Venni vagy megtermelni? A magyarországi háztartások élelmiszer-kereslete 1990 után
Angol cím
To purchase or to produce? Households' food demand in Hungary after 1990
magyar kulcsszavak
élelmiszer kereslet, saját termelésű fogyasztás, keresleti rendszerek, foglalkoztatás
angol kulcsszavak
food demand, consumption from own production, demand systems, employment
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Mikroökonómia
zsűri
Gazdaság
Kutatóhely
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Cseres-Gergely Zsombor
projekt kezdete
2013-01-01
projekt vége
2016-12-31
aktuális összeg (MFt)
7.834
FTE (kutatóév egyenérték)
2.20
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás az élelmiszer-fogyasztást, az értékesítési és saját felhasználási célú mezőgazdasági termelést és ezeknek a foglalkoztatással való kapcsolatát tervezi vizsgálni. Potenciálisan nagy jelentőségük ellenére a fejlettebb országokban igen keveset tudunk ezekről a kérdésekről, mégis azt gondoljuk, hogy a jóléti, fogyasztási és munkagazdaságtani vonatkozásai miatt a vidéki lakosságra nézve igen fontos kérdésekről van szó. Célunk az, hogy magyarországi adatokra támaszkodva hosszabb távú kutatást kezdjünk a fenti kérdésekről. Közvetlen célunk az, hogy a magyarországi háztartási szintű élelmiszer-keresletet és –termelést újszerű eszközökkel írjuk le. Empirikus becsléseket készítünk a saját célú élelmiszer-termelésnek a vásárlásokra és a munkakínálatra gyakorolt hatásáról, amihez háztartási és egyéni szintű, a kiadásokra, jövedelmekre és demográfiai jellemzőkre vonatkozó mikroadatokat használunk fel a Háztartási Költségvetési Felvételből. Ezzel párhuzamosan a célunk az, hogy az eddigi eljárást továbbfejlesztve beemeljünk a saját célú élelmiszer-termelést a QAID keresleti rendszerbe. Az eredmények egyfelől lehetővé teszik, hogy jobban megértsük a saját célú élelmiszer-termelésnek a háztartási vásárlásokra gyakorolt hatását és azt, hogy milyen mértékben várhatjuk tőle a formális foglalkoztatás kiváltását illetve a szegénység visszaszorítását. Másfelől az új elemzési keret lehetővé teszi majd, hogy a saját célú termelés hatását a rugalmas QAID modellben számszerűsítsük. Úgy gondoljuk, hogy mivel Magyarország mind a fejlett, mind a fejlődő országok bizonyos jellemzőivel rendelkezik, következtetéseink a szélesebb tudományos közösség érdeklődésére is számot tarthatnak majd.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kitűzött célok elérése érdekében a következő kérdéscsoportokra keressük a választ. 1. Mi a saját célú élelmiszer-termelés jelentősége a fogyasztásban és a háztartások jövedelmében egy poszt-szocialista országban? - Megerősíthető-e, hogy két, a saját termelésű fogyasztás nagy arányával jellemezhető csoportot azonosíthatunk: egy szegényt (de nem a legszegényebbet) és egy tehetőset? - Hogyan változik a jövedelemegyenlőtlenségről alkotott kép a saját termelésű fogyasztást figyelembe véve? - Ezt a jövedelemforrást valóban főként a jövedelmi sokkok kiegyenlítésére használják?
2. Milyenek a fő kiadási csoportok, a saját termelésű fogyasztás és a munkavégzés közötti helyettesítés lehetőségei? - Hogyan viszonyul a saját termelésből származó javak ára a vásároltakéhoz? - Ki tudunk-e mutatni minőségi különbségeket (szemben a valódi árkülönbségekkel) az egymáshoz földrajzilag közel gyűjtött árak segítségével? - Hogy viszonyul a saját termelés előfordulása és nagysága a jövedelemhez? - Hasonlít-e ennek az Engel görbének az alakja a piacon vásárolt árucikkek esetében megfigyelthez? - Mivel magyarázható még az élelmiszer saját célú termelése? - Érzékeny-e az élelmiszer saját célú termelése a piaci árakra?
3. Mi a különféle élelmiszercsoportok fogyasztása és a foglalkoztatás közötti összefüggés? - Mi az egyes tápanyagfajták szerint kialakított élelmiszercsoportok vásárlása és a piaci munkavégzés közötti korreláció? - Milyen rugalmasságokat becsülünk, ha az egyes élelmiszertípusok vásárlását kvadratikus AID keretben modellezzük? Szeparábilis a munkavégzés ezekben az egyenletekben? - Hogy változik a munkakínálat, ha kontrollálunk a saját termelésű fogyasztásra?
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A tervezett kutatás eredményei további kutatások alapjaként, valamint gazdaság- és szociálpolitika megalapozására is használhatók. Ennek alapja az, hogy a munkaerőt a piacon és a házi élelemtermelésben is hasznosítani lehet, valamint az, hogy a munkavégzés és az élelmiszer-fogyasztás között az ár és jövedelmi hatásokon túli hatások is lehetségesek, amilyen például a tápanyagfogyasztás és a termelékenység közötti.
- Alapkutatás: Az élelmiszer-fogyasztásra, a megélhetési és kiegészítő élelmiszer-termelésre és a formális munkavégzésre vonatkozó eredmények. A mezőgazdasági termelés szerepe a vidéki szegény emberek életében. A vidéki dolgozó szegények főbb jellemzőinek ismerete. - Alapkutatás: A kvadratikus AID rendszer (QAIDS) kibővítése, a saját célú élelmiszer-termelés élelmiszer-fogyasztásra és –árakra gyakorolt hatásának magyarázata. - Alap- és alkalmazott kutatás: A kibővített modell segítségével finomítani tudjuk a magyarországi fogyasztási egységek becslését. - Alapkutatás valamint agrár- és szociálpolitika: A piacon vásárolt és az otthon termelt javak közötti helyettesíthetőség. - Alapkutatás valamint agrár- és szociálpolitika: A tápanyagfogyasztás és a foglalkoztatás közötti korreláció. - Alapkutatás és szociálpolitika. Az agrártermelésből származó jövedelemnek a háztartások jövedelmi szerkezetében betöltött szerepe; az agrártermelésből származó jövedelem hatása a jövedelmi egyenlőtlenségekre. - Alapkutatás és szociálpolitika. A saját célú élelmiszer-termelés trendjeinek ismerete, az abban résztvevő népesség csökkenése mögötti okok ismerete. - Szociálpolitika. A kutatás segít megválaszolni a kérdést: mire lehet szükség a saját célú termelés elterjesztéséhez a szegényebbek körében? - Szociálpolitika. Átalakulhat-e a saját célú termelés piaci termeléssé? Segíthet-e a falusi foglalkoztatottság növelésében?
Összességében elmondható, hogy a tervezett kutatás alapkutatás jellege mellett olyan információkat szolgáltat a magyarországi háztartások mezőgazdasági jellegű kapacitásairól, amelyek felhasználhatók a szociál- és gazdaságpolitikában.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A tervezett kutatás az élelmiszer vásárlásának és saját célú termelésének a háztartások döntéseiben betöltött szerepét szándékozik alaposabban megérteni. Bár az iparosodott országok esetében ez a kérdés irrelevánsnak tűnhet, azt gondoljuk, hogy a formális foglalkoztatás és a saját célú termelés közötti kapcsolat vizsgálata fontos akkor is, ha egy ország fejlettebb piaci szerkezet felé van átmenetben. Akkor is fontos lehet ezt a kapcsolatot megérteni, ha viszonylag kiterjedtek és jelentős méretűek a tartós szegénység sújtotta régiók, hiszen a saját célú termelésről gondolhatjuk, hogy a segélyek alternatívája lehet. Az ilyen javak köre azonban jellemzően korlátozott, mégpedig az élelmiszerekre. Ugyanakkor csak néhány olyan eset van, amikor a saját célú termelés gazdaságilag racionális. Egy integrált gazdaságban a munka termelékenységét jelentősen megnövelik a tőkejavak és a humán tőke, így sok ember olyan környezetben keres munkát, ahol ezek megtalálhatók. Az otthon termelt javak esetében a legritkább esetben érvényesülnek ezek az előnyök. Magyarország érdekes helyszín a probléma tanulmányozására, mert fejlett és fejlődő országok jellemzőit is mutatja. A saját termelésből való fogyasztás az 1990-es években a nagyvárosokon kívül igen jelentős arányú volt (az élelmiszer-fogyasztás 55%-át adta a kisvárosokban és a falvakban), és noha ez az arány csökkenőben van, még ma is jelentős, 27%. A formális foglalkoztatásba ugyanakkor kevesek kapcsolódtak be ezért a saját célú termelés egyre vonzóbbnak tűnik fel. Célunk az, hogy megtudjuk, miként befolyásolja a viselkedést ennek a lehetőségnek a kihasználása.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The proposed research aims at contributing to the literature on food consumption, the significance of agricultural production both for selling and for own consumption and the interaction of these with formal employment. Despite their importance, we know little about these areas in more developed countries, yet we consider these questions to be crucial especially for the poor rural population as they have important connections to welfare-, consumption- and labour economics. Our aim is to start a line of empirical research based on Hungarian data into these areas. Our goal is to characterise household-level food demand and production in Hungary in the past 20 years in a novel way. We obtain empirical estimates on the effect of own-produced food on commodity expenditure and participation on the labour market. We use household- and individual level microdata on households’ expenditure, income and demography from the Hungarian Household Budget Survey for this. At the same time, we are planning to make a methodological advancement and expand the usual QAID system to include own-produced food. The results will on the one hand enable us to understand better the importance of own produced food in households’ consumption demand and the potential role it can have in replacing formal employment and thus alleviating poverty. On the other hand, the new analytical framework will make it possible to analyse the effect of own production and at the same time combine the flexibility of the QAID model. We think that the country sharing the characteristics of both a developed and a developing area make it possible to draw conclusions that are of interest to the larger scientific community.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. To reach the targets already set out, the proposed research asks the following set of questions, grouped by topics. 1. What is the significance of own produced food in consumption and income in a transition country? - Can we confirm the finding that a relatively poor (but not the poorest) and a separate quite wealth rural group of significant size with high rate of consumption from own production can be identified? - How does own produced food contribute to income inequality? - Can we observe that this source can be used to stabilise income in downturns?
2. What is the substitution pattern between main expenditure groups, own produced food and employment? - How do the implied prices of own produced food relate do those purchased on the market? - Can we detect differences in quality (as opposed to true price differences) based on geographically clustered observation of prices? -How is the incidence and level of own produced food related to income? - Is the shape of this Engel curve similar to the one describing market purchases? - What explains the incidence of own production of food? - Is own production of food sensitive to changes in market prices?
3. What is the relationship between consumption of different food types and employment? - What is the correlation between the (level of) purchase of different groups of food (representing main nutrient groups) and employment? - Can we model the allocation of expenditure for different groups of food in the quadratic AID framework? Is employment separable in these demand equations? - How does participation behaviour change within the household if we control for own production?
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The proposed research has direct applications both in further research and also in social and economic policy. These stem from the substitutability of labour in market work and food production at home and the non-price and non-income connection between food consumption and work, such as the effect of nutrient intake of productivity. - Primary research. Evidence on food consumption, the incidence of subsistence and complementary farming and formal employment. The role of farming in the case of the rural poor population. Knowledge on the main characteristics of rural in-work poverty. - Primary research. An extension of the Quadratic Almost Ideal Demand System (QAID system), explaining the role of own production in forming food consumption and prices. - Primary and applied research. Based on the extended model we can provide a better estimate of the consumption units applicable in the case of Hungary. - Primary research as well as agricultural and social policy. Substitution between market-purchased goods and food produced at home. - Primary research as well as agricultural and social policy. The correlations between nutrient consumption and employment. - Primary research and social policy. Better knowledge on the role of agricultural income in the income structure of households; the influence of agricultural income and own production on income inequalities. - Primary research and social policy. Better knowledge of the time trends in own production. We can identify the mean reasons of population shrinking engaged in own production? - Social policy. Our research is expected help to answer the question: what is needed to foster own production among the poorest. - Social policy. Can own production be expanded to market production? Can it help to increase rural employment?
To summarize, beside its primary research significance, the results of our research may provide information to Hungarian social and economic policy in utilizing the potentials of the Hungarian households' agricultural capacities.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The research aims at developing an empirical understanding of the relevance of food purchase and production in the decisions of households. Seemingly irrelevant to industrialised countries, we argue that research into the interaction of formal market employment and own production is important in cases when a country as a whole is in transition into a more developed market structure. Such understanding is also important when there are large and persistent pockets of rural poverty, as production for own use might appear to be a viable alternative to existence based on subsidies in these cases. On the other hand, the set of goods that can be produced this way is limited, mostly to food. Nevertheless, there are only a few cases in which own production is economically rational. In an integrated economy, the productivity of labour is greatly enhanced by physical or human capital and so most people participate in activities where they are available. Goods produced at home almost never benefit from such complementarity. Hungary provides an interesting place to study this problem, as it resembles the characteristics of both a developed and a developing country. Consumption from own production was quite high in the 1990s outside larger cities (55% of food consumption in towns and villages) and even if this rate has been shrinking, it is still relatively large today at 27%. At the same time, inclusion into formal employment did not improve much over time, therefore the alternative of own production became more and more promising over time. Our aim is to find out how exactly choosing such an option affects behaviour.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Magyarországon az elmúlt években többször és viszonylag nagy mértékben változtak az általános forgalmi adó kulcsai. Az ebből adódó árváltozásokat kihasználva megbecsültük a háztartások kiadásainak ár- és jövedelemrugalmasságát. A teljes keresleti rendszer becslése során új elem, hogy egy interakciós tényező beiktatása révén megmutattuk, a saját termelésű fogyasztás növeli az élelmiszer-kiadás jövedelem- és különösen sajátár-rugalmasságát. Tudomásunk szerint a becslés során használt QUAIDS modellnek a saját termelésű fogyasztás pontosabb figyelembe vétele érdekében történő módosítását mi végeztük el először. A becslési eredmények alapján kiszámítottuk a változások átlagos jóléti hatását, bemutatva a népességen belüli heterogenitását is, különös figyelemmel a szegény háztartásokra. Számításaink szerint az áfa 2006-os és 2009-es reformjai egyaránt csökkentették az alsó jövedelmi negyedbe tartozók jólétét. A statikusan, a keresett mennyiség változatlanságával számított áfabevételek jelentősen túlbecsülik az áfaemeléstől várható bevételeket. Több hipotetikus reform lehetséges jóléti hatását is megvizsgáltuk, ilyenek az élelmiszerek áfakulcsának, illetve a rezsiköltségeknek a csökkentése vagy a saját termelés támogatása. Az alacsony jövedelmű munkanélkülieket érintő – akár támogatásnövelés, akár közfoglalkoztatás keretében megvalósuló – jövedelemtranszfer bizonyult a legjobban célzottnak.
kutatási eredmények (angolul)
VAT rates have changed multiple times and to a relatively great extent in Hungary during the past years. We used the resulting price changes in estimating the price- and income-elasticity of households’ expenditures. As a novelty, we introduced an interaction term in estimating the demand system and showed that the income and especially the own price elasticity of food is increasing with increasing consumption from own production. To our knowledge we have been the first to modify the applied QUAIDS model in this way, in order to account more precisely for the role of production for own consumption. Based on the estimation results, we computed the average welfare effect of the changes and described also its heterogeneity within the population, with special emphasis on the poor households. We found that the VAT-reforms in 2006 and 2009 had both decreased the welfare of those in the first income quartile. The revenues expected from the VAT increase are significantly overestimated when calculated statically, assuming no change in the quantity of demand. We also looked at the welfare effect of multiple hypothetic reforms such as the decrease of the VAT rate of food and a decrease of utility prices as well as a subsidy to production for own consumption. We have found that the best targeted measure is an income-transfer to the low-income unemployed either directly or through participation in the public works scheme.
