 |
Társadalmi polarizáció a magyar és a kelet-közép európai újvárosi régiókban. Az átmenet és globalizáció hatásai.
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
106169 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Szirmai Viktória |
| magyar cím |
Társadalmi polarizáció a magyar és a kelet-közép európai újvárosi régiókban. Az átmenet és globalizáció hatásai. |
| Angol cím |
Social polarization in the Hungarian and Eastern-Central European 'New Town' Regions. Impacts of Transition and Globalization. |
| magyar kulcsszavak |
társadalmi polarizáció, Magyarország , kelet-közép Európa, társadalom, átmenet, újvárosi régió, globalizáció |
| angol kulcsszavak |
new town regions, Hungary and Eastern Central Europe, transitation, globalization |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Városszociológia | | Természetföldrajz (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 20 % | | Ortelius tudományág: Regionális földrajz |
|
| zsűri |
Társadalom |
| Kutatóhely |
Szociológiai Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Baranyai Nóra
Berki Márton
Berki Márton
Ferencz Zoltán
Halász Levente
Kovács Szilvia
Laki Ildikó
Schuchmann Júlia
Váradi Zsuzsanna
|
| projekt kezdete |
2013-01-01 |
| projekt vége |
2016-06-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
18.722 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
5.37 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A pályázat célja, hogy a magyarországi új városok és térségeik esetében megvizsgálja, két kelet-közép-európai újvárosi térséggel összehasonlítsa, hogy az átmenet, a globalizáció milyen hatással van a társadalmi polarizáció folyamatára, a térbeli társadalmi struktúrára, a szegregáció alakulására, a centrum és környék közötti dichotómiák szerveződésére. Továbbá a polarizáció sajátosságai milyen társadalmi integrációs feszültségekkel járnak, milyen hasonlóságok, különbségek jöttek létre a magyar és kelet-közép-európai új városi térségek társadalmi szerkezeti sajátosságai között. A célok négy részkutatás keretében kerülnek megvalósításra: 1)Az első a társadalmi polarizáció folyamatait, meghatározó mechanizmusait tárja fel, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló és Tatabánya esetében, 2000 fős reprezentatív adatfelvétellel, népszámlálási adatelemzéssel. Kiderülnek a társadalmi szerkezeti jellegzetességek, a polarizációt meghatározó tényezők, állami és piaci mechanizmusok hatásai. 2)A második az új városi térségek térbeli társadalmi struktúráinak elemzésére koncentrál, feltárja a lakosság elhelyezkedésének területi társadalmi törvényszerűségeit, a szegregáció trendjeit, a centrumok és környék közötti dichotómiákat. 3)A harmadik a társadalmi polarizáció hatására szerveződő társadalmi integrációs feszültségeket, a társadalmi csoportok egymáshoz való viszonyát elemzi. 4)Végül két kelet-közép-európai új városi térség, a lengyel Tychy és a szlovák Nová Dubnica polarizációs viszonyait vizsgálja, 20-20 mélyinterjúval, népszámlálási adatelemzéssel, kutatások újraelemzésével. Sor kerül a hazai és a két kelet-közép-európai új városi térség társadalmi sajátosságainak az összehasonlítására is.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A magyar és a kelet-közép-európai új városi térségek mai társadalmi strukturális jellegzetességei feltáratlanok. Nem ismerjük az átalakulás folyamatainak a hatásait, a piacgazdaság kiépülésének, az új városok életében kiemelten fontos nagyvállalati privatizációnak, a globális gazdasághoz történő kapcsolódásnak, a multinacionális cégek, a külföldi működő tőke megjelenésének a poszt-szocialista újvárosi térségek térbeli társadalmi szerkezetére, a társadalmi polarizációra gyakorolt hatásait.
A kutatás feltevése szerint a történeti adottságok, az átalakulás folyamatai, a piacgazdaság kiépülése, a külföldi tőke megjelenése, a nagyvállalatok privatizációja jelentősen változtatták meg az újvárostérségek térbeli társadalmi szerkezetét, éleződött a társadalmi polarizáció, a korábbi homogén társadalmi szerkezet jelentősen oldódott.
A makrotársadalmi átalakulást meghatározó folyamatok trendjei érzékelhetők a helyi társadalmi szerkezeti sajátosságokban is, egy szűk, magas társadalmi státusú elitcsoport kialakulásában, a középrétegek viszonyainak a differenciálódásában, az alacsonyabb társadalmi státusúak lecsúszásában, a marginalizációban. A társadalmi szerkezeti jellemzők a lakóhelyi viszonyok átalakulásában is jelentkeznek. Az új elitek, a magas jövedelemmel, jó érdekérvényesítő készséggel rendelkező középosztálybeliek részben kiáramlanak a város centrumokból, maguk mögött hagyják a szocialista város szocialista realista építészeti adottságait, a városok külső övezeteiben, főleg a szuburbiákban telepednek le. A gazdasági válság, a lakótelepi népesség eladósodottsága, a belső városrészekre kiterjedő slumok kialakulását okozza. Mindez az újvárosok radikális leromlásához vezethet.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás fontos eredményei az időközi kutatási jelentések, valamint egy angol nyelvű kötet a következő címmel: „Social Polarisation in the New Town Regions of Hungary and Eastern- Central Europe: Impacts of Transition and Globalization.” Ez a kötet a 2010 és 2012 vizsgálat eredménykent létrejövő „Egy új városfejlődési modell szerveződése? Átmenet és globalizáció a magyarországi új városokban és térségeikben.”című magyar nyelvű kötet idegen nyelvű, továbbfejlesztett kiegészítése.
A két kötet nemcsak arra szolgál, hogy bemutassa a poszt szocialista új városi térségek átfogó folyamatait, hanem arra is, hogy lehetővé tegye a hazai és az európai érdeklődők számára, közte a városfejlesztés területein dolgozó szakemberek és egyetemi hallgatók, ERASMUS diákok számára is, hogy egy sajátos városfejlődési modell átalakulásait megismerjék.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A pályázat célja, hogy a magyarországi új városok és térségeik esetében megvizsgálja és két kelet-közép-európai újvárosi térséggel összehasonlítsa, hogy a rendszerváltozás, a külföldi befolyások milyen hatással vannak a társadalom szerkezetére, a társadalom különböző csoportjainak elkülönülésére, az új városok valamint a környékek között létrejövő feszültségekre. Ennek vizsgálata több módszerrel történik: 2000 fős reprezentatív kérdőíves felmérés segítségével kiderül Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló és Tatabánya és környéke eseteiben, hogy mi jellemző a települések belső társadalmi szerkezetére, a jövedelmi, a vagyoni, a szakképzettségi és beosztásbeli különbségekre. Az összehasonlító elemzés két kelet-közép európai új-város, a lengyelországi Tychy és a szlovák Nová Dubnica esetében mélyinterjúk segítségével feltárja a társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos hasonlóságokat és a különbségeket.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research aims are to reveal the impacts of transition and globalization on the social polarization processes in Hungarian new town regions, to compare the Hungarian social characteristics with two Eastern-Central European new town regions. To achieve them, we analyse the social polarization processes in different new town regions. Then we examine the concrete spatial social structures and segregation processes, social dichotomies between the core cities and surroundings, and reveal the social conflicts which limits the social integration. Finally we examine similarities and differences between the Hungarian and the Eastern-Central European areas. There are four research tasks: 1)to explain the processes of social polarization and its determining mechanisms in the cases of four Hungarian new town regions (Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Tatabánya) based on representative survey with 2.000 people. 2)to analyse the localization of affected population in the different zones of new town regions. To describe the localization processes it is important to analyse the changes of segregation trends, and social dichotomies between the core cities and their surroundings. 3) to analyse the social contradictions which limit the social integration, the function of social solidarity processes and the development of the relations between the different social groups. 4)to compare the Hungarian areas with two Eastern-Central European new town areas, and reveal the main characteristics of the Eastern-Central European social polarization processes. We analyse Tychy (Poland), and Nova Dubnica (Slovakia). The results are grounded on 20-20 deep interviews and local census data analysis.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The social polarization processes have not been revealed enough in the Hungarian and Eastern-Central European new town regions. The effects of the Transition, the development of market economy and the privatization processes are not evident. It would be important to understand the impact of foreign direct investments, the establishment of the multinational companies as well.
Based on the scientific background, it is clear that the social structure of new town regions differed from the traditional ones. In the new towns the rate of middle class was higher, the ratio of upper middle class was lower and had more homogeneous structure. The rate of marginal, mostly uneducated groups was also low.
The social polarization processes intensified in the post-socialist new town regions. The previous homogeneous structures have dissolved due to the changes of historical conditions, the transition consequences, development of market economy and the effects of foreign direct investments, the privatization.
The intensification of the polarization processes manifested in the transformation of local social fabric, in the formation of a new narrow elite groups. The differentiations are more significant between the groups, the increase of social gap between the different skilled workers. The spatial inequalities, the segregation processes appear more characteristically. The new elites, and the middle-class groups move out from the city centres, and settled down in the outskirts. The economic crises, the indebtedness of population who live in the degraded housing estates lead to the slum processes in the inner zones, which could lead the radical deterioration of the new towns.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Beside the interim research reports the most important research findings are the followings: a book is going to be prepared and published in English language, its title is “Social Polarisation in the New Town Regions of Hungary and Eastern-Central Europe: Impacts of Transition and Globalization.”
This book is a complementary and further developed work. Based on the previous OTKA project book result, realized in 2012, titled „Creation of a New Urban Development Model? Transition and Globalization in Hungarian New Town Areas”, published in Hungarian language.
The two volumes do not serve only the presentation of the general processes and the current changes which are realized in the post-socialist new town regions. But they also would like to summarize the scientific findings concerning a specific urban development model and especially disseminate certain knowledge for national and European audience, including professionals, university and Erasmus students who are dealing with urban development and studies.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research aims are to reveal the impacts of transition and globalization on the social structure in Hungarian new town regions, and to compare it with two Eastern-Central European new town regions. Among them we would like to reveal the segregation processes, and social conflicts in the selected new town regions and the changing social structure in the core cities and surroundings. We focus on four Hungarian new town regions, namely Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Tatabánya, based on representative survey with 2.000 people, and the analysis of the Census data which help us to reveal the inner and outer inequalities of the settlements’ social structure. To compare the Hungarian areas with two Eastern-Central European new town areas, and reveal the main characteristics of the Eastern-Central European social polarization processes, we analyse Tychy (Poland), and Nova Dubnica (Slovakia). The results are grounded on 20-20 deep interviews and local census data analysis. We summarize the results, included the similarities and differencies in case studies, and publications (book) too.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
