphibians: A field experiment, BIOL CONSERV 192: 237-246, 2015 | | Markovic D, Carrizo S, Freyhof J, Cid N, Lengyel Sz, Scholz M, Kasperidus H, Darwall W: Europe’s freshwater biodiversity under climate change: distribution shifts and conservation needs, DIVERS DISTRIB 20: 1097-1107, 2014 | | Polyák L, Cozma NJ, Farkas A, Kundrát JT, Móra A, Lengyel Sz: Újabb lárvaadatok a Sajó tegzesfaunájához (Trichoptera), Acta Biologica Debrecina 31: 83-94, 2013 | | Farkas A, Polyák L, Móra A, Lengyel Sz: A Sajó szitakötő-faunája (Odonata), Acta Biologica Debrecina 31: 27-39, 2013 | | Markovic D, Carrizo S, Freyhof J, Cid N, Lengyel Sz, Scholz M, Kasperidus H, Darwall W: Europe’s freshwater biodiversity under climate change: distribution shifts and conservation needs, DIVERS DISTRIB 20: 1097-1107, 2014 | | Lengyel Sz, Déri E, Magura T: Species richness responses to structural or compositional habitat diversity between and within grassland patches: a multi-taxon approach, PLOS ONE, 2016 | | Mizsei E, Üveges B, Vági B, Szabolcs IM, Lengyel Sz, Pfliegler WP, Nagy TZ, Tóth JP: Species distribution modelling leads to the discovery of new populations of one of the least known European snakes, Vipera ursinii graeca, in Albania, Amphibia-Reptilia, 2016 | | Mérő TO, Žuljević A, Varga K, Lengyel Sz: Wing size-related habitat selection by Great Reed Warbler (Acrocephalus arundinaceus) males, Auk: Ornithological Advances, 2016 | | Mérő TO, Žuljević A, Lengyel Sz: Negative effect of roosting starlings (Sturnus vulgaris) on clutch survival in the great reed warbler (Acrocephalus arundinaceus), Biologia, 2016 | | Rácz IA, Déri E, Kisfali M, Batiz Z, Varga K, Szabó Gy, Lengyel Sz: Early changes of orthopteran assemblages after grassland restoration: a comparison of space-for-time substitution versus repeated measures monitoring, Biodiversity and Conservation 22: 2321-2335, 2013 | | Mérő TO, Žuljević A, Varga K, Lengyel Sz: Breeding of the brood parasitic Common Cuckoo (Cuculus canorus) in reed habitats in NW Vojvodina, Serbia, Natura Croatica 22: 265-273, 2013 | | Polyák L, Cozma NJ, Farkas A, Kundrát JT, Móra A, Lengyel Sz: Újabb lárvaadatok a Sajó tegzesfaunájához (Trichoptera), Acta Biologica Debrecina 31: 83-94, 2013 | | Farkas A, Polyák L, Móra A, Lengyel Sz: A Sajó szitakötő-faunája (Odonata), Acta Biologica Debrecina 31: 27-39, 2013 | | Lengyel Sz, Szabó Gy, Kosztyi B, Mester B, Mérő TO, Török P, Horváth R, Magura T, Rácz IA, Tóthmérész B: Variability in the responses of animal groups to grassland restoration, Dry Grasslands of Europe: Grazing and Ecosystem Services. Proceedings of the 9th European Dry Grassland Meeting, Prespa, Greece, 2012. 05. 19-23. Pp. 204-209. Editors: Vr, 2013 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
